Gangi (szikélül: Ganci) városka az Etna tövében

A hír folytatása, hogy az ajánlat vonzza az érdeklődőket, talán nem meglepő. De mégis az! Roncs-Magyarországon ez ma nemigen történne meg.
Képzeljük csak el! Hagyományos épületeit még romosan őrző magyar faluban, vagy kisvárosban 1-2 száz forintért eladó a tíz(en)millió forintért eredetiben fölújítandó házak sora! Hát nagy csődület a mai magyar roncselit újgazdagjai részéről nem indulna…
Az olasz minta szerint ugyanis jelképes összegért cserébe a vásárlók Itália nevezett városaiban elkötelezik magukat arra, hogy az épületeket eredetiben helyreállítják.

A Szőke Tiszát is így adta el Szeged (Fideszes többségű) önkormányzata. A teljes fölújítás kötelezettségével.
A fölújítás soha nem történt meg, de még csak meg sem kezdődött. A Város (szoci vezényletű) balvezetése 12 év múlva még az automatikusan érvénybe lépő tulajdonosi jogait is sumák és gyáva volt vállalni! Az eredmény egy pótolhatatlan, milliárdos értékünk pusztulása.
A toronyaljasok nálunk az olasz minta ellentettjét képviselték: Megmenteni helyett… Elveszejteni értékeinket bármi áron…
Bár a jog ellenében is cselekedtek, még mindig szabadon járnak!
Milliárdos hűtlen kezelés! Szabadlábon… Süketelve… Jogászkodva… Másokra mutogatva… Nagyképűsködve… Arcunkba röhögve…
Nálunk, Roncs-Magyarországon – értékmentés helyett – ez ma a menő!

Csak címszavakban:

“Értékmentő fémkereskedők” kezén a Szőke Tisza!

  
Most kibelezik a Szőke Tiszát – a tél beálltáig pedig széttrancsírozzák

Árpádtól a Szőke Tiszáig…

Szicília eldugott kisvárosaiban a restaurálás költségét házanként 35 ezer euróra becsülik. Tizenegy-két millió forintért a mi magyar falvainkban és kisvárosainkban is remekül fölújíthatnánk az arra érdemes házak tömegeit. De ilyenről itthon hír föl nem rebben…

Lássuk a Szicíliai példát: A Palermóhoz közeli Gangi (szikélül: Ganci) polgármestere, Giuseppe Ferrarello igyekszik megmenteni a lakosait és épületeit veszítő kisvárost. A régi görögök által is lakott város mai központját még 1300-ban építették. Gangiban a hetvenes években még több mint tízezren éltek, azóta azonban a lakosok száma folyamatosan csökken. Az elvándorlás folyamatos. Az elhagyott épületeket az összeomlás fenyegeti.

Hasonló kezdeményezéssel próbálta megmenteni a szintén szicíliai Salemi városát még 2011-ben az akkori polgármester, Vittorio Sgarbi ismert olasz művészettörténész.

Salemi az 1968-as földrengés után néptelenedett el. Az itt is egy euróért kínált épületeket azonban a helyi ügyészség omlásveszélyesnek tartotta és az adásvételeket leállította. Ahelyett, hogy a földrengésbiztos fölújítást tette volna kötelezettséggé! Ott is van még fejlődni való…

Egy euróért kínálják a házakat a folytonos fogyatkozásában ma már csak 98 lakosú liguriai – észak-olasz – Carrega Ligurében is…

A vevőknek saját költségükön kell helyreállítani a megvásárolt romos épületeket. Az egy euró tehát kétszeresen is jelképes, hiszen a fölújítás kötelezettségét is vásárolja meg vele az európai polgár.

Az épített örökség védelmének nagy hagyománya új helyzetet teremt Itália elnéptelenedő szép kisvárosaiban és falvaiban.
A mintát a magyar újgazdagok számára is ajánlhatjuk itthon, saját hazájukban is.
Az épített örökség megsemmisítéséről és az otromba modern városrészeket „teremtő” pénzpörgető viselkedéséről Olaszországban is csak a maffia nevezetes.

Az igaz hazafiság nem (csak) szájtépés, de a tettek hatalmas és pompás építménye is.

A hazafiság egyik legfontosabb pillére pedig éppen a műemlékvédelem!

