Andrew V. Schally (jobbról) részben magyar származású – lengyel-svéd-osztrák-magyar gyökerekkel rendelkező – amerikai hormonász (endokrinológus), a Miami Egyetem 85 éves Nobel-díjas professzora, miután díszdoktori címet vehetett át a Fábián Istvántól (balról a 3.), a Debreceni Egyetem rektorától. A belső elválasztású mirigyek élettanát kutató tudós 1977-ben harmadmagával vehette át az orvosi Nobel-díjat a hypothalamikus hormonok (táltosmirígy-anyagok) fölfedezéséért, azok kivonásáért, elkülönítéséért (izolálásáért) és biológiai hatásuk igazolásáért. Andrew V. Schally 2004 óta folytat tudományos együttműködést a DE Gyógyszertudományi Karával.

(MTI nyomán)

Ajánlott még:

The post Schally professzor urat díszdoktorrá avatták Debrecenben is appeared first on Szögedöm.hu.

A lengyel származású amerikai tudósnak a Szegedi Tudományegyetem három éve adományozott díszdoktori címet, az elismerést ünnepélyes keretek között pénteken adta át Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora a Szent-Györgyi Konferencián Szegeden.
A Nobel-díjas endokrinológus köszönőbeszédében emlékeztetett arra, hogy évtizedek óta szoros együttműködést tart fenn magyar kutatókkal, külön kiemelte a szegedi Telegdy Gyula akadémikust, akivel három évtizede folynak közös kutatásai, a szintén szegedi Kahán Zsuzsannát és a debreceni Halmos Gábort.
„A családom eredetileg az Osztrák-Magyar Monarchia területéről származik, így családi kapcsolataim fűznek ide, szeretem a magyar ételeket. Eleven a kapcsolatom a magyar kutatókkal is, hatvannál több magyar dolgozott a New Orleans-i laboratóriumomban, sokan átjöttek velem Miamiba is” – mondta el újságíróknak a tudós. „Már eddig is végeztünk közös kutatásokat magyarországi kutatókkal, például Telegdy professzorral az idegrendszer kutatása területén, remélhetően ezek tovább folytatódnak más területeken is” – tette hozzá.
Andrew V. Schally – aki az idegrendszer és a hormonok közötti kapcsolat felfedezéséért, három kulcsfontosságú hormon leírásáért kapta meg 1977-ben az orvosi Nobel-díjat – 1926-ban, az akkor lengyelországi Vilnóban született. Endokrinológusi pályafutását azonban már Londonban kezdte el, ahonnan 1957-ben Montrealba költözött, majd az egyesült államokbeli Houstonba, a Baylor Egyetemre, később New Orleans-ban lett saját intézete. Több mint 2300 tudományos közlemény fűződik nevéhez, központi témája az endokrinológia és a rák onkológiája.
Kutatásai során Schally az agy peptidhormon-termelésével kapcsolatban tett több felfedezést, leírta a pajzsmirigy-stimuláló, a petefészek működését szabályozó és a növekedési hormont gátló vegyületeket. Hatásos anyagokat talált egyebek mellett a prosztata, a gyomor, a vastagbél, a hólyag, a tüdő, az agy, a vese, a máj rákos elváltozásaira, a melanómára, valamint a vérképző rendszerek rosszindulatú elváltozásainak gyógyítására.
A 86 éves tudós jelenleg azt kutatja, hogy a hormonális hatások miként használhatók fel a rák terápiájában, tumorellenes hatású peptidszerű vegyületeket fejleszt a Miami Egyetem Miller Orvosi Iskolájában lévő laboratóriumában. Schally az általa kifejlesztett anyagokat az alapkutatástól a klinikai úton keresztül a gyógyszerfejlesztésig végigvezeti.
„Több olyan célpontot találtunk az elmúlt években, például a prosztatrákra, amelyeknek kevesebb a mellékhatása és hatékonyabbak, mint a korábbi terápiák. Több ilyen gyógyszer áll már tesztelés alatt, ezek a rák célzott terápiáját szolgálják” – engedett betekintést jelenlegi munkájába. Mint hozzátette, ezeknek a hormon jellegű kezeléseknek nincs olyan ismert mellékhatása, mint a sugárterápiának vagy a szisztémás kemoterápiának.

The post Andrew V. Schally: szoros együttműködés a magyar kutatókkal appeared first on Szögedöm.hu.