Szeged – Szeged mélygyökérzetét jelentik a nagy árvizet túlélt házak, amelyeket meg kell menteni az utókornak – mondta Szabó László, a Szögedi Városvédő Egyesület elnöke a Juhász Gyula utcai Rainer-ház kapcsán, amelynek helyén társasházat terveznek felhúzni.

– Nem Ráday Mihály kihelyezett tagozataként működünk, mert az épített mellett a természetvédelmi örökséget is fontosnak tartjuk – hangsúlyozta a Szögedi Városvédő Egyesület elnöke, aki korábban huszonhárom terület – köztük a Holt-Maros és a gyálaréti Holt-Tisza – védettségét is javasolta.

Feltérképezték a várost

Szabó László 2002 és 2010 között önkormányzati képviselő volt. 2003-ban ő kezdeményezte Novák István akkori városi főépítész támogatásával, hogyCsegezi Monika és Ozsváth Gábor műemlékvédelmi szakértők térképezzék fel a város védettségre érdemes építészeti értékeit.

– A felmérés alapján mintegy 1800 házat javasoltam védelemre az önkormányzatnak. Természetesen köztük voltak a napsugaras és az 1879-es nagy árvíz előtt épült házak is. A nagy árvízben a szegedi házak 95 százaléka elpusztult, és alig több mint kétszáz maradt. Ilyen a Rainer-ház a Juhász Gyula utcában. Ezeket meg kell menteni az utókornak – magyarázta Szabó László, aki már több épületért állt ki Szegeden.

Angliában máhogy csinálják

– Az országban egyedülálló épített ipari örökség volt a Kenderfonó és a Kendergyár épületegyüttese, amelyekért hiába harcoltam, lebontották őket. Mint ahogy lebontották Bálint Sándor néprajztudós házát is. Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjából vásárolt villát Újszegeden. Már elkezdték bontani a garázst, amikor riadót fújtam. Szerencsére sikerült megmenteni a házat. Az is sikertörténet, hogy javaslatomra védelem alá helyeztek 24 napsugaras házat – mondta az elnök.

Úgy véli, az örökségvédelemnek politikától függetlenül és szigorú szabályrendszer szerint kellene működnie. Szerinte egy kulturált országban, például Angliába így működik, ahol Szabó László egy évtizedet dolgozott orvosként. Elmondta, egész városrészeket helyeznek arculati védelem alá, ahol lehet ugyan bontani régi házat, de meghatározzák, hogy a helyére csak olyan téglából, díszítéssel, homlokzatmagassággal lehet újat építeni, ami az adott városrész jellemzője.

Méltatlan

– Jól ismerem a Juhász Gyula utcai Rainer-házat és a tömböt, mert a Sóhordó utcában nőttem föl. A hatvanas években meg tudták úgy oldani a kiskörút mentén álló polgárházaknál, hogy ráépítettek ugyan egy emeletet kicsit kevesebb díszítőelemmel, de igazodtak az eredeti stílushoz. Szerintem itt is megoldható lenne az egy emelet ráépítés, ha nagyon hozzá akarnak nyúlni a házhoz, de leginkább meg kell hagyni az épületet, amiben színvonalas éttermet, sörfőzdét vagy panziót lehetne kialakítani – magyarázta a városvédő.

– Méltatlan pénzpörgetés és ingatlanüzérkedés, hogy valaki elbont egy régi, szép polgárházat, ahová – mivel nem működik a szabályozás – épít egy kisebb belmagasságú, sokkal több lakásos, otromba társasházat – mondta az elnök.

Szeged kincse az épített öröksége

– Szívem szerint kezdeményezném, hogy Szeged belvárosát nyilvánítsák a világörökség részévé, mert egyedülálló a körutas-sugárutas szerkezete, valamint az épített öröksége. Ez az igazi kincse a városnak, amire a turisták is kíváncsiak lennének, akik nem a tavaly épült társasházakat akarják megnézni – hangsúlyozta Szabó László. Szerinte az épített értékeinkhez méltó, műemlékvédelmi szakmai elvek alapján, megfelelő szabályozással megőrizhetné Szeged az arcát, és a turizmus fellendítésével gazdagon profitálhatna ebből a város.

Forrás: Délmagyar – Pénzpörgetést emleget a városvédő a Rainer-háznál

The post Méltatlan ingatlanüzérkedés a Juhász Gyula utcában appeared first on Szögedöm.hu.

