Közlekedésbiztonsági okokból betemetik a szakemberek által várostörténeti szempontból nagy jelentőségűnek tartott 18. századi pincét Veszprémben – közölte a városháza szóvivője az MTI-vel pénteken.

Joós Eszter közleményében hangsúlyozta: a statikus szakvéleménye szerint nem bírja el a Jutasi út terhelését a belvárosi rehabilitáció során talált pince, ezért olyan műszaki megoldást keresnek, amely épségben hagyja a létesítményt, de egyúttal a közlekedésbiztonságot is garantálja.
A valószínűleg a 18. századból származó építményt szeptember 19-én találták meg Veszprém belvárosa alatt a belvárosi rehabilitáció kivitelezési munkálatai során. A pince egy 11 méter hosszú, négy méter széles főágból és hozzá kapcsolódva több, kisebb, alacsonyabb mellékágból áll. Becslések szerint 60-70 négyzetméternyi területen bukkantak elő a pinceívek.
Perémi Ágota, a Laczkó Dezső megyei múzeum régészeti osztályának vezetője az MTI-nek akkor azt mondta, a 18. század már nem régészeti kor, a kulturális örökségvédelmi hivatal pedig régészeti korokra ír elő kötelezettséget a múzeum és a beruházók számára. Ennek ellenére a múzeum újabb kori emlékeket is hajlandó feltárni a megfelelő feltételek biztosítása mellett.
A régészeti osztály vezetője véleménye szerint kár lenne veszendőbe hagyni az előbukkant pincesort, hiszen a barokk kor Veszprém történetében a legjelentősebb, akkor hozták létre a legfontosabb építészeti emlékeket. Ráadásul ezekről kevés az információ, mivel az elmúlt rendszerben régészeti feltárás nélkül építették meg a belvárosi Cserhát lakótelepet, amely alatt a Szent Ivánról (János) elnevezett templom és az azt körülvevő temető fekszik.

(MTI)

Kapcsolódó írás:

Kinek áll az érdekében a műemlékvédelem ellehetetlenítése?

The post Betemetik az építkezés alatt megtalált barokk pincét Veszprémben appeared first on Szögedöm.hu.

Nemrég írtunk arról, hogy két év alatt átszervezték a műemlékvédelem hivatalát és módosították a védelem alatt álló épületek építési engedélyezési eljárását. Mindez jelentősen gyengítette az eddig sem eléggé erős műemlékvédelmet. Mostanáig úgy tűnt, támaszként megmarad a karcsúsított Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), amely a szakmai kontrollt gyakorolhatja. A kormány szeptember elején hozott döntése alapján azonban megszűnik a hivatal, és formálissá válik az örökségvédelmi munka. A Levegő Munkacsoport értetlenül áll a döntés hallatán, és L. Simon Lászlónak, az Emberi Erőforrás Minisztérium kulturális ügyekért felelős államtitkárának írt levelében javasolja annak átgondolását.

Előbb a műemléki felügyelőket helyezték át a megyei és kerületi kormányhivatalokhoz, hogy ezzel egyszerűsödjön az építkezések ügymenete. Mivel a felügyelők így már nem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) alá tartoztak, munkáltatójuk a helyi szerv lett, könnyebbé vált az ingatlanfejlesztői érdekek érvényesítése a műemlékvédelemmel szemben.

A műemlékvédelem építési engedélyezőből szakhatósággá átminősítése ellen sokan tiltakoztak, bár ennek kevés visszhangja volt. A Levegő Munkacsoportnak az volt az akkori álláspontja, hogy a szakhatósági státusz is működőképes lehet, hiszen a szakembereknek módjukban áll megvétózni a szakszerűtlen terveket, engedélyezéseket. Támaszként pedig megmarad a karcsúsított KÖH, amely a szakmai kontrollt továbbra is biztosíthatja.

Utóbb kiderült, hogy azoknak volt igazuk, akik kétkedéssel fogadták az átszervezés szakmaiságát. Éppen a történelmi épületekben gazdag városok polgármestereinek javaslatára szervezték át a műemlékvédelem műszaki állományát a kormányhivatalokba, csak néhány szakembert hagyva a meggyengített Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban. A kormány mostani ülésén hozott döntése alapján – amely a napokban kerül az országgyűlés elé – a kulturált Európában példátlan módon megszűntetik a KÖH-öt, és az építészeti és régészeti engedélyezéssel kapcsolatos jogköröket első fokon áthelyezik a járási kormányhivatalokba, másodfokon a megyei kormányhivatalokba. A KÖH-ben még megmaradt munkatársak egy része az Emberi Erőforrások Minisztériumához, másik része pedig a Belügyminisztériumhoz kerülhet. Nyilvánvaló, hogy az örökségvédelmi munka formálissá válik, ha szétosztják a minisztériumok között.

