Zavartalan a megszálló populáció elosztása és “szétterítése” az Európai országok között. Ezt valószínű, hogy nemsokára törvénybe is fogja iktatni az Európai Unió, hogy minden tagállam egyenletesen legyen megszállva a maga méretéhez, populációjához, gazdasági erőviszonyához képest.

Európa peremországain a legnagyobb a nyomás, mert nekik kell megszervezni, hogy fokozatos, egyenletes és zavartalan legyen ez az elosztás, ne legyenek betömörülések, ne legyenek felhalmozódások, ne legyenek olyan pontok, ahol a megszálló csoportok túlcsordulnának és esetleg elégedettségüknek adnának hangot ebben az embert próbáló feladatban, Európa megszállásában.

A peremországok feladata, hogy elejét vegye a megszállók zúgolódásának és a megszállók toleranciáját a megfelelő kordában, keretek között tartsa, nehogy túlfeszüljenek a megszállás során ,nehogy fegyelmezetlenség legyen úrrá Európa szép, folyamatos és eddig zavartalan megszállása során.

A megszállás folyamatát a legnagyobb lelkiismeretességgel és önzetlenséggel segítik a megfelelő karitatív szervezetek és természetesen a legnagyobb teher a médiára hárul ezekben a nehéz napokban, ami ettől a nagy tehertől függetlenül mindent megtesz annak érdekében, hogy Európa megszállása az emberi jogokhoz méltó legyen, sehol ne sérüljön a megszálló csapatok emberi méltósága. A feladatot eddig a média tökéletesen teljesítette.

Természetesen Európa megszállásának hadműveletében is, mint minden hadműveletben vannak homokszemek, kerülnek homokszemek a gépezetbe. Vannak renitens országok, vezetők, politikusok, akik próbálnának ellenállni a megszállás folyamatának, a valaha volt Európa megsemmisítésének, több-kevesebb sikerrel. Jelen történelmi helyzetben ezeknek a renitens országoknak és politikusoknak az ereje és ellenállása csekély, mert lényegesen erősebb az Európát megszállók hadvezetésének propaganda hadserege, a megfelelő sajtóorgánumok és a megfelelő helyen lévő áruló politikusok befolyása és természetesen a hadi finanszírozás, Európa megszállásának pénzügyi alapja és finanszírozása is lényegesen nagyobb, mint Európa védelmi kerete.

Előreláthatóan még a tél beköszönte előtt állóháborúvá fognak alakulni a frontvonalak. Pattanásig fog feszülni a helyzet a peremországok frontvonalain, de tekintettel a megszálló erők logisztikai, politikai, gazdasági és tájékoztatási fölényére, Európa megszállása továbbra is zavartalanul és a tervek mentén fog haladni.

Az előrenyomuló haderők eddigi békés menetelését fel fogja váltani a megfelelő időben és a megfelelő parancsra az aktív hadviselés, így Európa megszállása nem csak a külső frontvonalak irányából fog realizálódni, hanem Európa belső életterében is, és elkezdődik a megszállás második stratégiai pontja, ami már természetesen nem békés úton, hanem teljesen normálisan, fegyveres úton, terrorista akciók logikus és tervezett kivitelezése során fog zajlani.

Európa öngyilkos kontinensének végzete alapvetően még elkerülhető lenne, talán most vagyunk a holtponton, de a jelek nem arra utalnak, hogy bármilyen olyan tevékenységet felismerhetnénk, ami Európa elsüllyedését és megszállását megakadályozná, mert eddig minden a terv szerint halad.

Isten óvja Magyarországot! Isten óvja Európát!

Forrás: Orientalista.hu – Siroi Isi

The post Európa megszállása szépen, folyamatosan és rendben zajlik appeared first on Szögedöm.hu.

A Potala palota, előtérben a (szerénytelenül terpeszkedő, kordonnal védett) kínai zászlóval

The post 1950 – A kínai hadsereg elfoglalja Tibetet. appeared first on Szögedöm.hu.

A Baltit erőd Hunza-völgyben

Félezer éves fönnállása után Pakisztán bekebelezte Hunzahont. A hunzák országát.
A Zulfikar Ali Bhutto vezette paki kormány 1974 végére megszállta és bekebelezte Nagar és Hunza hercegségeket. A nemzetközi fölháborodás elmaradt. De ami még ennél is súlyosabb, Hungária, Magyarország tiltakozása is! Cserben hagytuk messzeszakadt véreinket…

A hunzák a Hunza folyó mentén, annak meredek völgyében élnek. Egyebek közt egészségességükről és rendkívül hosszú életükről híresek. Teljesen egyedül álló, rokontalan nyelvük, a burusaszki nyelv rokontalan és kutatatlan. Mi sem kutatjuk. A 15 milliós magyarságnak eggyetlen egyetemi tanszéke sincsen a hunok, vagy a hunzák hagyatékának oktatására, kutatására…

Műveltségük és írástudásuk messze fölülmúlja a megszálló Pakisztán átlagát.
Nem csak a nevünk hasonló! Gyakran elhangzik, hogy – nem is olyan távoli rokonainknak, – a hunok leszármazottainak, így a magyarok rokonainak tekintik magukat. A hunzák, vagy hunzakutok, hunzakotok, hunzukutok, olykor hunzuk nevének eredete tibetiül „hun”-„za”, vagyis „a hunok szállásterülete”. Burusaszkiul (hunzául) „húntsz” a ‘visszacsapó íj’; így „Húntsz-za” ‘a (visszacsapó) íj hazája’, azaz ‘Az íjasok hazája’. (Vélhetően ez íj neve is a hunok nevéből származik.) A hunza népcsoport nyelvéből eredően a hunzák neve burusó, burusa, brusó emberek, burusaszki-nyelven: ہنزہ .