Szebb Jövendőt!
kíván
a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
nevében:

Dr. Szabó László
alapító

Ajánlott olvasmány (a fölröppent hír): Szicíliai házak eladók egy csésze kávé áráért

Ajánlott olvasmány (angolul): For sale at one euro: a house in an idyllic Sicilian village

The post Házak, hajók egy kávé áráért appeared first on Szögedöm.hu.

„Mi mostan a magyar?

  Holt dicsőség halvány kísértete…”

Már Petőfi így írt! És hová fajzottunk azóta?

Árpád apánk büszke örökségéből nem sok maradt. Talán néhány nevével illetett hely, de immár az is eggyel kevesebb. Mert a Városunkat rágó métely miatt az Árpád otthonnal – azazhogy évszázados patinás szép épületével – is szegényebbek vagyunk!

Árpád szelleme pedig – úgy tűnik – teljesen elenyészett. Hozzá fogható vezetőre már régen áhítozik a magyar. Már aki magyar még maradt abból a méltán büszke népből…

„Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég, Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!”

Roncstársadalom, amely megőrizni sem tudja atyái, öregatyái örökségét. Mi mai, nyomorított roncsmagyarok bizony, így élünk. Hagyjuk, hogy selejtes „döntéshozók” holmi „gazdasági érdekek”-re, meg „fejlődés”-re hivatkozva pusztítsák értékeinket, miközben csakis zsebre játszanak. Gyökértelen, bugris félre-vezetők elveszejtik öregatyáink örökségét. Meg is érdemeljük, ha hagyjuk!

Elitünk afrikai szintű… – írta Bogár László

Közelről láttam Afrikát. Így mondhatom, szerintem ez nem egészen helytálló. Az afrikai vezetők gyakronta szeretik a népüket. Bár többnyire helyettük dőzsölnek, de törzsfőnöki szívvel, atyáskodva szeretik koldús népeiket. Ezt a mi mai vezéreinkről gondolkodó ember nehezen hiheti…

Afrika népének bölcsebb fele visszakívánkozik a gyarmati rendbe. A mostani (f)elszabadult (rendellenes) mutyizmusból.
Nekünk is sokat használna, ha monarchia-beli vezetőink, vagy a Horthy-kor nagyjai rendet vágnának mai mutyimestereink között. Klébelsberg Kunó és kora hangulatának megelevenedése pedig a legédesebb álom. A nemzeti összjövedelem hetede kultúrára…
Ezt ma is megirígyelné bármelyik dúsgazdag olajállam is!

Több, mint száz esztendeig állt az „Árpád”, és elálldogált volna még egy másik száz esztendeig…

A régi mesterek száz évekre terveztek és építettek! Nem úgy, mint a műveiket pusztító panelbetyárok…

De egy panel-lelkű, gerinctelen balvezető szétverette az Árpádot! Meglehet, még kárörömmel is tette! A nevéért, vagy a szépségért? Pedig elfért volna bőven, az áruház is benne! Stílusához lehetett volna igazítani az egész leendő környezetét. De nem! Győzött a bugrizmus. A nagyon kevés magyar (tulajdonú) bolt-lánc megjelenésének sem örülhetünk így már tiszta szívvel, a dózer nyomain. Mit várjon a magyar a „külföldi befektetőktől”, ha ezt kapja saját fajtájától. Ha így viselkedik a mi vérünk, mit várjunk gyüttmönt gyarmatosítóktól?

„S saját testvérink, kik reánk készítik A gyász s gyalázat fekete mezét.”

Ajánlott olvasmány: Az Árpád (Nevelő)Otthon kálváriája

De volt egy kincse Szegednek, mely a vízen állt. Nem zavart, mert nem zavarhatott semmiféle „rendezési terv”-et. A Szőke Tisza kikötve is úszott a Szőke Tiszán. Most mikor bajosan zabolázható Szőke Tiszánk többre érdemes mellvédjét is szétverik, érdemes hajdan nevével büszkélkedő ékkövének emlékére visszarévedni. Teknője veszett már, de a lelke, a gőzgépe még 100 évesen is zakatolni tudott!
Lehetett volna új pompában megújult mulatója Szegednek!
De végül lelki „sivatag, lárma, durva kezek” eltakarították.

„Hogy hallgatunk! a második szomszédig Alig hogy küldjük életünk neszét.”

