Ma 96 éve húnyt el Mihalik Kálmánt. Szegeden. 26 évesen…
A sírja megvan. A halála óta eltelt évtizedek során csaknem feledésbe merült, ám 1990-ben egy idős asszony kereste föl Gál Imre fafaragót, megmutatva, hol is nyugszik himnusz-szerzőnk.

Az Erdélyi Kör tagjai újra megváltották a sírhelyet és rendbe is hozták a sírt.
2009-ben díszsírhelyet kapott amikor a Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyen hivatalosan is Székelyföld himnuszaként fogadta el Mihalik Kálmán dalát, mely (kilencvenöt éve) 1922. május 22.-én Budapesten csendült fel nyilvánosan a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének találkozóján…

A kopjafa mellett balról Kun László, a szülőház fölkutatója

Mihalik Kálmán szülőházáról azonban tavalyig mit sem tudtunk. A hellyét senki nem ösmerte. A resicabányai Kun Lászlónak köszönhetjük, hogy végre „megkerült”. Majd 95 évvel a zeneszerző halála után végre emléktáblát is avathattunk székely honfitársainkkal. Magam az alábbi beszéddel köszöntö(tte)m Őt és az eggybegyűlteket:

„Ki tudja merre, merre visz a végzet…”

Döbbenetes kimondani, de szétszaggatott magyarságunk „anyaországában”, helyesebben és találóbban a csonkországban, a megnyomorított maradékban máig nem tananyag a Székely Himnusz.
Alkotói nevét sem ismeri a magyar diák…
Pedig 2009 óta ez Székelyföld hivatalos himnusza.

Mihalik Kálmán orvos volt, ahogy magam is. Izzószívű hazafi, ahogy magam is.

Egyetemével menekült a kifosztott Kolozsvárról Szegedre. Mihalik már olyan ifjan maradandót alkotott, amit a legtöbben csak álmodni merünk! Az orvos-zeneszerzőt fiatalon ragadta el a halál. Szülővárosomban fekszik azóta is. Majd egy évszázadig szinte titokban feküdt itt, mert a magyarellenes kommunista, meg szocialista rezsimnek még a „román fölszabadítók” emlékműve is fontosabb volt, mint a Székely Himnusz zeneírójáé. Érdemes azonban a „román” hősi halottakat is meglátogatni, ha Mihalik-nézőben jár a Szegedi Belvárosi Temetőben az igaz magyar, mert bizony ők is áldozatok voltak.

A többségük Mihalik vére lehetett! Székely vagy rab magyar! Akiket maga előtt hajtott a tengely-áruló, kirekesztő, gerinctelen oláj (rumuny) hadsereg. Miért? Mert – legalább részben – ők is magyarok voltak…

[See image gallery at www.szegedem.hu]

Csak tessék a neveket elolvasni töredelmesen! Csaba királyfi csillagösvényén jár ma azok java is… Mihalik Kálmán után egy emberöltővel, talán éppen a Székely Himnusszal ernyedő ajkukon…

Az 1921-ben született Székely Himnusznak Csanády György székelyudvarhelyi költő írta a szövegét. Neki szerencsésebb sors adatott. Több mint fél évszázadnyi alkotó élet, míg a zeneköltőnek Mihalik Kálmánnak negyedszázadnyi hazafias gyötrelem után a hagymáz – idegen szóval a tífusz – vetett méltatlan véget.

A szintén Krassó-Szörény megyében élő, resicabányai Kun László érdeme, hogy „megkerült” most a Mihalik-szülőház! De legfőképpen az, hogy egyáltalán a szülőház kérdése fölmerült.

A szülőház emlékházzá és zarándokhellyé – mégpedig 15 millió magyar zarándokhelyévé – kell, hogy váljon mielőbb! Bizonyos vagyok benne, hogy a magyar kormány hamarosan pártfogásába veszi, az Európai Unió pedig minden erejével megtámogatja majd a Mihalik-emlékház kialakítását. Hiszen ez Európa kötelessége! Nem gyökértelen idegenek, destabilizáló diverzánsok, hanem éppen a sokat szenvedett európaiak támogatása és védelme. Az elnyomott európai nemzetiségek, a kirekesztett és üldözött európai kisebbségek – mint a székelyek – megsegítése az EU képviselőinek a föladata.

