A VII. Nyílzápor és Íjásztalálkozó alkalmával a lovasíjászat történetét bemutató, interaktív időszaki kiállítás nyílt az Emlékparkban. Az érdeklődők magukra ölthetik egy honfoglaló férfi teljes harci öltözetét (bőrpáncél, könyökvédő, sisak), felövezhetik magukat, kézbe vehetik a legfontosabb fegyvereket és használati tárgyakat (íj, szablya, fokos, tegez, tarsoly stb.). Az ebben a különleges öltözetben készült fotók valószínűleg nagy sikernek örvendenek majd a közösségi portálokon…

A Csete György és Dulánszky Jenő tervezte jurtaszerű pavilonok egyikében, a Világmagyarság Hajlékában berendezett kiállítás bemutatja a keleti lovas nomád harcmodort képviselő híres-hírhedt népeket, birodalmakat.

Ki ne hallott volna már a szkítákról, akiket számos középkori történetíró a magyarokkal azonosít? A hunok zseniális taktikájukkal képesek voltak legyőzni olyan erős népeket, mint a gótok, vagy a félelmetes lovas harcos hírében álló alánok, és Attila uralkodása alatt hatalmas birodalmat hoztak létre. Az avar hadsereg magját az Európában a rómaiak óta nem látott fegyvernem, a nehéz páncélos lovasság alkotta. A magyar honfoglalás előzményeként – a Kárpát-medence történetében először – az avarok egyesítették az Alföldet, a Dunántúlt és Erdélyt. A Kárpát-hazát Árpád vezér és vitéz lovasíjászai védték meg a jelentős túlerővel szemben. A 907-es pozsonyi csatát és jelentőségét külön tabló tárja elénk. A magyarság részét képviselik a kunok is, akiknek viselete, harcmodora igen hasonló volt a magyarságéhoz. A kun tegezre jellemző, hogy hengeres formájú és felül oldalt nyitott, így gyorsabban és károsodás nélkül lehetett a vesszőket beletölteni. A buzogányt is a kunok honosították meg Magyarországon. Szintén a keleti lovas nomád harcmodor félelmetes képviselői a mongolok, akik a világtörténelem legnagyobb birodalmát köszönhetik kiváló hadseregüknek. Természetesen nem maradt ki azoszmánok bemutatása sem, akiknek szintén az egyik legfontosabb fegyvere az íj volt, bár az ő összetett reflexíjuk nyugalmi állapotban extrém módon visszahajlik, sőt, összekötözve is tárolták a még nagyobb teljesítmény érdekében.

Napjainkra az íjászat hagyományőrzési és sport célokat szolgál. A magyarokra jellemző sajátosságával hozzátartozik nemzeti kultúránkhoz, elterjedése segít erősíteni nemzeti identitásunkat. Erről is említést tesz az időszaki tárlat.

A keleti lovasnomád népekről készült ismertetőket térképek, korabeli ábrázolások, rekonstrukciós rajzok, nyílhegy másolatok, íjak, nyilak és tegezek egészítik ki.

A lovasíjászat története

Helyszín: Világmagyarság Hajléka (Csete-jurták)

Készítette: az Emlékpark kulturális csoportja

Megtekinthető: 2013. október 31-ig

A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

The post A lovasíjászat története appeared first on Szögedöm.hu.