Semmi lázadás, semmi népfölkelés, semmi ébredés. E Város népe ilyen! Halvérű. Nem tiltakozik, mikor kincseitől megfosztják, értékeit szétverik. Roncsország roncstársadalma. E Város-vesztő balvezetést újraválasztó népség meg is érdemli, hogy nincsen Szőke Tiszája. De hiszem, hogy van még – e bolsevista bugrizmus ellenében – egy értő és érző kisebbség. Ők többet érdemelnek!

Magam a legutolsó Szőke Tiszás fórumon azt is hangsúlyoztam, hogy e hajó a Városé! Hiszen az eredeti szerződés – mely 100 forintért(!) adta el – kiköti, hogy azt az új tulajdonosnak Tápé és Szeged idegenforgalmának föllendítésére kell hasznosítani.

A bal vezetés fülei e fórumon ott ültek. Fölismerés helyett kételkedtek és kötekedtek. Ahogy mindig, értékmentés és építkezés helyett hamiskásan luciferkodtak.

Lapunk a vészharangot is kongatta…

“Értékmentő fémkereskedők” kezén a Szőke Tisza!

A Szőke Tiszát széttrancsírozták állami és helyi elöljárók teljes támogatásával. Hallgatólagos semmittevésüknél egyetlen gerinctelen kupecnek sem kell több támogatás!
Márpedig mindig akad fontosabb ügy, amiért méltatlan vezetőink éppen „nem érnek rá” az értékeinket fölkarolni…

Utolsó vészjelként harsogtuk:

  

Most kibelezik a Szőke Tiszát – a tél beálltáig pedig széttrancsírozzák

De semmi foganatja nem volt méltatlan döntéshozóink fejében.

Magam az országgyűlés elnökét is fölhívtam és tájékoztattam az áldatlan helyzetről. A segítségét kértem. A kisujját sem mozdította. Messze van a bűnös várostól egy szegedi gondolat!
De a helyi toronyaljasok szeme láttára zajlott a gyalázat. Nekik nem lehet kifogásuk! Még ennyi se. Az orruk előtt verték szét a Város kincsét, a Város tulajdonát.

Hűtlen kezelés! Ha lenne jog Magyarországon, a Város toronyaljasai már a rács mögül izgulnának a teljes vagyonelkobzásukon…

„Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég, Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!”

Elgondolkoztató persze, hogy mire is való egy választás Magyarországon. Mire, ha arra nem, hogy az ártékony és gyökértelen, gyüttmönt szutykot végre eltakarítsuk. Persze, ha egyáltalán akad még alternatíva…

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel…”

Amíg érlelődik a gondolat, ajánlom a figyelmükbe a hétvégi fényképtárlatot a Szőke Tiszáról… és a maradékáról…

Szőke Tisza fénykép-kiállítás a Fekete Házban

Szöbb Szögedi Jövendőt!

kíván

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító

The post Árpádtól a Szőke Tiszáig… appeared first on Szögedöm.hu.

The post Szőke Tisza fénykép-kiállítás a Fekete Házban appeared first on Szögedöm.hu.

MTI Fotók: Máthé Zoltán

The post A Szőke Tisza gőzös maradványai appeared first on Szögedöm.hu.

A bontás során taton rejtélyes feliratot találtak. Magyarországon nem használt betűtípussal festették oda, hogy „Albatross”. Lehet, hogy a gőzös hadszolgálatot teljesített az első világháborúban.

A trancsírozást végzők a korábbi hosszadalmas és meddő jogi eljárások csúszásait behozva gőzerővel darabolnak. Már a gőzgépnél tartanak. A hajón még mindig tetemes mennyiségű fa alkatrész – padló és oldallemezek, mennyezeti borítás – van, ez nehezíti a lángvágást. Körülményessé válik az esztelen bontás, mert több alkatrészt egyben, sérülésmentesen kell kivenni a halálra ítélt hajóból. Bár a hajó felsőrészének java még megmenthető lett volna, – a Város és a Hon érdekeivel szemben – a trancsírozóknak kedvező (anti)Kulturális Örökségvédelmi Hivatal csak a még mindig működőképes(!) gőzgépet ítélte mentendőnek.

