Az államtitkár szerdán két órán át egyeztetett az egészségügyi dolgozók szakmai érdek-képviseleti szerveivel. Az egyeztetést után azt mondta: az érintettek köréről elindult egyfajta „számháború”, ezért a következő időszakban tisztázzák a pontos adatokat, valamint a felmentés eljárásrendjének részleteit.
A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveket rögzítő kormányhatározat a múlt év utolsó Magyar Közlönyében jelent meg. E szerint a kabinet január 31-ei határidővel kérte fel a tárcavezetőket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy intézkedjenek azok munkaviszonyának megszüntetéséről, akik a hozzájuk tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak, és betöltötték a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt, továbbá megszerezték az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt.
A határozat viszont azt is rögzíti, hogy ha a foglalkoztató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, akkor a munkáltatói jogok gyakorlója – a kormány véleményének kikérése után – dönthet más közalkalmazott, illetve kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő továbbfoglalkoztatásáról is.
Előzőleg, december 18-án az Idősügyi Tanács ülésén Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: egyedi, miniszterelnöki engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után is maradhatnak a közszférában azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában, mint például az orvosoknál, utánpótlásgondok vannak. A kettős juttatást, vagyis a nyugdíj és a munkabér egyidejű folyósítását nekik is megtiltják, de a fizetésüket olyan szintre emelik, hogy ne keressenek kevesebbet, mint amikor két forrásból volt jövedelmük, mert „így fair” – fogalmazott a kormányfő.
Szócska Miklós a szerdai sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy bár több szakmai szervezet felvetette, az egészségügyben a nyugdíjkorhatár megváltoztatása nincs napirenden.
Ágazati mentesség az egészségügyben sem lesz, de egy ágazatspecifikus részletszabályozás készül. A kormány látja az egészségügy emberierőforrás-helyzetét – hangsúlyozta Szócska Miklós, kifejtve: kevesebb orvos dolgozik a kelleténél, és arányában még ennél is nagyobb szakdolgozóhiánnyal kell szembenézniük. Most megfogalmazzák, hogy a nemzeti egészségügyi szolgálatban hány emberrel tudják ellátni a betegeket – tette hozzá az államtitkár.
Múlt csütörtökön a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete közös levélben fordult Szócska Miklós egészségügyi államtitkárhoz, egyeztetést sürgetve az egészségügyi dolgozók kötelező nyugdíjazásáról. Másnap a Magyar Orvosok Szövetsége, az Orvosegyetemek Szakszervezete, a Mentődolgozók Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktorhoz fordultak, a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara pedig a kormányfőnek és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek juttatta el levelét a kötelező nyugdíjazással kapcsolatos aggodalmaik miatt.
Valamennyi szakmai szervezet szerint az érintettek nagy száma miatt a kormányhatározatban leírt egyedi mentességi eljárásrend kezelhetetlen lesz az egészségügyben.
Szócska Miklós pénteken azt mondta, hogy az egyeztetések egyik célja épp az, hogy megtalálják azt a megoldást, amellyel szervezett formában lehet alkalmazni az új szabályozást, de mindeközben az egészségügy működőképessége is fenntartható.

(MTI)

The post Szócska Miklós: hat-hétezer egészségügyi dolgozót menthetnek fel a kötelező nyugdíjazás alól appeared first on Szögedöm.hu.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az egészségügy működésképtelenségét eredményezné, ha az ágazatot is érintené a 62 évnél idősebb orvosok kötelező nyugdíjaztatása.

Az m1 Lényeg című műsorában Rácz Jenő vasárnap kifejtette: jelenleg mintegy 30 ezer orvosból csaknem 4 ezer dolgozik 65 éves kora felett is, többen közülük 70 évnél is idősebbek. Ha 62 éves kornál húzzák meg a határt, akkor mintegy 5 ezer orvost veszítenének el „egyik pillanatról a másikra”. Emellett évente mintegy ezer orvos távozik az országból, a szakmából, így ezzel az intézkedéssel körülbelül 6 ezer orvost vennének ki a rendszerből.

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint így ez az intézkedés az egészségügyben nem végrehajtható. Ugyanezt az álláspontot képviseli Szócska Miklós egészségügyi államtitkár is, aki múlt pénteken az MTI-nek elmondta: kiáll annak érdekében, hogy az egészségügyi ágazatot ne érintse a kötelező nyugdíjaztatás.

A kérdéssel kapcsolatban a kormányzaton belül jelenleg egyeztetések, modellezések folynak. További tárgyalások során fog tehát eldőlni, hogy a közszféra mely szegmenseire és milyen módon lesz érvényes a 62 éves nyugdíjkorhatár feletti munkavállalás lehetőségének megszüntetése.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt csütörtökön, a 2013-as költségvetésről tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy az önkormányzati, oktatási és egészségügyi reform nyomán jövőre 250 ezer közalkalmazott tér vissza a központi állami körbe, s a 62 év felettiekre a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást, így 10-11 ezer fővel csökken a közszféra állománya, amelyből mintegy 20 milliárd forintos megtakarítás származik. Giró-Szász András kormányszóvivő a héten az m1 Ma reggel című műsorában azt mondta: további tárgyalásokon dől el, hogy a közszféra mely szegmenseire és milyen módon lesz érvényes a 62 éves nyugdíjkorhatár feletti munkavállalás lehetőségének megszüntetése.

