Nem csak a fészkelőhelyek hiánya és a táplálkozó-területek leromlása veszélyezteti a kék vércsék költési sikerét Magyarországon, egyes vércsetelepeken a fészkek közelébe jutó ragadozók is súlyos károkat okozhatnak. A nyest szinte az egyetlen ragadozó, amelyik képes megközelíteni egy kék vércse fészket, és ott sikeresen legyűrni a költő pár ellenállását – közölte az MME.
A természetes körülmények között fészkelő madarakat kevésbé fenyegeti ez a veszély. A ragadozók a kék vércsék költését elősegítő mesterséges fészkekbe tudnak csak könnyen bejutni.
Az MME a 2012-ben indult LIFE+ programban vállalta, hogy megpróbál hatékony, de kíméletes ellenszert találni erre a problémára. A vizsgálatokhoz szükséges nyesteket a Szegedi Vadaspark területén helyezik el, és az állatkert munkatársai szakmai segítséget is nyújtanak a munkához. A kísérleti példányok elárvult nyestkölykök, amelyeket a lakosság hozott be a vadasparkba mentőközpontjába vagy egyéb állatvédelmi szervezethez. A kölykök minden valószínűség szerint elpusztultak volna, amennyiben nem kerülnek be az állatkertbe. A program során a szakemberek riasztó módszereket szeretnénk kidolgozni és tesztelni, így a kísérletek semmiféle maradandó kárt, fizikai sérülést nem okoznak a nyesteknek.
A kék vércse Magyarországon fokozottan védett, kis termetű – 30 centiméteres testhosszú – sólyomfaj. Tipikus síkvidéki madárfaj, bokrokkal, facsoportokkal tarkított síkságokon, erőszéleken fordul elő. Nyugati elterjedési határát jelenti Magyarország – az Alföld, főleg a Hortobágy jellegzetes fészkelő madara –, keletre egészen a Bajkál-tó régiójáig megtalálható. Afrika déli részén telel. Elsősorban rovarokkal, főleg szöcskékkel, sáskákkal és szitakötőkkel táplálkozik, de kisebb gerinceset is elejt.
A kék vércsék szívesen költenek a vetési varjú telepeiben, sőt, a megfigyelések szerint sikeresebben nevelik fel a fiókáikat egy ilyen fészektelepen, mint magányosan. A vetési varjúk száma is rohamosan fogy, hiszen a ma már védett madarat nem is olyan régen még mezőgazdasági kártevőként irtották, így számuk 255 ezer költő párról alig 35 ezerre csökkent. Valószínűleg az élőhely-vesztés mellett ez is szerepet játszik abban, hogy a kék vércsék száma folyamatosan csökken, 2005-ben 700-800 becsülték a Magyarországon költő párok számát.

The post Kék vércsék védelmében indult kutatási program Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.