Az indok, amely a teljes műemlékvédelmi szervezet szétzilálásához vezet, már ismerős egyes ingatlanfejlesztők retorikájából: gyorsítani, költségkímélőbbé és racionálisabbá kell tenni a fejlesztésekkel kapcsolatos eljárásokat.

Az előző rendszerben sok jogos bírálat érte a tervezés, a szellemi munka tendenciózus leértékelését. Nem költöttünk eleget a különlegesen felkészült szakemberekre, a megoldások mérlegelésére, a részletekre is ügyelő tervek elkészítésére, és emiatt a kivitelezés elhúzódott, a felületességből eredő károk kijavítása, jobb esetben is csak hatalmas többletköltséggel volt lehetséges. Gyakran azonban visszafordíthatatlanok voltak a bontások és átalakítások során elszenvedett veszteségek. Sajnos ez a gyakorlat nemhogy csökkent, de nemegyszer felerősödött a rendszerváltás után. Gondoljunk csak a nagy infrastruktúra-fejlesztésekre, amelyeknél rendre túllépték az eredeti költségvetést. Különösen igaz ez olyan projekteknél, ahol a szakszerűség, a megóvás jelentős többletköltségekkel jár, és lassú a megtérülése, illetve ahol a közérdek és a magánérdek ütközik. Műemlékek esetében gyakran konfliktusba kerül egymással a rövid- és hosszú távú gondolkodás, illetve a köz- és magánérdek, különösen, ha a köz forráshiányos, a szereplők műveletlenek vagy kizárólag a pillanatnyi haszonra figyelnek.

A műemlékek korszerűsítésével, bővítésével, átalakításával kapcsolatban mindig voltak és lesznek is nézetkülönbségek, még a szakmán belül is, nemhogy szélesebb körben. Túlkapások is előfordultak mindkét oldalon. Az azonban senkinek nem jutott volna eszébe, hogy ezek miatt a csecsemőt is kiöntsük a fürdővízzel együtt.

Szeptember 15-én és16-án az idén is megrendezik a Kulturális Örökség Napját. Cinikus döntés lenne éppen ugyanebben az időben formálissá tenni a műemlékvédelem intézményes védelmét országgyűlési döntés alapján. Mivel nincs vészhelyzet vagy azonnali döntési kényszer, más lehet a döntés hátterében. Hogy mi, azt csak találgatni lehet, mindenesetre kulturáltságunk állapotáról kiállítja a lesújtó bizonyítványt a műemlékvédelem meggyengítése.

Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

A Levegő Munkacsoport levele L. Simon Lászlónak, az Emberi Erőforrás Minisztérium kulturális ügyekért felelős államtitkárának itt olvasható.

Forrás: http://levego.hu/hirek/2012/09/kinek_all_erdekeben_a_muemlekvedelem_ellehetetlenitese

The post Kinek áll az érdekében a műemlékvédelem ellehetetlenítése? appeared first on Szögedöm.hu.

Hammerstein Judit azt mondta, hogy az államtitkárság a kormányhatározat közzétételét követően ad információt az ügyben. Az információt az Index közölte, a hivatal megszűnésének tényét a KÖH-höz közel álló források az MTI-nek megerősítették. Az MTI megkeresésére a KÖH-ben nem nyilatkoztak az ügyről.
A portál információi szerint a döntést a jövő héten jelentik be. Az Index kormányzati körökből szerzett értesülései szerint a keddi kormányülésen döntöttek a KÖH megszüntetéséről. Az írás szerint a munkatársak egy része az Emberi Erőforrások Minisztériumához, másik része a Belügyminisztériumhoz kerül, sokaknak azonban felmondanának.
A hivatal feladata a műemlékek felkutatása és védelme, ezen belül például, hogy ellenőrizze: a beruházások az örökségvédelmi törvénynek megfelelően történnek-e. Az Index információi szerint ez a tevékenység szúrta a szemét ingatlan-befektetőknek és önkormányzatok vezetőinek, amely a szervezet két éve tartó leépítéséhez, majd mostani megszüntetéséhez vezetett. Az írás szerint nehézséget jelentettek a KÖH régészeti feltárásai, amelyeket kötelezően kellett elvégezni a régészeti lelőhelyeken tervezett beruházásoknál. A portál úgy tudja, hogy legutóbb kormányzati szinten okozott problémát a kecskeméti Mercedes-gyár építésének helyszínén végrehajtandó régészeti feltárás. A megyei múzeum ugyanis 2,8 milliárd forintos régészeti feltárást irányzott elő, amellyel a KÖH-höz mint engedélyező hatósághoz kellett volna fordulnia.
Mint az Index írja, a KÖH megszüntetésének érdekessége, hogy két hónapja nevezték ki a hivatal élére Cselovszki Zoltánt, aki 2000-től 2002-ig már vezette a hivatalt. Tevékenységéhez köthető a KÖH létrejötte az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Kulturális Örökség Igazgatósága összevonásával.
A portál felidézi, hogy a műemlékvédelmi szervezetet két éve kezdték leépíteni, a műemléki felügyelőket áthelyezték a megyei és kerületi kormányhivatalokhoz. Júliustól a KÖH és a kormányhivatalok égisze alatt működő örökségvédelmi irodák elveszítették építéshatósági jogkörüket és szakhatóságként vesznek részt az engedélyezésben.

