Weimarban alapította meg a Bauhaus nevű tervezőiskolát, amelyben modern és újszerű anyagoknak az eredeti felfogásban tervezett épületeknél és bútorzat(ok)ban való felhasználását tanította.

Sajnos a fellengzős és sallangos álmok igencsak sekélyes, sivár valósághoz vezettek…

Walter Gropius saját háza (1938), a lehetőségek hazájában, Lincoln, Massachusetts, USA.
Ide már nem követte Gustav Mahlertől elszeretett – a művészet, de különösen a művészek iránt rendkívül érzékeny – felesége, Alma Schindler sem.Pedig 1922-ben még egészen tűrhető vonalvezetésű „ultraneogót” felhőkarcolót rittyentett:

Chicago – Tribune Tower (1922)

Azután szakított mindenféle szépséggel és mindenféle nézhető formavilág igényével. Egyre eltökéltebben az ízléstelen otrombaság megszállottja lett.
Fölhúzta saját iskoláját, igénytelenségével az egész építésztársadalmat megfenyegetve:

Bauhaus, Dessau (1925–1932) Németország.

Aztán Amerika legpatinásabb egyetemére, a Harvardra is tosszantott valami – nevéhez méltóan – bosszantóan otrombát:

Story Hall – Harvard Egyetem

Igen ! Gropius már 1948-ban tudott ilyen csúnyát építeni ! 

1966-ra pedig már ilyen „modern” vasbeton-rémmel tudta tetézni :

The John F. Kennedy Federal Building.

Betegesen sivár képzeletvilágát azóta sikerült „modern” normává tennie !

A világ csaknem minden nagyobb városát meggyalázta otrombaságaival…

Amerikai Nagykövetség épülete Athénban

Végül pedig „Gropius-város”-sal ránkökrendette a vasbeton, panel lakótelepek világraszóló rémálmát… a tömeglakások modelljét :

Végtelenül otromba épületeivel (a szintúgy építész apjától elfajzott ifjabb) Gropiust tekinthetjük a szellemtelenül sivár szocreál atyjának is !

1969 Áldás (július) hava 5.-én Amerikában elhúnyt Gropius. De rémálma még sokáig örökségünk marad !
Korábban épített értékeinket maga alá temető „stílus”-a bevett mintává lett. Még mérhetetlen pusztító erejét kritizálni is az ódivatúság billiogával való veszélyes árnyékharccá lett…

Sőt ! Mára már még „tovább is fejlesztették” ! „Minimalista építészet” címén (el)követői tehetségtelenségük szemétdombjáról fennhéjázva további merényleteiket tervezgetik ember és ízlés ellen. És képesek megmutatni, hogy még a szocreálnál is lehet csúnyábbat üríteni ránk ! Akár magánszállót, közpénzből is…

Szeged belvárosának Nagy Árvíz után legépebben megmaradt utcáján ezt sikerült a toronyaljasok teljes támogatásával fél milliárd Ft állami támogatásból (közpénzből) a klasszicizáló belvárosba, a sörgödör helyére – a tervezett Levéltár helyett – a Dóm tövébe fölökrendeni…

Az épített örökségünk (el)pusztítása a nemzetünk elleni támadás. Amíg a panelt (közpénzen) konzerváló politikai bűnözők a valódi épített értékeink pusztulásán üzérkednek, a klasszikus belváros rombolásán nyerészkednek, addig tisztes magyar embernek nyugta nem lehet !

A Bauhaus betegesen kisstílű vonalvezetésének fölkérődzött rémálmait az építész-szakmában továbbra is tomboló kontraszelekció miatt sajnos, máig is tűrni vagyunk kénytelenek…

De meddig ?!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

The post Lakótelepeink rémálmodója – Gropius appeared first on Szögedöm.hu.

Életműve, öröksége igencsak vegyes. Saját szavával „kotyvalék” (bár ezt ő éppen más mai építészekre használta).

Hitvallása így ragyog:

“A puszta építés olyan, mint a flaszter beszéde. Az építészet mint a szép és értelmes szó. … Az építőművészet pedig? Mint a költészet! … Az építőművészet a boldogságos ráadás. A kegyelem ritka konstellációja.”

Szép szavak! De lássuk a tetteket!

