Egy magyar–szerb IPA-projekt keretében olyan nanotechnológiai módszert keresnek, mellyel az élővizek üledéke hatékonyan megtisztítható. A pályázat keretében a vizsgálatokhoz egy 36 millió forintos reaktort vásárolhatott az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéke.

Mint korábban megírtuk, a 2013 októberének végéig tartó projekt („MATCROSS” HUSRB/1002/214/188) keretében olyan nanoszerkezeteket vizsgálnak a szakemberek, amelyek a környezetvédelemben hasznosak lehetnek. Nemcsak a részecskéket, hanem magát a mechanizmust is kutatniuk kell. A nemrég beszerzett reaktor egy maximum 400 baron (azaz 400-szor akkora nyomáson, mint a légköri nyomás) és 500 Celsius-fokon üzemelő berendezés, amely világviszonylatban is ritka, de ami igazán különlegessé teszi, hogy folyamatosan tud keverni és betáplálni egy speciális technika segítségével. Közben pedig mindvégig tudnak mérni benne – magyarázta Kónya Zoltán, az IPA-projekt magyar partneri vezetője, tanszékvezető egyetemi tanár. Vagyis olyan méréstechnikai eszközökkel van ellátva a műszer, amelyekkel in situ 3-400 baron tudnak mérni, folyamatosan látják, mi történik a reaktorban, mi keletkezik, mi fogy el, mik az átmeneti termékek. Mind a nanoszerkezetek előállítását, mind pedig a reakciót is tudják monitorozni, amely során ezek az anyagok megsemmisítik például a szerves szennyeződéseket – fűzte hozzá a professzor. Egy online kaloriméter segítségével pedig folyamatosan mérik az energiát is, és emellett in situ infravörös spektroszkópiára is alkalmas az új szerzemény.

A projekt lényege, hogy a nanoanyagokat használják a szennyeződések eltávolításához, illetve föltárják azokat a kölcsönhatásokat, ahogyan a nanoszerkezetek működnek. Ez hozzásegíti a kutatókat ahhoz is, hogy vizsgálják, miként lehetne olcsóbbá tenni az eljárást. A nanotechnológiával végzett kármentesítés ugyanis jelenleg még igen drága, viszont vannak olyan esetek, amikor például egy teljes talajcsere jóval költségesebb lenne. Ilyen lehetőség volt a tavalyi törökszentmiklósi talajtisztítás is, mikor több száz kilogramm nanovasat juttattak a földbe az egykori Vegytek-telep területén. Hasonló a helyzet a szerb–magyar projekt esetében is, nem lehet négyzetkilométereket harminc méter mélyen eltávolítani – így már a nanotechnológia sem bizonyul olyan drágának, de még mindig lehetne a költségeket csökkenteni, hatékonyabbá tenni a folyamatot – erre is szolgál az új berendezés és az Újvidéki Egyetemmel folytatott közös munka – összegzett Kónya Zoltán.

Arany Mihály

The post Új műszerrel kutatnak az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken appeared first on Szögedöm.hu.

A projektet („MATCROSS” HUSRB/1002/214/188) a szerbiai Újvidéki Egyetem vezeti, a helyi Természettudományi Karról, Bozó Dalmácia professzor tanszékéről került ki a projekt koordinátora. A magyar partner vezetője pedigKónya Zoltán egyetemi tanár, az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék vezetője.

A pályázat keretében folyami üledékeket vizsgálnak. A szerb partner korábbi felmérései alapján elsősorban az üledékben felhalmozódó nehézfémek, másodsorban pedig a halogénezett szénhidrogének jelentenek komoly fenyegetést a régió vízkincsére – tájékoztatott Kukovecz Ákos, az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék docense.

A vegyi anyagoknak a forrásai sokfélék lehetnek, többek között a területen folyó mezőgazdasági (nehezen lebomló növényvédő szerek) és ipari tevékenység, a délszláv háborúban és Szerbia 1999-es bombázásakor elpusztított ipari létesítmények, valamint olyan katasztrófák, mint a tiszai ciánszennyezést kísérő aranybánya-meddő kiszabadulása vagy a 2010-es vörösiszap-katasztrófa nyomán a vízrendszerbe jutó szennyezők is hozzájárultak a régió, a Bácska és a Bánát élővizeinek jelenlegi állapotához.

A kutatók célja, hogy pontos információval lássák el az érintett önkormányzatokat, hogy azok tisztában legyenek a szennyeződések pontos mértékével. Azért is kiemelten fontos az élővízi üledékek megtisztítása, mert a víz hiába tisztul, ha a meder alján lévő üledékből mindig újabb és újabb szennyeződések oldódnak ki – magyarázta Kukovecz Ákos. A projektet Magyarországon szakmailag az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) támogatja, akik együttműködnek a kutatókkal, hiszen számukra is új információkat szolgáltathat a projekt, mert ők sem tudják folyamatosan monitorozni az üledéket.

A projekt partnereinek másik célja, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki, melyek alkalmasak arra, hogy kezeljék a szennyeződések különböző fajtáit. Új, nanostrukturált anyagok segítségével a meglévőknél jobb elektrokémiai szenzorokat készítenek a szennyezések mérésére, valamint a remediációban felhasználható adszorbenseket (például extrém nagy fajlagos felületű amorf szenek) és reaktánsokat (mint a nanoszemcsés zéró vegyértékű vas) fejlesztenek – sorolta Kukovecz Ákos. Más szavakkal, a szennyeződéseket igyekeznek vagy megkötni vagy lebontani. A munkában többek között zeolitokat, szén nanocsövet, nanovasat, valamint más fém- és fém-oxid nanorészecskéket használnak. A tanszéknek egyébként komoly tapasztalata van már a környezeti szennyeződések kezelésében. Emlékezetes például egy tavalyi projekt, mikor a törökszentmiklósi egykori Vegytek-telep helyén a kemikáliák tárolása, lefejtése során visszamaradt veszélyes anyagoktól szennyezett talajt és talajvizet zéró vegyértékű nanovassal – az Auro-Science Consulting Kft. által gyártott nanovasoldattal – kezdték el megtisztítani.

Az IPA-projekt jelenleg a felénél tart, részletes felmérések készültek és laboratóriumi kísérleteket végeztek a potenciális nanoanyagokkal. A végeredmény egy összefoglaló lesz, amely tartalmazza az üledék szennyezettség mértékének megállapítására és a kezelésére ajánlható módszereket. Ezt az összefoglalót a projekt disszeminációs részében széles körben megismertetik a régió döntéshozóival (hatóságok, önkormányzatok, vízügy, környezetvédelmi felügyelet stb.), közvéleményével (lakosság, elsősorban elektronikus média és személyes jelenlét iskolákban) és a versenyszféra szereplőivel (a technológia lehetséges gyártóival, forgalmazóival és alkalmazóival) is.

A projekt összköltségvetése 437 ezer euró, ebből az SZTE-re jutó támogatás 187 ezer euró.

Arany Mihály

The post Szegedi és szerb kutatók tisztítják a régió szennyezett élővizeit appeared first on Szögedöm.hu.