A nyestkutya bár a kutyafélék közé tartozik, a genetikai vizsgálatok szerint távolabb áll a család többi tagjától, mint azok egymástól. Elsősorban a sűrű növényzetű erdőket, nádasokat és cserjéseket kedveli, főleg, ha víz is található a közelben.
A ragadozók közé tartozik, de mindenevőnek tekintik a nyestkutyákat, a kisebb gerincesek és a gerinctelen állatok mellett sok növényi eredetű táplálékot is fogyasztanak. A Szegeden nevelt példányok például a banánt és a szőlőt szeretik leginkább.
A 60 centiméter testhosszú, 4-6 kilogrammos állatot barnásszürke, tömött, meleg prémjéért és húsáért, sőt, gyógyító erejűnek vélt csontjáért vadásszák. Alkalmazkodóképessége mellett gyors elterjedéséhez az is hozzájárul, hogy nem riasztja el az ember közelsége, így lakott, megművelt területek közelében szintén előfordulhat.
A nyestkutyák elárvult kölyökként kerültek a Szegedi Vadasparkba, körülbelül hathetesen, vagyis szerencsére a legkritikusabb korszakon már túl voltak. A pótanyai nevelésnek köszönhetően szépen fel is cseperedtek, és megerősödtek, így egy kifutóba kerültek, ahol a látogatók is megfigyelhetik viselkedésüket.
A nyestkutya úgynevezett invazív faj, vagyis olyan idegen állat, amely jól megél, és gyorsan is terjeszkedik őshonos lakóhelyén kívül. Európában hivatalosan is „nem kívánatos” fajnak tekintik, ezért kilövik, ha észlelik, és magánszemélyek sem tarthatják.

The post Árva nyestkutyakölyköket nevelnek a Szegedi Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

A Tisza-parti város zebraállománya jelentősen fiatalodott azzal, hogy egy új csapat érkezett a régi felváltására – mondta Veprik Róbert igazgató.
A vadasparkban korábban Hartmann-hegyizebrákat neveltek, amelyek egy másik magyarországi állatkertbe kerültek, a nagyobb csordák helyett családokban élő alfaj szaporítása ugyanis nem sikerült. A két kanca épphogy megtűrte egymást, egy ivarérett csődör befogadására azonban esély sem volt.
A szakemberek ezért döntöttek úgy, hogy új csapat gondozásába fognak. Egy hollandiai szafariparkból az alföldi zebra egyik alfajához tartozó Böhm-zebrák érkeztek Szegedre. Az állatok a szükséges karanténidőszak és állatorvosi vizsgálatok elvégzése után foglalhatták el végleges lakhelyüket, a zsiráfházat, majd a külső kifutót is birtokba vehették.
Az új szegedi Böhm-zebracsapat egy csődörből és két kancából áll, közülük a hím és az egyik nőstény, név szerint Secret és Indira még igen fiatal, tavalyi születésű, míg Britt egy idősebb, tíz év körüli kanca.
A Közép- és Kelet-Afrikában honos Böhm-zebra az alföldi zebrák legkisebb – 120-140 centiméteresre megnövő – alfaja, tömegük általában 300 kilogramm. Általában 17-18 egyedből álló, egy csődör vezette csapatban élnek. Bár az alfaj természetvédelmi helyzete kedvezőbb, mint a veszélyeztetett hegyi és Grevy-zebráké, egyes területeken – főleg Ruanda, Szomália és Szudán polgárháborús övezeteiben – jelentősen csökken a létszáma, sőt, egyes vidékekről – így Burundi területéről – ki is pusztult. Nemcsak húsáért és bőréért vadásszák, hanem sokszor a legelő háziállatok vetélytársát látják benne a helyi állattenyésztők, ez utóbbi számos nagy afrikai patás kipusztításának oka volt.
Az új zebracsapatot hosszabb távon szaporítani szeretnék, az első zebracsikó születésére 2-3 év múlva lehet majd számítani.

The post Új zebracsapat érkezett a Szegedi Vadasparkba appeared first on Szögedöm.hu.