A Juhász Gyula utcai polgárház fakazettás mennyezete…

Lapunk információja szerint elutasították a HÉB Hungária Kft. Juhász Gyula utcai polgárházra beadott bontási kérelmét. Megtaláltuk az épület egyik volt tulajdonosát, aki szerint már nem lehet újítgatni az épületet, le kell bontani.

A Délmagyarország írta meg először, hogy le akarják bontani a nagy árvíz előtt épült Juhász Gyula utca 3. szám alatti polgárházat (2016. augusztus 23.: Régi homlokzat mögé épül az új társasház…). A magántulajdonban álló ingatlan helyén társasházat húznának fel a tervek szerint.

A Rainer-ház bontásának híre nagy vihart kavart. Ozsváth Gábor korábban kétszer is javasolta helyi védelemre a házat, mindhiába. A Rainer-ház nem került fel az önkormányzat védett épületeinek listájára. A szegedi műemlékvédelmi szaktanácsadó, örökségvédelmi szakértő lapunk cikke után mozgalmat indított, és a mérnök-, építész- és az iparkamara elnökénél lobbizott a régi polgárház megmentése érdekében.

A járási hivatal örökségvédelmi osztálya szerint „csak a ház homlokzata megtartandó műemléki érték, az épület további részeinek elbontása nem sért örökségvédelmi érdekeket”. Ozsváth Gábor ugyanakkor úgy vélte, a magasföldszint középső termének különlegesen finom részletképzésű, kazettás mennyezetornamentikája és a míves ajtók is egyediek.

Egy Rainer rokon

Tolnay Józsefet rokoni szálak fűzik a Rainer családhoz. A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány szegedi elnöke elmondása szerint évtizedekkel ezelőtt készített fényképeket a Juhász Gyula utcai ház emeleti ebédlőjéről, ami szerinte a gyönyörű fakazettás mennyezetével, stílbútoraival és nyílászáróival bármelyik bajor kastély ebédlőjével vetekedett. Elmondta, nagyon híres volt a Rainer-bútorgyár, amely még Angliába is szállított.

Időközben megtaláltuk a Juhász Gyula utcai ház egyik volt tulajdonosát, aki nyilatkozott ugyan, de kérte, ne hozzuk nyilvánosságra a nevét.

– Amikor a kilencvenes években megvásároltuk a Juhász Gyula utcai épületet, senki sem tájékoztatott bennünket arról, hogy ez műemlékileg értékes ház. Húsz évig, amíg mi voltunk a tulajdonosok, semmiféle tájékoztatást, levelet nem kaptunk az örökségvédelemtől. Akkor sem tájékoztatott bennünket senki, amikor jó pár éve tataroztuk a házat. Annyi történt csupán, amikor engedélyt kértünk a homlokzat felújítására, hogy a műemlékvédelmi felügyelőség határozta meg a színdinamikát – magyarázta a volt tulajdonos. Szerinte a ház már alkalmatlan bármilyen áruház, irodaház üzemeltetésére.

– Az épület a Tisza Lajos körútnál körülbelül 1,3 méterrel van alacsonyabban. A falak salétromosak, nincsenek korszerű szociális helyiségek. Egy salétromos házat nem lehet újítgatni. Egyvalamit lehet tenni, le kell bontani. A homlokzatot éppenséggel meg lehet tartani, de azok az emberek, akik megvették a házat, szerintem korrektek, és odafigyelnek arra, amit előírnak nekik – mondta az egykori tulajdonos. Kérdésünkre, kik vették meg a házat, azt felelte, nem tudja.

… és míves ajtói. Fotó: Ozsváth Gábor

– Azt tudom, hogy egy cég (HÉB Hungária Kft. – a szerk.) bontási engedélyt kért a házra. Ez a cég azonban csak a bontásiengedély-kérelmet intézi, nem ő a tulajdonos. Úgy tudom, egy budapesti cég vette meg a házat, amely állítólag profi építészekből áll – mondta a Juhász Gyula utcai polgárház egyik volt tulajdonosa.

Forrás: Délmagyar – Nem adtak engedélyt a polgárház bontására

The post Nem adtak engedélyt a Rainer-ház bontására appeared first on Szögedöm.hu.