Oravicabánya pedig ezzel beíródik örökre látogatandó szent emlékhelyeink sorába, ahová életében legalább egyszer minden tisztes magyar ellátogat majd.

Oravicabánya – a Mihalik-emlékházzal – hazafias zarándokhelyévé válik majd Európa minden szabadságszerető fiának, bármily nemzetiségű legyen is!

A Mihalik-emlékház kialakításában ezennel újfent fölajánlom bárminemű segítségemet, magánszemélyként pedig támogatásként a méltó emlékhelyhez az első százezret!

Trianon óta Magyarországnak igazságot még a nemzetiségi kérdésekben melldöngető EU sem szolgáltatott. Legyünk türelmesek! Adjunk még egy kis időt, hogy az EU igazságosztói – az illegális bevándorlók bűnpártolásán túl – végre valódi föladatukra is ráeszméljenek!

Leginkább sűrű leveleinkkel és üzeneteinkkel segítsük őket!
Szakítsunk rá időt, hogy emlékeztessük őket – legalább EU-képviselőinket – valódi küldetésükre!

Addig pedig…

Marad hát a fohász…

Székely Himnuszunk:

„Vezesd még egyszer győzelemre néped! Csaba királyfi, csillagösvényen…”

Mihalik Kálmán emlékének adózva

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

2017 Áldás hava 18.-án
Zengjen hát!

Ki tudja merre, merre visz a végzet,

Göröngyös úton, sötét éjjelen.

Vezesd még egyszer győzelemre néped,

Csaba királyfi csillagösvényen!

  

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,

Népek harcának zajló tengerén.

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

  

Ameddig élünk magyar ajkú népek,

Megtörni lelkünk nem lehet soha.

Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,

Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.

Keserves múltunk évezredes balsors,

Tatár, török dúlt, labanc rabigált.

Jussunk e honban, székely magyar földön,

Szabad hazában éljünk boldogan.

  

Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,

Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!

Jussunk e honban, székely magyar földön,

Szabad hazában éljünk boldogan.

  

Ki tudja, innen merre visz a végzet,

Országhatáron, óceánon át.

Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,

Székely nemzeted Kárpát-bérceken.

  

Ős szabadságát elveszti Segesvár,

Madéfalvára fájón kell tekints.

Földed dús kincsét népek élik s dúlják,

Fiadnak sokszor még kenyere sincs.

  

Már másfélezer év óta Csaba népe,

Sok vihart élt át, sorsa mostoha.

Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,

Nem értett egyet otthon sem soha.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,

Népek harcának zajló tengerén

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Pap Gábor székely művészettörténész 2002-ben derűlátóbb hangvételű befejező versszakot írt
a Székely Himnuszhoz:

Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja,

Csaba királyfi gyűjti táborát.

Szűnik az átok, kiapadt a kútja,

Szívünkön égi öröm lángol át.

  

Hiába zúgsz már gyűlöletnek árja,

Megáll a szikla, nem porlik tovább,

Imánk az Istent újra megtalálja,

Köszöntsd ma népem üdvös hajnalát!

Ajánlott olvasmány még: Mihalik Kálmán emlékezetére

The post A Székely Himnusz emlékezetére – Mihalik Kálmán halálának 96. évfordulóján appeared first on Szögedöm.hu.

Ma 95 éve húnyt el Mihalik Kálmánt. Szegeden. 26 évesen…
A sírja megvan. A halála óta eltelt évtizedek során csaknem feledésbe merült, ám 1990-ben egy idős asszony kereste föl Gál Imre fafaragót, megmutatva, hol is nyugszik himnusz-szerzőnk.

