1882 Álom (december) hava 16.-án született Kecskeméten, Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, az MTA tagja.

Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban.
Vikár Béla fonogramgyűjteményének hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni.

Kutatásai elején ismerkedett meg a hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor indult életre szóló barátságuk is…

Kodály a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. A Megkésett melódiák dalsorozatában a magyar klasszikus költők, Arany János, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Balassi Bálint verseire írott műveivel pótolta azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. De a kortárs Ady Endre verseit éppúgy megzenésítette, mint Móricz Zsigmond műveit. Mindezek mellett a dalainak köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó prozódia megszületését is.
Forradalmi Petőfi-kórusai (Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) a magyar kulturális és nemzeti függetlenség eszméjét hirdették egy olyan korban, amely egyre inkább kiszolgáltatta hazáját elnyomó hatalmaknak…

Kodály Zoltán életútja kiállítás – Bácstudástár

Kodály Zoltán zenei nevelési elvei ma a magyar zenei köznevelés alapját jelentik, jelentős szerepük van a szakoktatásban is.

Kodály elgondolása szerint a jó zenész kellékei négy pontban foglalhatók össze:
1. kiművelt hallás,
2. kiművelt értelem,
3. kiművelt szív,
4. kiművelt kéz.
Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban.
Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van …

Színpadi művei

• Háry János, op. 15 (1926)
• Székelyfonó (1924–1932)
• Czinka Panna balladája (1948)

Miséi

• Csendes mise (1942)
• Missa brevis (orgonaváltozat–1942; zenekari változat–1948)
• Magyar mise (1966)

Kodály Zoltán egy rendkívüli alkotó élet alkonyán Budapesten 1967 március 6.-án mindössze 84 évesen húnyt el, szívroham következtében… ifjú özvegyet hagyva hátra…

Ajánlott olvasmány: A magyar népzene (Budapest, 1937; Vargyas Lajos példatárával: 1952)

Olvasói hozzászólás :

Kedves Laci! örülök, hogy megemlékeztél Kodályról.
Én is hosszan tudnék áradozni zenéjéről. Nemcsak Kodálynak  van ma születésnapja, ezzel kapcsolatban leírom a Ki nyer ma? kb. 20 évvel ezelőtti játékának ( aki válaszol: dr. Farkas Elek ) egy részét.
Némethy Attila úgy kezdte: Kedves játékosunkkal már beszélgettünk arról, hogy kiknek van ma születésnapja, mindjárt el is mondja nekünk.
Farkas Elek : Három nagy zeneszerzőnek is, Beethoven, Kodály és Szikora. Nem tagadom, az első áll hozzám legközelebb, de az utolsó volt lányom, Adri ikonja serdülő korában, még hetvenkedett is vele, kikkel van közös születésnapja.
Kodály a következőképpen kérte meg Péczely Sarolta kezét: Akar-e az özvegyem lenni?
Még egy Kodály sztori : Sir John Barbirolli 1960-ban Budapesten járt, akkor már több mint 30 éve nem találkozott Kodállyal, aki viszont várta őt a Keleti pályaudvarnál. A rádió riportere megkérdezte:
Ilyen hosszú idő után miről ismerte fel Kodályt ?
Válasz: a kabátjáról.

Baráti üdvözlettel: Leksi

The post Kodály Zoltán szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

Az 1950-es években fonográffal, viaszhengerekre rögzítették azt a 66 népdalt, melyet most egy impozáns kötetben mutatnak be Szegeden. A Móra Ferenc Múzeum fonográf-gyűjteményének darabjai Csongrád megyéből származnak, találunk közöttük szerelmes dalokat, keserveseket, betyárnótákat, katonadalokat és mulatónótákat is. A kéziratos kották és régi fotók mellett CD mellékletet is tartalmaz a „Jaj, de szépen harangoznak…” című kötet, mely az iskolai énektanításban is segítséget nyújthat a pedagógusok számára.

A kötetet október 15-én, szerdán 17 órakor mutatják be a Móra-múzeum aulájában. Az eseményt táncház követi majd, a belépés ingyenes.

The post Viaszhengerekről könyvlapokra – Népzenei kötetbemutató a Móra-múzeumban appeared first on Szögedöm.hu.

Az est védnöke dr. Felföldi László néprajzkutató

Föllépők:

Gubanc Néptáncegyüttes – Horgos
Ördögtérgye Néptáncegyüttes – Kolozsvár
Délikert-Möndörgő Táncegyüttes – Szeged
Kankalin Néptáncegyüttes – Hódmezővásárhely
Szeged Táncegyüttes
Üllési Fonó Néptáncegyüttes

Házigazda:

Cuháré Táncműhely – Szeged

Vendég előadók:

Berecz István
Szokolay Dongó Balázs

Zenekarok:

Rozsdamaró Zenekar
Kender Zenekar
Korinda Zenekar
Ménkű Banda
Tisza Banda
Véka Zenekar

Föllépnek továbbá tavalyi pályázatunk díjazottjai és a Piarista Mester Tanoda Népzenei Kamaraműhely

Az est Jótékonysági jellegű.

A műsor után táncházat tartunk a Rozsdamaró Zenekar Vezetésével.

Jegyek elővételben 600 Ft-ért, a műsor napján 900 Ft-ért az IH Rendezvényközpontban kaphatók.

The post „…mutassatok utat…” VIII. Kovács Zoltán Emlékest népzenei és néptánc gála appeared first on Szögedöm.hu.

1882. Álom (december) hava 16.-án született Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja.

Kodály Zoltán
(Fotó: Kodályné Péczely Sarolta képgyűjteményéből)

Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban. Vikár Béla fonogramgyűjteményének hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni.

