A Fekete ház emeleti toronyszobája, a körerkély lesz a főszereplője a Szalon-estek sorozat következő rendezvényének. Simoncsics János, Szeged múltjának szakértője mesél majd a toronyszobából látható, sokat megélt épületek, közterek múltjáról csütörtökön délután fél 6-kor.

A Fekete ház emeleti dolgozószobáit tavaly ősszel alakították át enteriőr-kiállítássá és nyitották meg a nagyközönség előtt. Az épület ékköve az a toronyszoba, melynek panoráma-ablakából egyszerre látszik a dóm, a Somogyi utca, a Dugonics tér, a Hősök kapuja és az Aradi vértanúk tere is.

A Szalon-estek sorozat célja, hogy a Fekete ház enteriőr-kiállításának tereiben izgalmas irodalmi és helytörténeti témájú előadások kerülhessenek folyamatosan megrendezésre.

The post A Fekete ház tornyának titkai appeared first on Szögedöm.hu.

  Simoncsics János, a kötet szerkesztője elmondta, hogy a könyvben szereplő mintegy háromszáz régi képeslapot Temesvári László válogatta ki feleségével többezres gyűjteményéből.
A kötet képeslapjai egy korabeli idegenvezetést idézve kalauzolják végig az érdeklődőket a Nagyállomástól a különböző városrészeken keresztül a Rókusi pályaudvarig. A képeslap kedves, vidám műfaj, hiszen a város legszebb arcát igyekszik bemutatni, így a könyv is szórakoztató kalandozást ígér az olvasóknak – közölte a kulturális szakember.
A legrégebbi, még rajzolt képeslap 1879-ből származik és a Tisza árvize által romba döntött várost ábrázolja, a legújabbon pedig a Dóm tér árkádjai tűnnek föl az 1930-as évekből. A képen nyomon követhető, miként vált Szeged hat évtized alatt viszonylag egységes képet mutató európai várossá – fogalmazott Simoncsics János.
A képeslapokat rövid ismertetések, anekdoták, helytörténeti érdekességek egészítik ki. A szerkesztő elmondta, hogy a szövegeket gondolatébresztőnek szánta, hiszen az igazi élményt az jelenti, ha az olvasó a fotelben hátradőlve, kezében lupéval elkezdi a részleteket vizsgálni, a feliratokat, cégéreket silabizálni.

Szeged napját azért május 21-én ünneplik, mert a település 1719-ben a Bécs melletti Laxenburgban „a királyi jóakarat és kegyelem kitetsző tanúsága- és jutalmaként” ekkor nyerte el a szabad királyi város rangot, de nem először: a címet első alkalommal a tatárjárás után, 1247-ben IV. Béla adományozta a városnak.

The post Üdvözlet Szegedről – Képeslapokon elevenedik meg a város múltja appeared first on Szögedöm.hu.