Mivel ebben az évben Herman Ottó halálának 100 évfordulójára, Móra Ferenc halálának pedig 80. évfordulójára emlékezünk, ezért e rendezvényünkön különleges programokkal adózunk az utolsó magyar polihisztornak és a nem kevésbé sokoldalú, Szegedhez ezer szállal kötődő írónak és múzeumigazgatónak.

S most következzen a vasárnapi (május 11.) programok sora, amelyek közül – a különleges állataink megszemlélésén túl – a társintézményeink segítségével kialakított széles kínálatból biztosan mindenki talál kedvére való érdekes, szórakoztató elfoglaltságot:

Kora délelőttől késő délutánig, a következő időpontokban és helyszíneken Monostori András  Móra állatmeséiből olvas fel néhányat, ahol a szereplők, állatkertről lévén szó, valóban megelevenednek:
10.00: Búbos és kendermagos (tyúkok), Helyszín: Parasztudvar
11.00: Versenyfutás (csigák), Helyszín:
12.00: Gólyafészek, Helyszín: Gólya-tó előtt
12.30: Huppuj, Móricz meg a sánta nyúl (nyulak), Helyszín: Nyúlkifutó mellett
13.20: Csupaszem, a világjáró (béka), Helyszín: Terrárium-ház
14.30: Kéményseprő zsiráfok, Helyszín: Szavanna-ház terasz
15.30: Nagyapó állatai (háziállatok), Helyszín: Parasztudvar

A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár munkatársai, egyrészt a mesékhez kapcsolódó kézműves játszóházzal, másrészt Móra Ferenc és Herman Ottó könyveinek bemutató kiállításával segítik közelebb hozni a mai gyermekekhez és fiatalokhoz e két nagy természetbúvár és humánum szellemiségét. A Könyvtár további, a Móra évfordulóhoz kapcsolódó rendezvényeit a következő linken találja: www.sk-szeged.hu/1590

10.00-16.00 óráig az Oktatóközpont mellett, a Nemzeti Környezetügyi Intézet természetismereti és környezetvédelmi interaktív bemutatói kicsiknek és nagyoknak kínálnak sokféle, kezet és agyat is megmozgató játékos elfoglaltságot – kifestők, állatos és növényes memóriakártyák, elektromos kisokos, tudáspróba. Ugyanitt kerül értékelésre és jutalmazásra a Herman Ottó életéhez, munkásságához kötődő vetélkedő is.

10.00-től 15.00 óráig, a Terrárium-ház mellett, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egyik munkatársa szintén játékos fejtörőre várja az érdeklődőket.

10.00 és 12.00 óra között (madárbefogástól függően) a Gólya-tónál, a hagyományoknak megfelelően, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei Csoportja egyik munkatársa, az eddigi évek gyakorlatának megfelelően, madárgyűrűzési bemutatót tart.

Ezen a napon sem maradhat el a méltán népszerű Zoo Típusú Találkozások programsorozat sem, ahol érdekes kielőadások kíséretében izgalmas állatetetések, tréningek megtekintésére, sőt egy alkalommal még állatsimogatásra is sor kerül a következő időpontokban és helyszíneken:
9.30: Főúr, kérem! – vízi revü a pingvineknél
10.30: Borjúfóka bemutató
11.30: Afrikai útikalauz – kezdődik a szurikátánál
13.00: Találkozás „nemszeretem” állatokkal – Terrárium-ház
14.00: Kismajmok bolygója – kezdődik az Esőerdő-háznál
15.00: Borjúfóka bemutató

A hét minden napján, így vasárnap is feltesszük a következő kérdést minden Vadasparkba belépőnek: Szeretne fókát etetni? Ha igen, vegyen részt 9.00 és 14.50 között az Európa Állatkertek és Akváriumok idei Sarkvidék kampányán a nap fődíjáért, a 15.00 órakor kezdődő fókatréningen való részvételért. A kitöltendő Sarkvidék-kvíz feladatlapja a Főbejáratnál felvehető.

