Sz. Szigethy Vilmos 140 éve született Gyorokon, Arad vármegyében, 1877. március 7.-én.

Sz. Szigethynek mint lapszerkesztőnek nagy szerepe volt Juhász Gyula fölfedezésében, egyébiránt Lengyel András egyenesen József Attila felfedezőjének is nevezi. Publicisztikája Móráéval vetekszik – értékelte Szőkefalvi-Nagy Erzsébet.
Bár az újságírás mulandó műfaj, tárcáiban, publicisztikáiban megörökítette kora Szegedének legfontosabb jelenségeit, személyiségeit. Ezek a zsánerképek így ma már helyismereti dokumentumok is.

Olyan témákat is fölkarolt, amelyek a mai olvasónak is érdeklődésébe esnének…

Saját hivatásáról Sz. Szigethy így vélekedett : „Hiszem és vallom, hogy magyar ember és magyar újságíró nem annak a félelmetes hatalomnak tekinti a tollat, aminek azt kívülről nézik. A mi kezünkben az csak féltett, ragyogóan tiszta talizmán, amely mindig súlyos kötelezettségekkel, aggódó munkával terhel meg mindnyájunkat…”

Egy tisztös Szögedön ma diákok forgatnák érdeklődéssel köteteit a hellytörténeti órákon…
(Már ha lönnének olyanok!)
Természetösen tanáraik értő ajánlásával…

Sz. Szigethy Vilmos ismertebb művei

• Nebáncsvirág. versek (Nagybecskerek,1897)
• A trubadúr a királykisasszonynak. versek (Nagybecskerek, 1900)
• Mesék a nagygyerekeknek. (Szeged, 1902)
• A közigazgatási majom. humoreszkek (Szeged,1906)
• A vármegyéből : elbeszélések (1908)
• Árvízünnepre. versek (Szeged, 1909)
• A Thurzó-cég története : kisregény (folytatásokban, Magyar Lányok, 1910)
• A jánosházi csillagok (uo. 1913)
• Veronika (uo. 1914)
• Bőrszobor : kabaré (Szeged, 1918)
• Foltok a Szivárványon : regény (Szeged c. napilapban, folytatásokban, 1925)
• Szeged. Magyar Városok Monográfiája sorozat (Kiss Ferenc, Tonelli Sándor szerzőkkel, Budapest, 1927.)
• A vármegyeház kapujából : sorok a régi torontáli urakról. (Szabadka : Jugoszláviai Magyar Könyvtár, 1933)
• Torontáli fametszetek . művelődéstörténeti írások. (Szeged, 1937)
• Őszi szántás : novellák (1942)
• 
• A szegedi kormányok pénzügyei (tanulmány, 1942)

Ajánlott még: Sz. Szigethy Vilmos – Szeged egy elfeledett újságírója

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet

The post Sz. Szigethy Vilmos 140. szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

Sz. Szigethy Vilmos egykori szegedi író, újságíró, szerkesztő, levéltáros akinek kéziratos hagyatéka már több, mintegy negyedszázada a Somogyi-könyvtár tulajdonába került a család adományaként.

Élvezetes stílusú, könnyen és jól író zsurnalisztát tisztelhettek személyében, erről tanúskodnak tárcái, tudósításai is – magyarázta Szőkefalvi-Nagy Erzsébet. Juhász Gyula és József Attila ismertté tételében Sz. Szigethynek mint szerkesztőnek nagy szerepe volt, Lengyel András egyenesen József Attila felfedezőjének nevezi. Publicisztikája Móráéval vetekszik – emelte ki a főkönyvtáros.
Bár az újságírás mulandó műfaj, tárcáiban, publicisztikáiban megörökítette kora Szegedének legfontosabb jelenségeit, személyiségeit. Ezek a zsánerképek így helyismereti dokumentumok is.

Kötet, ami nincs

A hagyaték nem csak kéziratokból áll, hanem lapkivágatokból, gyűjteményes verseskötetekből kiemelt költeményekből (1895-ben jelent meg az első vers, amely ebben a dobozolt hagyatékban található.) Különlegessége, hogy Sz. Szigethy élete utolsó évtizedében a részben megjelent, részben kéziratos életművét „kötetekké” rendezte össze. Ezért – jóllehet már korábban máshol megjelent versekről van szó – ebben a tematika szerinti szerkesztésben még nem látott napvilágot az anyag, így kéziratnak minősül. 1970-ben került ki a család kezéből a szerkesztett hagyaték.

Sajnálatos módon – kellő tisztelet híján – Csongor Győző belebabrált a kiadásra készített anyagba. Maga próbált ebből legalább egy kötetet kihozni, ennek érdekében fölöslegesen megbolygatta Sz. Szigethy szerkesztését – így a jelenlegi állapot, ahogy a könyvtárban található, már nem az eredeti rendezés. (Az eredeti nehezen rekonstruálható.)
Az író lánya, Korányiné Szigethy Vilma viszont magával vitt Amerikába egyetlen köteget 1970-ben, – micsoda szerencse! – ez Sz. Szigethy koncepciója szerint maradt meg, és ez viseli a Családi album címet, mivel közvetlen családtagjaihoz, legtöbb lányához, illetve lányáról szól. Az imaszerű verstől a Gyermek című, neveléstani szakfolyóiratban megjelent írásig sok mindent magában foglal. Ezt ajánlotta fel Korányi Ádám matematikus, Sz. Szigethy Vilmos unokája öt éve a Somogyi-könyvtárnak, hogy ezzel teljessé váljon az itt őrzött hagyaték.

Saját hivatásáról Sz. Szigethy így vélekedett : „Hiszem és vallom, hogy magyar ember és magyar újságíró nem annak a félelmetes hatalomnak tekinti a tollat, aminek azt kívülről nézik. A mi kezünkben az csak féltett, ragyogóan tiszta talizmán, amely mindig súlyos kötelezettségekkel, aggódó munkával terhel meg mindnyájunkat…”

Ismertebb művei

• Nebáncsvirág. versek (Nagybecskerek,1897)
• A trubadúr a királykisasszonynak. versek (Nagybecskerek, 1900)
• Mesék a nagygyerekeknek. (Szeged, 1902)
• A közigazgatási majom. humoreszkek (Szeged,1906)
• A vármegyéből : elbeszélések (1908)
• Árvízünnepre. versek (Szeged, 1909)
• A Thurzó-cég története : kisregény (folytatásokban, Magyar Lányok, 1910)
• A jánosházi csillagok (uo. 1913)
• Veronika (uo. 1914)
• Bőrszobor : kabaré (Szeged, 1918)
• Foltok a Szivárványon : regény (Szeged c. napilapban, folytatásokban, 1925)
• Szeged. Magyar Városok Monográfiája sorozat (Kiss Ferenc, Tonelli Sándor szerzőkkel, Budapest, 1927.)
• A vármegyeház kapujából : sorok a régi torontáli urakról. (Szabadka : Jugoszláviai Magyar Könyvtár, 1933)
• Torontáli fametszetek . művelődéstörténeti írások. (Szeged, 1937)
• Őszi szántás : novellák (1942)
• A szegedi kormányok pénzügyei (tanulmány, 1942)

The post Sz. Szigethy Vilmos – Szeged egy elfeledett újságírója appeared first on Szögedöm.hu.