A Városban a Tisza egész szakaszán a vízben megmártózni is tilos!

Bár őseink bizonyára azért költöztek ide, a Tisza mellé, hogy élvezzék a folyó adta javakat, a vizet, most a legnagyobb nyármelegben mi ezt nem tehetjük, nem úszhatunk a Tiszánkban, hiszen az idegen csürhe – és persze néhány gyüttmönt szocimbora busás haszna – miatt megint a Város polgárait korlátozzák. Csak hogy érthetőbb legyen: a jutalékot a főszocik, vagy futoncaik naponta Nokiás méretű dobozban veszik át. A bosszúságot meg mi nyeljük.

Az egyetlen Tisza-parti fürdőhely – az utolsó tiszai porond – a Partfürdő mellé csődíti a szoci-mutyi város ve(s)ze(j)tés az őrjöngő kábszereseket és közpénzen kitartott hivatásos korhelyeket minden évben. A Partfürdőt pedig a Város polgárai számára lezárják.

No persze a „feszt-igyál”-juk alatt nem úszhatnak a Tiszában a kábszeresek és a részegek sem, hiszen kábszeresek és részegek. Erre az őrök gondosan ügyelnek. A parton főni kötelező! Még a jobb sorsra érdemes józan(abb) látogatóknak is.

Szégyen és megszégyenítés ez a „fesztigyál” ebben a formában mind a Városnak, mind a résztvevőknek. Legalább 50 ezer ember (a szegediek) nyugalmát dúlja föl ez a méltatlan rendezvény egy egész hétre Szegeden.

Bár a beszabadultak elférnének bárhol másutt a Város környékén, például Baktóban, vagy Szőregen, de akár a Sziksóson is, távol a számukra taszító kultúrövezettől (ahogy ezt olasz városok például évtizedek óta sikerrel megoldják), azért itt mégis a Város szívébe zsúfolják őket. Akadnak persze kultúrember számára is élvezhető műsorok is elvétve, de nem ez a jellemző. A fennen hirdetett „szipósok” (Junkies) együttes pl. bizonyára nem a hazafias népnevelést, de még csak nem is a jogkövető europer polgárok szaporítását szolgálja. De hát nem is ez a cél!
Züllesztés, profit, hatalom. Ez tartja a szoci-mutyi bandát nyeregben. (Frankfurti iskola…)

Lehetne bár igényes(ebb), magyarhoz méltóbb műsor is, de az nekik bizony már politikailag is „problémás” lenne. A magyar zene, nóta, táncház, kézműves foglalkozások, bármi népművelés, helyi magyar (netán bio) áruk, egészségös magyar előadások (mint pl. Zentán), esetleg egy „szegedi gondolat” oly félelmes lenne nekik, mint a szentölt víz. Ez a balvezetés nem a Város tősgyökereseinek, nem a magyaroknak próbál megfelelni. Szavazótáboruk, az agymosott világproletár „modern”-nek akar látszani, és mivel a világot nem ismeri, így a gyökértelenségbe vágyik.

Ez az idegenlelkű balvezetés a multikat toborzót barbárkádhoz épített sétáló utcát, nem a helyi árut kínáló jó öreg piachoz (míg a helyi, szögedi kiskereskedőket fojtotta meg). Ugyan miért viselkedne máshogy az egyenesen nekik profitoló züllesztő tömegtalálkozón?

A Vakok Intézeténél… a csürhecsődület második napján…

Persze, amíg élünk remélünk. M(i, akik m)agyarok vagyunk! Talán az új szervezők valamelyest javíthatnak a beltartalmon. Talán Szeged Városának idén nem kell annyira szégyenkeznie józanabb látogatói előtt… De a Tisza ettől még zárva marad a Város egész szakaszán…

Bár a Tiszán legalább két másik hely – a Sárga és a Lapos – is alkalmas lenne a fürdőzésre, de ott az egész évben tilos. Az utóbbin persze az „iszunk-hányunk-belefekszünk-szocimbiknek meg profitot termelünk” fesztivál alkalmából nem is kívánatos tartózkodni, mert nem csak a zaj szüremlik át. A Sárgán és a Laposon – üres kifogásokkal takarózva – ma nincs rá pénze (évi 2-3 millió Ft-ja) a balvezetésnek, hogy egy sor bólyát és egy vízőrt üzemeltessen… (A 60-70 ezermilliós költségvetésből.)

Összehasonlításul csak az elleisztingelt Ligetfürdő helyére ökrendett bunkerfürdőn évi félmilliárd Ft(!), azaz 500 milliós veszteséget termel! Még érthetőbben egy-egy új fedett uszoda árát pancsolja el évente – persze a mi közpénzünkből – az üvegzsebeire dolgozó bal-elit…

Rendesen egy ilyen városvesztő briganti banda már régen rács mögött ülne egyebek közt különösen nagy összegű hűtlen kezelésért…

A Város népe pedig tűri ezt a városvesztő – és életünket minden módon megnyomorító – gyüttmönt szoci vezér-csürhét a kárunkon, korlátozásainkon és bosszantásunkon tovább gazdagodni…

Talán teszi ezt azért, mert nincsen alternatíva sem. Az ellenzék egy meghatározó része is kollaboráns és jutalékért nekik játszik…

No nem zenél csak szavaz…

Dr. Sz. L.

Ajánlott oldalak:

• Ligetfürdő (SZÚE)
• Napfonnyfürdő

The post Csürhecsődület miatt tilos a fürdőzés Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

Ahol a folyók összetartanak – Mi is tartsunk össze!