A népdalgyűjtő Kodály Zoltán 1906-ban

Kutatásai elején ismerkedett meg a hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor indult életre szóló barátságuk is…

Kodály a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. A Megkésett melódiák dalsorozatában a magyar klasszikus költők, Arany János, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Balassi Bálint verseire írott műveivel pótolta azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. De a kortárs Ady Endre verseit éppúgy megzenésítette, mint Móricz Zsigmond alkotásait. Mindezek mellett a dalainak köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó prozódia megszületését is.
Forradalmi Petőfi-kórusai (Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) a magyar kulturális és nemzeti függetlenség eszméjét hirdették egy olyan korban, amely egyre inkább kiszolgáltatta hazáját elnyomó hatalmaknak…

Kodály Zoltán életútja kiállítás – Bácstudástár

Kodály Zoltán zenei nevelési elvei ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is.

Elgondolása szerint a jó zenész kellékei négy pontban foglalhatók össze: 1. kiművelt hallás, 2. kiművelt értelem, 3. kiművelt szív, 4. kiművelt kéz. Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van …

Színpadi művei

• Háry János, op. 15 (1926)
• Székelyfonó (1924–1932)
• Czinka Panna balladája (1948)

Miséi

• Csendes mise (1942)
• Missa brevis (orgonaváltozat–1942; zenekari változat–1948)
• Magyar mise (1966)

Kodály Zoltán egy rendkívüli alkotó élet alkonyán 84 évesen húnyt el, szívroham következtében…

Kodály Zoltán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 20. körönd-1-17/18. Pátzay Pál alkotása

Ajánlott olvasmány: A magyar népzene (Budapest, 1937; Vargyas Lajos példatárával: 1952)

The post Kodály Zoltán appeared first on Szögedöm.hu.

A néptáncot és a népzenét, a világ- és kortárs táncot, a fúvós-, szimfonikus- és világzenét ötvöző egyhetes programsorozaton részt vevő külföldi vendégek között megtalálhatók a határon túli magyar hivatásos és hagyományőrző együttesek mellett Európából és Ázsiából érkezett egzotikus társulatok is.
Az idei karnevál fő témája a Kelet és a táncház. A meghívott országok között van Azerbajdzsán, India, Kína, Törökország, Ukrajna, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia is.
A programok sorában szerepel a senior tánckarnevál hétfőn a Hagyományok Házában, kedden a Duna Palotában azerbajdzsáni estet rendeznek, csütörtökön pedig sor kerül a III. Lánchíd Nemzetközi Néptáncversenyre.
Pénteken a budafoki Záborszky pincében Borvárosi Karnevál szórakoztatja a vendégeket, szombaton pedig Budapest központjában a karneváli felvonulás teremt igazi fesztiváli hangulatot. Az együttesek a Szent István Bazilikától a Vörösmarty térre érkezve késő estig tartó táncgálával és táncházzal köszöntik a karnevált.
Zárásként június 17-én, vasárnap este nyolc órától a Margitszigeti Szabadtéri Színpad közönsége megtekintheti a karnevál gáláját. A hagyomány és újítás szellemében szerkesztett látványos tánckoncert megjeleníti a mesés Kelet tánc- és zenei kincseit, és beavatja a nézőket az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára felvett táncház módszerbe.
A karnevál csaknem teljes ideje alatt a Vörösmarty téren június 12. és 16. között szabadtéri koncertekkel, külföldi valamint hazai néptánc és a népzenei fellépésekkel, világ- és kortárs tánccal, fúvós-, és világzenei produkciókkal, népművészeti kiállítással és vásárral várják a látogatókat.
A programsorozatnak Budapesten kívül Budakalászon, Ürömben és Győrben is vannak rendezvényei. A részletes programot a www.kulturpart.hu/folk honlap ismerteti.

MTI 2012. június 8. péntek

The post Kezdődik a XVII. Duna Karnevál appeared first on Szögedöm.hu.

A 2011-ben Kossuth-díjjal is elismert Berecz András úgy tartja, hogy a mesemondó hivatása új életet lehelni a régi mesékbe. De nemcsak a régieket fényesítgeti, hanem mindig keres újakat is. Hivatását és a hagyományos kultúra leglényegét édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos és nótafa, Tanka Gábor lánya volt. Pályája kezdetén csángók között forgolódott, később Erdélyben, Felvidéken, Somogyban, a Nagykunságban, Nyírségben járt gyűjtőutakon. Csuvasföldről pedig legutóbb hazahozta (kutatta is, magyarította is) a sördalokban kifejezett rokondicséret szép gesztusát.

Legújabban Gyergyóban járva székely népdalokat gyűjtött össze és tett egymás mellé Hazakísérlek című lemezén. Ezen az estén tehát a magyar műzenét megújító, világrangra emelő gyergyai dal a főszereplő. A székely népdalról írja Kodály, aki Erdélyben először Gyergyóban gyűjtött ilyet:
„Mint friss tavaszi szellő fúj bele a magyar zeneélet csukott szobájába. Majd elválik, ki jár jobban: aki elébe tárja keblét, vagy aki fázva húzódik köpenyébe. Ez a megújulás útja, ezt kell követnie a magyar dalnak is, ha nem akar elsenyvedni egyre vértelenebb maga-ismételgetésben.”

Berecz András ezeket a dalokat olyan mesék, mókák közé szorítja, melyekből például kiderül, hogy a kifordított vérmedve miközben harapni felejt, az időt is kifordítja, s hogy hiába a két zsebű szőrehullott róka, kinek
mínusz harminc fokban a háza ég.

Bővebb leírás ide kattintva!

The post Hazakísérlek (Gyergyó régi népzenéje) – Berecz András és Balogh Kálmán estje appeared first on Szögedöm.hu.