Amint a kínálatból is látszik, hozzánk mindig érdemes kilátogatni, hiszen a gyönyörű erdei környezetben működő, sok-sok különleges egzotikus és hazai állatbemutatót felvonultató állatkertünk, az idén 25 éves Vadaspark, mára már sokféle kulturális programot felvonultató szabadidőközpontként is működik.

The post Tollasok és lombosok – madarak és fák napi program a Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

Veprik Róbert igazgató elmondta, hogy tavasszal a vadaspark mentőközpontja egyfajta állatbölcsődévé változik. Számos védett állat kölyke és fiókája kerül ide ilyenkor, amelyek elárvultak, vagy valamilyen oknál fogva elszakadtak az anyjuktól.
A több mint egy tucatnyi, különböző korú fülesbaglyok-fióka nem egy fészekből származik, több helyről hozták be őket a sorsukért aggódó magánemberek, illetve természetvédelmi szakemberek. Egy-egy fióka került a mentőközpontba például Szegedről és környékéről, valamint Ópusztaszerről és Hódmezővásárhelyről. Deszkről egyszerre hat fiókát juttattak be a vadasparkba, ahol a gondozók veszik át a pótmamai szerepet, és etetik rendszeres időközönként a fiókákat.

A felnevelt fülesbaglyokat amint lehetséges, szabadon kívánják ereszteni. Hosszú évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a gondozás többnyire sikerrel jár, így a jelenleg a vadasparkban nevelkedő bagolyfiókák is nagy valószínűséggel visszakerülhetnek természetes élőhelyükre – tette hozzá az igazgató.
A közepes termetűnek számító – 35 centiméter körüli hosszú – erdei fülesbagoly nevét hosszú tollfüléről kapta. Hátoldalán rozsdássárga tollazata sűrű, hasoldalán kissé halványabb, szeme jellegzetes narancssárga színű. Főleg fenyvesekben, kisebb fenyőcsoportokban helyenként lomberdőkben fordul elő. Nappal a sűrű lombok között rejtőzik vagy a fák törzséhez húzódva, egyenes testtartással pihen. Kisebb rágcsálókra, főként mezei pockokra vadászik, de néha rovarokat és madarakat is fog. Ősszel és télen kisebb csapatokba verődik.

(Vadaspark-MTI)

The post Tizenöt fülesbagoly-fiókát nevelnek a Szegedi Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

Az összegömbölyödve leginkább egy páncélozott labdára vagy rücskös sárgadinnyére hasonlító emlősöket 2011 óta nevelnek a Tisza-parti város állatkertjében. Az igazán különleges állatok első szaporulatát már nagyon várták a gondozók a szakmai szempontokon túl azért, mert maguk is kíváncsiak voltak rá, hogy nézhet ki egy újszülött tatu.

Először február végén pillantották meg az apró, rózsaszín teniszlabda nagyságú kölyköt az őt gondosan vigyázó anyja mellett. A tatu rendkívül gyorsan nőtt, vagyis napról napra egyre nagyobb labdát jegyezhetett fel a gondozója. A matakó ugyanis az a tatuféle, amely tökéletesen össze tud gömbölyödni, rést sem hagyva a ragadozóknak vagy éppen a gondozójának, aki a nemét szeretné megtudni. Így csak gyanítják, hogy hím lehet, a tüzetes vizsgálatra még várni kell.
A 35-45 centiméter hosszú, 2-3 kilogrammos matakó jellegzetessége, hogy termetes, hegyes karmain jár. Kifejezetten mókás látvány nyújt, ahogy szedi a lábait, mintha egy rajzfilm szereplője lenne.
Dél-Amerika – Argentína, Bolívia, Brazília és Paraguay – száraz trópusi füves szavannáin él, mocsaras területek, száraz erdők mentén. Elsősorban rovarokkal, azon belül is hangyákkal és termeszekkel táplálkozik, így Szegeden a hangyászok különleges takarmányán él. Főként kiváló szaglása vezérli a zsákmány felkutatásában. Bár a tatufajok többsége éjszakai életmódot él, mind közül a matakók a leginkább aktívak nappal.
A tatuk a vendégízületesek közé tartoznak, amely egy csupa emlős furcsaságokat tömörítő rendszertani csoport. Olyan állatok taroznak ide, mint a Szegeden is látható sörényes hangyász és a kétujjú lajhár. A tatuk között egérnagyságút éppúgy találunk, mint óriást, amely 60 kilogramm súlyú is lehet. Sőt, a régmúltban még nagyobb fajok is éltek, mint például a Glyptodon. Az egy tonna súlyú és két méter hosszú tatufajjal valószínűleg az Amerikát meghódító emberek is találkozhattak, sőt, egyes feltételezések szerint éppen ők pusztították ki mintegy 10 ezer évvel ezelőtt.

