Az Európa Rádióban Szelek (április) hava 3.-án reggel hallhatták a korábban már a Lánchíd rádióban is hallatott anyagot…

Forrás: Európa Rádió

The post Szabó László: Magyar földbe magyar sörárpát! – Rádiófölvétel appeared first on Szögedöm.hu.

Az Igazi Csíki Sör körüli botrány kapcsán Szabó László arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a felzúdulás leginkább érzelmi és hazafias alapokon történt, ez mégis egyszerű jogi kérdés. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy magyar földben nem terem ma magyar sörárpa. A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány alapítója szerint ezen lehet változtatni, és akkor a magyar sör is sikertörténet lehet. (Akárcsak a magyar bor.)

Igencsak megváltozott a dél-újszegedi városkép, az egykori villasorból mára csak a Gabonakutató és annak villája maradt fenn, a mellette lévő utca pedig a Kossuth-díjas Herke Sándor nevét viseli. Szabó László, a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány alapítója portálunknak elmondta, a vegyészmérnök, egyetemi tanár, aki a mezőgazdasági tudományok doktora is volt, 1910-ben megírta A magyar sörárpa értékbírálata című könyvét. „Aki azt hiszi, hogy ezen túlmenően is számos hasonló mű született, nagyot téved, napjainkban kijelenthetjük: nincs magyar sörárpa. Ha mégis létezik, akkor az a Gabonakutató kísérleti parcelláiban van, és sehol másutt. Mindez azért, mert a külföldi multik legázolták a magyar söripart, felvásárolták a gyárakat, és bár a kézműves sörgyártás reneszánszát éli, ők sem magyar sörárpát használnak, kimondottan magyar nemesítésű ebből a növényből ugyanis nincs. Leegyszerűsítve: magyar földben nem terem ma magyar sörárpa” – mutatott rá Szabó.

A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány alapítója elmondta, Herke Sándornak a témában írott könyvéből kiderül, hogy a magyar fajtáknak magasabb volt a fehérjetartalma, s az 1900-as évek elején a német sörárpáktól csak habképző képességében maradt el. „Semmilyen olyan restaurációs kísérletről nem tudok, amivel helyreállíthatnánk a magyar sörárpának az egykori renoméját, ezen a helyzeten érdemes lenne változtatni” – fogalmazott. Szerinte Anglia példájából is meríthetnénk, hiszen a szigetországban már az 1200-at meghaladta a kis sörfőzdék száma, és bizonyos tömegtermékeket igazi sörkedvelő még csak meg sem kóstol. Az itteni éghajlati viszonyokat toleráló, friss nemesítésű sörárpáink is lehetnének, ha lenne politikai akarat és társadalmi szándék, s akkor Herke Sanyi bácsinak álma valóra válhatna, vagyis méltó helyére kerülne a magyar sörárpa” – hangsúlyozta Szabó László. Kérdésünkre elmondta, mivel ő maga nem nemesítő, az ügy érdekében azt kívánja tenni, hogy jövőre újra kiadatja Herke Sándor könyvét, hozzátéve a mai reflexiókat, például azoknak a szakembereknek az állásfoglalásait, akik száztíz év távlatából meg tudják mondani, hogy milyen lehetőségeink vannak. A tervezett kiadványt pedig a sörfőzdéknek és a döntéshozókhoz is eljuttatná. Mint mondja, fontos lenne, hogy a hazai kézműves sörfőzdékben is felmerüljön kérdésként, hogy vajon milyen sörárpát is használnak, hiszen az itt előállított söröknek az alapanyaga nem magyar, és ezen bizony lehetne változtatni. Szabó László meggyőződése szerint lehet fordítani ezen a helyzeten, hiszen a magyar bor már bizonyított, s épp ideje lenne, hogy a magyar sör is sikertörténet legyen.

A csíki sörháború margójára

„Kedves barátom születésnapomra hozott nekem egy sört, és azt mondta, ezt igyam, mert ez az Igazi Csíki Sör. Ezután alig telt el másfél hét, és kirobbant a botrány” – meséli Szabó László, a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány alapítója, aki szerint nem is az a legfontosabb kérdés, hogy a román bíróságok miként is álltnak a kérdéshez, hanem az, hogy az Igazi Csíki Sört készítő sörgyárat beperlő Heineken tiltott önkényuralmi jelképpel ékeskedik.

Szabó László emlékeztetett, az elmúlt hetekben hallhattunk a tiltakozás különböző formáit, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is arra kérte választópolgárait, hogy bojkottálják a Heinekent, mely cég az Igazi Csíki Sör betiltatásért lépett fel. „A kérdés azért is érdekes, mert csíki sör régóta van, és a székelyek mindig is csíki sört ittak, de ha valaki látta a kinti gyárat közelről, akkor ott kizárólag románul van kiírva, hogy Ciuc Premium. A Csíki-medencében lévő sörgyár román állami tulajdonban volt a nyugat-európai multinak történő privatizációja előtt. Erre jött a Csíki Sör Manufaktúra, s azt mondták, majd ők gyártanak igazi csíki sört, ami nem Ciuc-i. Ez a manufaktúra és termékük nem azért működött jól, merthogy felültek volna a Ciuc farvizére, hanem azért mert az emberek szimpatizálnak a székelyekkel” – magyarázta Szabó. Szerinte a sör körül kialakult botrányban nem az az igaz kérdés, hogy a román bíróságok miként is foglaltak állást, hanem, hogy egy huszonhét éve betiltott önkényuralmi jelkép díszíti a Heinekent máig büntetlenül. „A büntető törvénykönyv, azaz a Btk. 335.§-a alapján a vörös csillag, mint tiltott önkényuralmi jelkép használata mind elzárással, mind pénzbüntetéssel sújtandó. Ha valaki egy másik önkényuralmi jelképet használna, például a horogkeresztet, akkor ezt ugyanilyen birka türelemmel tűrné-e a magyar vagy Európa? Biztos, hogy egy ilyen jelképet használó sörgyár egyetlen napnál tovább nem működhetne” – közölte. Megjegyezte, külföldön, illetve már hazánkban is már több feljelentést tettek a vörös csillag használata miatt, s Szabó László szerint a hatályos jogszabályok szerint igenis büntethető lenne a magyar Btk. alapján a multi. „Nagyon remélem, hogy lesz valamiféle előrelépés ezen a jogi oldalon is, hiszen a felzúdulás hullámai inkább érzelmi és hazafias alapokon történtek. Jelen esetben viszont ilyenfajta lázadásra szükség sincs, egyszerűen érvényesíteni kell a magyar jogot!” – magyarázta a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány alapítója.

Forrás: Szegedma.hu – Szabó László: Magyar földbe magyar sörárpát!

Ajánlott olvasmány:

A Heineken elzárással büntetendő!

2017 Jégbontó (február) hó 12.

The post Szabó László: Magyar földbe magyar sörárpát! appeared first on Szögedöm.hu.