Varró András, a szervező Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnöke, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese elmondta, hogy a rendezvény fő célja a középiskolai diákok tudomány iránti érdeklődésének felélesztése. Emellett meg szeretnék győzni az ország legtehetségesebb diákjai közül válogatott hallgatóságot arról, hogy tanulmányaik helyszínéül a Szegedi Tudományegyetemet válasszák, és kutatói pályafutásukat is itt kezdjék majd el.
A professzor emlékeztetett arra, hogy a rendezvénysorozatot – amely mára az országban egyedülálló, több korosztályt érintő tehetséggondozó programmá bővült – 2012-ben indították el, amikor az egyetem egykori rektora, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulóját ünnepelték.
Ada Yonath – aki 2009-ben vehette át a tudományos elismerést a riboszómakutatás terén elért eredményeiért – felidézte, hogy több évtizede maga is találkozott Szent-Györgyi Alberttel, aki akkor hozzá hasonlóan izomkutatással foglalkozott.
Az izraeli biokémikus előadásában kifejtette, egész életében a kíváncsiság vezette, ez gyermekkorában kisebb balesetekkel – csonttörésekkel, tüzekkel – járt. Tudományos érdeklődése hamar a fehérjeszintézis irányába, a természetben univerzális, minden sejtben nagyon hasonlóképpen működő riboszómák felé fordult. A sejtek e apró „üzemei” nagyon kis hibarátával rendkívül gyorsan állítják elő a fehérjéket.
Ada Yonath elmondta, hogy az antibiotikumok több mint 40 százaléka a fehérjeszintézis folyamatát támadja, ezek többsége a riboszómákat blokkolja. Munkatársaival jelenleg azt vizsgálja, milyen módszerekkel lehet fellépni az egyre komolyabb problémát okozó antibiotikum-rezisztencia ellen. A tudós közölte, találkozott a Szegedi Biológiai Kutatóközpont e területen dolgozó csoportjaival, és elképzelhetőnek tartja, hogy közös kutatásokat is folytatnak majd.
Aaron Ciechanover, aki 2004-ben vehette át a kémiai Nobel-díjat az ubiquitin mediálta fehérjebomlás felfedezéséért, a találkozó előtti órákat – ahogy fogalmazott – csillogó szemű, tudományra éhes szegedi középiskolásokkal töltötte. A diákok többek között azt kérdezték tőle, mi kell ahhoz, hogy valakiből sikeres tudós legyen. A kutató szerint kemény munka, elhivatottság, olyan mentorok, akik mutatják a helyes utat, valamint szerencse is, de ez utóbbi jön magától is, ha az első három feltétel adott.

A biokémikus úgy látja, világjelenség, hogy a fiatalok egyre kevésbé érdeklődnek a tudomány iránt. Ez ellen a kormányzatoknak aktív szerepet vállalva kell föllépniük, hiszen a tudomány és a technológia fejlődése nélkül nincs jövő – fűzte hozzá.
A kormányok ösztöndíjjakkal, kutatási támogatásokkal tehetik vonzóvá a tudományos pályát, emellett fontos a sikeres példák bemutatása is, amelyekkel inspirálni lehet a fiatalokat – hangsúlyozta Aaron Ciechanover.
A tudós előadásában a fehérjebomlás folyamatáról beszélt. Mint mondta, ezzel a területtel mentorával, a magyar gyökerekkel rendelkező Avram Hershkóval együtt kezdett foglalkozni. Felfedezték, hogy az ubiquitin nevű molekula az, amely megjelöli azokat a fehérjéket, melyek „ideje lejárt”. Kiderült, hogy a vegyület emellett számos más, a sejten belül zajló fontos folyamatban is szerepet játszik – tette hozzá.

