A Nystadi béke, magyarul: Finn-Újvárosi Béke (oroszul: Ништадтский мир, finnül: Uudenkaupungin rauha, svédül: Freden i Nystad) amelyet Julián-naptár szerint 1721. augusztus 30-án, Gergely-naptár szerinti szeptember 10-én írtak alá Uusikaupunki városában (mai Finnország), véget vetett az 1700 és 1721 közötti nagy északi háborúnak. Uusikaupunki a mai Finnországban áll, és jelentése finnül: Újváros.

A szerződés értelmében Svédország ádadta Oroszországnak Észtországot, (a svéd uralom alatt állott) Livóniát és Ing(e)riföldet, valamint Karélia legnagyobb részét és Viborg várát.

A háború előtti Svédország sárgával, Oroszország zölddel, és az Oroszországhoz kerülő területek vonalkázottan.

I. Péter cár lett az új uralkodója ezeknek a területeknek, aki a nystadi békekötés után két hónappal felvette az imperator címet, és Oroszország hivatalos elnevezését Orosz Birodalomra változtatta. Ezzel új nagyhatalom született.

Ennek esett áldozatul a ma is orosz uralom alatt álló Ing(e)riföld, ill. Inkeriföld, melynek inkeri (ingri) nyelve a livón és a vót nyelvvel együtt hanyatlásnak indult, és mára a teljes kihalás szélére jutott.

Az új orosz hatalom pedig Inkeriföldből kihasítva kijáratot nyert a Balti tengerre, ahol Péter cár megalapította Szentpétervárat.

Az ingri, livón, vót és a karél(i) nyelvek mind a hungrofinn nyelvcsaládon belüli távoli rokonaink. Utolsó túlélő anyanyelvi beszélőik – a finneken és észteken kívül – csak ránk számíthatnak…

A nyelvcsaládunkat (mint mindegyik másikat) tudományosan a legnagyobb számú beszélő, ill. a történelem folyamán legjelentősebb kultúrális jelentőségű nyelveiről illik elnevezni. Mivel máig a magyar beszélők száma több, mint a többi összesen, és történelmi súlyunk pedig vitán fölül áll, így természetszerűleg – a tarthatatlan, antimagyar „finnugor” szemlélet helyett – itt van már a tisztes és illendő hungrofinn tudományosság ideje.

Sz L

The post Finnújvárosi Béke – a lív, a vót és inkeri nyelvek közelgő vége appeared first on Szögedöm.hu.