(MTI-Vadaspark)

The post Háromöves tatu született a Szegedi Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

A tojások 124 napot töltöttek a keltetőben, ahová az állatkert dolgozói közvetlenül a tojásrakás után menekítették őket. Erre a segítségre azért van szükség, mert az eredetileg az afrikai szavannákon élő teknősfaj tojásainak fejlődéséhez állandó meleg szükséges, amelyet a mi éghajlatunkon csak mesterségesen tudunk biztosítani. A hüllőtojások jóval érzékenyebbek a madarakénál, rázni, forgatni nem szabad őket, a keltetés döntő momentuma tehát az az a lehető legrövidebb időszak, ameddig eljutnak a biztonságos keltetőbe.

Apró páncélos (Fotók: Endrédi Lajos)

A szárazföldi teknősök rendkívül népszerűek a hobbi állattartók körében, sőt, túlságosan is kedveltek, és számos egyedüket illegálisan adják-veszik. A leopárdteknős az egyik legkeresettebb faj, tekintélyes nagysága és szépsége okán sok pénzt hajlandóak érte fizetni a vevők. Sokat szednek össze Afrikában, majd csempészik Észak-Amerikába és Európába. A kisteknősök szülei is egy ilyen szállítmánnyal kerültek Magyarországra, a határon azonban lefülelték a csempészeket, és elkobozták a teknősöket a hatóságok. Ilyen esetekben az állatok közgyűjteménybe kerülnek, így jutottak a Szegedi Vadasparkba.

Együtt, hárman

Sokszor felhívjuk a figyelmet arra, hogy aki nem hagyományos háziállatot tervez tartani, hanem olyat, amelyik vadon él, nézzen utána, hogy az adott faj nem áll-e védelem alatt, a kereskedelmét nem szabályozza-e a Washingtoni Egyezmény (ennek rövidítése a CITES). Ha igen, akkor csak olyan állatot vegyen, amely rendelkezik a származását igazoló dokumentumokkal és egyedi azonosítóval! Ennek elmulasztása nemcsak a vevő lelkiismeretét terheli, hanem komoly vétségnek számít, amelynek elkobzás és büntetés lehet a vége. Ugyanezen okból ne vásároljunk olyan termékeket, preparátumokat sem, amelyek veszélyeztetett állatokból készülnek, és nem tudjuk igazolni azok származását, legális voltát.

A Vadaspark kisteknősei egyenlőre a „hüllőovinak” nevezett szobában nevelkednek, sok más kisteknőssel együtt. Az idén kelt görög teknősöket azonban már meg lehet tekinteni a Terrárium-házban.

(Vadaspark-Fotók: Endrédi Lajos)

The post Decemberi meglepetés: három leopárdteknős fióka! appeared first on Szögedöm.hu.

Aki szeretné személyesen feltenni az általa hozott ajándékot vagy díszt az Állatok karácsonyfájára, s közben természetesen körülnézne nálunk, például üveg mögött meglesve a Dél-Amerika-házban szépen cseperedő tapír és hangyászkölyköt, vagy a Terrárium-házban éppen vérebédet fogyasztó vámpírdenevéreket, netalán a szabadban szaladgáló, alig egy hónapos kis vikunyát, belépő váltása után megteheti.  A közös karácsonyfa díszítés 11.00-kor kezdődik az Oktatóközpont mellett, de előtte még az érdeklődők a pontban 10.00-kor kezdődő téli fókatréninget is megtekinthetik.