(MTI-SZTE)

The post Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozója Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

A Jobbik több szempontból is aggályosnak tartja az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága által hozott döntést, amelynek értelmében Sólyom László akkori köztársasági elnököt a szlovák kormány az uniós jognak megfelelően akadályozta meg abban, hogy 2009. augusztus 21-én Révkomáromba utazzon a felvidéki magyarság államalapításra emlékező ünnepségére.   A döntés jól mutatja, hogy a napokban Nobel-díjjal kitüntetett Európai Unió saját elveit, hangoztatott értékeit sem tiszteli, az emberek szabad mozgására vonatkozó alapvető emberi jogot sem képes – még a szabad mozgás céljával létrejött schengeni övezeten belül sem – a kettős mérce alkalmazása nélkül érvényre juttatni.   A luxemburgi bíróság döntése, valamint az a tény, hogy az Európai Bizottság Szlovákia támogatása érdekében beavatkozott a magyar kormány által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásba, egy újabb magyar külpolitikai kudarc. Az ügy negatív kimenetele korántsem meglepő, újfent a magyar diplomácia érdekérvényesítési képességének teljes hiányáról árulkodik, amit sajnos a szlovák-magyar kétoldalú kapcsolatokat terhelő korábbi ügyek kapcsán – lásd Malina Hedvig-ügy, a dunaszerdahelyi futballszurkolók elleni rendőri fellépés ügye, a Beneš-dekrétumok és a szlovák nyelvtörvény ügye – már megszokhattunk.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese
Kiadó: Jobbik parlamenti frakciója

forrás:
http://os.mti.hu/hirek/78673/a_jobbik_parlamenti_frakcioja_kozlemenye

The post Jobbik – Az alapvető emberi jogokról appeared first on Szögedöm.hu.

Andrew V. Schally (jobbról) részben magyar származású – lengyel-svéd-osztrák-magyar gyökerekkel rendelkező – amerikai hormonász (endokrinológus), a Miami Egyetem 85 éves Nobel-díjas professzora, miután díszdoktori címet vehetett át a Fábián Istvántól (balról a 3.), a Debreceni Egyetem rektorától. A belső elválasztású mirigyek élettanát kutató tudós 1977-ben harmadmagával vehette át az orvosi Nobel-díjat a hypothalamikus hormonok (táltosmirígy-anyagok) fölfedezéséért, azok kivonásáért, elkülönítéséért (izolálásáért) és biológiai hatásuk igazolásáért. Andrew V. Schally 2004 óta folytat tudományos együttműködést a DE Gyógyszertudományi Karával.

(MTI nyomán)

Ajánlott még:

The post Schally professzor urat díszdoktorrá avatták Debrecenben is appeared first on Szögedöm.hu.

A lengyel származású amerikai tudósnak a Szegedi Tudományegyetem három éve adományozott díszdoktori címet, az elismerést ünnepélyes keretek között pénteken adta át Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora a Szent-Györgyi Konferencián Szegeden.
A Nobel-díjas endokrinológus köszönőbeszédében emlékeztetett arra, hogy évtizedek óta szoros együttműködést tart fenn magyar kutatókkal, külön kiemelte a szegedi Telegdy Gyula akadémikust, akivel három évtizede folynak közös kutatásai, a szintén szegedi Kahán Zsuzsannát és a debreceni Halmos Gábort.
„A családom eredetileg az Osztrák-Magyar Monarchia területéről származik, így családi kapcsolataim fűznek ide, szeretem a magyar ételeket. Eleven a kapcsolatom a magyar kutatókkal is, hatvannál több magyar dolgozott a New Orleans-i laboratóriumomban, sokan átjöttek velem Miamiba is” – mondta el újságíróknak a tudós. „Már eddig is végeztünk közös kutatásokat magyarországi kutatókkal, például Telegdy professzorral az idegrendszer kutatása területén, remélhetően ezek tovább folytatódnak más területeken is” – tette hozzá.
Andrew V. Schally – aki az idegrendszer és a hormonok közötti kapcsolat felfedezéséért, három kulcsfontosságú hormon leírásáért kapta meg 1977-ben az orvosi Nobel-díjat – 1926-ban, az akkor lengyelországi Vilnóban született. Endokrinológusi pályafutását azonban már Londonban kezdte el, ahonnan 1957-ben Montrealba költözött, majd az egyesült államokbeli Houstonba, a Baylor Egyetemre, később New Orleans-ban lett saját intézete. Több mint 2300 tudományos közlemény fűződik nevéhez, központi témája az endokrinológia és a rák onkológiája.
Kutatásai során Schally az agy peptidhormon-termelésével kapcsolatban tett több felfedezést, leírta a pajzsmirigy-stimuláló, a petefészek működését szabályozó és a növekedési hormont gátló vegyületeket. Hatásos anyagokat talált egyebek mellett a prosztata, a gyomor, a vastagbél, a hólyag, a tüdő, az agy, a vese, a máj rákos elváltozásaira, a melanómára, valamint a vérképző rendszerek rosszindulatú elváltozásainak gyógyítására.
A 86 éves tudós jelenleg azt kutatja, hogy a hormonális hatások miként használhatók fel a rák terápiájában, tumorellenes hatású peptidszerű vegyületeket fejleszt a Miami Egyetem Miller Orvosi Iskolájában lévő laboratóriumában. Schally az általa kifejlesztett anyagokat az alapkutatástól a klinikai úton keresztül a gyógyszerfejlesztésig végigvezeti.
„Több olyan célpontot találtunk az elmúlt években, például a prosztatrákra, amelyeknek kevesebb a mellékhatása és hatékonyabbak, mint a korábbi terápiák. Több ilyen gyógyszer áll már tesztelés alatt, ezek a rák célzott terápiáját szolgálják” – engedett betekintést jelenlegi munkájába. Mint hozzátette, ezeknek a hormon jellegű kezeléseknek nincs olyan ismert mellékhatása, mint a sugárterápiának vagy a szisztémás kemoterápiának.

