Petri Márta, a Ferences Látogatóközpont vezetője a programokat bemutató keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy szombaton, a Szent Ferenc ünnepét megelőző napon a ferences kolostorban többek között az alsóvárosi fűszerpaprika-termesztés eredetét ismerhetik meg az érdeklődők.
Minden bizonnyal a ferences szerzetesek voltak az elsők, akik fűszerpaprikát ültettek ezen a vidéken, először dísznövényként, majd később gyógyításra is használták. A paprikás pálinkával külsőleg rovarcsípéseket kezeltek, elfogyasztva pedig „a háromnapos hideglelés”, a malária gyógyítására volt kiváló. A ferences gyógyító hagyományokat bemutató programok mellett paprika- és fűszerpiac várja a látogatókat, a bográcsokban paprikás ételek főnek, de tartanak méhészeti bemutatót is. A nap fénypontjának a paprikaszentelés ígérkezik, ekkor a templom paprikás terményoltáránál a gazdálkodók áldást kaphatnak egész éves munkájukra.
Az Alsóvárosi Tájházban a családi programok mellett a vendégek megismerkedhetnek a fűszerpaprika-termesztés, valamint feldolgozás eszközeivel és néhány mozzanatot, a paprikafűzést és hasítást ki is próbálhatnak, késő délután pedig paprikabált rendeznek.
Hétfőn elkezdődik a Szgd design fröccs programsorozata, amely arra igyekszik választ találni, hogyan lehet összekapcsolni a paprikatermesztést, a turizmust és a formatervezést.
A nagyközönség számára is nyílt vagy a csak regisztráció után látogatható szakmai programokon igyekeznek majd összegyűjteni, mit is jelent szegedinek lenni és mi az, amit ebből a termékeken keresztül be lehetne mutatni az idelátogatóknak – közölte a szerzetes.
Üres belvárosi üzlethelyiségek kirakataiban fiatal alkotók állítják majd ki munkáikat, egy bolthelyiségben a termékekből vásárt is rendeznek. Műhelymunkákon igyekeznek felfrissíteni a szegedi  formákat és motívumokat, egy másik rendezvényen pedig a fűszerpaprika-csomagolás új vagy éppen régi és újra alkalmazható formáit keresik. A hetet a koncepciókat bemutató kiállítás zárja – tudatta a szervező.

(MTI)

The post Paprikafesztivál és fröccs-programok Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

A szegedi ferences templom anyatemploma a római Santa Maria Maggiore-bazilika, ahol a középkortól szokás, hogy augusztus 5-én mise közben hófehér rózsaszirmokat szórnak a hívek közé, így az ünnepen a népnyelvben rajta ragadt a Havas Boldogasszony elnevezés. Szeged-Alsóvároson hagyományosan augusztus első vasárnapján és az azt megelőző szombaton tartják a nagybúcsút.
A ferencesek a 15. században kerültek Szegedre, nem sokkal később a törökkel találták szembe magukat. Az itt élő katolikusokat a ferences barátok tartották meg a hitükben. A 17. században indultak meg a Napbaöltözött Asszonyhoz kapcsolódó legendák és csodás események kapcsán a zarándoklatok. A 18. században Szeged megmaradt magyarsága ötvennél több délvidéki, törökök által feldúlt falvat telepített újra, így a havi búcsú idővel a találkozás alkalma is lett a helybéliek és a Szegedről elszármazottak számára. Később, a 19. században is sokan költöztek ki a Szeged környéki tanyavilágba és ők is minden évben hazalátogattak a búcsúra.
A hírös város nagy krónikása, Tömörkény István írta e búcsúról: „Nagy ünnep a Havi. Ez valóságos időpont, egy darab sarokkő az idők folyásában, melynek napját mindenki tudja és ismeri”.
A teológia tanítása szerint a búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó büntetések elengedése, melyet a keresztény hívő, aki megfelelően felkészült és teljesítette a kiszabott föltételeket, elnyer önmaga számára az egyház segítségével.
Az ünnep szombaton délután a szerzetes és papi hivatásokért mondott misével kezdődik, este a Mátyás téren pedig keresztutat tartanak. A búcsú csúcspontja a családokért tartott szentmise és körmenet vasárnap délelőtt, melyet Gyulay Endre püspök celebrál.
Az idei Havas Boldogasszony nagybúcsút egyedi tárlatvezetésekkel színesíti az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont augusztus első hétvégéjén: a Szent Péter ispotálytemplom köveiből álló kőtár mellett a látogatók megismerhetik Magyarország legrégebbi székét, Marchiai Szent Jakab ülőbútorát, valamint a Mátyás király palástjából készült miseruhát is.
A vezetéseken bemutatják a búcsújárással kapcsolatos népszokásokat: fotókon keresztül repülhetnek vissza az érdeklődők az óriási tömegeket megmozgató Havas Boldogasszony búcsú múltjába. Emellett a hűs vetítőteremben a ferencesek mindennapjait bemutató filmeket láthatnak egész nap.

The post A hét végén tartják a Havas Boldogasszony napi búcsút Szeged-Alsóvároson appeared first on Szögedöm.hu.

Kiss Didák házfőnök a fejlesztési elképzelésekről tartott hétfői sajtótájékoztatón elmondta, a látogatóközpont szeptemberi nyitása óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, sok látogató igényelné, hogy a vezetett túrák helyett egyénileg járja be a kolostor több mint ötszáz éves épületegyüttesét.
A tervek szerint a látogatóközpontba érkező vendégek egy-egy táblagépet kapnának, amelyen kiválaszthatnák az életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő programot. Akit például a középkor érdekel, mélyebben megismerkedhetne a Szegeden 750 éve jelenlévő szerzetesek történetével, miközben körbejárja a rendházat. Kisfilm mutatná be a látogatóközpontban kiállított miseruhát, amelyet a legenda szerint Mátyás király palástjából varrtak vagy Marchiai Szent Jakab székét 1450-ből. A látogató táblagépével a kolostorudvaron, a quadrumban körbefordulva megláthatja majd, hogy milyen volt 1713-ban a rendház, egy animáció segítségével pedig azt is megismerheti, hogy 1879 márciusában miként fogta körbe a Tisza vize a templomot.
A kolostor mellett látványműhelyeket alakítanának ki, ahol a vendégek a kihaló félben lévő szakmák fortélyait sajátíthatnák majd el, de készíthetnének gyógyteákat, likőröket és különféle gyógynövénykeverékeket is. A tervek között szerepel a templom orgonájának felújítása is. A hangszer az ország egyetlen teljesen pneumatikus orgonája, amely így egyedi játékmódot tesz lehetővé.
Kiss Didák elmondta, hogy Európában reneszánszát éli a vallási turizmus. Szeged a leghíresebb magyar zarándok útvonal, a Csíksomlyótól Mariazelig vezető Mária-út mentén található, ezért a kolostorban egy huszonkét fős zarándokszállás kialakítását is tervezik.
A barátok saját misebor készítését és árusítását is elkezdik. A reduktív technológiával készült, így a szőlő gyümölcsösségét és illatát megőrző bor alapanyagát a Tokaji borvidéken, Mádon szüretelték. Az édes, ám harmonikus, szalmasárga színű bor az első kiállításokon és kóstolókon már elnyerte a közönség tetszését – árulta el a házfőnök.

The post A szeged-alsóvárosi ferences kolostor látogatóközpontjának fejlesztését tervezik appeared first on Szögedöm.hu.