A tavaly indult sikeres együttműködést folytatva e napon újra vendégül látjuk a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által segített, nevelőszülőknél élő gyermekeket, akik különleges program részesei lehetnek: 9 és 11 óra között, több csoportba külön válva, többek között zsiráfot és ormányos medvét etethetnek, bátorságpróbán vehetnek részt, ahol kígyóval, békával, óriás rovarokkal barátkozhatnak, illetve előkészítve a kenguruk és teknősök aznapi ételét, személyesen fel is szolgálhatják azt. Sőt, velük személyesen itt a helyszínen készítünk az Állatok karácsonyfájára ehető díszeket és ajándékokat is.

Az egész programra, illetve a 11 órakor kezdődő fenyőfadíszítésre szívesen látjuk .
Fotó: Endrédi Lajos

The post Állatok karácsonya a Vadasparkban december 13-án appeared first on Szögedöm.hu.

The post Rőt vérszopó denevérek érkeztek a Szegedi Vadasparkba appeared first on Szögedöm.hu.

Hagyományteremtő szándékkal rendezi meg az első koraszülött napot a Korábban Érkeztem Alapítvány Szegeden. A különleges rendezvényen a régi páciensek újra találkozhatnak a koraszülött osztály orvosaival és ápolóival, tapasztalatot cserélhetnek mindazokkal a szülőkkel és kisgyermekeikkel, akik életük első napjait, heteit, hónapjait az osztály inkubátoraiban töltötték.

Az I. Korábban Érkeztem Koraszülöttek Napján Dr. Tálosi Gyula, a koraszülött intenzív osztály vezetőjének előadása mellett bőrgyógyászati és gyógytornával kapcsolatos programokat is tartanak majd a Vadaspark Zsiráfházában.

A szegedi gyermekklinika koraszülött intenzív osztályán évente körülbelül 200-250 babát kezelnek, a dél-alföldi régió legsúlyosabb állapotban lévő koraszülöttjei és újszülöttjei kerülnek ide. A Korábban Érkeztem Alapítvány tavaly decemberben alakult, és céljaként tűzte ki, hogy segítse az osztály mindennapi működését. Az alapítvány kuratóriumában szerepet vállalt Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója és Varga Zita magyar bajnok vízilabdázó is.

Az I. Korábban Érkeztem Koraszülöttek Napját szeptember 14-én, szombaton 10 és 16 óra között tartják a Szegedi Vadasparkban.

I. Korábban Érkeztem Koraszülöttek Napja

A Korábban Érkeztem Dél-alföldi Regionális Koraszülött Intenzív Osztályért Alapítvány szervezésében

Időpont: 2013. szeptember 14. szombat, 10-16 óra

Helyszín: Szegedi Vadaspark, Zsiráfház

Szakmai program:

11:00 és 14:00

Dr. Tálosi Gyula, a koraszülött intenzív osztály vezetőjének előadása

11.20 és 14:20

Dr. Csoma Zsanett bőrgyógyász előadása

11.40 és 14:40

Előadás a koraszülöttek gyógytornáztatásáról

(A programok alatt gyermekfelügyelet biztosított.)

The post Koraszülöttek napja a Szegedi Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

Augusztus 17-én az Ősi magyar hagyományok és virtus napján a Vadaspark dél-alföldi tanyaudvara környékén, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark által felállított jurta mellett megidézzük a múltat. Többek között megismertetjük az érdeklődőkkel a hagyományos paraszti állattartás, állatgondozás eszközeit, játszóház keretében pedig az ehhez kapcsolódó kézművességet. E mellett, „Szalma-e, vagy széna?” címmel, családi ügyességi verseny keretében mindenki próbára teheti tudását, illetve ügyességét például takarmányok szétválogatásában, kukorica morzsolásában vagy éppen talicskatolásban. A magyar virtust e napon az ősi magyar harcművészet, a baranta képviseli majd, amelyből szakavatott mesterek tartanak bemutatót.

The post Ősi magyar hagyományok és virtus napja a Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.