A Heineken elzárással büntetendő!

Hazánk hatályos büntető törvénykönyve 335.§-a alapján önkényuralmi jelkép használatáért az elkövető pénzbüntetéssel és elzárással büntetendő !
A Heineken tiltott önkényuralmi jelképével csaknem három évtizede tiporja a törvényes rendet. Büntetlenül!

A világ legnagyobb – százhúszmilliós – népirtását a vörös csillag nevében követték el !!!

Ha valakinek kétségei lennének, – a mai magyar törvények szerint – épp csak annyira bántó a vörös csillagos sör, mint pl. egy horogkeresztes ser. Képzeljük csak el, micsoda őrjöngés lenne, ha horogkereszttel ékesítené egy európai cég a termékét!

Forrás: http://freeblog.sodika.org/tags/voroscsillag/default.htm

Vajon meddig tűrné a magyar – és nem magyar – közvélemény az épp akkora súllyal tiltott SS-jelvény használatát egy nemzetközi sörterméken? Az internáci cenzúra egy napig nem hagyott volna létezni SS-jelvényes, vagy horogkeresztes sört az európai, vagy épp a magyar piacokon! Pontosan ez lett volna a teendője a süllyesztőbe való – tömeggyilkos jelképpel máig is provokáló – Heinekennel is!

A Magyar Kulturális Örökség alapítvány a magyar törvények érvényesítését és betartását követeli.
A rendszerváltás egyik fő vívmánya volt a tömeggyilkos önkényuralmi jelképek betiltása. Alapítványunk a tiltott önkényuralmi jelképeket viselő, valamint az azokat hirdető cégek betiltását indítványozza jelen hatályos törvényeink alapján. A törvényt legdurvábban sértő cég ma Magyarországon a Heineken. (Egy átlagos palackon három vörös csillag!)

A vörös csillag nevében elkövetett társadalmi bűntettek csak a tatárjárás és a törökdúlás mércéjével mérhetőek magyar történelmünkben.

Nem tűrhetjük tovább, hogy saját országunkban nyíltan terrorizáljanak bennünket.

Különösen nem, hogy a rendszerváltás során magyar gyárainkat messze értékén alul privatizáló külföldi kifektetők merjenek naponta népirtás jelképével jópofáskodni.

Amennyiben számtalanszor kihasznált és ellenünk fordított magyaros megbocsájtásunkban ez elzárástól eltekintünk is, úgy a pénzbírságok kirovásával méltán példát kell statuálni! A jogainkat tipró multik (nagyvárosnyi értékű) vagyonokat szivattyúztak ki az elmúlt évtizedekben fosztogatott hazánkból. Nemcsak a miénkből kell végre törleszteniük.
E bírságok ezermilliárdjaiból pedig a multik által kihalás szélére szorított – hajdan híres minőségű – magyar sörárpa megmentése és nemesítése, meg a minőségi magyar sör, a tisztes magyar kézműves söripar támogatandó.

Itt az idő végre a jogszolgáltatásra!

Ezt várja el tőlünk az Európai Unió is: Magyarország viselkedjen végre európai jogállamként!

A Heineken a törvény (Btk. 335.§-a) nevében azonnal elzárandó, betiltandó.

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjára, a 120 milliós holokauszt megemlékezésére, február 25.-ére – a jogtiprók és tömeggyilkos reklámjaik ellen – akár az európaiságunkhoz méltó jogi lépések is foganatosíthatóak.

A jogaira ébredő Polgári Magyar Társadalom
iránti
üdvözlettel:

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Szeged, 2017. Jégbontó (február) hava 12.-én

The post A Heineken elzárással büntetendő! appeared first on Szögedöm.hu.

1848. július 16-17.-én a rác csőcselék magyarokat, németeket és zsidókat mészárolt Földváron. A felelősöket sosem kutatták föl, így soha el sem számoltatták őket.
A magyarok szokás szerint megbocsájtottak…
Illene már a földjeinken élő déli szomszédunknak végre meghálálni határtalan nagylelkűségünket!

Földvár- A települést elfoglaló rácok (szerbek) legyilkolják a magyar, német és zsidó lakosság nagy részét.
1848. július 16-áról 17-ére virradó éjjel a rác (idegenkedve: szerb) hordák megtámadták Földvárt. A magyar és cs. kir. csapatok visszaverték a támadást, majd Bechtold altábornagy utasítására kiürítették a települést.

Magyar huszárok Bácskában. Kegyetlen csatákat vívtak

A rácok (önnevükön: szerbek) a hátramaradó magyar, német és zsidó lakosság nagy részét legyilkolták. – Az áldozatok és hozzátartozóik kárpótlása máig sem történt meg, a gyilkosok büntetlenül élhették le életüket. Ükunokáik ma is a kiirtott magyarok, németek és zsidók földjein élnek.
Ezt a – soha el nem számoltatott – bűncselekményt vajon minek nevezhetjük ma? Elharapódzott ma az izmusozás divatja. – Antimagyarizmus, antigermanizmus, vagy antiszemitizmus? Ráillik akár mind a három is!
Máig adósságunk és sürgető föladatunk a földvári rác népirtás áldozatinak emléket állítanunk a település főterén. A rác (szerb) állami pénzhez bizonyára szívesen hozzátesz majd (a magyarok által befizetett pénzből) az EU is.