Augusztus 20 A Sárga (Tömörkény István Üdülőtársulat) egykori szabadstrandjánál a Maros-toroknál

6 óra Horgászverseny felnőtt és ifjúsági kategóriákban

9 órától Halászléfőző találkozó

12 óra Szent István-napi áldás Perlaki György tápéi és plébános

12.30 Jó ebédhez szól a nóta: Ruzsa Sándor Népdalkör és Citerazenekar

14 óra Gyimesi Kálmán énekel, majd Nagy Imre Erik nyújt zenei válogatást

15 óra Örökzöld dallamok, közreműködnek a Dél-Alföldi Harmonika klub tagjai

16óra Díjkiosztó

Arany Bogrács Kupa

átadja: Haág Zalán önkormányzati képviselő

Ezüst Bogrács Kupa

átadja: Juhász Gyula, Tápé önkormányzati képviselője

Bronz Bogrács Kupa

átadja: Kohári Nándor önkormányzati képviselő

A szabadstrandnál szabadtéri kiállítás Mód László néprajzkutató összeállításában: Tiszai életképek, válogatás Bellon Tibor fotóiból.

A nap folyamán emlékjelvény készítés, gyékényes kézműves foglalkozás Török Gizivel, csak magyar zenékkel rocktörténet a rendezvény műsorvezetőjével dr Rockkal azaz Plesivel (Pleskonics András).

The post VIII. Tisza-parti Szent István Népünnepély appeared first on Szögedöm.hu.

Érdekes, hogy éppen egyidejűleg épül a szentendrei, a Római-parti és a szegedi.

A Római parti mobilgátat 2013 februárjában dobták be a köztudatba, s mindenki elkezdett okoskodni, erre Tarlós főpolgármester a közgyűlésben az asztalra csapott: mobil partfal márpedig lesz és ott, ahová tervezték!

A római-parti helyzetet lefordítva Szegedre: olyan ez mintha nem a Tápé alatti régi fővédvonalat erősítenénk meg, hanem építenének egy új gátat az ártérben a Sárga üdülőinek védelmére, s annak a tetejére tennék szükség esetén a mobilt. Ha bedől, akkor legalább az egyébként is ártéri terület úszik el… Ha beválik, akkor: lám megvédtük az ártéri villákat is.

Ja, hogy nem is lehetett volna ártérben ekkora házakat építeni? hát akkor ehhez igazítjuk az övezeti besorolást.

Hogy fog kinézni a régi part a dunai fövennyel és panorámával? Nem számít…

Ott közpénzen akarnak megvédeni magánvillákat, amelyek az ártérben épültek az óbudai önkormányzat jegyzőnőjének engedélyével, aki akkor és most is tarlós úr közvetlen munkatársa volt.

Lásd: www.epiteszforum.hu

A Római parti gátépítéssel  foglalkozott a Kossuth Rádió Ütköző c. műsora

2013 febr. 27 -18.00-18.30

Itt hallgatható vissza:

http://www.hangtar.radio.hu/kossuth#!#2013-02-27

Címszavakban:

– A mobilgát az autópálya zajvédő falához hasonlít.

– Az ártéri védelem nem az önkormányzat feladata!

– Mi az, hogy a föveny nem fog sérülni?

– A mobilgát tulajdonsága az, hogy minden előjel nélkül el tud szállni… Fölrobban, szétrepül….

– A technokraták eltüntetik a fövenyt.

– Környezetromboló támfalat, töltést mindenki tud építeni, de ökológiai értéket létrehozni, megóvni…

– A Kheopsz-piramis tizede mértékben lesz föltöltve a Duna-part…

– Értékrendünk is változott, ma az ökológiai értékek megóvása fő szempont.

Agyrém a parti gát…

Szegeden is belegondolva, a jelenlegi belvárosi mellvédfal szintje magasságáig a város felől gátat építenek. Milyen szabad kilátás lesz ezek után a Tiszára? Csak a tetejéről, de nem a város felől. Csúsztatásos megfogalmazás ez a feladatra ráakaszkodó Tér és Forma tervezői részéről…

Arról nem is beszélve, hogy előbb résfalat építenek (vernek le) a város felőli oldalon a parksávban (mindent átmetszve ami a földben van). Gondoljunk bele milyen helyzet ez: a Korányi fasornál közvetlenül lakóházak, kollégium, iskola, s a klinikák előtt? Milyen zajjal jár, mi roggyan meg? A keskeny Korányi fasor szoborparkos parksávja eltűnik, ott is rézsű lesz?!

S mi van a hídfőnél? S a vízszint nem ismer balos és jobbos partot, az a túloldalon is ugyanannyi. S mi védi meg Újszegedet?

Szegeden a főépítész azt nyilatkozta, hogy nem engednek meg semmi állandó épületet az ártéri üdülőterületeken a vízügy előírásai miatt, mert akadályozza a víz levonulását. Eddig miért tűrték el? És a fővárosban ez nem szempont?

Arról meg végképp nem beszél a Római-part kapcsán senki, hogy az új védvonal mentén vízlevezető szűkület keletkezik a Duna keresztmetszetében, az nem szempont?

Kiszámolta-e valaki, hogy a Tisza meder kikotrása a Maros-toroktól a Boszorkánysziget végéig milyen költséggel és hány év garanciával járna, s ez a költség hogy viszonylik a mostani 2,6 km-es mobilparthoz?

Az ún. olcsó dolgok szoktak a legdrágábbak lenni.

Mi lesz ebből az egészből: Mi úszik, s mi nem?

Nem látom kellőnek a lakossági tájékoztatást sehol, a háttérmunka sem világos…

Talán jobb annak, akinek van árvédett területen kiskerti háza?

firbi

2013-02-27

Ajánlott olvasmány még: Élhető Tisza-part és árvízvédelem

The post Mobil partfal-építések éve appeared first on Szögedöm.hu.