Fotó: szegedpanorama.blogspot.com

A Szőke Tisza süllyedése körül sokféle elmélet látott napvilágot a jégnyomástól kezdve, a fenékszelepek elfagyásáig. Eddig azonban egy dolog biztosnak tűnt: a hajó elnevezése és tulajdonosai. A hajóra évtizedeken keresztül rengeteg festéket kentek, azonban ezek a rétegek az idők során lemállottak, a folyamatos mozgatás, és a munkálatok miatt leperegtek. Így néhány napja hajótaton egy rejtélyes felirat tűnt fel: „Albatross”.

A Szeged Panoráma blog által megkérdezett szakértő, Balogh Tamás, a TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület elnöke a tipográfia alapján német hadszolgálatra következtet, a szóvégi dupla s-ből pedig az I. világháborúra, mivel később már egy s-sel írták a szót.

Balogh szerint a hajó 1918-ban a központi hatalmak bulgáriai konzulátusait és bankjait mentette a bolgár hadsereg összeomlása után, arról viszont nem maradt fenn adat, hogy ezt Albatross néven tette volna.

Az első világháborúban a flotta által rekvirált kereskedelmi hajók listáján szerepel ugyan egy ilyen nevű hajó, de az egy 1916-os építésű tengeri hajó, amely a Trieszti-öbölben teljesített szolgálatot.

Fotó: Illes Tibor / szegedpanorama.blogspot.com

A szakértő szerint ettől még lehetséges, hogy valóban hadszolgálatot teljesített a hajó. Lehet, hogy nem a flotta, hanem a hadsereg vette igénybe, ráadásul a háború vége felé egyre kevésbé figyeltek a pontos névváltoztatásokra. Balogh nem zárja ki azt sem, hogy egyszerűen németnek álcázták a hajót: „az al-dunai vízi úton senki, se az ideges németek, se a németekkel szövetséges, de a magyarokkal nem annyira barátságos környékbeli népek, szerbek, románok – ne lőjenek a hajóra, higgyék csak azt, hogy az egy német hajó és maradjanak veszteg” – véli az egyesület elnöke.

Szén helyett pakura

1917-ben – a Széchenyi István típus tervei alapján – már a legnagyobb magyar folyami termesgőzösöket, a IV. Károlyt és a Zita Királynét, kezdték építeni a Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemében. A hajó az Újpesten készült oldalkerekes személyszállító gőzhajók egyik legnagyobb példánya volt. Hossza 77,4 m szélessége 15,29 m merülése 1,5 méter. Az égéstermékét két kéménybe vezető gőzkazán 800 LE teljesítményt volt képes leadni. A 333-as számú, háromhengeres compound (triplex) gépet pakurával táplálták.

A IV. Károly esetében így szó sem volt a Titanic filmből jól ismert szénporos, hatalmas lapátokat forgató kazánfűtőkről. Itt szinte patikatisztaság uralkodott, hiszen a sok helyett elfoglaló, nehezen tárolható, problémás szén helyett a modernebb pakurát használták fel a hajó üzemeltetésére.
A bontás során először a gépház tetejét távolították el azért, hogy magát a gőzgépet, és a hajtást a korábbi KÖH határozatnak megfelelően egyben, illetve részegységekre bontva ki tudják emelni.

A hajó nevei és tulajdonosai

1917: IV. KÁROLY, Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. (MFTR)
1919: SAS, MFTR.
1930: SZENT IMRE, MFTR.
1944 végén Ausztriába menekítik
1947: SZENT IMRE, MESzHART.
1950: FELSZABADULÁS, MESzHART.
1955: FELSZABADULÁS, MAHART.
1958-ban a MAHART Újpesti Hajójavító Üzemben átépítik turistahajóvá
1976-ban leselejtezik, állóhajó állományba sorolják.
1978: SZŐKE TISZA II., Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat.
1979: discohajóként üzemel Szegeden.
2000: SZŐKE TISZA II., Tiszayacht Kft. A Tápéi-öbölben áll.
2005-SZŐKE TISZA II., Európa Rendezvény Iroda Kft.
2007-SZŐKE TISZA II., Tiszayacht Kft.
2010-SZŐKE TISZA II., Technológia Tudásalapú Vállalkozásfejlesztési Nonprofit Kht.

Forrás: MTI ,Index.hu, Szeged Panoráma

The post Hadihajóként is szolgálhatott a Szőke Tisza? appeared first on Szögedöm.hu.