The post A Földvári Rác Népirtás appeared first on Szögedöm.hu.

1848. július 16-17.-én a rác csőcselék magyarokat, németeket és zsidókat mészárolt Földváron. A felelősöket sosem kutatták föl, így soha el sem számoltatták őket.
A magyarok szokás szerint megbocsájtottak…
Illene már a földjeinken élő déli szomszédunknak végre meghálálni határtalan nagylelkűségünket!

Földvár- A települést elfoglaló rácok (szerbek) legyilkolják a magyar, német és zsidó lakosság nagy részét.
1848. július 16-áról 17-ére virradó éjjel a rác (idegenkedve: szerb) hordák megtámadták Földvárt. A magyar és cs. kir. csapatok visszaverték a támadást, majd Bechtold altábornagy utasítására kiürítették a települést.

Magyar huszárok Bácskában. Kegyetlen csatákat vívtak

A rácok (önnevükön: szerbek) a hátramaradó magyar, német és zsidó lakosság nagy részét legyilkolták. – Az áldozatok és hozzátartozóik kárpótlása máig sem történt meg, a gyilkosok büntetlenül élhették le életüket. Ükunokáik ma is a kiirtott magyarok, németek és zsidók földjein élnek.
Ezt a – soha el nem számoltatott – bűncselekményt vajon minek nevezhetjük ma? Elharapódzott ma az izmusozás divatja. – Antimagyarizmus, antigermanizmus, vagy antiszemitizmus? Ráillik akár mind a három is!
Máig adósságunk és sürgető föladatunk a földvári rác népirtás áldozatinak emléket állítanunk a település főterén. A rác (szerb) állami pénzhez bizonyára szívesen hozzátesz majd (a magyarok által befizetett pénzből) az EU is.

The post A Földvári Rác Népirtás appeared first on Szögedöm.hu.

