Emlékházat szögedi költőnknek, Juhász Gyulának! – Halála 75. évfordulóján

 Juhász Gyulát máig is alig ismeri a szögedi és a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó. Szerény csöndes Juhász Gyulánk a feledés homályába enyészik. Oka löhet azonban csekély ösmertségének az is, hogy – bár itt születött és itt halt – máig nincsen Szögedön emlékháza. Még az egyetem tere is Ady, aki pedig soha oda és ott nem járt, hiszen nem is járhatott. A közoktatásban is jó háromszor olyan súlyos a botrányhős Ady, mint a bús rögéhöz hűségös, tősgyökös szögedi vérünk. Lehetne ez máshogy is a szülővárosában! Ennek röndözése is a mi föladatunk, az irodalomtanárainké is persze, de különösen a városatyák föladata. Ady Endrénk ízig-vérig magyar, így a miénk, Juhász Gyula pedig még inkább a miénk, hiszen szögedi magyar. Sőt! Juhász Gyula az egyedüli szögedi alkotó, aki máig a magyar irodalom fővonulatában szerepel.

Juhász Gyulának viseli persze nevét utca és iskola, egy szobra is van, de bizony Neki még egy emlékszoba sem jutott a tulajdon szülővárosában. Szülőházát még a frissen alapított szegedi egyetem klinika-építési lázában bontották el – fanyar módon ezzel éppen – költőnk alapbetegségét, búbaját (beteges idegen szóval „depresszió”-ját) fokozva. Könnyes tekintettel búcsúzó érzéseiről így írt a hatrongyosi öreg szülőházból kiűzetve: „A szülőház, amelytől Móra Ferenc a középiskola után búcsút vett, ma már csak emlékben él. Lebontották, mint ahogy nálunk általában a nemzeti sportok közé tartozik a költők szülőházának lebontása. Pindaroszét még az ellenség is megkímélte, de nálunk félnek tőle, hogy a példa vonz és még egy költőnek kedve támad, hogy megszülessék benne. Könnyű volt Tömörkény Istvánnak – mondogatta egy szegedi poéta, amikor Dugonics András szülőházának lebontása után az övére került a sor -, Tömörkény a ceglédi állomáson született. Az állomásokat pedig bajosabb lebontani.” – A minap Cegléden jártam. A Tömörkény-szülőház melletti (azzal egyidős) vasúti épületet éppen most veri szét e roncsország „modern” indulatja. (Úgy látszik, műemlékvédelem, vagy hathatós városvédelem Tömörkény szülővárosában sincsen.)

Juhász Gyula szobra talpán, álló „Szeged” verse zengi: „…búsulásra volt itt mindig ok, Ugye bajtársak, ugye magyarok?” – Hát mi töretlen küzdünk érte, hogy ez megváltozzon gyökeresen, azaz deákul „radikálisan”! Legyen ez a Város, ahol minden(ki) – tősgyökös és gyüttmönt – a helyére kerül! A Szögedi Védegylet a Város jelös szülöttjének méltatlan helyzetén kíván változtatni hagyományteremtő rendezvényével is: Juhász Gyula minden szülinapján összegyűlünk ezentúl a szobránál, és verseivel ünnepöljük Őt. Április 4.-e lögyön ezentúl valóban Juhász Gyula napja!

A ház (Fodor u. 6.), amelyben haláláig élt, ma is áll éppen a róla elnevezett Juhász Gyula utcában. A dolog fintora, hogy Ő nem utcát kért Városától, hiszen maga indítványozta a Fodor utca Rengey Ferdinánd (szabadságharcosunk) nevére való átkörösztölését. A Juhász Gyula-házban egykori lakása az első emeletön áll (a 4.sz.felé eső 4 ablak). Így a könnyebb látogathatóság végött az alatta levő lakást is érdemös lönne az emléklakhoz csatolni a Juhász Gyula hagyaték gondnokának lakásául kialakítani.

Juhász Gyula halálának 75. évfordulója alkalmából ezúton indítványozom, hogy a Város alakítson ki Neki végre emlékszobát! Rendhagyó voltukban is élvezetesebb irodalomórák zsonghatják majd be végre Juhász Gyula Juhász Gyula utcai házát, udvarát és lakását!

 Szobránál adózva tisztelettel:

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök.

Kelt: Szögedön Szelek (április) hava 6.-án
Juhász Gyula halálának 75. évfordulóján

Nincs emlékháza a „szögedi költőnek” (Magyar Nemzet)

Rádiófölvétel : Emlékházat Juhász Gyulának – Halála 75. évfordulóján

The post Emlékházat Juhász Gyulának – Halála 75. évfordulóján appeared first on Szögedöm.hu.

Mélyen Tisztelt Nobel-díjasok!