Szeged már nem a Balkán kapuja immár. Szeged maga a Balkán! A balvezetés tízéves ámokfutása és a kormányzati örökségvédelem teljes impotenciája nyomán az utolsó magyar kétkéményes lapátkerekűt darabolják a fémkereskedők. – Felelős persze nincsen!
A legendás gőzösünket lerohasztó cég Tápé és Szeged idegenforgalmának fölvirágoztatására kapta meg még tizenéve ingyér’. Rongyos száz forintért… A föltétel azóta sem valósult meg. Inkább az ellenkezője. Szőke Tisza nézőbe már legfeljebb csak sopánkodni, sírni mehetünk.
Tehát – mint már húsvétkor is jeleztem – a hajó jogilag a Városra visszaszállt. Reakció semmi. Csak a parttalan sunnyogás! Tele jogásszal a Városháza… De minek is vitatná bárki utolsó és egyetlen lapátkerekű gőzösünket? Hadd vesszen! Ilyen a Balkán!
Mi mostan a magyar? Hát igazán nem sokban különbözik már a lenézett szőröstalpúaktól…
2012-ben a Magyar Állam nem élt elővételi jogával…
Magyarként mélységesen szégyellem, hogy e bűneset szereplői és cinkosai is magyarok. Helyesebben annak mondják rongy-magukat.

   Képek forrása: Szeged Panoráma

Szerencsére hosszabb ideig tartanak a Szőke Tisza bontási munkálatai az eredetileg tervezettnél, így talán még maradt egy, vagy két hónapunk. De két hónap múlva már semmi sem marad a cserbenhagyott gőzösből. A roncs tulajdonosának tervei szerint a jövő héten emelik ki a Szőke Tisza gőzgépét, ami – mivel még ma is működőképes, így – önmagában is nagyobb érték, mint amennyiért hozzájutottak az egész hajóhoz.

Ahogy mondják, értékeket is próbálnak menteni a hajóbontók… Hát persze! Mint az olájok a magyar vasutakat 1918-ban! Kihordani, amit csak lehet, és értékesíteni immár saját tulajdonban…

„Nagyon sok hajót bontunk, így megvan a kellő tapasztalatunk ehhez a munkához.” – nyilatkozták. Ez igazán megnyugtató. Sok magyar érték miszlikbe vágása szárad a lelkükön, és még soha nem vonta felelősségre senki őket. Az örökségvédelem pedig ragyogó munkájukhoz mindvégig asszisztált.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) a hajó egyes részeit védettnek nyilvánította az utóbbi esztendőben. Vajon mit is csináltak az előtte eltelt 10-ben? A gőzgépet például egyben kell kiemelni a hajótestből, mivel ez is védetté lett mire a hajó tönkrekorhadt. „Sajnos nem tudtuk még megsaccolni sem, hogy milyen súlyú a védettség alá került gőzgép, és vajon az a speciális daru, amit lehozatunk jövő hét elején Szegedre, elbírja-e. Ha nem megoldható, akkor valahogy szét kell, hogy szedjük” – magyarázkodnak.

„Most tárgyalunk itt egy hajóépítő céggel… Nincs szívünk összevágni, meg meg darabokba’ konténerbe rakni a lépcsőházat… Ha van itt, márpedig van itt egy szegedi hajóépítő cég, aki most akar valami hasonló projektbe vágni … Mivel eléggé Szeged szívéhez nőtt ez a hajó, megpróbálunk belőle egy pár olyan dolgot megmenteni, amit egy új hajóra, vagy egy másmilyen építésű hajóra fel lehet használni… ” – nyilatkozta Dán Zsolt.

Hát persze, hogy föl lehet használni a darabjait! Föl lehet építeni belőle akár a Szőke Tiszát is !

Még mindig megmenthető a gőzhajó gyalázatos roncsaiból. Valódi hajóépítők (nem pedig hivatásos trancsírozók) tervei szerint lego-szerűen szétszedve – új teknővel – újra összerakható a Szőke Tisza! Csak szándék kérdése…
Pénz az mindig akad, ennél nemtelenebb dolgokra is bőven. – Széchenyi-terv! Erre (lenne) való.