1945. június 18-án a visszavonuló német hadsereg által 1944 októberében a Szudéta-vidékre áttelepített főleg német és magyar lakosokkal haza, azaz Szlovákiába tartó vonatszerelvények vesztegeltek a Přerovhoz tartozó Horní Meštěnice vasútállomás vágányain, hogy a katonai szállítmányok átengedése után a szülőföldjükre visszainduljanak. Véletlenül az egyik ilyen marhavagonokból álló szerelvény mellett állították meg azt a különvonatot is, amelyen a pozsonyligetfalusi 17. gyalogezred katonái a prágai díszszemléről utaztak haza. Várakozás közben az ezred parancsnoka, a korompai származású Karol Pazúr százados és Bedřich Smetana őrvezető, a katonák művelődéséért felelős tiszt észrevette, hogy a szomszéd marhavagonokban utazók egymás között németül és magyarul beszélgetnek. A parancsnok hamar tudatosította, hogy voltaképpen a Dobsina környéki földijei térnek vissza az otthonukba, amit valamiért nem szeretett volna, ha megtörténik. A katonáinak parancsba adta, hogy a szerelvényből tereljék ki az embereket.
Pazúr, mint a Csehszlovák Hadsereg elhárító tisztje rögtön nyomozásba kezdett, nincs-e köztük volt német SS-katona vagy kollaboráns egyén. A karrierje szempontjából jól jött volna, ha ilyenre lel, és ezzel az új hatalomhoz való hűségét bizonyítani tudja. Korában ugyanis ő is németnek vallotta magát. Fiatal legénykorában még a korompai német futballcsapatban játszott. Majd a szlovák állam idején a Hlinka Gárda tagja lett. Később partizán, majd a front alatt a Csehszlovák Hadsereg tisztjeként szolgálta az új Beneš-kormány hatalmát. A marhavagonokban hazautazó dobsinai lakosok között nyolcan a szlovák Hlinka Gárda tagjai voltak, amiről hivatalos igazolással is rendelkeztek, ennek ellenére a díszszemlén elhangzott Beneš-beszéd tartalmán felbuzdulva Pazúr elrendelte a szerelvényen utazók kivégzését. A meštěnicei polgármestertől államérdekre hivatkozva kért embereket a 2×17 méteres tömegsír megásásához. A munkásokat is agyonlövéssel fenyegette, ha nem teszik meg azt, amit kért. Így a kivezényelt nyolc ember kényszer alatt a falu határában, a Svéd-sánc nevű dűlőben éjfélre elkészült a sírásással.Addig a kivégzésre váró felnőttek, asszonyok és gyerekek a katonák felügyelete alatt egy keresztútnál várakoztak. 1945. június 19-én éjjel egy órakor 15 fős csoportokra osztva, alsóneműre vetkőztetve kezdték el a kivégzésüket. Géppuskával, majd ahogy a lőszerük elfogyott, egy méterről leadott tarkólövéssel először a férfiakat lőtték bele a megásott sírba, majd az asszonyok és gyerekek következtek. Pazúr cinizmusát jellemezte, hogy a Hlinka gárdás volt tagtársait az első géppuskasorozat előtt kiléptette a sorból és hagyta, hogy végignézzék a többiek lemészárlását. Közben velük dobáltatta a gödörbe azokat, akik a sír peremén estek össze. Utána őket is legyilkolták. A kegyetlenségét, vérengző hajlamát bizonyítja, hogy pisztolyával az asszonyok tetemein zokogó gyermekek közül sokat maga lőtt agyon. Amikor belefáradt, a sírásókat kényszerítette, hogy végezzenek a még élő gyermekekkel. A bíróságon megjelent tanúk vallomása szerint a kivégzést követő délelőttön még hullámzott a gyér földréteggel betakart tömegsír, mert több áldozatot így is élve temettek be. A bestiális vérengzésnek 120 nő, 71 férfi és 74 gyermek, összesen 265 ártatlan ember esett áldozatul. A legfiatalabb gyermek mindössze 8 hónapos volt. Többségük kárpáti német. 130-an Dobsináról, a többiek Kézsmárk, Gölnicbánya, Garamszentkereszt, Malompatak, Jánosgyarmat településekről és Rozsnyóról. A magyarok mellett az áldozatok között volt négy szlovák származású asszony is, akik a német, illetve magyar férjeikkel, gyermekeikkel együtt kívántak meghalni, és nem fogadták el Pazúrtól a felkínált kegyelmet. A vérengzést heten élték túl, köztük a Rozsnyóról származó Molnár Pál, aki akkor 7 éves volt. Mivel a másik szerelvényen utazó német és magyar visszatelepülők kivégzésére lőszer hiánya miatt aznap nem kerülhetett sor, Karol Pazúr Pozsonyba, a ligetfalusi vasútállomásra irányította őket, megfenyegetve, hogy majd ott végez velük. A hazatelepülők, félve Pazúr fenyegetésétől, lefizették a mozdonyvezetőt, így a másik szerelvény nem állt meg Pozsonyban, hanem áthajtva a városon Magyarországra, Oroszvárra vitte utasait. Ők értesítették a magyar és a nemzetközi hatóságokat a történtekről. Így derült fény a vérengzésre, amit a Csehszlovák hatóságok csak 1946 őszén kezdtek el kivizsgálni. A Csehszlovák Bíróság 1947-ben, Pozsonyban Karol Pazúrt hét és fél év börtönre ítélte, aki ezt soknak tartotta, az ügyész viszont kevésnek. Ezért az ítélet ellen fellebbeztek, mire a prágai Csehszlovák Legfelsőbb Bíróság az ítéletet – főleg a nemzetközi közvélemény nyomására – 20 év letöltendő börtönbüntetésre módosította. Klement Gottwald hatalomra kerülése után először 1949-ben a felére csökkentették Karol Pazúr büntetését, majd az egyik legnagyobb szlovák tömeggyilkos, feltehetően 1953-ban Antonin Zápotocky amnesztiájával szabadult. A börtönből való szabadulásáról nincs hivatalos dokumentum.
Ma a volt parancsnok sorsáról különböző mendemondák keringenek. Egyesek azt mondják, külföldre szökött, és álnéven az Amerikai Egyesült Államokban él. Mások úgy tudják, hogy utol érte őt a sorsa, és gyilkosság áldozata lett. A holttestét látni is vélték, amikor egy tóból kőnehezékhez rögzített kötéllel a nyakában kiemelték. Én sokáig úgy tudtam, hogy késsel a szívében találták meg Besztercebányán egy szemétdombon. Tény, hogy 1989 óta Karol Pazúrt nem látták Szlovákiában, és a volt rokonai, ismerősei sem tudnak a hollétéről semmit. Vagy talán nem akarnak, nem mernek róla beszélni…A přerovi tragédiáról három dokumentumfilm készült. Az elsőt a még élő tanúk vallomása alapján a Magyar Televízió készítette 1995-ben, és 1996-ban „Magukért nem felel senki” címen a Duna Televízió mutatta be.  A Cseh Televízió 2000-ben „Masakr na Svédských šancích“ (Vérengzés a Svéd-sáncon) címen, a Szlovák Televízió pedig „Noc na Švédskom vale“ (Éjszaka a Svéd-sáncon) címen 2007-ben készített dokumentumfilmet az esetről. A szlovák dokumentumfilmben elhangzik egy visszaemlékezés, amikor a dobsinai szülésznő az egyik hóhér katona gyermekének születésénél segédkezik, és a kivégzett unokája fülbevalóját fedezi fel a család nagyobb lányának fülében. A gyilkosok tehát nemcsak öltek, hanem a moštěnicei Svéd-sáncon kivégzett emberektől raboltak is, ami tekintettel arra, hogy a háború 1945. május 8-án véget ért, az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb háborús bűntettek közé tartozik. Sajnos ezekről a gaztettekről az emberek még ma is vajmi keveset tudnak, mert sem Csehország, sem Szlovákia politikusai nem mernek szembenézni a tragédia igazi okával, a Beneš-dekrétumok kollektív bűnösséget elrendelő passzusaival, sem az azok alapján a német és magyar nemzetiségű polgárokon a volt Csehszlovákia területén 1945 májusától elkövetett bűnökkel, gaztettekkel. Pedig gyilkosok közt cinkos, aki néma!Ezt az ismert mondást azért tettem közzé én is az interneten, hogy másokat is beszédre bírjak. Lett eredménye. Ma már tudom, hogy nem ez az egyetlen tömegsír a volt Csehszlovákiában. Több is létezik, Szlovákia területén is. Erről szól Janics Kálmán „Kis Katyn a Duna partján” című írására is, amelyben 90 levente kivégzéséről tár elénk megdönthetetlen bizonyítékokat és jelzi, hogy a volt gyűjtőtáborokban, Pozsonyligetfalun, illetve a Tölténygyár területén is folytak kivégzések. Ligetfalun 1973-ban kezdődött meg a tömbházak építése és még az 1980-as években is kerültek elő 1945-ös sírok, amelyekben civilek és magyar katonák holtestei voltak elhantolva. A szlovák sajtó a feltárásról és a kihantolásról minden esetben a háború idején elesett civilek és magyar katonák földi maradványaként írt. De tudomásunk van két tömegsírról a Rimaszombat melletti klenóci dombokon, Rozsnyó mellett, Szomotoron és Pozsonyban, a Csalogányvölgyi temetőben is.Dunajszky Géza