Megtisztelő, hogy ellátogattak Városunkba, Szegedre. Nagy öröm ez azért is, mert így legalább Önök által több figyelem vetülhet a mi saját szögedi Nobel-díjasunkra, Szent-Györgyi Albertre is. Méltatlanul megbecsületlen tudósunknak ma már egyetem sem őrzi a nevét. A sokszínűséget nem tűrő „Bolognai-egyezmény” bedarálta. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem fölött is regnáló műintézménynek ma „SzTE” a neve! Mennyivel szebb és európaibb is ez így!
Kedves Professzor Urak, kérem szakítsanak időt rá, és tiszteljék meg Városunk Nobel-díjasát is azzal, hogy ellátogatnak a házába. Ha nem jutnának be, kérem tegyék föl a kérdéseiket helyi idegenvezetőiknek és Városunk vezetőinek: Vajon miért is nem látogatható a ház? Mi akadálya annak, hogy emlékházat rendezzen be egy Város a híres Nobel-díj összegéből vásárolt villában? És persze azt a költői kérdést is érdemes föltenni: Vajon van-e, kell-e jobb arculati reklám egy Városnak, mint saját Nobel-díjasának hirdetése? Vajon lehet-e erre alkalmasabb mód, mint a Nobel-díjból lett villájában hagyatéka berendezése?

Remélem, Önöknek jobb sorsot, méltóbb emlékezetet szán az utókor és városaik vezetése.

Tisztelettel:

Dr Szabó László
A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem egykori diákja
Szent-Györgyi Albert háza védetté nyilvánításának
és emlékházzá alakításának indítványozója
a Szegedi Városvédő Egyesület elnöke
2012 Kikelet (március) hava 22.-én

U.i.: A Szent-Györgyi-házat hiába kínálta éveken át a Város vezetésének az egykori tulaj, „nem volt pénz rá”! Aztán volt pénze, meg terve rá másnak. Ha nem indítványozom akkor a védettségét, a villa ma nem is állana. A vétel után ledúratta volna az új tulaj, a „jogvédő hivatal”. Még így is elbontott – a már védett házból – engedély nélkül néhány melléképületet. Ezekután a mai napig büntetlenül üzemel. Vajon mi is történne, ha mindezt egy hétköznapi halandó követné el a háza körül. Itt tart ma Szent-Györgyi és a jog védelme.

Szent-Györgyi emlékház

Ajánlom még figyelmükbe a Szent-Györgyi-villát megmentő indítványt:

Szent-Györgyi emlékház kialakítása (Egyéni képviselői indítvány)

Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr Szabó László, képviselő

Tárgy: Szent-Györgyi emlékház kialakítása

Tisztelt Közgyűlés!

Szent-Györgyi Albert Szeged Nobel-díjasa. Egyetlen más magyar városnak sincs – sem mai határainkon belül, sem azokon kívül – saját Nobel-díjas híressége. Szent-Györgyi az egyetlen Nobel-díjas, aki Magyarországon érte el sikerét teljesítve ezzel a tudományos, elismertetés követelményeit és itthon is várta be a világraszóló kitüntetést…

Szegeden fedezte föl a világhírt hozó C-vitamint, és Szegeden érte a máig legrangosabbnak tekintett tudományos elismerés híre is. Szeged már akkor a tudós nagyságához méltó gesztussal, egy újszegedi villa megvásárlásával és odaadományozásával kívánta maradásra bírni. A maihoz hasonló aránytévesztések, helyi és országos csip-csup panamák miatt azonban csak húzódott az ügy, de Szent-Györgyi – a csábító ajánlatok ellenére – városához, Szegedhez hű maradt.

A Nobel-díj pénzösszegéből vásárolta meg a ma is álló patinás házat, a mai „Szent-Györgyi villá”-t, melyben 1940-től 45-ig lakott. Szent-Györgyi – egyebek között – sértődékeny sem volt. Égbekiáltó gyalázat azonban, ahogyan ma élő rokonainak kénytelenül magyarázkodniuk kell a gyakori kérdésre:

– „Mit követett el ez az ember Szeged ellen, hogy így agyonhallgatják?”

Siralmas, ahogyan kicsúszik a város és a szegedi egyetem hatóköréből e tudománytörténeti kincs. Szánalmas, ahogyan bánunk a legtudósabb szögedi emlékével, egykori házával és szellemi hagyatékával. Szeged egyik, hacsak nem a legjelentősebb látványossága, a konferencia-turisták szegedi szentélye lehetne fölújított és személyes tárgyaival berendezett hajdani háza és árnyas kertje.

Hagyatékának összegyűjtését még szegedi tartózkodása idején, 1938-ban Daday András kezdeményezte. A Dr Zallár Andor által hazahozott és rendezett Szent-Györgyi hagyaték az egyetem pincéjében porosodik (jobb esetben csak porosodik), és csak méltó elhelyezésére vár. Dr Végh Mihály, a Szent-Györgyi Emlékház Alapítvány elnöke bár szomorúan számol be az együttműködés, a városvezetés segítő szándékának hagyományos hiányáról, terveivel és alapítványi körével töretlenül rendelkezésre áll.