Megértjük, hogy nincs könnyű dolga a bontóknak. De amit tesznek, haszonért teszik. Nem a Város, nem az Ország hasznáért, hanem csakis a saját zsebükért. A többi csak üres hablaty. Ők bizony nyernek ezen az ügyleten is. A vesztes pedig a Város és a magyar nemzet. A vesztesek mi magunk vagyunk, akik láttuk a Szőke Tiszát ragyogni és látjuk a Város és a kormány impotenciája nyomán végképp eltűnni a rozsda és lángvágó sziporkái között.

Szöbb Jövendőt!
kíván a
Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László
elnök

U.i.:  Vajon föleszmél-e valamelyik felelős?
Még van mit megmenteni! Ha most nem lépünk, utána már csak a szánakozás és az elszámoltatás marad…

Képek forrása: Szeged Panoráma

Rádiófölvétel – A Szőke Tisza emlékezete

(Szlavkovics Rita fölvétele)

Ajánlott film: A Szőke Tisza szétdarabolása  Városi Televízió Szeged összeállítása

Ajánlott írások a Szőke Tiszáról: …

http://muemlekek.info/muemlek/szoke-tisza-II-gozhajo.php

• 
  

  “Értékmentő fémkereskedők” kezén a Szőke Tisza!

  Elég abszurdnak hangzik, de abszurdisztánban már ez is szinte természetes: “Értékmentő fémkereskedők” kezén a Szőke Tisza! Saját megjelölése szerint értékmentéssel és fémkereskedéssel foglalkozó társaság nyerte meg utolsó kétkéményesünkre, a szegedi Szőke Tisza…

• <
  

  Eladó a gőzös – cégpóker a Szőke Tisza fölött

  Április 26-án jelenik meg a cégközlönyben a kiírás a pályázatról, melyben az irányár 7 millió forint lesz. Már most több olyan jelentkezőről tud a szegedi Szőke Tisza hajó ügyében eljáró felszámolóbiztos, akik kifejezetten megmentési szándékkal vásárolnák meg az egykor…

• 
  

  Hétmillió forintnyi ócskavas – ez maradt a Szőke Tiszából

  Mármint az egykori szegedi szórakoztató hajóból, ami persze mint kétkéményes dunai gőzös, muzeális értéket is képvisel. Ez utóbbi magyarázó mondatocska akár felesleges is lehet, gondolhatja az olvasó, hiszen mindenki tudja, hogy mi is képezi az utóbbi hetekben a sajtóbéli szen…

• 
  

  Béke úszóház – béke poraira 2012.

  Béke úszóház – béke poraira! Firbás Zoltán fölvétele Fekete(-Fehér) úszó koporsó jelent meg a Tiszán. Színvilágát a Délvidéket járók a rác vizeken járőröző döghalgyűjtő-hajókhoz hasonlíthatnák, de azoknak legalább hajó alakja van. Némelyek azt állítják: ez…

• 
  

  Műtárgyi védettséget kaphatnak a Szőke Tisza gőzös bizonyos elemei

  Bár a szakértői vélemények szerint menthetetlen a Szőke Tisza gőzös teljes hajóteste, bizonyos részei műtárgyi védelmet kaphatnak – közölte csütörtökön a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodája az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a vizsgálat …

• 
  

  Megsüllyedt a Szőke Tisza

  Mit ér Szegednek és vezetőinek, a “toronyaljasok”-nak a Város egyetlen műemlékhajója? Még csak egy fabotkát sem kóstál! Úgy veszett el, hogy azt sem tudnák, hogy elsűllyedt, ha a hírekből nem olvashatnák. No szokott hétköznapi maszatolásaikat azért meg nem imbolygatja…

The post Most kibelezik a Szőke Tiszát – a tél beálltáig pedig széttrancsírozzák appeared first on Szögedöm.hu.

Saját megjelölése szerint értékmentéssel és fémkereskedéssel foglalkozó társaság nyerte meg utolsó kétkéményesünkre, a szegedi Szőke Tisza gőzösre kiírt ártárgyalást – közölte a Csabaholding Kft. felszámolóbiztosa az MTI-vel.