2013. június 18.

Forrás: Gyilkosok közt cinkos, aki néma – www.felvidek.ma

Ajánlott olvasmányok:

• Felvidéki mészárlás és a Přerovi tragédia
• Egy tömegsírt keresnek Pozsonyligetfalun
• Nagy valószínűséggel megtaláltuk a pozsonyligetfalusi vérengzés helyszínét
• Janics Kálmán: Kis Katyn a Duna partján

Csaknem 70 éve késik a magyar holokauszt-túlélők, valamint a magyar áldozatok hozzátartozóinak minden-ízigleni kárpótlása…
A működő minta pedig adott: Ahogyan és amennyit Németország fizet a zsidóságnak. Mi magyarok nem kérünk többet! (Még visszamenőleges kamatos kamatokat sem a hosszú sumákolásért, maszatolásért és halogatásért.)
Nem várunk mást, csak egyenlő elbánást!

Magyarországon többé nem nőhet úgy föl ember, hogy meg ne ismerje a hiányzó százezernyi magyar szenvedéstörténetét.

The post Gyilkosok közt cinkos, aki néma – A Přerovi magyarirtás appeared first on Szögedöm.hu.

“magyartalanító” szlovák tömeggyilkosság

Szlovák tömeggyilkosság – magyar áldozatok !!!

A bűnösöket mikor állítják végre bíróság elé?

A haszonélvezőket mikor számoltatják el?

Szlovákia mikor kezdi meg a teljes körű kárpótlást?

Éppen 68 éve késik a magyar holokauszt-túlélők, valamint a magyar áldozatok hozzátartozóinak sokadízigleni kárpótlása… A minta adott: Amennyit Németország fizet a zsidóságnak. Mi nem kérünk többet! (Visszamenőleges kamatos kamatokat sem.) Csak egyenlő elbánást.

Végül is Európában élünk! Nem?

The post Megtalálják a ligetfalusi népirtás áldozatait… appeared first on Szögedöm.hu.

Valószínűleg Megalexandrosz, azaz Nagy Sándor hozta el hódításai mellékes eredményeként a mocsárlázat Európába. Ezzel lassú hanyatlásnak is indította ősei klasszikus hellén, és saját hellenisztikus világát.

Ősidőkben úgy hitték, hogy a mocsarak kóros kigőzölgése okozza a mocsárlázat, váltónevén váltólázat, betegesen meghonosodott talján nevén pedig a maláriát. Olaszul „mal aria” annyit jelent, mint ‘rossz levegő’. Csak az 1800-as évek legvégén ismerte föl az Indiában élő brit orvos, Ronald Ross, hogy szúnyog csípése (és az azáltal terjedő kórokozó) terjeszti e kórt, és nem a „malária”, nem a „rossz levegő”. 1902-ben orvosi Nobel-díjat is kapott szúnyogirtó indulatáért.

A terjesztő az Anopheles szúnyogrend számos tagja. A vérszomjas rend 460 tagjából több, mint 100 faj képes terjeszteni az emberi mocsárláz, a malária kórokozóját, de csak 30–40 faj az, amely rendszeresen terjeszti azt.

A mesterkélten fabrikált görög (rendszertani) név jelentése: „haszontalan”!
A görög αν (an) fosztóképzőt követő όφελος (ophelosz) jelentése ‘haszon’.

A mi kis kárpát-medencei „Haszontalan pöttyöstollú”-nk (Anopheles maculipennis-ünk) nálunk is sok kárt okozott, míg a kórokozót nem sikerült hazánkból kitakarítani a szúnyog brutális (DDT-s) irtásával. Azóta is isszuk (pl. a hazai tejben) a DDT-t. Akad persze ország, ahol ennél sokkal többet is lenyelnek… Mocsárláz helyett – modern világ – itt a rákkeltő méreg!

A legsúlyosabban fertőzött területeken az Anopheles gambiae a fő vérszívó. Főszerepet visz máig is a mocsárlázlények (Plasmodium) leghírhedettebb tagjának, a „Sarlós mocsárlázlény”-nek (Plasmodium falciparum) terjesztésében, ezzel évente körülbelül egy millió (két-három magyar megyényi) ember halálát okozva a világon.

