2012. december 13., csütörtök 19:00

Jegyár: elővételben 2.900,- Ft, a koncert napján 3.500,- Ft

Jegyek kaphatók a Belvárosi moziban, az IH Rendezvényközpontban és a Ticketportal országos hálózatában (www.ticketportal.hu)
Az előadásra az IH Rendezvényközpontban és a Belvárosi moziban a következő utalványokat fogadjuk el:
Accor Services Top Premium ajándékutalvány, Accor Services Ticket Culture – Kultúra utalvány, Cadhoc Kultúrcsekk, Cadhoc Művelődási csekk, Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Üdülési csekk, Sodexho Pass KULTÚRA utalvány, Sodexho Pass AJÁNDÉK utalvány, SZÉP kártya.

The post Csík Zenekar koncertje Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

A 2011-ben Kossuth-díjjal is elismert Berecz András úgy tartja, hogy a mesemondó hivatása új életet lehelni a régi mesékbe. De nemcsak a régieket fényesítgeti, hanem mindig keres újakat is. Hivatását és a hagyományos kultúra leglényegét édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos és nótafa, Tanka Gábor lánya volt. Pályája kezdetén csángók között forgolódott, később Erdélyben, Felvidéken, Somogyban, a Nagykunságban, Nyírségben járt gyűjtőutakon. Csuvasföldről pedig legutóbb hazahozta (kutatta is, magyarította is) a sördalokban kifejezett rokondicséret szép gesztusát.

Legújabban Gyergyóban járva székely népdalokat gyűjtött össze és tett egymás mellé Hazakísérlek című lemezén. Ezen az estén tehát a magyar műzenét megújító, világrangra emelő gyergyai dal a főszereplő. A székely népdalról írja Kodály, aki Erdélyben először Gyergyóban gyűjtött ilyet:
„Mint friss tavaszi szellő fúj bele a magyar zeneélet csukott szobájába. Majd elválik, ki jár jobban: aki elébe tárja keblét, vagy aki fázva húzódik köpenyébe. Ez a megújulás útja, ezt kell követnie a magyar dalnak is, ha nem akar elsenyvedni egyre vértelenebb maga-ismételgetésben.”

Berecz András ezeket a dalokat olyan mesék, mókák közé szorítja, melyekből például kiderül, hogy a kifordított vérmedve miközben harapni felejt, az időt is kifordítja, s hogy hiába a két zsebű szőrehullott róka, kinek
mínusz harminc fokban a háza ég.

Bővebb leírás ide kattintva!

The post Hazakísérlek (Gyergyó régi népzenéje) – Berecz András és Balogh Kálmán estje appeared first on Szögedöm.hu.

sok szeretettel

meghívja Önt a

a Magyar – Lengyel Barátság Napja következő kísérőrendezvényére

A lengyel és a magyar tánc szépségei –

bemutatkozik az Anilana együttes és a Cuháré Táncműhely

Időpont: 2012.03.23. (péntek) 19.00 óra

Helyszín: Rendezvényház (6723, Szeged Közép fasor 1-3.)

Minden érdeklődőt sok szeretettel várnak, a belépés ingyenes.

The post A lengyel és a magyar tánc szépségei appeared first on Szögedöm.hu.

