HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék ;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold .
Szél kele most, mint sír szele kél ; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém .
És mond : Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán ?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér ?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort ;
Hass, alkoss, gyarapíts : s a haza fényre derűl !

Cseke, 1831. december 29.

E napon e sorokat gyermekeinknek továbbadni (megtanítani) is érdemes!

E várkastély ma romokban áll, de csak elhatározás és magyar állami támogatás kérdése, hogy talpára áll-e megint e pompás gyönyörűség… Melldöngetve segíthet persze az Ukrajnát rajongva támogató EU is!
Meg persze Amerika is…

Verses-rajzos, képalkotó révedésül:

Huszt vára fénykorában – Kézdy György előadásában

Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján…

E vers magában rejti Huszt jövendő sorsát!
Csak meg kellene értenünk végre:

Mond : Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán ?
…
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort ;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl !

Mást se hallunk, csak azt, hogy milyen „fejlett”, modern korban élünk!
Hát gond lehet a középkor kétkezi fáradalmait mai gépeinkkel és „tudásunk”-kal újrateremteni?

Az akadály csak a búbajos tudatunkban létezik!
Ezen kell átlépnünk! És állni fog Huszt!
Gyönyörű magyar valójában megint…

HUSZT – Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján…

„Erdély uralkodója, Bethlen Gábor király Szulejmán khán engedélyével ezt a várat Kurusz Madsartól elvette s az oszmán erővel oly erős várrá tette, hogy ki éjnek idején meglátja, az ajka is remeg… falai erős tömések s Iszkander erődítményéhez hasonló erős vár, bástyájának magassága az égboltig ér. Külvárosának házai a vár nyugati oldalára néznek s egyik a másik fölött van. Palotáinak teteje színes cseréppel van fedve, a templomok tetejét ón fedi s a keresztek tiszta arannyal vannak bevonva úgy, hogy az ember szemei elbámulnak rajtuk. A szőlőknek, kerteknek vége nincs. Vize és levegője kellemes.
… Mikor a hídra léptünk, a várbéli katonaság százankint jött elő s ötünk fegyvereit is elszedték, szemeinket bekötötték s kezeinket megfogván, teljes száz lépcsőn vezettek fel. Mikor szemeinket felnyitották egy diván-khánenben találtuk magunkat s székekre ülve a Tisza síkságát, a Tisza-folyót, a hegyeket és a székében látszó városokat és falvakat szemléltük.” – jegyezte föl Evlia Cselebi a török világutazó az 1660-as évek elején.

Dörre Tivadar rajza Huszt vára romjairól (1898)

… És mi mégis merengünk… visszamerengni hívunk minden honfit… a távoli magyar múltba… „régi korok árnya felé…” – Történelmi Hazánk, a Kárpát medence csodálatos szegletébe az Észak-keleti Kárpátok lábához… arra a varázslatos területre, amelyet – mióta Trianon elszakította Magyarországtól – „Kárpátalja“-’nak neveznek…

A Tisza egykor a várhegy lábánál folyt. A várból alagutat vájtak a folyóhoz. Ennek az alagútnak a kijáratánál épült a Régi Vár étterem. A Tisza partjáról nézve a várhegy oldalában a Trianon előtti időben látható volt a fenyőfákból kialakított Szent Korona. A cseh(szlovák) terror idején tüntették el ezt is az egykori Rákóczi-házat övező erdővel együtt…

Mindez természetesen tisztességgel mind helyreállítandó!
Hivatalos bocsánatkérések után, az elkövetők jogutódjainak költségén…

Legyen úgy, mint régen volt !

Legyen Szent a Béke!

Vár ránk Husztnak pazar vára!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

U.i.: Keserű aktualitásul: A „menekült” köntösbe bújt népirtókra tékozolt milliárdos költségeken már régen állhatna Huszt! Mint megannyi más magyar várunk is… a gúnyhatáron innen és túl…

Verses szöveges ráadásul:

Kölcsey Ferenc : Huszt – Jordán Tamás előadásában

Kölcsey Ferenc : Huszt – Kézdy György előadásában

The post HUSZT – Bús düledék vagy pazar várkastély? appeared first on Szögedöm.hu.