Sarlós mocsárlázlény – évente egy millió halálos áldozat! És a döbbenetes történet csak most kezdődik!
A BBC híradása szerint minden harmadik mocsárláz-orvosság csalás. Hamisítvány! Egyszerűen nem gyógyít. Egyszerűen hiányzik belőle a hatóanyag, mert kispórolták, elcsalták. A szegény tudatlanoknak „gyógyszer”-ként eladták!

A szakértők megvizsgálták hét mocsárláz-gyógyszer 1500 mintáját hét dél-kelet-ázsiai országból, és úgy találták, hogy a minták egyharmada gyönge hamisítvány. Tudnivaló, hogy ezek az alacsony-hatóanyagtartalmú, hamis gyógyszerek okozzák az ellenálló (rezisztens), vagyis edzett kórokozók törzseinek elszaporodását és ezzel a valódi gyógyszerek egyre gyakoribb sikertelenségét is…

További 21 Szahara-melléki afrikai országból származó több, mint 2,500 gyógyszerminta hasonló eredményt mutatott.

A szakértők az egyik vezető nyugati tudományos szaklap, A Lancet (Infectious Diseases) hasábjain már „ébresztő”-t harangoztak.

Az USA-ban a Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health) kötelékében a Fogarty International Center kutatói arra figyelmeztettek, hogy az adatok nagyobb földolgozottsága még ennél sokkal súlyosabb helyzetre is fényt deríthet. A legtöbb esetet a „gyógyszercégek” valószínűleg nem is jelentik, vagy nem a megfelelő hatóságnak, hogy titokban tartsák (saját „sikertelenségük”-et).

Kínában és Indiában – a világ lakosságának egyharmadának hazájában és vélhetőleg a gyógyszerhamisítások jelentős részének forrásában – egyetlenegy nagyobb gyógyszervizsgálatot nem folytattak még ezügyben – mondották.

A kór vezető kutatója, Gaurvika Nayyar hangsúlyozta, hogy 3,3 milliárd ember él ma a mocsárláz kockázatával, amely ma a Föld 106 országában tenyészik otthonosan. Évente 655 000 és 1,2 millió közöttire tehető a sarlós mocsárlázlény (Plasmodium falciparum) fertőzés okozta halálozás. – nyilatkozta – A megbetegedések és a halálozások számának nagyobb része elkerülhető – megelőzhető és kezelhető – lenne megfelelő, hatékony szerek helyes alkalmazásával.

A gyógyszeradagolások ellenőrzése teljesen megoldatlan. A csalások és hamisítások büntethetősége pedig legfeljebb csak megnevetteti a haszonélvezőket, a – részben közvetett – népirtások telhetetlen sápszedőit.

Azt pedig nem feledhetjük, hogy az emberi kapzsiság és nemtörődömség eredményeként fokozódó Föld-melegedés eredményeként egyre több ország fog a jövőben veszélyeztetetté – a mocsárlázlények kedvelt meleg élőhelyévé – válni. A tömeges turizmus pedig egyre könnyebben robbanthat is ki járványokat a jövőben. Míg a veszélyeztetett területek szaporodnak és az egyre edzettebb kórokozókkal védekezési esélyünk egyre fogy, némelyek mesés hasznokat fölöznek a tömegek szenvedésén. Érdemes végiggondolni, hogy az ellenálló törzsekkel kitenyésztésével mindannyiunk életét veszélyeztetik…

A hátborzongató népirtás bábmesterei a háttérben vígan és mesés gazdagságban élnek a milliók halálán. Évente százmilliók szenvedésén és néhány millió halálán. Egészen pontosan csak a sarlós mocsárlázlény (Plasmodium falciparum) okozta mocsárlázban évente 200 millió ember kínján és egy millió ember halálán…

Át kell értékeljük a népirtás fogalmát! A hamisító cégek, a „gyógyszergyárak” tevékenysége ugyanis kimeríti a szándékos, a mulasztással, sőt a tervezett busás haszon érdekében elkövetett csalással való népirtás fogalmát.

Izgatott érdeklődéssel várjuk a felelősök, vagyis a tömeggyilkosok mihamarabbi fölkutatását és felelősségre vonását. Még mielőtt újabb milliók halnak meg jövedelmező tevékenységük mocsaras árnyékában…

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány:

Third of malaria drugs ‘are fake’

By Michelle Roberts
Health editor, BBC News online

The post Gyógyszerhamisítók edzik a mocsárláz kórokozóját appeared first on Szögedöm.hu.

Nagypéntek – Nagybecskerek, 2012. április 6. (MTI nyomán)

– A rácok (szerbek) által ma is megszállt Délvidék – a Szerb Vajdaság – több településén vetítik Marko Cvejić A Duna-menti svábok című, dokumentumfilmes elemekkel átszőtt játékfilmjét, amely szól a németek második világháború utáni elüldözéséről, és tömeges legyilkolásáról is. Szerbiában (és különösen a ma is megszállt Délvidéken) ez eddig szinte elhallgatott témának számított.