Az áldozatok pontos száma egyelőre nem ismert, az elmúlt húsz évben többnyire amatőrök kutatták az eseményeket. Átfogó feltáró munka a szerb hatóságok és hivatalos szervek ellenállása miatt egyelőre nem indulhatott. A titoi Jugoszláviában évtizedekig említeni sem lehetett a vérengzéseket, aki mégis szóba hozta, az életével játszott. A kutatások magyar állami támogatása máig is késik. A szerb oldal „támogatás”-áról beszélni is fekete humor. De hát mit is számít ötven-száz ezer magyar?
Az áldozatokról minden évben megemlékezést tartanak az Újszegedi Rendezvényházban, így lesz ez idén is, ezúttal január 28-án. Délután 15 óra 20 perckor kiállítás nyílik meg, amelynek témája a délvidéki népirtás. Megemlékező gondolatokat mond Mojzes Antal és Forró Lajos. Az ezt követő emléknapon zenés, verses emlékműsort tartanak, majd – mint minden évben – megkoszorúzzák a kopjafát. Idén Bogdán József törökkanizsai plébános mond imát.
A délvidéki magyarirtás történéseinek hivatalos feltárása tavaly kezdődhetett meg egy vegyes szerb-magyar bizottság felállításával. Amit az eseményekről eddig tudni lehetett, az annyi volt, hogy a volt Jugoszlávia területén 1944 végén és 1945 elején a partizánok tömegesen végezték ki a magyarokat, akiknek bűnük a nemzetiségük volt. A tavalyi emléknapon egy konferenciát is tartottak, ahol az amatőr kutatók és a történészek számoltak be az általuk eddig feltárt eseményekről.
Sajti Enikő, a Szegedi Tudományegyetem professzora például arról beszélt, hogy a bácskai magyarok elleni partizán megtorlásokról a katolikus egyház tudatosan gyűjtötte az információkat. A kalocsai érsekség levéltári dokumentációjából kiderül, hogy sok ezerre tehető a meggyilkolt magyarok száma, tízezreket hurcoltak el otthonukból vagy utasítottak ki az akkori Jugoszláviából. Egy levélből kiderül, hogy még az orosz csapatok bevonulása előtt elkezdődtek a vérengzések; vannak olyan települések, például Zsablya és Csúrog, ahol a falu teljes magyarságát kiirtották, az asszonyokat és a gyerekeket is „kivégezték”.
Csorba Béla temerini néprajzkutató előadásában tavaly azt mondta el: a partizánok először 1944 telén a települések környékén kisebb, helyi internálótáborokat hoztak létre a magyar és a német lakosság számára. Később központi munkatáborokat alapítottak, volt ilyen Karlócán (ennek dokumentumai fennmaradtak), de munkatábor működött az újvidéki dohánygyárban is. Léteztek emellett a különleges státusú lágerek is, ide a munkaképtelennek nyilvánított lakosságot: a tizennégy esztendő alatti gyerekeket, a hatvan év fölöttieket és a kisgyermekeket nevelő anyákat, valamint a betegeket gyűjtötték össze. A néprajzkutató szerint a lágerek egészen 1948-ig működtek, volt olyan, amelyben hatezren vesztették életüket. A táborok összes áldozatának becsült száma meghaladja a harmincezret, többségük német nemzetiségű volt.
Mezei Zsuzsanna, a Vajdasági Levéltár munkatársa elmondta, a bírósági ítélet nélkül kivégzettekről is találhatók dokumentumok. A kivégzettek egy részéről készült személyi karton, ezeken azonban gyakran még az áldozatok feltételezett bűnéről sincs információ. A levéltáros elmondta: pusztán azért is háborús bűnösnek nyilvánítottak embereket, mert tagjai voltak egy olyan kulturális vagy gazdasági egyesületnek, amelynek nevében szerepelt az a szó, hogy magyar.

A délvidéki szögedi kirajzások sorsát is fölvállaló Szögedi Védegylet elnöke, Dr. Szabó László jelezte szerkesztőségünknek: „a Délvidéki Magyar Holokauszt tagadásának, vagy módszeres elhallgatásának szankcionálása a megújított alkotmányunkból is kimaradt. Bár az EU nem ezért támadta alaptörvényünket, a reményünk megmaradt, hogy a módosított változatban végre ez is tisztességgel megjelenhet. A Délvidéki Magyar Holokauszt kutatóközpontja és a helyszíneken fölállítandó emlékművei, valamint az ártatlan magyarok délvidéki emlékmúzeuma továbbra is csak kirekesztett magyar álom marad.”

A délvidéki, magyarok elleni vérengzésről és módszeres népirtásról részletes dokumentációt (könyvajánlót, dokumentumfilmeket) találnak az ujszeged.hu honlapon:
Magyargyalázat

Lapunk az idei megemlékezésről is beszámol majd. Emellett felkeressük a tavalyi konferencia résztvevői, hogy megtudjuk: hol tart az események feltárása, mire jutott a két ország szakértőiből álló bizottság.

Érdemes megfigyelni (2:08 táján) amint a megkötözött magyar úriembert az akasztása előtti pillanatban a rendkívül „bátor” rác partizán még ököllel lágyékon vágja… Bizonyára ma is szabadon jár… vagy békében halt meg büntetlenül valamelyik kiirtott magyar házában…

A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma < Kattintson ide a könyvtár megtekintéséhez!

The post Idén is lesz megemlékezés a délvidéki népirtásról – a kutatóközpont és emlékmúzeum még várat magára appeared first on Szögedöm.hu.