Nőnapi üdvözlet – Oroszországból szeretettel…

Mi férfiak szívesen ünnepelgetjük az asszonyokat és hölgyeket bármelly napon…
De éppen a szövőnök lázadása napján?!

Kezdem hát illendően egy klasszikus asszonymagasztalóval…

Íme, Shakespeare idézetével:

“Age cannot wither her, nor customs stale her infinity variety…“

Nőnek a kor nem árt, a megszokás sem koptatja el örök varázsát…”
(Shakespeare: Antoniusz és Kleopátra)

Bizony nem ünneprontásként mondom, de magyarnak ez a „nőnap” nem ünnep, csak egy varrónőtüntetés évfordulója. Kétes emlékezete nem illendő magyar lányaink és asszonyaink tisztes köszöntéséhez.

1857 kikelet (március) hava 8.-án New Yorkban 40 ezer szövőnő és varrónő (textil- és konfekcióipari munkásnő) lépett sztrájkba a béregyenlőséget és munkaidő csökkentését követelve. Ennek emlékére tartjuk – bolsevista nyomásra – ma is a nemzetközi nőnapot.

1932-es szovjet poszter a nemzetközi nőnapra – azaz hogy illendőbben, szovjet nevén: Mezsdunaródnij Zsenszkij Gyenyre

Először 1913-ban bukkant föl a fölforgató gondolat – Magyarországon a Nemzetközi nőnap első megemlékezéseként az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. Hát akkoriban bizony nem kaptak virágot érte!

1948-ban a Rákosi-korszak egyik új ünnepeként kötelezővé vált a nemzetközi nőnap – helyesebben: a new-yorki varrónő-tüntetés emléknapjának megünneplése.

Azután vörös rongyokba öltözött árulóink lassan, de módszeresen kiirtották eredeti szokásainkat nemzetközi munkásmegmozdulások ünneplése kedvéért…
Őseink szép Asszonyünnepét – mi több, Asszonyünnepeit – dobtuk oda egy fölforgató eszme zűrzavaros sztahanovista egalizmusáért.

De – a szövőnő-tüntetéstől elvonatkoztatva – Miről is nevezetes e nap?!

1950-ben Vorosilov marsall március 8.-án, a nemzetközi nőnap alkalmából jelentette be, hogy a Szovjetunió végre kifejlesztette saját atombombáját.

Hát ennél szebb köszöntőt leány, asszony vagy anya igazán nem álmodhat! – Gratulálunk!
Ha nem is éppen virág, de “káprázatos” gombafelhő…

Március 8.-a… Tegyük végre a helyére! Ez csak egy bolsevista-feminista nőnap!
Magyar lányhoz, asszonyhoz nem illő…

Ma már muszka szomszédaink is szabadulnának a szovjet örökségtől…

De bizony ez nem könnyű!

Nyugati, pl. angol kultúrkörben meg – éppen ellenkezőleg – nem is hallottak még e serény nőünneplő buzgalomról… Ők inkább az Anyák Napját várják… mozgó ünnepen, éppen egy közeli hétvégén…

De van-e magyar út? Független, őszinte és igaz ünneplése érdemes Asszonyainknak…

Bizony van! Minthogy mindig is volt Magyar Nőnap, Magyar Asszonynap!
Nincs is messze! Húsvét utáni szerdán lesz itt az ideje.

Forgószerda a nap, melyen asszonyoknak dolgozni nem illik, sőt nem is szabad!

Nem szégyen tanulni, itt az alkalom hát fölfedezni magyar gyökereinket az asszonyok ünneplésében is.

A húsvét után következő szerdának a szögedi tájon forgószerda a neve, amely asszonyi dologtiltó nap. Tulajdonképpen ez a régi szögedi “Nők Napja”. Nem az ízetlen, kommersz “Nemzetközi Nőnap” hangulatával, hanem igazán a “Szögedi Asszonyok Napja”. Valóban az, amikor a férjek úgy ünneplik, hogy nem hagyják dolgozni, kikímélik asszonyaikat…

A hagyományőrzéséről is nevezetös Apátfalván húsvét után való szerdán, mint ők mondják: száraz szerdán nem dolgoznak semmit még a férfiak sem. Együtt ünnepelnek az asszonya(i)kkal. Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. A pihenés talán még abból az időből maradt fönn, amikor húsvét nyolcadát is megszentelték.

A(z asszonyi) munkatiltó nap hetét sokhelyütt máig fehérhétként emlegetik,
Somogyban a vendégjárásról egyenesen komázóhét a neve…

A húsvét után következő szerda a szögedi tájon forgószerda – asszonyi dologtiltó nap.
Illendően ez a Magyar Nők Napja!

Beteges bolsevista majmolás helyett…

Egészségös hagyományőrzésünk reményében…

Nemzetközi Nőnap
helyett
visszatérő

Förgetegös Forgószerdát!
Magyar Nők Napját!

Kíván
minden Lánynak és Asszonynak

Tisztelettel:
a Szögedi Védegylet
nevében
Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmány: Húsvétszerda – Száraz szerda – Forgószerda – asszonyi dologtiltó nap

Ajánlott olvasmány még (Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.)
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából

De hamarosan jön a Magyar Nőnap is!

Száraz szerda – Forgószerda – asszonyi dologtiltó nap!

Addig pedig ünnepeljünk méltón nőnapias Rímhányó Romhányink szülinapján az Ő ajánlásával:

Dizőzikék

Nekem már régóta tetszik egy bak,
bármilyen fapofa, fura alak.
Hiába mondják az okosabbak:
a szerelem vak,
a szerelem vak.

Tiltanak tőle, ez ingerel csak.
Ő lesz az apja a gidáimnak!
Bár most egy fűrésszel él ez a bak.
A szerelem vak,
a szerelem vak.

…és…

Kanszonett

Oh, mint imádlak, bájpofájú süldő;
te konda dísze, sertésól csodája!
Hogy vonz e gonddal mocskolt szép tokácska
s e sárfüggőkkel ékesített fültő.

Még vályút álmodsz, henteregve koszban.
Nem sejted tán, hisz kis disznó vagy most még,
hogy más is van e földön, mint a moslék,
hogy súghatsz-búghatsz nászkanoddal hosszan.

Hússzék elé míg nem szólít a böllér,
míg végröföm az égre fel nem hangzik,
egy hizlaldáért el nem válnék tőled.

De jaj, te engem százszor is megölnél,
ha ülnél orvul mesterséges lagzit,
igent rebegve álnok fecskendőnek.

The post Bolsevik legendárium vagy Magyar Nők Napja? appeared first on Szögedöm.hu.