Jogerősen öt és fél év börtönbüntetéssel sújtotta kedden a Szegedi Ítélőtábla azt a portást, aki 2010-ben egy évadzáró bankett után összevert egy sebész főorvost.

A táblabíróság életveszélyt okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek a jelenleg 58 esztendős férfit, és döntött arról, a vádlott legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után szabadulhat.
A vádlott 2010 végén portársként dolgozott a szegedi sebészeti klinikán. Az intézmény december 11-én évadzáró bankettet tartott a csongrádi megyeszékhely egyik éttermében. A rendezvényen a férfi feladata videofelvétel készítése is volt. A vádlott berúgott, és egy kollégájával is összetűzésbe keveredett, az megütötte.
Éjfél után a klinika egyik főorvosa hazaindult, és amikor az étterem előtt a taxira várakozott, a vádlott egy borosüveggel hátulról többször fejbe csapta. A sértett a földre került, de a portás folytatta bántalmazását.
A támadót végül kollégái fékezték meg. Az orvos több ujja eltört, és koponyaűri sérüléseket szenvedett, ami közvetlen életveszélyes állapotot idézett elő. Tíz hét alatt gyógyult fel sérüléseiből, de kezében maradandó fogyatékosság alakult ki, ami jelentősen korlátozza orvosi tevékenységét.
A vádlott azt állította, hogy a bűncselekmény előtt őt érő ütés miatt nem emlékszik a történtekre. Az utolsó szó jogán hangsúlyozta, nem érzi magát bűnösnek, és szándékosan senkinek sem akart sérülést okozni.

The post Öt és fél évre ítélték a szegedi sebészt bántalmazó portást appeared first on Szögedöm.hu.

A Szegedi Ítélőtábla volt az első, amely a sajtó és a bíróságok munkáját segítő együttműködési megállapodást kötött országos és helyi médiumokkal – mondta az OBH vezetője.
A táblabíróság csatlakozott a nyitott bíróságok programhoz, és új formai megoldásokat is kidolgozott, például középiskolásoknak színházi előadáson mutatták be, hogyan zajlik egy per. Az ítélőtábla szorosan együttműködik a Szegedi Tudományegyetemmel a jövő jogászgenerációinak képzésében is – tette hozzá Handó Tünde.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a négyszintű bírósági rendszerben – járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria – az ítélőtáblák sokat tehetnek a hatékony és gyors igazságszolgáltatás érdekében.
A politikus szerint a jogorvoslati jog szempontjából Magyarország „szuper jogállam”, hiszen a négyszintű bírósági szervezet mellett még egy ötödik jogorvoslati fórumon, az Alkotmánybíróság előtt is meg lehet támadni a bírói ítéletet, ha alapjogi sérelmet vélelmeznek a panaszosok.
Szerinte a kihívás éppen azért komoly, mert összetett rendszerben kell az eljárások gyorsaságát és időszerűségét biztosítani. Ennek egyik eszköze az a néhány hete elfogadott, a büntetőeljárások gyorsítását célzó törvény, amely szeptember 1-jével a Szegedi Ítélőtábla illetékességi területéhez csatolja Jász-Nagykun-Szolnok megyét. Így minden ítélőtábla illetékességi területéhez négy-négy törvényszék tartozik – magyarázta az államtitkár.
A konferencián kiosztott tájékoztató szerint a Szegedi Ítélőtáblán az ítélkezés 2003. július 1-jén kezdődött meg. Tíz év alatt több mint 19 ezer ügyet kapott a táblabíróság, ebből és 18 782-t már lezárt. Büntető ügyszakban 1800 vádlott állt az ítélőtábla előtt, amely 400 esetben tárgyalt emberölési ügyet, és 28 életfogytiglani büntetést szabott ki.

The post Handó Tünde: példaértékű a tízéves a Szegedi Ítélőtábla munkája appeared first on Szögedöm.hu.

Egy szegedi vállalkozó társasházak építésére projektcégeket hozott létre. A vállalkozások összességében 450 millió forint értékben hitelszerződéseket kötöttek a Raiffeisen Bankkal, amely keretbiztosítéki jelzálogot jegyzett be az ingatlanokra. A hitelszerződésekben rögzítették többek között a lakások minimális eladási árát, s azt is, hogy a vételárat a vevők a projektcégek pénzintézetnél vezetett számláira fizetik be. A legtöbb esetben azonban ez nem így történt, a vevők készpénzben fizettek, a vállalkozó pedig csak az összeg egy részét juttatta el a bankba. Bizonyos ingatlanoknál az adásvételi szerződésben szerepelt a bank jelzálogjoga, a vállalkozó azonban kötelezettséget vállalt arra, hogy tehermentesíti a lakást, ami azonban nem történt meg. Akadt olyan vevő is, aki csak akkor tudta meg, hogy az általa vásárolt, a szerződés alapján per- és tehermentes ingatlanon banki jelzálog van, amikor megkapta a földhivatali bejegyző okiratot. Az elsőfokú ítélet alapján a lakások tulajdonosai kötelesek tűrni, hogy a pénzintézet ingatlanukból elégítse ki követelését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – az ítélet jogerőre emelkedése esetén – a bank elárverezheti a lakásokat – közölte az ügyvéd. A jogi képviselő tájékoztatása szerint Lakatos Péter bíró az ítélet indoklása során kifejtette, ha valaki keretbiztosítéki jelzáloggal terhelt ingatlant vásárol, annak számítania kell arra, hogy a zálogjogosult érvényesítheti követelését. Makláry András tudatta, fellebbeznek a döntés ellen, így az ügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódhat. Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, az ügy kapcsán büntetőeljárás indult.