Az Erdélyi Kör tagjai újra megváltották a sírhelyet és rendbe is hozták a sírt.
2009-ben díszsírhelyet kapott amikor a Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyen hivatalosan is Székelyföld himnuszaként fogadta el Mihalik Kálmán dalát, mely (kilencvenöt éve) 1922. május 22.-én Budapesten csendült fel nyilvánosan a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének találkozóján…

A kopjafa mellett balról Kun László, a szülőház fölkutatója

Mihalik Kálmán szülőházáról azonban ezévig mit sem tudtunk. A hellyét senki nem ösmerte. A resicabányai Kun Lászlónak köszönhetjük, hogy végre „megkerült”. Majd 95 évvel a zeneszerző halála után végre emléktáblát is avathattunk székely honfitársainkkal. Magam az alábbi beszéddel köszöntö(tte)m Őt és az eggybegyűlteket:

„Ki tudja merre, merre visz a végzet…”

Döbbenetes kimondani, de szétszaggatott magyarságunk „anyaországában”, helyesebben és találóbban a csonkországban, a megnyomorított maradékban máig nem tananyag a Székely Himnusz.
Alkotói nevét sem ismeri a magyar diák…
Pedig 2009 óta ez Székelyföld hivatalos himnusza.

Mihalik Kálmán orvos volt, ahogy magam is. Izzószívű hazafi, ahogy magam is.

Egyetemével menekült a kifosztott Kolozsvárról Szegedre. Mihalik már olyan ifjún maradandót alkotott, amit a legtöbben csak álmodni merünk! Az orvos-zeneszerzőt fiatalon ragadta el a halál. Szülővárosomban fekszik azóta is. Majd egy évszázadig szinte titokban feküdt itt, mert a magyarellenes kommunista, meg szocialista rezsimnek még a „román fölszabadítók” emlékműve is fontosabb volt, mint a Székely Himnusz zeneírójáé. Érdemes azonban a „román” hősi halottakat is meglátogatni, ha Mihalik-nézőben jár a Szegedi Belvárosi Temetőben az igaz magyar, mert bizony ők is áldozatok voltak.

A többségük Mihalik vére lehetett! Székely vagy magyar! Akiket maga előtt hajtott a tengely-áruló, kirekesztő, gerinctelen oláj (rumuny) hadsereg. Miért? Mert – legalább részben – ők is magyarok voltak…

[See image gallery at www.szegedem.hu]

Csak tessék a neveket elolvasni töredelmesen! Csaba királyfi csillagösvényén jár ma azok java is… Mihalik Kálmán után egy emberöltővel, talán éppen a Székely Himnusszal ernyedő ajkukon…

Az 1921-ben született Székely Himnusznak Csanády György székelyudvarhelyi költő írta a szövegét. Neki szerencsésebb sors adatott. Több mint fél évszázadnyi alkotó élet, míg a zeneköltőnek Mihalik Kálmánnak negyedszázadnyi hazafias gyötrelem után a hagymáz – idegen szóval a tífusz – vetett méltatlan véget.

A szintén Krassó-Szörény megyében élő, resicabányai Kun László érdeme, hogy „megkerült” most a Mihalik-szülőház! De legfőképpen az, hogy egyáltalán a szülőház kérdése fölmerült.

A szülőház emlékházzá és zarándokhellyé – mégpedig 15 millió magyar zarándokhelyévé – kell, hogy váljon mielőbb! Bizonyos vagyok benne, hogy a magyar kormány hamarosan pártfogásába veszi, az Európai Unió pedig minden erejével megtámogatja majd a Mihalik-emlékház kialakítását. Hiszen ez Európa kötelessége! Nem gyökértelen idegenek, destabilizáló diverzánsok, hanem éppen a sokat szenvedett európaiak támogatása és védelme. Az elnyomott európai nemzetiségek, a kirekesztett és üldözött európai kisebbségek – mint a székelyek – megsegítése az EU képviselőinek a föladata.

Oravicabánya pedig ezzel beíródik örökre látogatandó szent emlékhelyeink sorába, ahová életében legalább egyszer minden tisztes magyar ellátogat majd.

Oravicabánya – a Mihalik-emlékházzal – hazafias zarándokhelyévé válik majd Európa minden szabadságszerető fiának, bármily nemzetiségű legyen is!

A Mihalik-emlékház kialakításában ezennel újfent fölajánlom segítségemet, magánszemélyként pedig támogatásként a méltó emlékhelyhez az első százezret!