The post Andrew V. Schally: szoros együttműködés a magyar kutatókkal appeared first on Szögedöm.hu.

Mélyen Tisztelt Nobel-díjasok!

Megtisztelő, hogy ellátogattak Városunkba, Szegedre. Nagy öröm ez azért is, mert így legalább Önök által több figyelem vetülhet a mi saját szögedi Nobel-díjasunkra, Szent-Györgyi Albertre is. Méltatlanul megbecsületlen tudósunknak ma már egyetem sem őrzi a nevét. A sokszínűséget nem tűrő „Bolognai-egyezmény” bedarálta. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem fölött is regnáló műintézménynek ma „SzTE” a neve! Mennyivel szebb és európaibb is ez így!
Kedves Professzor Urak, kérem szakítsanak időt rá, és tiszteljék meg Városunk Nobel-díjasát is azzal, hogy ellátogatnak a házába. Ha nem jutnának be, kérem tegyék föl a kérdéseiket helyi idegenvezetőiknek és Városunk vezetőinek: Vajon miért is nem látogatható a ház? Mi akadálya annak, hogy emlékházat rendezzen be egy Város a híres Nobel-díj összegéből vásárolt villában? És persze azt a költői kérdést is érdemes föltenni: Vajon van-e, kell-e jobb arculati reklám egy Városnak, mint saját Nobel-díjasának hirdetése? Vajon lehet-e erre alkalmasabb mód, mint a Nobel-díjból lett villájában hagyatéka berendezése?

Remélem, Önöknek jobb sorsot, méltóbb emlékezetet szán az utókor és városaik vezetése.

Tisztelettel:

Dr Szabó László
A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem egykori diákja
Szent-Györgyi Albert háza védetté nyilvánításának
és emlékházzá alakításának indítványozója
a Szegedi Városvédő Egyesület elnöke
2012 Kikelet (március) hava 22.-én

U.i.: A Szent-Györgyi-házat hiába kínálta éveken át a Város vezetésének az egykori tulaj, „nem volt pénz rá”! Aztán volt pénze, meg terve rá másnak. Ha nem indítványozom akkor a védettségét, a villa ma nem is állana. A vétel után ledúratta volna az új tulaj, a „jogvédő hivatal”. Még így is elbontott – a már védett házból – engedély nélkül néhány melléképületet. Ezekután a mai napig büntetlenül üzemel. Vajon mi is történne, ha mindezt egy hétköznapi halandó követné el a háza körül. Itt tart ma Szent-Györgyi és a jog védelme.