A szegedi belváros, a Palánk történelmi és irodalmi emlékhelyei, a Mikszáth, Tömörkény, Gárdonyi és Juhász Gyula látogatta ódon utcák magyar házai helyén ma koszlott szocreál szörnyek állanak…

Tény, hogy Borvendég Béla tervezte az utolsó Palánk-beli Vedres-ház, a Halászcsárda épületének a helyére azt a ma is álló otrombaságot, mely – Mocsár Gábor szóleleménye nyomán – “Égő Arany” néven ismeretes. A bolseviki gondolat – a múltat végképp eltörölni – bizony a hatvanas években megsemmisítette a Város öreg magját. A kor építészei pedig gerinctelenül ki is szolgálták ezt!

Ki takar(ít)ja el a Dóm tornyait?

Minden szögedi öreg emlékében ott él még a “Halászcsárda”. Az eredeti. Vedres István klasszikus oromzatával.

A Hal tér halászcsárdája azonban elpusztíttatott. Így “került” át utóbb a tér tiszai sarkára, a rektorok lakta bérpalota aljába, ahol korábban sohasem volt ilyes intézmény. (Bérpalotába csárda nem illik. Tudták ezt még a szebb időket látott öregek.) E fenti kép bal végében az apró öreg házak fölé magasodva látszik az “új halászcsárda” épülete is, mely akkoriban Szent-Györgyi Albert, rektor lakhelye volt.

A kommunizmus nem szívesen látja (másban) hívő korok katedrálisait. és különösen nem azok magasba szökő tornyait. Szétverni a Dómot túl nagy fölháborodást okozott volna, maradt hát egy gyávább megoldás: Ha nem lehet eltakarítani, el kell hát takarni a Dóm tornyait!

Ilyen volt amíg látszott a Dóm a térről, a híd lábáról a történelmi Városmaggal, a Palánk szerénységében szép és kedves házaival. Balról a még Vedres István tervezte halászcsárda-épület, a sarokház mögött pedig még látszik Szeged akkor legöregebb lakóépülete a török pasa háza…

Borvendég Béla visszaemlékezése szerint a párt 15 emelet magas toronyházat rendelt.

Az „Égő Arany”-ház 15 emeletes változata

Ő azonban ezt visszautasítva legfeljebb 10 (11) emeleteset volt hajlandó tervezni. A hősies városvédelmet továbbdomborítandó semmiképpen sem vasbetonból, csakis alföldi, téglás hangulatban. – Ki látott már bepucolatlan (vakolatlan) téglaházat addig a belvárosban?

Borvendég Béla építész a tervezőasztalnál. (Fénykép: Somogyi Károlyné)

Íme az eredmény:

Az első díjas pályázati terv alapján az utca beépítése az egykori Török-házat mintegy kiemelve, a megtartandó 16. sz. épülettől házanként visszalépcsőzve épült volna be. Az egyeztetések során azonban a lépcsőzést meg kellett szüntetni, mert a “párt bölcsei” szerint azt béke időben ugyan nyilvános WC lehet (?!), háborúban azonban leshelynek is használhatnák… – Igen, hát így gondolkodtak ők!
Nem Lázár Györgyök! Nem Pálfy Ferencek! Nem Somogyi Szilveszterek!

Fölvonulási területként végül eldózerolták a szögedi pasa addig túlélő lakóházát, a „Török-ház”-at is. Így a mai legöregebb lakóépülete Szegednek már csak a pasáéval (hajdan) szemben álló Hárem háza (lett).

Ha városvesztő építészeinkről ez el nem is mondható, de a pasa bizony bölcs volt!
Feleségei háza szemben állt az övével! – Az utca túloldalán…

A városvesztő otrombításokhoz további ajánlott olvasmány: VÁROSKÉP, ÉPÍTÉSZET

Egy ellentmondásos életút derekán túl Borvendég Béla Szeged valódi értékei felé fordult írásaiban és megszólalásaiban egyaránt. Sajnos bölcsessége beértére megcsöndesült, és el is költözött a Városból. Egyenesen a bűnös városba, Budapestre távozott.
Menekült-e a saját rémeitől, emlékeitől, vagy inkább a – módszer- és gengszterváltás talaján fölburjánzó – tervtelen barbarizmustól? Vagy éppen a toronyaljasok bűnszövetkezeti polipjától? Ezt nehéz ma megítélni. Ő pedig már nem nyilatkozik. Annyi azonban bizonyos, hogy része volt a történelmi Szeged belvárosának, a Palánknak elpusztításában. A Dóm eltakarását is vállalta a városvesztő párt szolgálatában.