Egyedülálló, rokontalan nyelvüket – melyet biltum, brusaszki, buruca(sz)ki, burus(a)ki, khadzsuna és kundzsut neveken is emlegetnek összesen kb. 90 000-en beszélik a 2000-es adatok szerint. Nagar (nagir), hunza és jaszin nyelvjárásokban…

A megszállt Gilgit-Baltisztán-terület – a világ egyik legnagyobb nyelvsűrűségű térségének – nyelvterképe:

A Karakorum (hegység)ben, a Hunza folyó mellett (Hunza-, Nagar-, Jaszin-völgyben), egy nehezen megközelíthető hegyvidéki részen (7900 km²) élnek a hunzák, a zűrös pakisztáni, orosz, kínai határ találkozásánál a hegyek között, melyek átlag magassága hat-hét és fél ezer méter. Életterük egy termékeny völgy, melyet az év nagy részében lehetetlenség megközelíteni. A b(u)rusók túlnyomórészt muzulmánok.  Egyes feltételezések szerint a fehér hunok, Attila népéből kivált csoport leszármazottai a hunzák, akik ekként az ősmagyarokkal rokonságban álltak.

A fehér hunok (heftaliták) által uralt területek 520 körül. Valószínűleg itt éltek a besenyők is a heftaliták uralma alatt.

A hitük szerint a középső világ a mi világunk, amiben élünk; van ezen kívül hét alsó világ és hét fölső világ (a népmesei hetes szám egy másik hunoktól származó hagyományban!), a legfelsőben lakik „Insáan„, a Lelkek Ura, és az ő „hímzése” a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért ők könnyen átjöhetnek. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy – magyarul talán Oltár-hegy – tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósulhat meg a világok közötti átjárás. Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, mind szörnyethalt. Ez a világ legmagasabb még megmászatlan hegycsúcsa.

A Hunza csúcs középen, balra tőle a Bublimotin, azaz a „Hölgyujj”, jobbra pedig az Ultar délnyugati gerince a Karakoramban.

A hunzák egy magányos, de büszke nép, amely vallja magáról, hogy a hunok leszármazottai, az úgynevezett fehér hunok (heftaliták) utódai. A hunzák szőkék, barnák, vörösek, feketék; kék, zöld és barna szeműek, arcvonásaik pedig feltűnően különböztek a belső-ázsiai törökös és a déli, indiai, vagy pastu-iráni arcok vonásaitól.

Államiságuk elvesztésekor szocialista államvezetésünk természetesen gyáván hallgatott, nem emelte föl a szavát sem a „népek elnyomása” ellen, sem pedig rokonaink védelmében. De hát ilyen a „modern” magyar diplomácia már több, mint fél évszázada. Egy olyan ország, melynek saját jellegzetes (karakteres) külpolitikája, vagy diplomáciája nincsen, tulajdonképp nem is létezik. Talán ez is közös vonás: a magyar önállósága is teljességgel kétséges. Csak éppen a hunzák egy atomhatalom nyílt megszállása alatt élnek.

A cuclizmust követő deformkor magyar kormányai sem foglaltak állást Hunza és Nagar államok függetlensége mellett…

Mire is számíthatnak szegény elárvult hunzák, ha már utolsó, még megmaradt rokonaikra sem?!

Talán volna mit tanulnunk egymástól!
Érdemes lenne legalább észrevenni őket, és figyelmünkkel kísérni (ezernyi haszontalanság helyett) őket, romlatlan, tiszta életüket…

Többre hivatott nemzetünk megmaradt gyökérzetének ápolásával talán a mi életünk is megtisztulhat, megszépülhet majd…

Szebb Jövendőt kíván hunnak és magyarnak:

Dr Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
www.makultur.hu

Ajánlott olvasmányok:

1. http://hungarianrealnews.com/tortenelem/hunzak.html
2. http://magyarno.com/attila-nepebol-kivalt-osmagyar-rokonaink-a-hunzak/
3. Csáji László Koppány: Tündérek kihalófélben: Hunoktól a hunzakutokig (Napkút, 2004.)
4. Csáji László Koppány: Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből
5. Ralph Bircher: Hunsa
6. http://drimmun.com/hosszu-eletu-nepek/a-hunzak-100-evig-elnek.html
7. John Robbins : Százévesen egészségben (320. oldal)

The post A Hunza állam halála appeared first on Szögedöm.hu.