The post Egy ügyvéd szerint 30 család ingatlanát árverezhetik el Szegeden és Makón appeared first on Szögedöm.hu.

Maráz Vilmosné – aki a táblabíróság büntető kollégiumát vezette – ízig vérig bíró volt, felfogása, gondolkodásmódja mindig mértéktartó, törvénytisztelő, igazságszerető és nagyon gyakorlatias volt – fogalmazott az elnökhelyettes.
Kónya István hangsúlyozta, hogy tavaly elhunyt kollégájának pályafutása egyetemi oktatóként teljesedett ki, amikor „a katedra és a talár egymásra talált”.
Az ítélőtábla földszintjén, a büntető kollégium 11-es tárgyalóterménél – Maráz Vilmosné munkásságát méltatva – emléktáblát lepleztek le. Hegedűs István, a Szegedi Ítélőtábla november 1-jével kinevezett büntetőkollégium-vezetője bejelentette: a tárgyalóterem a jövőben elődje nevét viseli.
Hilbert Edit, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) általános elnökhelyettese kérdésre válaszolva, azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban korrupciós bűncselekmények miatt több bíró ellen is vádat emeltek, kifejtette: fontos azoknak a rendszereknek a vizsgálata, amelyek lehetővé tehetik, hogy a hasonló esetekre hamarabb fény derüljön, valamint olyan garanciák kiépítése, amelyek megakadályozzák az ilyen események megtörténését. Az oktatás során pedig az OBH igyekszik rámutatni az olyan etikai veszélyekre, amelyek azt a látszatot kelthetik, hogy sérül a bírói függetlenség – mondta.

The post Kónya István: a bírói karnak szüksége van példaképekre appeared first on Szögedöm.hu.

  A felperesek egyrészt azt kifogásolták, hogy devizahitelüknél az OTP a kezelési költséget devizában állapította meg, és terhelte rájuk. Másrészt azt, hogy amikor a hitelt törlesztik, akkor a törlesztőrészlet forint összegét az OTP az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamán határozza meg, miközben a kölcsön folyósításakor a bank a vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét.
A táblabíróság jogerős döntése az első kifogás kapcsán az elsőfokú bíróság semmisséget kimondó ítéletét mellőzte, míg a második esetében azt helyben hagyta. Így jogerőre emelkedett az első fokon eljáró Békés Megyei Bíróság korábbi ítélete, amely az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal.     Kásler Árpád, a BAÉSZ elnöke és felesége az OTP-vel szemben indított perükben a 2008. május 29-én létrejött deviza alapú kölcsönszerződésük két kikötését támadták meg.     A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án az említett két szerződési kikötés semmisségét állapította meg, vagyis mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, és az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal.     Az ítélet ellen az OTP fellebbezéssel élt, azzal érvelve, hogy a kikötéseket a bíróság érdemben nem is vizsgálhatja, mert ezek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás összemérése szempontjából releváns tényezők, és a Ptk. szerint a kikötés ilyen esetben nem támadható meg. Érdemi vizsgálat esetén pedig a két kikötés nem tisztességtelen, megfelelnek a jóhiszeműség és a tisztesség elvárásainak.
A deviza alapú kölcsön ügyleti kamata a forint alapú hitelekhez képest alacsonyabb, az adósok kedvező kondíciók mellett vették fel a kölcsönt, és tisztában voltak az árfolyamkockázat hatásaival, amely akár kedvező is lehetett volna.     A felperesek ezzel szemben az első fokú ítéletnek megfelelően kiemelték: a kölcsönszerződésnek nem volt célja a devizaértékesítés, a bank így olyan haszonhoz jutott, amelyre a felek szándéka nem terjedt ki.     A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki. A kezelési költség a banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, ezért a bíróság a tisztességtelen kikötés körében a kezelési költség ilyen meghatározását nem vizsgálhatja. Ez azonban nem azt jelenti, hogy más fórumokon nem vitatható.     A vételi és eladási árfolyam alkalmazását azonban tisztességtelennek mondta ki a Szegedi Ítélőtábla. Eszerint ugyanis csak akkor lenne jogos az árfolyamok közötti különbség felszámítása, ha devizavásárlás történt volna az ügyfél számára. Azonban ebben az esetben a bank nem vett és nem adott el devizát az ügyfél részére, kölcsönszerződés jött létre a pénz használatáról, melynek fejében a kölcsönvevő kamatot köteles fizetni. Ezért ezt a kikötést a másodfokú bíróság is tisztességtelennek ítélte meg.     Tisztességtelen, hogy amikor a bank folyósít, vételi árfolyamon számol, amikor pedig a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, vagyis olyan szolgáltatásért fizet az ügyfél, amit nem vesz igénybe, hiszen deviza eladás-vétel nem történt. Ezért egyneműsíteni kell a folyósítást és a törlesztést, amit az első fokú bíróság is kimondott.     A döntés jogerős.

Ez az ítélet nem csak a felperesek számára , hanem adósok tíz- és százezrei számára is fontos döntés.  Lavinaszerű eljárássorozatot indíthat el, azaz három-négy évre visszamenőleg elszámolási pereket indíthatnak az adósok a hitelfolyósító pénzintézetek ellen.

(MTI nyomán)

The post Próbapert nyert egy devizahiteles az OTP ellen-Jogerős ítélet a Szegedi Ítélőtáblán appeared first on Szögedöm.hu.