Szent-Györgyi emlékház

Ajánlom még figyelmükbe a Szent-Györgyi-villát megmentő indítványt:

Szent-Györgyi emlékház kialakítása (Egyéni képviselői indítvány)

Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr Szabó László, képviselő

Tárgy: Szent-Györgyi emlékház kialakítása

Tisztelt Közgyűlés!

Szent-Györgyi Albert Szeged Nobel-díjasa. Egyetlen más magyar városnak sincs – sem mai határainkon belül, sem azokon kívül – saját Nobel-díjas híressége. Szent-Györgyi az egyetlen Nobel-díjas, aki Magyarországon érte el sikerét teljesítve ezzel a tudományos, elismertetés követelményeit és itthon is várta be a világraszóló kitüntetést…

Szegeden fedezte föl a világhírt hozó C-vitamint, és Szegeden érte a máig legrangosabbnak tekintett tudományos elismerés híre is. Szeged már akkor a tudós nagyságához méltó gesztussal, egy újszegedi villa megvásárlásával és odaadományozásával kívánta maradásra bírni. A maihoz hasonló aránytévesztések, helyi és országos csip-csup panamák miatt azonban csak húzódott az ügy, de Szent-Györgyi – a csábító ajánlatok ellenére – városához, Szegedhez hű maradt.

A Nobel-díj pénzösszegéből vásárolta meg a ma is álló patinás házat, a mai „Szent-Györgyi villá”-t, melyben 1940-től 45-ig lakott. Szent-Györgyi – egyebek között – sértődékeny sem volt. Égbekiáltó gyalázat azonban, ahogyan ma élő rokonainak kénytelenül magyarázkodniuk kell a gyakori kérdésre:

– „Mit követett el ez az ember Szeged ellen, hogy így agyonhallgatják?”

Siralmas, ahogyan kicsúszik a város és a szegedi egyetem hatóköréből e tudománytörténeti kincs. Szánalmas, ahogyan bánunk a legtudósabb szögedi emlékével, egykori házával és szellemi hagyatékával. Szeged egyik, hacsak nem a legjelentősebb látványossága, a konferencia-turisták szegedi szentélye lehetne fölújított és személyes tárgyaival berendezett hajdani háza és árnyas kertje.

Hagyatékának összegyűjtését még szegedi tartózkodása idején, 1938-ban Daday András kezdeményezte. A Dr Zallár Andor által hazahozott és rendezett Szent-Györgyi hagyaték az egyetem pincéjében porosodik (jobb esetben csak porosodik), és csak méltó elhelyezésére vár. Dr Végh Mihály, a Szent-Györgyi Emlékház Alapítvány elnöke bár szomorúan számol be az együttműködés, a városvezetés segítő szándékának hagyományos hiányáról, terveivel és alapítványi körével töretlenül rendelkezésre áll.

A város és az egyetem együttes működtetésében kialakítandó állandó kiállításhoz a város adhatja a házat, az egyetem a fölbecsülhetetlen értékű hagyatékot.

A működtetésre jó együttműködési lehetőséget kínálhat a szegedi egyetem orvostörténeti tanszékének kialakítása, egy-két egyetemi állás létrehozásával. Szegeden a máig nem létező orvostörténeti tanszék kialakítását – leghíresebb elődjének emlékét is fölkarolandó – Benedek György professzor, orvoskari dékán is támogatja.

A Szent-Györgyi villát megtartanunk – az elődök csorbáit is kiköszörülve – elemi kötelességünk, az erkölcsi tartozáson túl Szeged városának alapvető turisztikai, így gazdasági érdeke is! De mondhatnám divatosan akként is: ez európaiságunkhoz tartozik!

Ezév októberében a jelenlegi (új) tulajdonos megkezdi a villa átalakítását, és végleg elillan a remény is Szent-Györgyi emlékének méltó megőrzésére. Itt az utolsó alkalom,

ez a közgyűlés, amely még megállíthatja e minden szegedi és minden magyar számára szent emlékhely elherdálásának szánalomra méltó folyamatát. Itt az idő, a hűtlen város most törleszthet adósságából hűséges szellemóriása emlékezetének.