(MTI)

The post Megszüntetik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt appeared first on Szögedöm.hu.

A nyílt levelet aláíró tizennyolc szakember emlékeztet arra, hogy a kulturális örökségvédelmi törvény módosítása elveszi a KÖH-nek, valamint a kormányhivatalok kulturális örökségvédelmi irodáinak építéshatósági jogkörét, és csak szakhatóságként vonja be őket az építési engedélyezési folyamatba. A megváltozott rendszerben így az önálló építésügyi hatósági jogkört a települési önkormányzatok fogják ellátni, a Kulturális Örökségvédelmi Iroda mint szakhatóság vesz részt az építésügyi hatósági eljárásban. A törvénymódosítással való egyet nem értése jeléül Tamási Judit, a KÖH elnöke július 1-jei hatállyal
lemondott vezetői munkaköréről – idézik fel.
Az MTI-hez eljuttatott nyílt levél szerint a rendszerváltás óta folyamatosan szűkült a műemlékvédelem szervezeti kapacitása és hatóköre. Elsorvasztották a kutatást, tervezést, restaurálást végző részlegeket, felszámolták a közvetlen anyagi támogatásokat, s ezek megszűnésével a beruházói, tulajdonosi érdekek egyre inkább szembekerültek a műemléki értékek fenntartására irányuló közérdekkel – teszik hozzá az aláírók.
Mint fogalmaznak: „háttérbe szorult a preventív jellegű tevékenység, beleértve a műemléki értékek feltárását, védetté nyilvánítását, felügyeletét. A műemlékvédelmi szervezet munkája egyre inkább a – többnyire korlátozó, kötelező, büntető jellegű, ezért a tulajdonosok számára ellenszenves – hatósági szerepben üresedett ki”.
A dokumentumot jegyző szakemberek szerint az elmúlt két év intézményi és jogszabályi változásai „végső csapást” jelentettek a műemlékvédelem maradék szervezetére: összességében merevebb, bürokratikusabban működő rendszer jött létre, több terhet róva a tulajdonosokra és az államigazgatásra egyaránt, s egyben kevésbé biztosítva a közérdek érvényesülését.
L. Simon László a nyílt levélre adott, az MTI-hez szerdán eljuttatott válaszában hangsúlyozza: a törvénymódosítás nem fosztotta meg hatósági jogkörétől a KÖH-öt, az építési hatósági és a kulturális örökségvédelmi hatósági jogkörök szétválasztásával ugyanis a hivatal visszatérhet a műemlék-felügyelet szakmai alapokon nyugvó ellátásához.
Mint közleményében a kulturális államtitkár kiemeli, a kormány célja, hogy létrejöjjön „a kulturális örökség védelmének átlátható, kiszámítható, tervezhető, széles körű együttműködésen és támogatottságon nyugvó, az értékvédelem szakmai szempontjainak maradéktalanul megfelelő, végrehajtható (köz)feladat-ellátáson alapuló rendszere”. Ennek megvalósítására a kultúráért felelős miniszter előterjesztésére a kormány hamarosan döntést hoz az átfogó kulturális örökségvédelmi reform első lépéseként a kulturális örökségvédelmi szakpolitikai stratégia elkészítéséről – mutatott rá az államtitkár.
L. Simon László közlése szerint a stratégia fő feladata a gazdasági növekedés és a kulturális örökség hosszú távú fennmaradásának biztosítása közti látszólagos ellentmondás feloldása lesz. A kormány számára ugyanis fontos a műemlékvédelem pénzügyi-gazdasági helyzetének rendezése, a benne rejlő fejlesztési potenciál kiaknázása, valamint a pénzügyi ösztönzők rendszerének kiépítése. Az új örökségvédelmi rendszerben a KÖH is megújult pozíciót kaphat majd, amelyben az épített örökség intézményes védelme az arra legalkalmasabb, preventív jellegű, illetve felügyeleti eszközökkel lesz lehetséges – fogalmazott az államtitkár.
Kálmán Ernő, az Építészek Nemzetközi Szövetségének (UIA) elnökségi tagja az MTI megkeresésére elmondta: egyetért azzal a változással, hogy a KÖH a jövőben szakhatóságként működjön, emellett másodfokon eljáró hatóságként képzelné el a hivatal szerepét.
Az építész hangsúlyozta, hogy az engedélyeztetési vagy akár már a tervezési folyamatokban is érdemes lenne a reprezentatív hazai és nemzetközi építészszervezetek véleményét figyelembe venni.

The post Vita a műemlékvédelmi rendszer átalakításáról appeared first on Szögedöm.hu.