Trianon óta Magyarországnak igazságot még a nemzetiségi kérdésekben melldöngető EU sem szolgáltatott. Legyünk türelmesek! Adjunk még egy kis időt, hogy az EU igazságosztói végre valódi föladatukra eszméljenek!

De leginkább sűrű leveleinkkel és üzeneteinkkel segítsük őket!

Addig pedig…

Marad hát a fohász…

Székely Himnuszunk:

„Vezesd még egyszer győzelemre néped! Csaba királyfi, csillagösvényen…”

Mihalik Kálmán emlékének adózva

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

2017 Áldás hava 18.-án
Zengjen hát!

Ki tudja merre, merre visz a végzet,

Göröngyös úton, sötét éjjelen.

Vezesd még egyszer győzelemre néped,

Csaba királyfi csillagösvényen!

  

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,

Népek harcának zajló tengerén.

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

  

Ameddig élünk magyar ajkú népek,

Megtörni lelkünk nem lehet soha.

Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,

Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.

Keserves múltunk évezredes balsors,

Tatár, török dúlt, labanc rabigált.

Jussunk e honban, székely magyar földön,

Szabad hazában éljünk boldogan.

  

Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,

Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!

Jussunk e honban, székely magyar földön,

Szabad hazában éljünk boldogan.

  

Ki tudja, innen merre visz a végzet,

Országhatáron, óceánon át.

Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,

Székely nemzeted Kárpát-bérceken.

  

Ős szabadságát elveszti Segesvár,

Madéfalvára fájón kell tekints.

Földed dús kincsét népek élik s dúlják,

Fiadnak sokszor még kenyere sincs.

  

Már másfélezer év óta Csaba népe,

Sok vihart élt át, sorsa mostoha.

Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,

Nem értett egyet otthon sem soha.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,

Népek harcának zajló tengerén

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Pap Gábor székely művészettörténész 2002-ben derűlátóbb hangvételű befejező versszakot írt
a Székely Himnuszhoz:

Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja,

Csaba királyfi gyűjti táborát.

Szűnik az átok, kiapadt a kútja,

Szívünkön égi öröm lángol át.

  

Hiába zúgsz már gyűlöletnek árja,

Megáll a szikla, nem porlik tovább,

Imánk az Istent újra megtalálja,

Köszöntsd ma népem üdvös hajnalát!

Ajánlott olvasmány még: Mihalik Kálmán emlékezetére

The post A Székely Himnusz is szegedi ! – 95 évvel a szerző halála után… appeared first on Szögedöm.hu.

A Székely Himnusz zeneszerzője,  MIHALIK KÁLMÁN 1922-ben, 26 évesen hunyt el. Sírját a 90-es évek elején a Belvárosi Temetőben találták meg.

A közelmúltban exhumálásra és új sírba való áthelyezésre került, az idők végezetéig az Őt megillető, Szegedi Belvárosi Temető díszparcellájában van eltemetve.

Megemlékezésre és az új sírba való beszentelésére, 2012. május 22-én 14-órakor kerül sor. Ez a dátum a Székely himnusz első elhangzásának (1922 május 22.) és Mihalik Kálmán halálának 90. évfordulója.

A Fonógyári úti főbejárat baloldalán a kapu mellett 10-méterre található az ÚJ DÍSZPARCELLA és most még csak Mihalik Kálmán sírja van ott.

A megemlékezésen megtisztel jelenlétével és beszédet mond Dr. Semjén Zsolt Miniszterelnök-helyettes Úr.

Személyesen Magyar Anna Csongrád Megye Közgyűlés Elnöke, meghívta a Székely megyék képviselőit, Tőkés László református püspököt, valamint Szegedi civilszervezeteket.

A beszentelést Kiss-Rigó László, vagy Gyulai Endre Csanádi megyéspüspök Úr fogja végezni.

A Székely Himnusz a miénk, Magyaroké, Székelyeké, nekünk-rólunk szól, szeretném, ha minél többen részt vennénk a megemlékezésen, ezért igyekszem mindenkivel minél hamarabb tudatni, és kérem, hogy e rövid tájékoztatót tekintsétek MEGHÍVÓ -nak.

