Ságvárit a kommunista uszítót, a 32 álnevű, lesből sunnyogó, rendőrökre támadó cukrászdai lövészt, bátor futás közben hátulról érte a halálos lövés. Míg 1944-ben magyarok a Haza védelmében a fronton haltak, ő – hamis papírokkal – cukrászdákban kávézgatott…
Az őt igazoltató csendőrökre pedig a Budakeszi úti Nagy cukrászdában (ma Remiz étterem) tüzet nyitott. Amikor a csendőrgyilkos sebesültet a neve felől kérdezték, azt felelte: „Harminckét nevem volt, találjátok ki, melyik az igazi!” – No ilyen egy bálványozni való balvezér! Roncsországban…

A harminckétnevű Ságvári(?) Endre „ártatlan” mosolya

A sebesülten is intézkedő csendőr-főtörzsőrmestert, Kristóf Lászlót a kommunisták 15 év múlva, 1959-ben „fasisztaként” kirekesztve ki is végezték. A végrehajtott ítéletet csaknem 50 év múlva, 2006-ban hatályon kívül helyezték, hiszen a csendőr a hatályos jog szerint járt el, a kötelességét teljesítette (amikor a csendőrgyilkosra visszalőtt). Egy egészséges világban, egy magyar rendben inkább a lelőtt csendőr-hős, vagy a sikeresen lefegyverző magyar csendőr nevét érdemelné egy tisztes magyar iskola. Mégis ma Szegeden még mindig egy magyar ellen uszító szovjet propagandista nevét viseli a Hősök kapujának gimnáziuma.

Egy antimagyar fölforgató, frontkerülő, terrorista, csendőrgyilkos nevét viseli egy patinás tanintézmény. Egy olyan magyar városban, ahol egyetlen kommunista rendőrt, vérbírót, de még tömeggyilkos ÁVÓs sem végeztek ki. Nem is bántalmazták őket… De még csak kisebb elzárások, vagyonelkobzások sem történtek. Mert mi megbocsájtunk. Hát lehet, hogy épp ezért… Ha rémtetteikért nem fizettetjük meg drágábban őket, hát ihatjuk az olcsó húsuknak híg levét…
Magyaros befogadásunk és megbocsájtásunk már-már fájdalmas, beteges méreteket öltött…

De lássunk, keressünk hát egy többre érdemes tanintézménynek „Ságvári”-nál illendőbb nevet!

Betegesen baloskodva lehetne az iskola a „név”-hez ragaszkodók kedvéért beszélőben, illendőbben pl. „Harminckét nevű” Gimnázium. – Ez legalább sokatmondó!
De akár valaki MÁS nevét is (ki)érdemelheti egy iskola, melynek soha semmi köze ehhez a fölforgató kommunista agitátorhoz nem volt!

Hát merengjünk csak egy kicsit magyarul! Egy épelméjű magyar világban…

A Hősök kapuján csaknem eredeti fényében pompázik Aba-Novák Vilmos – kommunista műrongálás, devichelés, rávakolás után helyreállított – freskója.

Lehetne hát az ívek iskolája akár Aba-Novák gimnázium is!

A freskó főalakja Horthy Miklós, így a legtermészetesebben adódik: Ez az iskola lehetne végre az Új Magyarország első Horthy Miklós Gimnáziuma. A kormányzó egyébiránt személyesen is részt vett a Hősök kapujának avatásán. (Nem úgy, miként a „harminckétnevű”, aki ekkor is Szegedtől távol, jobb dolga után koslatott…)

A Hősök kapujának homlokzata az Aradi vértanúk terére és a Szőregi csata szép turulos emlékművére néz. Névadója lehetne hát bármelyik Szegedében megfordult Aradi Vértanúnk, vagy akár maga ősjelképünk a Turul is!

Turul Gimnázium! – Milyen szépen is cseng egy Igaz Magyar Városban! Abban a Városban, melyben „turul” néven még magyar sport is született… Éppen 110 esztendeje. A századik szülinapján leszavazta még a napirendről is a helyi balvezetés, mondván: „nem aktuális”! – De eljön a turul ideje is!

De magam a legillendőbb és leghősebb magyarunkat látnám legszívesebben méltó névadóként: Innen indult a déli harangszót kivívandó Nándorfehérvár diadalára Hunyadi János is. A mai Hősök kapuja és a tanépület vonala előtt vonult el a déli, törökszaggatta végek felé a győzelembe és saját végzetébe…
Hősiességének emléke Nándorfehérvári Diadal és a déli harangszó.
Ezzel a Hősök kapuja is új többletértelmet nyer.

Hunyadi János nevét már viselte ez az iskola 1956 forradalmian magyar heteiben.
Majd visszatért a Vörös Terror, megint maga alá temetve minden szabad szegedi gondolatot…

Magam ugyan „radnótis” voltam, de a fiaimat szívesen adnám a Hunyadi Gimnáziumba!
Innen indíthatnánk útjára – szögedi szabad gondolatként – új Nemzeti Ünnepünket: a Nándorfehérvári Diadal Napját is…

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet

Ajánlom még figyelmükbe a külföldön élő szegedi tudós, Bor Zsolt akadémikus közintézmény-névváltoztatási javaslatát is:

A kommunizmus hullái Budapest és Szeged közé terítve az űrből is láthatóak…

“Jómagam ságváris vagyok, kötődöm a névhez, mégis úgy gondolom, jobb, ha egy mondvacsinált kommunista hősről hosszú ideig nem nevezünk el gimnáziumot. Ebben a pillanatban két ország épít kommunizmust, Észak-Korea és Kuba, ezek pedig nem a mi mintaképeink. Ötven-száz év múlva ráadásul ezek sem fogják a kommunizmust építeni, és az emberek majd csak arra emlékeznek, hogy a kommunizmus egy véres, brutális diktatúra volt, aminek következtében körülbelül százmillióan haltak meg. Ha százmillió embert, százmillió hullát egymás mellé helyezünk, az kétszázmillió méter: ötször körbeéri a Földet az Egyenlítő mentén. Ennyien estek áldozatul a kommunizmusnak!
Hadd mondjak még egy példát: kétszázezer kilométerről van szó, mármost Szeged és Budapest távolsága mintegy kétszáz kilométer, tehát ha lepakolnánk a hullákat, akkor ezer sort tennének ki egy kilométer szélesen. Ekkora hullasort termelt a kommunizmus, ezt szabad szemmel az űrből is lehetne látni. Világos, hogy a Ságvári néven előbb-utóbb változtatni kell. Megfontolandónak tartom a Klebelsberg Kuno elnevezését, hiszen ő mint kultuszminiszter, mint országgyűlési képviselő rengeteget tett Szegedért, a város díszpolgára, ráadásul mindössze 150 méterre van eltemetve a Hősök kapujától, melyet szintén ő álmodott meg.” – mondotta Bor Zsolt, a szegedi akadémikus.

Szegedi Egyetemalapítók – jobbról elől Klébelsberg Kunó áll.

Ajánlott olvasmány még: Ságvári vagy Klébi? (Firbi) – Szegedi zűrös névadások

The post A csendőrgyilkos moszkovita még mindig példakép? appeared first on Szögedöm.hu.