A város és az egyetem együttes működtetésében kialakítandó állandó kiállításhoz a város adhatja a házat, az egyetem a fölbecsülhetetlen értékű hagyatékot.

A működtetésre jó együttműködési lehetőséget kínálhat a szegedi egyetem orvostörténeti tanszékének kialakítása, egy-két egyetemi állás létrehozásával. Szegeden a máig nem létező orvostörténeti tanszék kialakítását – leghíresebb elődjének emlékét is fölkarolandó – Benedek György professzor, orvoskari dékán is támogatja.

A Szent-Györgyi villát megtartanunk – az elődök csorbáit is kiköszörülve – elemi kötelességünk, az erkölcsi tartozáson túl Szeged városának alapvető turisztikai, így gazdasági érdeke is! De mondhatnám divatosan akként is: ez európaiságunkhoz tartozik!

Ezév októberében a jelenlegi (új) tulajdonos megkezdi a villa átalakítását, és végleg elillan a remény is Szent-Györgyi emlékének méltó megőrzésére. Itt az utolsó alkalom,

ez a közgyűlés, amely még megállíthatja e minden szegedi és minden magyar számára szent emlékhely elherdálásának szánalomra méltó folyamatát. Itt az idő, a hűtlen város most törleszthet adósságából hűséges szellemóriása emlékezetének.

Kérve együttműködésüket tisztelettel:

Dr Szabó László

Kelt:
Szent-Györgyi Albert városában, Szegeden,
Szent-Györgyi Nobel-díja hírét fogadó egykori lakóházában…
Szent-Györgyi Albert 110. Születésnapján, 2003 Föld hava (szeptember) 16.-án

—————————————————————————————————————————————
Ajánlom még hasonlóképp figyelmükbe a Szent-Györgyi emlékév alkalmából tett indítványomat is:

Szent-Györgyi Albert emlékév

2007-03-23

dr. Szabó László
önkormányzati képviselő
___________________________________________________________________

módosító indítvány

Tisztelt Közgyűlés!

Szent-Györgyi Albert Szeged Nobel-díjasa. Egyetlen más magyar városnak sincs – sem mai határainkon belül, sem azokon kívül – saját Nobel-díjas híressége. Szent-Györgyi az egyetlen Nobel-díjas, aki Magyarországon érte el sikerét teljesítve ezzel a tudományos, elismertetés követelményeit és itthon is várta be a világraszóló kitüntetést…

Szegeden fedezte föl a világhírt hozó C-vitamint, és Szegeden érte a máig legrangosabbnak tekintett tudományos elismerés híre is. Szeged már akkor a tudós nagyságához méltó gesztussal, egy újszegedi villa megvásárlásával és odaadományozásával kívánta maradásra bírni. A maihoz hasonló aránytévesztések, helyi és országos csip-csup panamák miatt azonban csak húzódott az ügy, de Szent-Györgyi – a csábító ajánlatok ellenére – városához, Szegedhez hű maradt.

A Nobel-díj pénzösszegéből vásárolta meg a ma is álló patinás házat, a mai „Szent-Györgyi villá”-t, melyben 1940-től 45-ig lakott.

Szeged egyik, hacsak nem a legjelentősebb látványossága, a „konferencia-turisták” szegedi szentélye lehetne fölújított és személyes tárgyaival berendezett hajdani háza és árnyas kertje.

Hagyatékának összegyűjtését még szegedi tartózkodása idején, kortársa, Daday doktor kezdeményezte. A Dr Zallár Andor által hazahozott és rendezett Szent-Györgyi hagyaték az egyetem pincéjében porosodik (jobb esetben csak porosodik), és csak méltó elhelyezésére vár.

Dr Végh Mihály, a Szent-Györgyi Emlékház Alapítvány elnöke bár szomorúan számol be az együttműködés, a városvezetés segítő szándékának hagyományos hiányáról, terveivel és alapítványi körével töretlenül rendelkezésre áll.

Ezennel újfent indítványozom egy Szent-Györgyi emlékhely kialakítását, melyre legalkalmasabb a Szent-Györgyi Albert u. nevét is adó Szent-Györgyi villa lehetne.

Indítványozom továbbá szegedi egyetemünk Szent-Györgyi Albert nevére keresztelésének kezdeményezését.

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
önkormányzati képviselő
a Szögedi Védegylet elnöke

Kelt: Szegeden,
2007. Kikelet hava (március) 23.-án

Bővebben tájékozódhat itt: Szent-Györgyi emlékház

Dergán Ádám – Orvosok Lapja – 2009. november

The post Nyílt levél Nobel-díjasunk emlékezetéért appeared first on Szögedöm.hu.