A Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium az idén már harmadik alkalommal hirdette meg a „Szépírás a kézírás” versenyt. A mai elgépiesedett világban a kézírás szépségére ösztönözni, ez már önmagában figyelemreméltó törekvés. A sikeres fogadtatás visszaigazolta, hogy jól döntött az iskola vezetése.

Úgy tűnik, hogy talán azzal is hagyományt teremtenek, hogy az idén már az „Ékes rovás” versenyt is meghirdették, szintén nagy sikerrel.

Az „Ékes rovás” verseny első helyezettje az iskola 12.D osztályából került ki, abból az osztályból, ahol az őseink írásának használata közismert Várkonyi Csaba tanár úr jóvoltából. Olyannyira közkedvelt ez a körükben, hogy elhatározták, a végzős csoportképük szövegét teljes egészében rovással írják meg. Kollár Péter összeállította azt – Bedőcs Zsolt rajzának felhasználásával –, ami alapján elkészült ez az egyedi alkotás.

Weiss Manfréd Szakközépiskola 12.D osztálya – 2014

Nincs tudomásunk arról, hogy ezideig született volna olyan tabló, ami teljes egészében rovásbetűkkel készült volna (mindössze az olvasást segítő ábécé betűi szerepelnek rajta latin betűkkel). Ha létezik más ilyen, annak is örömmel adunk helyet ezen a honlapon, hiszen nem az elsőség a fontos, hanem az, hogy vannak már közösségek, akik szívesen használják őseink írását életük jeles alkalmainak megörökítésében.

A tabló készítői a Weiss név lerovásában helyesen jártak el, mert a hiteles rovásemlékek betűi között nincs Q, X, Y, W, DZ, DZS (azok a későbbi latin jelkészlet velejárói).

Fogadják köszönetünket mindazok, akik elhatározták ezt a nagyszerű cselekedetet, s akik megvalósították azt, s külön köszönjük az iskola vezetésének, hogy arra ösztönzik a tanulóikat, hogy minél sokrétűbben elevenítsék meg a hagyományainkat, mert tudják: „Ha nincsen gyökér, nincsen fa”.

Szondi Miklós

The post Érettségi tabló magyar rovással appeared first on Szögedöm.hu.

Helyreállítják a Bögözi református templomot. A 67 éves oláj megszállás után – szokatlan jó példaként – csonkamagyar kezdeményezésre az oláj kormány is támogatja a Kárpát-medence őslakosainak örökségmentő tevékenységét. Az EU persze nem ad hozzá pénzt, hanem csakis mi, többszörösen kifosztott magyarok, de ezúttal a magyar tagokkal is erősebb oláj kormány is megnyitja Erdélytől gazdag tarsolyát.

Teljesen felújítják és restaurálják az erdélyi Hargita megyében Udvarhelyszék egyik legszebb építészeti emlékét, a Bögözi Református Templomot. A XII. századi eredetű, falfestményekkel és festett kazettás mennyezettel díszített templom javítására félmillió eurót juttat a kulturális és örökségvédelmi minisztérium. A jövő héten kezdődő, többlépcsős és több hónapos tervezetben a tetőzettől a templomkertig minden megszépül. Reméljük, hogy szakértő (műemlékvédelmi szakmérnök) is lesz a közelben. Kár lenne, ha a „felújítás” több kárt okozna, mint hasznot, ahogy az mostanában pl. Szegeden történni szokott. (Lásd pl. Dugonics tér Rektori Palota királylátta „Ferenc József lépcső”-jének szétverése „felújítás” címen.)

Bögöz területe ősidők óta lakott, Vizlok nevű dűlőjében bronzkori és 4. századi településnyomokra is bukkantak. A Pagyvan-tetőn újkőkori (neolith) leleteket találtak. Iborköve nevű helyen dák-római településnyomokra leltek.

Nevét először az oklevelekben 1333-ban Bugus, majd 1334-ben Buguz alakban említették, 1486-ban (szemtelen pestiesen mekegő) Begez, 1505-ben azonban már (illendőbb szögediesen és tisztösségösen ögető) Bögöz néven írták. 13. századi eredetű templomában a Szent László legenda faliképei láthatók. A képeket 1898-ban Huszka József fedezte fel. A templomban a 16. század közepéről származó 6 jelből álló rovásos freskófölirat található.

(MTI- fotó: Haáz Sándor)

A népies szómagyarázat a falu elnevezését a bő és köz szavakból eredezteti, amely a település két szoros, a Bonta-szoros és a Décsfalvi-szoros közti termékeny völgysíkon való fekvésére utal. Orbán Balázs leginkább Pesty Frigyes adataira hivatkozik, ő is a bő köz névadási indítékát tartja a legvalószínűbbnek. Egy másik népi szófejtés (etymologia) alapján a falu neve onnan is származhat, hogy két párhuzamos elhelyezkedésű „hegysor” között található, mely 4 kilométerre összeszűkül, és megakadályozza a Küküllő lefolyását, ennek következtében a felgyülemlett víz sok párát fejlesztett, és emiatt kapta volna a falu a bő gőz nevet.

Bögöz Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott az oláj megszállás előtt. 1910-ben 1112 lakosa volt. 1992-ben 1025 lakosából 1010 magyar és 15 oláj (román) volt.

Bögöz falunak 12. századi eredetű, a 15. században bővített 13.-14. századi falfestményekkel és festett, 1724-ben készült kazettás famennyezettel díszített református temploma a falfestményeiről és rovásos maradványáról nevezetes. Tornyát 1842-ben magasították. 14. századi freskóit 1865-ben fedezték fel a mészréteg alatt. 1930-ban rovásírásos szöveget találtak az Utolsó Ítélet képsorában. A legvalószínűbb megfejtése: ATYAISTEN.

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány: László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest

Restaurálnák a bögözi templom freskóit (Krónika, 2010 jún. 11.)

Félmillió euró a bögözi templomnak (Hargita népe – Udvarhely)

The post Helyreállítják a Bögözi templomot – nem csak magyar pénzen! appeared first on Szögedöm.hu.