The post 5000 orvost veszítenénk egyik pillanatról a másikra appeared first on Szögedöm.hu.

Az előkészítetlen zűrös EU-csatlakozásunk hirtelen megnyitotta a kapukat a bátrabb és vállalkozószellemű orvosaink és egészségügyi dolgozóink előtt. A deformok persze itt nem álltak meg… De csak szaporodtak. Ma már az oktatóképes magyar szekember-csapat java is külföldön van, így kétségessé válik az oktatásunk színvonala is.
A Deform-kor – a módszerváltás óta elmúlt – bő húsz esztendejében sikerült romba dönteni az addig kiváló magyar egészségügyet is. A mai kétségbeesett kapálódzás a szerteszivárgó szakember-sereg után már csak a végjáték. Ilyen formában nem is vezet semmire, épp csak annyi, amennyinek látszik: a fuldokló kapálódzása.

Mielőtt nekiesne bárki a kitántorgókat szapulni, megjegyzem, egyetlen igazán magyar Nobel-díjasunk is német földön dolgozott, és csak Klébelsberg Kunó zsenialitásának köszönhető, hogy hazacsalogatta őt. Szent-Györgyi Albert helyét a Miniszter tisztességgel előkészítette, úgymond megágyazott a szögedi Nobel-díjnak. Neki megvolt a képessége hozzá!
Ma nem ez a helyzet. A napi munkához, de különösen a kutatáshoz szükséges pénznek se híre, se hamva. Sok olyan külföldön élő orvostársat ismerek, akik már elég jómódban élnek ahhoz, hogy hazajönnének a szegénységbe, jóval kevesebb fizetésért is, ha legalább a szükséges munkaföltételeket biztosítanák. De nálunk erre sincsen pénz. (Nem az orvos fizetésére. A beteg ellátására!) Van persze bankkonszolidációra, meg bűnözősegélyezésre, meg 13-szor már kifizetett adósságok további uzsorakamatainak törlesztésére…

Havonta száz orvos megy el Magyarországról – derül ki Balázs Péter professzor úr friss kutatásából. Milyen következményei lehetnek az elvándorlásnak?

Egyes visszafogott vélemények szerint kétséges, hogy elkerülhető-e az egészségügyi rendszer összeomlása, hiszen az orvoshiány egyre súlyosabb méreteket ölt. De vajon felállítottak-e már a kórházak válságforgatókönyveit? Hogy állnak a tárgyalások az orvosok béreit illetően? Milyen következményei lehetnek az orvoselvándorlásnak? A Magyar Rádió Közelről című műsorában a kutató és az érintettek mellett megszólal többek között Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke és Komáromi Zoltán háziorvos, országos szakfőorvos is.

Magyarul senki sem fog megtanulni, hogy orvos lehessen. Különösen nem, ha az utcaseprő bérezésével kecsegtetik érte. Gazdag országok (Svédország, Norvégia) saját nyelveiket tanítgatják meg máshonnan toborzott orvosoknak, hogy 5-ször annyit fizessenek nekik. Hiszen még így is megéri elszívni a legjobbjainkat! De kinek érné meg és ugyan miért, idejönni helyettük? És hogyan is tudnánk elfogadni a nyelvünket törve gagyogó messziről jött lüke (színes?) külföldieket?

És amit ritká(bba)n emlegetnek: Nemcsak az orvosok, de más jólképzett eü. szakembereink seregestől vonulnak el nővérek, ápolók, műtősnők, gyógytornászok, mentősök, de még a derék beteghordók is.
Hogyan lehet ezt a gyorsuló örvényt megfékezni?

Nigéria az elvándorolt egészségügyi szakemberek bérezésének kétszeri megkétszerezésével (megnégyszerezésével) csábította haza az elvándoroltak jelentős részét. A fizetés ott ugyan még mindig nem mérhető a nyugatihoz, de nigériai árak is messze alacsonyabbak, így az életszínvonaluk hasonló szinten biztosítható otthon. De mit mondjon a magyar? Akinek roncsolt országában kétszer oly drága a cukor, mint pl. az igen jómódú Németországban, vagy csaknem másfélszer annyi, mint a cukrot csak (cukornádas) gyarmatairól ismerő Angliában. Nyugaton nem drágább az élet, mint nálunk, talán csak az ingatlanok tekintetében.

Húsz év Deform-kor után Klébelsbergi reformokra van ma szüksége a csonka magyar hazának, nem kenegetésre! Ha időben és bölcsen nem cselekszik a választott vezérkar, csak annak lesz itthon ellátása, akinek megvan hozzá a személyes kapcsolatrendszere, vagy a félretett pénze.

Ajánlott még:

Kétszáz hiányszakmában dolgozó orvos menne külföldre

http://szegedem.hu/hirek/2012/02/21/ketszaz-hianyszakmaban-dolgozo-orvos-menne-kulfoldre/

Megjelent változat:

Eredeti pdf verzió

Korábbi bővebb változat:

http://ujszeged.hu/?page=interju2009

The post Elkerülhető-e a magyar egészségügyi rendszer összeomlása? appeared first on Szögedöm.hu.