Az új sír és környékének rendbetétele folyamatban van. A Testamentum K.F.T. igazgatója Dr. Balogi Dániel Úr minden segítséget megad, hogy időben elkészüljön.

Arra kérek mindenkit, hogy egy szál virágot hozzanak, és „élő láncként” adja tovább ismerőseinek, barátainak e tájékoztatást, hogy minél többen vegyünk részt ezen a fontos eseményen

Tisztelettel és köszönettel:

Gál Imre

Mihalik Kálmán Alapítvány elnöke

The post Mihalik Kálmánra, a Székely himnusz zeneszerzőjére emlékezünk appeared first on Szögedöm.hu.

Csanády 1895. február 23-án született Székelyudvarhelyen. Az ottani református kollégiumban érettségizett, az első világháborúban a fronton szolgált, meg is sebesült. A trianoni békeszerződés után Magyarországra költözött, ötödmagával ő alakította meg a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét (SZEFHE), az önsegélyező és kulturális szervezetnek 25 évig elnöke is volt. A budapesti Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet, de ezt a végzettségét soha nem hasznosította. Az irodalomnak szentelte magát, előbb az Új Élet, majd a Híd című lapok szerkesztője volt, aztán 1928-tól a Magyar Rádió munkatársa lett. Hangjátékokat írt (egyebek között Katona Józsefről és Csokonairól), később rendezett is, egyike volt a műfaj első magyarországi művelőinek. 1941-ben a helyszíni közvetítések osztályának vezetőjévé nevezték ki, 1943-tól 1948-ig a Magyar Rádió főrendező-helyettese volt. Sokat publikált is, három verseskötetet jelent meg, 1940-ben Krisztusról írt drámáját a Nemzeti Színház mutatta be. Csanády György 1952. május 3-án halt meg.
  Legmaradandóbb műve a Székely himnusz, amelynek szintén kerek évfordulója van: kilencven éve, 1922. május 22-én énekelte először egy lánykar a SZEFHE májusi nagyáldozat névre keresztelt első ünnepélyes találkozóján. A zeneszerző a szintén erdélyi Mihalik Károly orvostanhallgató volt, aki a kolozsvári egyetemmel költözött az első világháború után Szegedre. A Székely himnusz bemutatását csak fél évvel élte túl, huszonhat évesen, 1922. szeptember 6-án hunyt el.
Csanády versének címe nem tartalmazta a himnusz szót, a SZEFHE gyűlésén Kantátának nevezték. A dal viszonylag nehéz zenéjét és egyesek szerint képzavaros szövegét sokan és sokat bírálták, az mégis szájról szájra terjedt. Népszerűségét semmilyen hatalom nem tudta kikezdeni, pedig Erdélyben a kezdetektől (a második bécsi döntést követő néhány évet kivéve) a kommunista rezsim bukásáig előadása tiltott volt, sőt büntették is éneklését. Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolában kötelezővé tették tanítását, de ekkor még nem vált általánosan népszerűvé. A cserkésztalálkozókon azonban rendszeresen énekelték, terjedését segítették az erdélyi származású értelmiségiek, szervezeteik. A szocializmus idején Magyarországon is tiltották előadását, de így is a magyarság összetartozásának kifejezőjévé vált, ez a pár strófa jelentette a néma ellenállást. A Székely himnuszt a 2009-ben Székelyudvarhelyen tartott Székely Önkormányzati Nagygyűlés Székelyföld himnuszává nyilvánította. Ma hazánkban tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a Himnusszal és a Szózattal.

2009. augusztus 1-én avatták fel Szegeden, a Vértó melletti kurgánon, a Székely Himnusz első emlékművét. A fából faragott szoborcsoportban egész alakos szobra van Csanády György költőnek és Mihalik Kálmán zeneszerzőnek. A szobor alkotója Barta János szobrászművész.

(MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga nyomán)

The post Csanády György, a Székely himnusz szövegének írója 60 éve halt meg appeared first on Szögedöm.hu.