Kérve együttműködésüket tisztelettel:

Dr Szabó László

Kelt:
Szent-Györgyi Albert városában, Szegeden,
Szent-Györgyi Nobel-díja hírét fogadó egykori lakóházában…
Szent-Györgyi Albert 110. Születésnapján, 2003 Föld hava (szeptember) 16.-án

—————————————————————————————————————————————
Ajánlom még hasonlóképp figyelmükbe a Szent-Györgyi emlékév alkalmából tett indítványomat is:

Szent-Györgyi Albert emlékév

2007-03-23

dr. Szabó László
önkormányzati képviselő
___________________________________________________________________

módosító indítvány

Tisztelt Közgyűlés!

Szent-Györgyi Albert Szeged Nobel-díjasa. Egyetlen más magyar városnak sincs – sem mai határainkon belül, sem azokon kívül – saját Nobel-díjas híressége. Szent-Györgyi az egyetlen Nobel-díjas, aki Magyarországon érte el sikerét teljesítve ezzel a tudományos, elismertetés követelményeit és itthon is várta be a világraszóló kitüntetést…

Szegeden fedezte föl a világhírt hozó C-vitamint, és Szegeden érte a máig legrangosabbnak tekintett tudományos elismerés híre is. Szeged már akkor a tudós nagyságához méltó gesztussal, egy újszegedi villa megvásárlásával és odaadományozásával kívánta maradásra bírni. A maihoz hasonló aránytévesztések, helyi és országos csip-csup panamák miatt azonban csak húzódott az ügy, de Szent-Györgyi – a csábító ajánlatok ellenére – városához, Szegedhez hű maradt.

A Nobel-díj pénzösszegéből vásárolta meg a ma is álló patinás házat, a mai „Szent-Györgyi villá”-t, melyben 1940-től 45-ig lakott.

Szeged egyik, hacsak nem a legjelentősebb látványossága, a „konferencia-turisták” szegedi szentélye lehetne fölújított és személyes tárgyaival berendezett hajdani háza és árnyas kertje.

Hagyatékának összegyűjtését még szegedi tartózkodása idején, kortársa, Daday doktor kezdeményezte. A Dr Zallár Andor által hazahozott és rendezett Szent-Györgyi hagyaték az egyetem pincéjében porosodik (jobb esetben csak porosodik), és csak méltó elhelyezésére vár.

Dr Végh Mihály, a Szent-Györgyi Emlékház Alapítvány elnöke bár szomorúan számol be az együttműködés, a városvezetés segítő szándékának hagyományos hiányáról, terveivel és alapítványi körével töretlenül rendelkezésre áll.

Ezennel újfent indítványozom egy Szent-Györgyi emlékhely kialakítását, melyre legalkalmasabb a Szent-Györgyi Albert u. nevét is adó Szent-Györgyi villa lehetne.

Indítványozom továbbá szegedi egyetemünk Szent-Györgyi Albert nevére keresztelésének kezdeményezését.

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
önkormányzati képviselő
a Szögedi Védegylet elnöke

