Móra Ferenc Múzeum várterme

Dankó – Emlékest

The post Dankó-Emlékest a Várban appeared first on Szögedöm.hu.

A szegedi várfal újabb szakaszát tárták fel a Móra Ferenc Múzeum régészei: a déli kaputornyot és a vízibástyát összekötő, 2.5 méter széles falra 3 méter mélyen bukkantak rá. Ezt a szakaszt még a nagyárvíz előtt, 1876-77 telén bontották el.

A várfal tövében, körülbelül négyméteres mélységben találtak pata-és szekérnyomokat. Ezek valószínűleg a bontás során keletkezhettek: jól látható, hogyan fordultak a szekerek a várfal tövéhez és hol várakoztak a bontott anyagot szállító lovak. A fal alapozásánál nem csak tégla, hanem kövek maradványai is fellelhetőek- ebből arra következtetnek a régészek, hogy a vár építésekor római-kori kődarabokat is felhasználhattak.

The post Pata- és szekérnyomok a szegedi várfal tövében appeared first on Szögedöm.hu.

A szakember elmondta, a szegedi partfal rekonstrukciós munkáihoz kapcsolódóan szeptember végén kezdődtek el az ásatási munkák. A feltárására azért volt szükség, mert a tiszai védmű felújítása során résfal és szivárgók épülnek, és ezek megtervezéséhez pontosan ismerni kell a középkori várfalak helyét.
A 3×6 méteres szelvényben három méter mélyen találtak rá a várfal maradványaira. A 2,4 méter széles és 1,3 méter magas téglafal mellett különböző szinteken kerék- és patanyomokra is bukkantak. Ezek egy része valószínűleg a bontás során keletkezhetett: jól látható, hogyan fordultak a szekerek a várfal tövéhez, és hol várakoztak a bontott anyagot szállító lovak. A fal alapozásánál nemcsak tégla, hanem kövek maradványai is fellelhetőek – ebből arra lehet következtetni, hogy a vár építésekor római kori kődarabokat is felhasználhattak – közölte a régész.
A déli kaputornyot és a vízibástyát összekötő falszakasz építésének pontos ideje nem ismert – meghatározásához tégla és habarcsmintákat vettek -, valamikorra a XV. századra tehető.
Molnár Csilla régésztechnikus elmondta, a most föltárt falszakaszt még a nagy árvíz előtt, 1876-77 telén bontották el. Erre Ferenc József azt követően adott engedélyt, hogy a szegedi vár hadászati jelentősége csökkent. A szegediek azért kérték a fal elbontását, mert Alsó- és Felsőváros között a hadi területnek számító vár miatt csak jelentős kerülővel lehetett közlekedni. A bontás után azonban megnyílt a két városrészt összekötő Tisza-parti út.
A középkori szegedi várat valószínűleg 1261 és 1280 között építették, de nem lehetetlen, hogy már voltak római kori előzményei. Az erődítmény a századok folyamán nem épült ki végvárrá, mert az akkori ország közepén helyezkedett el. 1543-ban a törökök elfoglalták Szegedet, ekkortól a vár képe jelentősen módosult.
Az erődítményben az 1668-as török alóli felszabadulást követően három tűzvész is pusztított, a XVIII. század végén összeomlott a vár Tisza felőli fala.
A vármaradvány felújítását 1999-ben végezték, amikor kiállítóhelyet, régészeti raktárt és tanácstermet építettek ki. A munkálatok közben középkori falak kerültek elő közvetlenül a bejárat előtt, így elkezdték a régészeti leletmentést, és a várudvar közepén középkori templomra is bukkantak, majd 2007-ben sikerült azonosítani a vár északi saroktornyát, 2010-ben pedig a déli falát.

Forrás: MTI

The post Megtalálták a szegedi vár déli falának egy részét appeared first on Szögedöm.hu.

Firbás Zoltán madártávlatos terképe a Szegedi várról… és a Városról

A középkorban épült, majd a Nagyárvíz után, az újjáépítésekhez botorul elbontott Szegedi Vár pontos elhelyezkedését mind a mai napig homály fedi. Az elmúlt években végzett ásatásoknak köszönhetően azonban egyre több falszakasz pontos helyére derül fény. Talán egyszer megvalósulhat a Szögedi Védegylet terve is: a Szegedi Vár teljes helyreállítása, de legalábbis összes fala vonalának tartósítása és bemutatása.
A Móra-múzeum régészei most az önkormányzat megbízásából, Európai Uniós forrásból (tehát befizetett, majd visszanyert magyar pénzből) végzik a partfal-rekonstrukciót megelőző, kötelező feltárásokat. A munkálatok során a várfal újabb, Tisza-felőli oldalának részletét találták meg: 3-4 méteres „fölmenő falak”-ra bukkantak. A föltárás segítségével a szakemberek még pontosabban meg tudják határozni, hogy merre is húzódott a legendás Szegedi Vár.

Remélhetőleg a „kipattanó partfal” képtelen víziója nem veszélyezteti az eredeti szegedi várfalakat. A Szögedi Védegylet, a szegedi városvédő egyesület természetesen a várfalak helyreállítását tartja elsődlegesnek. Ezek a falak hajdan az árvédelem fő vonalai is voltak Szegeden. Méltán adhatnák ma is Szeged folyóparti arculatát. 133 éve egy rossz döntés eltüntette őket, most egy jó döntés pedig helyreállíthatja mindet!

Bár volnának e vár(os)védő gondolathoz érett Városatyák is!

Dr Szabó László

Szögedi Védegylet
alapító-elnök

Ajánlott olvasmány: Költségvetési módosító indítvány a Szegedi vár föltárására és a maradványok konzerválására (Szögedi Védegylet)

Módosító indítvány
Szeged 2006. évi önkormányzati Költségvetéshez

…

A vizibástyá(k) újjáépítésének ötlete nem is új keletű, de nem is sürgető föladat. (2003-ban Novák István, városi főépítész vetette föl.) A Szegedi Vár, az Alföld legnagyobb téglavárának föltárása azonban stratégiai kérdés.
…

A Vár központi elhelyezkedése és helytörténeti jelentősége miatt hosszútávon föltétlen a Város idegenforgalmának meghatározó elemeként kezelendő, így a föltárható falmaradványok eredeti fénykorát idéző formájának helyreállításában érdemes gondolkodnunk.

Szép példát ad nekünk ebben testvérvárosunk, Turku, ahol az utóbbi 20 esztendőben szinte visszavarázsolták a középkori vár hangulatát, mely ezzel a Város fő látványossága lett. A nyaranta többszázezer(!) látogatót vonzó középkori fesztiválnak is e remek vár-múzeum ad helyet. A Szegedi Vár maradványainak föltárása és helyreállítása visszaadná a Város központi hangulati elemét, folyóparti életünk, történelmünk egy eltűnt, érdekes színfoltját…

…

Dr. Szabó László
a Szögedi Védegylet elnöke
Szeged önkormányzati képviselője

Kelt: Szegeden, 2006. Jégbontó hava (február) 7.-én

The post Újabb szegedi várfalszakaszt tárnak fel a régészek… appeared first on Szögedöm.hu.