Marko Cvejić
Forrás: The Danube Swabians, A Documentary Film
Lásd még: Remembering Our Donauschwaben Ancestors

A filmet a bánsági Rezsőházán (rácul Knićanin, németül Rudolfsgnad), a Bánsági Német Golgota színhelyén is bemutatták. A falut ma is a második világháború utáni fogolytáboráról emlegetik és erről 1998 óta emléktábla is tanúskodik, miközben a történtekkel való igazi szembenézés még várat magára.
A Tisza torkolatánál fekvő Rezsőháza a Habsburgok kirekesztő magyarellenessége és  erőszakos német telepítései nyomán XVIII. századtól német többségű település lett, 1910-ben 3186 lakosa közül 3011 vallotta magát németnek, 139 pedig magyarnak.
A faluba bevonuló, a németeken „bosszút álló” rác (szerb) partizánok Rezsőházán hozták létre a Vajdaság legnagyobb fogolytáborát, amelyben 1945 és 1948 között húszezren sínylődtek. Összesen mintegy 13 ezer ember, főként nők, gyerekek és idősek haltak meg a kínzások következtében, betegségben, éhségtől legyengülve vagy a hideg miatt. Eddig 7767 halottat azonosítottak, dokumentálták, mi történt velük.
Akik túlélték a fogolytábort, Németországba költöztek, házaik, vagyonuk pedig mind a Boszniából, Horvátországból és Montenegróból betelepített rácoké (szerbeké) lett. A rác honfoglalás azóta is folyik a Délvidéken. Napjainkban a Rigómezőről (Koszovóból) kiszorultak űzik ki a kiöregedő magyarokat.
Sokak szerint a németek elűzése volt a Vajdaság háború utáni legnagyobb vesztesége. Ez természetesen nem igaz, hiszen a rácok által lemészárolt magyarok száma bizonyosan nagyobb a németekénél. Csakhogy a magyar veszteségek föltárásáról még bizony németes alaposságú munka sem folyik…
A második világháborúig 500 ezer német élt a Vajdaságban, többségük a Tiszától keletre, a Temesközben (Bánságban). A második világháború végén a visszavonuló német hadsereggel együtt sokan elhagyták a térséget, 2-3 évszázados hazájukat. Azok maradtak, akik nem működtek együtt a náci német erőkkel és nem érezték magukat bűnösnek. Azonban 1944. októberében a Délvidék rác megszállásával a partizánok egyik vezetője, majd a háború utáni Jugoszlávia első számú vezetője, Josip Broz Tito katonai közigazgatást vezetett be a Vajdaságban, majd megkezdődött a németek és a magyarok elleni „megtorlás”.
A németeket népellenséggé nyilvánították, vagyonukat elkobozták, többségük fogolytáborba került. Becslések szerint 1944 és 1948 között Jugoszlávia területén több mint 85 ezer német vesztette életét, ebből 50 ezren fogolytáborokban haltak meg.
A német kérdésről Szerbiában és a megszállt Délvidéken sokáig nem lehetett beszélni. Nemzedékek (generációk) nőttek fel anélkül, hogy hallottak volna egykori szomszédjaik sorsáról. A film – amely végigköveti a németek sorsát a XVIII. századtól, amikor a Délvidékre (Vajdaságba) költöztek, a második világháborúban betöltött szerepükön keresztül napjainkig – célja elsősorban a párbeszédre való invitálás, a múlttal való szembenézés – majdnem hetven évvel a történtek után. Időszerű és illendő ez Szerbia EU-csatlakozásának küszöbén.
A filmet júniusig 14 délvidéki (rácos szóval „vajdasági”) település lakói tekinthetik meg, a vetítések után pedig beszélgetéseket szerveznek. Szerbián kívül Ausztriába és Németországba is elviszik majd a dramatizált dokumentumfilmet. Rejtély, hogy Magyarországra miért nem hozzák! talán azért nem, mert félnek, hogy magyarok tömegei ébredhetnek rá délvidéki magyar testvéreink hasonló sorsára.
„Akiknek a tanúságtételét rögzítettük, azok túlélték a kommunista rendszernek az itteni németek számára létesített fogolytáborait. Voltak, akik életükben először beszéltek az ott történtekről. A második világháború előtt Szerbiában mintegy félmillió német élt, ma ötezren sincsenek. Megdöbbentő, hogy a kisemmizett svábok milyen türelemmel fogadták be a rácokat németországi vendégmunkásokként. Különösen Svábország fővárosában, Stuttgartban, ahol az egyik legnagyobb arányú bevándorló népesség éppen a rác (szerb), és semmi bosszú, semmi atrocitás.
A filmben megszólalók az utolsó képviselői egy népnek, amelynek gyökerei a vidék régmúltjába nyúlnak vissza” – mondta a 34 éves nagybecskereki Marko Cvejić, a film rendezője és forgatókönyvírója, több mint tíz dokumentumfilm szerzője.
A rezsőházi Tűzoltóotthon zsúfolt termében, az április 3-i vetítés után a nézők között volt, aki nehezményezte, amiért „a szerbeket megint csak az erőszakos oldalukról mutatták be”. Pedig mint a rezsőházi szerb-német egyesület elnöke hangsúlyozta, „most már nagyon is jó a két nép közötti viszony”.
Az egyik fiatalember úgy fogalmazott, hogy „van ugyan gyűlölködés az emberek között, de nem igaz, hogy nem szeretik a németeket”. Az egyik helybéli dicsérte a film készítőinek a bátorságát, ahogy a témához nyúltak, mert mint mondta, „most sem hiányzik sok ahhoz, hogy valaki olyat cselekedjen, mint akkor – aztán egy másik rendező készítheti a maga filmjét”.
Egy másik hozzászóló a film befejezésével volt elégedetlen, amire az egyik falubelije azt válaszolta neki, hogy „ez a mi befejezésünk, olyan, amilyet a viselkedésünkkel megírunk.„