Élete alkonyán terrorpárt jogutódja és annak ifjú, gyökértelen mutyimesterei ellen fordult ugyan, de korábbi rombolását ez sajnos nem mentheti.

Ajánlott olvasmány még: Borvendég Béla és a Heavy stex

Szeged Városa többet érdemel!

Szeged belvárosa – (még így is) világörökség! < Katt ide!

Szöbb Szögedi Jövendőt!
kíván

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
Szegedi Városvédő Egyesület
alapító-elnök

The post Ki takar(ít)ja el a Dóm tornyait? appeared first on Szögedöm.hu.

Weimarban alapította meg a Bauhaus (nevű) tervezőiskolát, amelyben modern és újszerű anyagoknak az eredeti felfogásban tervezett épületeknél és bútorzat(ok)ban való felhasználását tanította.

Sajnos a fellengzős és sallangos álmok igencsak sekélyes, sivár valósághoz vezettek…

Walter Gropius saját háza (1938), a lehetőségek hazájában, Lincoln, Massachusetts, USA.

Ide már nem követte Gustav Mahlertől elszeretett – a művészet, de különösen a művészek iránt rendkívül érzékeny – felesége, Alma Schindler sem.

Pedig 1922-ben még egészen tűrhető vonalvezetésű „ultraneogót” felhőkarcolót rittyentett:

Azután szakított mindenféle szépséggel és mindenféle nézhető formavilág igényével. Egyre eltökéltebben az ízléstelen otrombaság megszállottja lett.
Fölhúzta saját iskoláját, igénytelenségével az egész építésztársadalmat megfenyegetve:

Bauhaus, Dessau (1925–1932) Németország.

Aztán Amerika legpatinásabb egyetemére, a Harvardra is toszintott valami – nevéhez méltóan – otrombát:

Story Hall – Harvard Egyetem

Igen! Gropius már 1948-ban tudott ilyen csúnyát építeni!

1966-ra pedig már ilyen „modern” vasbeton-rémmel tudta tetézni:

The John F. Kennedy Federal Building.

Betegesen sivár képzeletvilágát sikerült „modern” normává tennie!

A világ csaknem minden nagyobb városát meggyalázta otrombaságaival…

Amerikai Nagykövetség épülete Athénban

Végül pedig „Gropius-város”-sal ránkökrendette a vasbeton, panel lakótelepek világraszóló rémálmát:

Végtelenül otromba épületeivel (a szintúgy építész apjától elfajzott ifjabb) Gropiust tekinthetjük a szellemtelenül sivár szocreál atyjának is!

Éppen ma 44 esztendeje, 1969 Áldás (július) hava 5.-én Amerikában elhúnyt Gropius. De rémálma még sokáig örökségünk marad!
Korábban épített értékeinket maga alá temető „stílus”-a bevett mintává lett. Még mérhetetlen pusztító erejét kritizálni is az ódivatúság billiogával való veszélyes árnyékharccá lett…

Sőt! Mára már még „tovább is fejlesztették”! „Minimalista építészet” címén (el)követői tehetségtelenségük szemétdombjáról fennhéjázva további merényleteiket tervezgetik ember és ízlés ellen. És képesek megmutatni, hogy még a szocreálnál is lehet csúnyábbat üríteni ránk! Akár magánszállót, közpénzből is…

Szeged városának Nagy Árvíz után legépebben megmaradt utcáján ezt sikerült fél milliárd Ft állami támogatásból (közpénzből) a klasszicizáló belvárosba, a sörgödör helyére – a tervezett Levéltár helyett – a Dóm tövébe fölökrendeni…

Az épített örökségünk (el)pusztítása a nemzetünk elleni támadás. Amíg a panelt (közpénzen) konzerváló politikai bűnözők a valódi épített értékeinken üzérkednek, a klasszikus belváros rombolásán nyerészkednek, addig tisztes magyar embernek nyugta nem lehet!

A Bauhaus betegesen kisstílű vonalvezetésének fölkérődzött rémálmait az építész-szakmában továbbra is tomboló kontraszelekció miatt sajnos, máig tűrni vagyunk kénytelenek…

Szögedi Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

The post Gropius – Lakótelepeink rémálmodója appeared first on Szögedöm.hu.