Rendkívül sokoldalú műveltségét szinte senki sem ismeri. Leginkább és szinte csakis zeneműveiről emlegetik manapság.

Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum Laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Farkas Gyulánál doktorált fizikából.

Ajánlott olvasmány: Oláh-Gál Róbert: Kacsóh Pongrác, a fizikus, Fizikai Szemle, 2009/1.

Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált.

Emléktáblája az egykori Zrínyi Miklós reálgimnázium falán, ahol tanított. (Budapest, VIII. ker. Szűz utca 2.) – kép: Fekist

Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905–1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között fedezte föl és méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz c. dalművét, melynek bemutatójára 1904. november 18-án került sor a Király Színházban.

1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki.

Mellszobra a kecskeméti Katona József parkban. Rácz Edit szobrászművész alkotása (1968) – (kép: Csanády)
Társadalmi elismertségét jelzi, hogy számos magas tisztséggel bízták meg. 1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett. Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Országos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.

Főbb művei:

Dalművek

• János vitéz – daljáték (1904);
• Csipkerózsa – daljáték (1906);
• Rákóczi – daljáték (1906);
• Mary-Anne – operett (1908);
• Pityergő – daljáték (1914);
• Dorottya (1918 kéziratban, posztumusz ősbemutató: 1929. Förgeteg (január) hava 9-én, Szegeden).

Kísérőzenék (színpadi művekhez)

• Pásztor Árpád: A harang című drámai legendájához dalok (1907)
• Molnár Ferenc: Liliom (1909) – betétdalok;
• Molnár Ferenc: Fehér felhő (mirákulum) – kísérőzene (1916. február 25.);
• Molnár Ferenc: Aranyásó – kísérőzene – (1918);
• Maurice Maeterlinck: Kék madár – kísérőzene.

Közlemények

• Prolegomena a zene pozitív aesthetikájához (Bp., 1904);
• A zene fejlődéstörténete (A Műveltség Könyvtára Bp., 1909).
• A pataki énekes kódex (Magyar Figyelő 1911.)
• Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája (Bp., 1912.);
• Cikkek a Zenevilágban és az Új Életben;
• Zenekritikák a Pesti Naplónál.
• Tanulmányok az elektromos rezgésekről, konszonanciáról-disszonanciáról.

Kacsóh Pongrác sírja Budapesten. Kerepesi temető: 10-1-61. Füredi Richárd alkotása. (Kép: Dr Varga József)

Simándy József: Egy rózsaszál

http://www.youtube.com/watch?v=P-ekdIWv1nM

Ajánlott még:

Kacsóh Pongrác  Életrajza

Kacsóh Pongrác – Wikipédia

Torday Lajos: Dalművek könyve – Szerzői magánkiadás, Bp., 1936.

Anonym: János vitéz örökében – Délibáb, 1943. október 23.

Kellér Andor: Bal négyes páholy – Bp., 1960.

Gál György Sándor – Somogyi Vilmos: Operettek könyve – Bp., 1960.

Bókay János: Egy rózsaszál szebben beszél – regény, Bp., 1962.

Rátonyi Róbert: Az operett csillagai I.-II. Színháztudonyi Intézet, Bp., 1967.

Huszka Jenőné Arányi Mária: Szellő szárnyán… Zeneműkiadó, Bp., 1980.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II. – Zeneműkiadó, Bp., 1984.

Bános Tibor: Aki szelet vet… – Magvető Könyvkiadó, Bp., 1986.

Fölbukkan még „Kacsa Pongrác” alakja is a Bálint Ágnes írta és Mata János rendezte örökérvényű Kukori és Kotkoda rajzfilmsorozat „Kacsakórus” darabjában is. A szellemes áthallást minden bizonnyal Kacsóh Pongrác alakja ihlette…

Dr Sz L

The post Kacsóh Pongrác – bölcsész, zenész, természettudós appeared first on Szögedöm.hu.