Először is, Hitler, biztos lévén a vörös hadsereg feletti győzelmében, minket ki akart zárni a győzelemből és az azzal járó jutalmakból. Ezért, Werth Henrikék ügyeskedései ellenére, határozottan visszautasította a magyarok beavatkozását. A német hadsereg levéltáraiban egyetlen szó sem esett egy esetleges szovjetnek álcázott német bombatámadásról. Pedig őkelmék egyetlen felszállást sem engedélyeztek volna írott, pecsétekkel bőven ellátott  parancs nélkül.

A szovjetnek nem volt érdeke bajaikat a magyar támadással tetézni. Homályos ígéreteket is tettek a moszkvai magyar követnek, Erdély déli felével kapcsolatban is, ha kimaradunk a hadjáratból.

A románok (oláhok Sz.) hallani sem akartak a  magyar részvételről  hiszem Hitler igéretet tett Antonescu nevű kebelbarátjának Észak Erdélyt illetően cserébe a “megbízható” román (oláh Sz.) hadsereg  teljes bevetéséért. Sőt, az egyik hadseregüket Erdélyben tartották egy esetleges magyar támadás kivédésére.

Ion Antonescu üdvözli a tömeget Adolf Hitler oldalán 1941-ben, Münchenben

A Kassára hullott bombák, valódi, hamisítatlan szovjet bombák voltak, amelyeket csak és kizárólag szovjet bombázók tudtak  használni.

Egy kanadai magyar nyugdíjas középiskolai tanár, Ormai József fejébe vette a titok megoldását. Kb. két év alatt végigkutatta az európai repülőgép gyárakat vagy a már megszüntek teljes irattárát.

Alapos kutatásai szerint egyetlen olyan európai bombázó bombarakaszai sem voltak képesek ezeket a tipikus  szovjet bombákat  befogadni.

A kutatásai eredményéről készült jelentés, lánya, Nádas Kuni szerint  otthon van, valószínűleg a HM irattárában vagy a Hadtörténeti intézetben. Nem tudom, milyen következtetésre jutott, de eleget olvasván a légi hadviselés történeteit, biztosra vehető, hogy a szovjet légierő hajtotta végre a  bombázást. Tette ezt egy korábbi elavult támadó hadműveleti parancs alapján, vagy  tévedésből.

Tévedések gyakran előfordultak a világ összes légierejében. Jó példa erre a Magyar Királyi Légierő bombázóinak az alig megalakult szlovák hadsereg vadászgépeinek megsemmisitésére indított támadása. A kitűnően képzett formáció – valószínűleg a rossz időjárási viszonyok miatt nem találta meg – ha jól emlékszem – Igló repülőterét. Kénytelenek voltak visszatérni támaszpontjukra. A  második bevetés sikerrel járt.

Háborúban is sokszor előfordul hasonló eset. Ilyenkor másodlagos célpontot bombáznak. Ha azt sem találják, az első adódó városra dobják bombáikat.

Ha ez a szovjet repülőkkel fordult elő, a parancsnok nem volt bolond a tévedését jelenteni, hiszen  felettesei talán agyon is lövetik egy ilyen rossz következménnyel járó  téves bombázás miatt.

Ha ez nem történt volna meg, akadt volna egy másik ”casus belli”. Tehát teljesen felesleges volt felfújni ezt a szerencsétlen  esetet.

Vigh Mátyás

2013 augusztus 5

Ajánlott honlapoldal : www.corvinuslibrary.com

The post KASSA BOMBÁZÁSA appeared first on Szögedöm.hu.