Veprik Róbert igazgató csütörtökön – amikor a fiókákat azonosításukhoz chippel látták el, nemük meghatározásához pedig tollmintákat vettek tőlük – elmondta, hogy a pingvincsapatban hamar kialakultak a párok, a sikeres költéshez azonban időre volt szükség. A melegebb hónapokban ugyanis a pingvinek a számukra végzetes, szúnyog által terjesztett madármalária ellen folyamatosan gyógyszert kapnak, amely nem kedvez a szaporodásuknak.
A gondozók igyekeztek mindent megtenni azért, hogy a pingvin szülők dolgát megkönnyítsék. A ház tövében fészkelőodúkat alakítottak ki, hiszen a madarak a természetben is hasonló üregekben, sziklák hasadékaiban költenek. A madarak el is foglalták ezeket, de volt pár, amelyik inkább saját munkájában bízva maga alakított ki egy üreget a bemutató medencéje melletti szikla alatt. Végül Lila és Gelb fészkében kelt ki január 6-án és 12-én egy-egy fióka.

A pingvinek monogám, életre szóló kapcsolatban élnek a kolónián belül, és mindkét szülő szerepet vállal a fiókák felnevelésében. A költési idő valamivel hosszabb, mint a legtöbb madárnál, akár 42 nap is lehet. Többnyire egy-három tojást raknak. A fiókák elválasztása körülbelül két hónapos korukban kezdődik, ekkortól tanulják meg, hogyan szerezzenek táplálékot maguknak. A természetben tengerre szállnak, az állatkertekben azt sajátítják el, hogyan vegyék el a táplálékot a gondozójuk kezéből.
A pápaszemes pingvineket fajmegmentési program keretében tartják Szegeden, így szaporításuk természetvédelmi érdeket is szolgál. A természetben a legnagyobb problémát az élőhelyek pusztulása, a tojásvadászat és a kevesebb táplálék mellett a Dél-Afrika térségében sajnos nem ritkán előforduló olajtanker-katasztrófák jelentik. Egy-egy ilyen tragédia alkalmával ezrével pusztulnak a pingvinek is.

(MTI-Vadaspark)

The post Pingvinfiókák születtek a Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.