Kelt: Szegeden,
2007. Kikelet hava (március) 23.-án

Bővebben tájékozódhat itt: Szent-Györgyi emlékház

Dergán Ádám – Orvosok Lapja – 2009. november

The post Nyílt levél Nobel-díjasunk emlékezetéért appeared first on Szögedöm.hu.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora, a négynapos tanácskozás nyitó sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a rendezvényen harminc országból több mint ezer, a tudomány élvonalában dolgozó szakember vesz részt, akik bemutatják kutatásaik legújabb eredményeit.
Az akadémikus hangsúlyozta, hogy az universitas akkor tud méltóképpen tisztelegni Szent-Györgyi Albert emléke előtt, ha kutatói mai is kiemelkedő eredményeket érnek el.
A professzor a programok közül kiemelte azokat a rendezvényeket, amelyeken a Nobel-díjas vendégek középiskolás diákokkal találkoznak, népszerűsítve a tudományt, hogy Szegeden ne csak most, hanem a jövőben is magas színvonalú kutatások folyhassanak.
Vécsei László, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja elmondta, hogy Szent-Györgyi Albert az egyetlen olyan magyar Nobel-díjas, aki az elismeréshez vezető munkájának döntő részét hazánkban, Szegeden végezte.
A szegedi egyetem egykori rektora a tudományos kitüntetést 1937-ben „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” kapta meg.
Ezt követően érdeklődése az izomkutatás felé fordult, majd a kvantummechanika és az élőszervezetek működésével kapcsolatos kutatásokat végzett – közölte az akadémikus.
Az egyetem kiváló kémiai és biokémiai iskolája a mai napig Szent-Györgyi Albert tudományos örökségét őrzi – tette hozzá a professzor.
Varró András, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese közölte, hogy a konferencián a kilen Nobel-díjas kutató – Peter C. Doherty, Bert Sakmann, John E. Walker, Aaron Ciechanover, Andrew V. Schally, Ada E. Yonath, Tim Hunt, Robert Huber és Eric F. Wieschaus – plenáris előadásokat tart, emellett a szekcióüléseken orvosbiológiai témákról – kardiológia, immunológia, genetika és molekuláris biológia, neurobiológia, gasztroenterológia és a tuberkulózis – esik szó.
A tudományos tanácskozást művészeti és kulturális programok kísérik, Szegeden koncertezik Szentpéteri Csilla zongoraművész, Varnus Xavér orgonista, Sebestyén Márta népdalénekes pedig a Duna Művészegyüttessel, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarával és a Szeged Táncegyüttessel ad közös műsort. (MTI)

The post Szent-Györgyi-konferencia – Kilenc Nobel-díjas kutató a szegedi tudományos tanácskozáson appeared first on Szögedöm.hu.

Szent-Györgyi Albert idén hetvenöt éve vette át a Nobel-díjat

Kilenc Nobel-díjas tudós is előadást tart azon a négynapos rendezvénysorozaton, amely március 22-én kezdődik Szegeden, abból az alkalomból, hogy Szent-Györgyi Albert hetvenöt esztendeje vehette át a tudományos elismerést.

Vécsei László, az Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Kar dékánja a rendezvényről tartott  sajtótájékoztatón elmondta, Szent-Györgyi Albert az egyetlen olyan magyar Nobel-díjas, aki az elismeréshez vezető munkájának döntő részét hazánkban, Szegeden végezte.

A szegedi egyetem egykori rektora a tudományos kitüntetést 1937-ben „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” kapta meg. Ezt követően érdeklődése az izomkutatás felé fordult, majd a kvantummechanika és az élőszervezetek működésével kapcsolatos kutatásokat végzett – közölte az akadémikus.

Szent-Györgyi Albert öröksége a mai napig meghatározó az egyetem számára: a természettudományi, orvosi és gyógyszerész-tudományi karon dolgozó nemzetközileg elismert vegyészkutatók „szellemi unokáinak” tekinthetők.

Varró András, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese közölte, a Nobel-díj odaítélésének évfordulója alkalmából rendezett konferencia elsősorban orvosbiológiai témákkal – kardiológiával, immunológiával, genetikával, neurobiológiával, gasztroenterológiával és a tuberkulózissal – foglalkozik. A tanácskozásra kilenc Nobel-díjas tudós fogadta el a meghívást, akik saját munkájukról, tapasztalataikról számolnak be a plenáris előadásokon.

A tudományos programokra eddig 29 országból több mint négyszáz előadó regisztrált, a rendezvényre összesen mintegy ezer külföldi kutatót várnak.

Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes tudatta, a rendezvény célja, hogy a tudományos eredményeket ne csak a szűk szakma, hanem a tágabb közönség is megismerhesse. Ezért nyílt fórumot is rendeznek, melyen harmadik-negyedik osztályos szegedi, zentai és szabadkai középiskolás diákok mutatják be a Nobel-díjas kutatók munkásságát.

A tudományos tanácskozást művészeti és kulturális programok kísérik, Szegeden koncertezik Szentpéteri Csilla zongoraművész, Varnus Xavér orgonista, Sebestyén Márta népdalénekes pedig a Duna Művészegyüttessel, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarával és a Szeged Táncegyüttessel ad közös műsort.

The post Kilenc Nobel-díjassal emlékeznek Szent-Györgyi Albertre appeared first on Szögedöm.hu.