MTI nyomán Dr Sz L

Magyar szómagyarázat
rác : a déli szomszédunk népneve, mely számtalan hellynevünkben is megörökíttetett: Rácalmás, Ráckeve, Rácegres, stb. – Félévezredes befogadó barátsággal és udvariasságból azonban természetesen közöljük (zárójelben) „szerb” önnevüket is.

Ajánlott olvasmány az előzményekhez: Herczeg Ferenc: A hét sváb

Kiadó: KRITERION KIADÓ
Sorozat: TÖRTÉNELEM-IRODALOM-IFJÚSÁG
Szállítás: Igényelhető
Oldalak száma: 158
Borító: KÖTVE
Súly: 360 gr
ISBN: 9789732607503
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2003
Árukód: 2055177 / 1056983

1848 tavaszán nagy dolgok történtek Pozsonyban és Pest-Budán. Törvényes forradalom zajlott le, megszületett a magyar polgári nemzet. Lett szabadság, magyar törvény, lett magyar kormány. Vajon mi jutott el mindebből a magyar végekre, az ország déli szélére, ahol magyarok, németek, szerbek, románok éltek egymás mellett? Ki a magyar? – merült föl a kérdés, vagy pontosabban: ki hűséges a magyar hazához, amely polgári szabadságot adott mindenkinek, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül? A lebilincselő történetet olvasva megismerkedünk a szabadságharc legendás hírű színhelyeivel. Herczeg Ferencnek a mesélőkedve kiapadhatatlan: Jókai Mór és Mikszáth Kálmán hagyományait folytatja.

Korona Kiadó, 2002

• 164 oldal
• Kötés: kemény kötés
• ISBN: 9639376531

1848 tavaszán nagy dolgok történtek Pozsonyban és Pest-Budán. Törvényes forradalom zajlott le, megszületett a magyar polgári nemzet. Lett szabadság, magyar törvény, lett magyar kormány. Vajon mi jutott el mindebből a magyar végekre, az ország déli szélére, ahol magyarok, németek, szerbek, románok éltek egymás mellett? Ki a magyar? – merült föl a kérdés, vagy pontosabban: ki hűséges a magyar hazához, amely polgári szabadságot adott mindenkinek, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül? A lebilincselő történetet olvasva megismerkedünk a szabadságharc legendás hírű színhelyeivel. Herczeg Ferencnek a mesélőkedve kiapadhatatlan: Jókai Mór és Mikszáth Kálmán hagyományait folytatja.

http://bookline.hu/product/home.action?id=24760&type=22&_v=Herczeg_Ferenc_A_het_svab

1848 tavaszán nagy dolgok történtek Pozsonyban és Pest-Budán. Törvényes forradalom zajlott le, megszületett a magyar polgári nemzet.  A délvidéki svábok vagyonukat, becsületüket védve az olyannyira tisztelt császár oldaláról a balkáni martalócokkal szemben a magyar kormány oldalára állnak, s hősiesen harcolnak a magyar huszárok és a vörös sipkás honvédek oldalán. A lebilincselő történetet olvasva megismerkedünk a szabadságharc legendás hírű színhelyeivel, Verseccel, Fehértemplommal…

The post Németirtás a Vajdaságban – ma is megtörténhet! appeared first on Szögedöm.hu.

A kommunizmus több, mint százmilliós – egyes becslések szerint 120 milliós – népirtása még mindig nem „nyilvános” a nagyvilág közvéleménye előtt. Amíg vörös csillaggal – a világ legnagyobb népirtásának jelvényével – feszeleghet büszkén bárki a világban, addig nincsen rend a fejekben. Nem lehet rend a világban. Amíg a pszichopata tömeggyilkos Che Guevara képével járkálni csak huncut kamaszos lázadás, addig teljesen értelmetlen az egész félresiklott holopropaganda.

A világ legnagyobb holokausztja a világ polgárságán esett. A cél az egészséges polgári világ ledarálása és a konzumidióta tömeg kialakítása volt, mint ahogy – más módszerekkel – ma is az. A százmilliós népirtást elkövető gépezet a Vörös Terror – a kommunizmus – volt, az elkövetők részben – legalábbis szellemükben – ma is köztünk élnek.

Bűnösök közt cinkos, aki néma. Törjük hát végre át a hallgatás falát!

A kommunizmus által elkövetett legnagyobb holokauszt – mai tudásunk szerint – az Ukrán Holokauszt volt. A legszerényebb becslések szerint hét-, a legmesszebb menő becslések szerint húszmilliónál is több áldozata volt!

Gyertyagyújtás a Golodomor emlékműnél Kijevben

A Golodomor, vagy nyugati torzítással holodomor (ukránul: Голодомор, magyarul: éhhalál) (1932-33 majd 1945-47) az ukrán nép történetének egyik legnagyobb katasztrófája: közvetlen halálos áldozatainak számát hétmillió és tízmillió közé teszik a legszerényebb becslések is, amiből csak a gyermek áldozatok száma legalább hárommillió volt. A katasztrófa része volt a nagy szovjet éhínségnek, amely a Szovjetunió más részeit is érintette. A golodomor (holodomor) nevet kimondottan az ukránok által lakott területeket sújtó éhínségre használják.

Harkov – Golodomor : hónapokig temetetlen halottak az utcán…

Az éhínség fő okozója nem természeti katasztrófa, hanem a kommunista szovjet kormányzat politikája volt, mesterségesen előidézett éhínség az ukrán nép ellen elkövetett népirtás volt.

A holodomor név az „éhség” jelentésű ukrán ‘голод’, illetve a szintén „éhség”, illetve „kitörés” (például járványé) jelentésű ‘мор’ szavak összetétele. Származhat egyenesen a ‘Морити голодом’ szókapcsolatból is, ami azt jelenti: „éhség által meghal”, azaz „éhenhal” .

Az Ukrán Holokauszt legkevesebb hárommillió gyermekáldozattal járt 1932-33-ban, majd még továbbiakkal 45-47-ben.

Ekkortájt küldték vidékre a téeszek működtetéséhez a Huszonötezreket, az elkötelezetten bolsevik ipari munkások légióját. Ugyanakkor a kollektivizálás ellen növekvő passzív és aktív ellenállás letörésére meghirdették a „kuláktalanítást”. Letartóztatták, majd az Urál-hegységbe és Közép-Ázsiába telepítették ki a kulákokat (például famunkásnak), azokat a parasztokat, akiket azzal vádoltak meg, hogy jómódúak, gabonát rejtegetnek, a rendszer ellenségei, stb. Valójában így félemlítették meg mindazokat, akik nehezményezték földjeik elorzását, vagy ellenezték a szövetkezetesítést. Egyes adatok szerint a kuláküldözés 1930-ban és 1931-ben a teljes ukrán lakosság egy százalékát, mintegy háromszázezer főt érintett, ami a szovjetuniószerte kitelepített 1,8 millió kuláknak nevezett személy körülbelül tizenöt százalékát tette ki.

Az 1920-as évek végétől a szovjet agrobiológiában teljhatalmat nyert Sztálin személyes pártfogoltja, a sarlatán Trofim Gyenyiszovics Liszenko. Liszenko lényegében felszámolta a szovjet növénynemesítés és a vetőmagtermesztés tudományos alapjait.

A földműveléshez értő parasztság eltakarításával intézményessé vált a zűrzavar – csakúgy, mint Che Guevara Kubájában. A kolhozok élére véreskezű, de annál kevésbé földértő pártvezetőket állítottak. Az eredmény a termelés visszaesése Szovjetunió-szerte. A még mindig jól termő Ukrajnából pedig elszállították a teljes készletet, csak a vetőmagot hagyták meg. Választás elé állítva az ukrán népet: idén hal éhen, vagy jövőre.

1932. augusztus 7-én a szovjet kormány rendeletet hozott, amely halálbüntetést írt elő bármely köztulajdon ellopására. A törvény „rugalmasan” alkalmazható volt a gabonarejtegetőkkel szemben is, illetve azokkal szemben, akiket ilyennel vádoltak.

Az 1945-47-es kiéheztetés pedig politikai bosszúhadviselés volt az önálló azonosságtudatú ukránság ellen. A szovjet koncentrációs haláltáborokba vonatoztatott magyar veteránok emlékeiben is szerepel a szánalmas kiéhezetten csellengő tömeg az ukrán állomásokon. A „hadifogságba” hurcolt magyar katonák a deportáló vonatokról az utolsó falatjaikat is odaadták az éhhalál szélén tántorgó ukrán gyerekeknek. Nem tudták még – de már sejthették – mi vár rájuk a győztes fenevad gyomrában…

Művelt polgár sohasem feledheti: A világ legnagyobb holokausztja a világ polgárságán esett. A cél, az egészséges polgári világ ledarálása és a konzumidióta tömeg kialakítása volt, mint ahogy – más módszerekkel – ma is éppen az. A százmilliós népirtást elkövető gépezet a Vörös Terror – a kommunizmus – volt, az elkövetők egy része pedig büntetlenül ma is köztünk él.
Bűnösök közt cinkos, aki néma. Törjük hát végre át a hallgatás falát!

Dr Sz L

Holodomor Memorial in Windsor, Ontario, Canada

Ajánlott olvasmány:

Golodomor – http://hu.wikipedia.org/wiki/Holodomor

Holodomor – http://en.wikipedia.org/wiki/Holodomor

The post Polgári holokauszt a kommunizmus „oltárán” appeared first on Szögedöm.hu.