A nyertes egyelőre még nem veheti birtokba a hajót…

A Csabaholding Kft. felszámolóbiztosa, Ézsiás László elmondta, amíg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem nyilatkozik arról, hogy mely részeket veszik védelem alá, nem tudják aláírni az adásvételi szerződést. Emellett a nyertesek nem tudják átvenni a tulajdonukat, de nem kezdődhet meg a hajótest mentése sem. – Ez az utóbbi az, mely mindannyiunkat érint!
A kulturális ökörségek hivatalának – gyakran érthetetlen – tétovázása már jónéhány érték pusztulását okozta csonkországunkban. Ennél súlyosabb károkat csak a mindent átszövő rothadás, a korrupció okozott. „Ékes” példa erre a klasszikus körutunkra otrombított barbárkád esete is, ahol a védelem kijelölésére hivatott hivatal tudományos intézetének vezetője, Somorjay Selysette a teljes épületegyüttesre való védelmet javasolt, majd az Ő eltávolítása után a teljes épületegyüttest földig rombolták. Az egyetlen levédett falat is. Széleskörű balvezetői és ökörségvédelmi nagy összefogással. Milyen érdekes!
Most a Szőke Tiszára is éppen ez a sors vár!

Utolsó kétkéményes gőzösünket még a megsűlyedésekor, jégbeszorító februárban helyezték védelem alá. Az ökörség hivatalának hozzá nem értő közreműködése miatt a kiemelés és mentés nem kezdődhetett meg. Azóta a hajótest még jobban megdőlt.

Ennek ellenére az ártárgyalási kiírásra két pályázó csoport is jelentkezett. Természetese fémkereskedéssel foglalkozó hiénák és egy másik társaság, melynek egy része amatőr hajómentőkből áll, akik már tavasszal is megpróbáltak segíteni az egykori gőzösön. Az árverésen a jobb ajánlattal a „hajómentő fémkereskedők” nyertek. Terveik szerint a menthető részeket kiemelik és újjáépítve a hajót felhasználják majd azokat. A vashulladékot pedig a csoport másik része értékesíti majd.
A hivatali állásfoglalásáig azonban a hajó mentése sem kezdődhet meg. A legsúlyosabb a dologban a szakmai hozzáértés látványos hiánya, mely rövid, vagy hosszú távon egészen biztosan további pusztuláshoz vezet. Roncsországunkban így megy ez rendre: Értékből roncs! Aztán majd jönnek a „hulladékgyűjtők”, a hiénák, és jóllaknak.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodája korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy bár a „szakértői vélemények” szerint  menthetetlen a Szőke Tisza gőzös teljes hajóteste, bizonyos részei műtárgyi védelmet kaphatnak.

A szegedi városvédő egyesület már többször nyomatékosan tiltakozott a Szőke Tisza elherdálása ellen. A hajóteknőnek valószínűleg vadonat újat kell építeni, de a fölépítmény gondos munkával mind megmenthető. A szakértők fölkutatása és fölkérése elengedhetetlen! Ez – felelőtlen ötölgetések helyett – az örökségvédelmi hivatal kötelessége lenne.

A Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemében 1917-ben épített lapátkerekes gőzhajó – a SAS, Szent Imre, Szőke Tisza – a szögedi városkép része. Eladása is bűn volt, óvatlan és tehetetlen kezek pedig a kárt még tovább fokozták.

Egykori cuclista neve „Felszabadulás” lehetne ma mentő ómene!

A Szögedi Védegylet álláspontja szerint a mentéssel párhuzamosan meg kell vizsgálni az eredeti szerződést is, melyben (a nevetségesen jelképes vételár mellett) kikötésként szerepel, hogy a hajót a Város idegenforgalmának fölvirágoztatására kell fölújítani. Mivel ez a kitétel nem valósult meg, így a szerződés semmis. A hajó tulajdonjoga visszaszáll a Városra, ahol pedig pénz van bőven. Ezt a legújabb teljesen fölösleges és elhibázott betonszörnyeteg, a gólemek csodája, ismertebb nevén a Csodák panamája is példázza.

A Szőke Tisza többet érdemel!

Szöbb Szögedi Jövendőt!

kíván

Dr Szabó László

Szögedi Védegylet

alapító

Ajánlott még: Hétmillió forintnyi ócskavas – ez maradt a Szőke Tiszából

Ajánlott olvasmány és képgyűjtemény: Elkelt a szegedi Szőke Tisza gőzös + FOTÓK, VIDEÓ

The post „Értékmentő fémkereskedők” kezén a Szőke Tisza! appeared first on Szögedöm.hu.

Az uniós fejlesztések hozták a bajt, az önerőhöz ugyanis hitel kellett. 

A magyar önkormányzatok eladósodásának egyik fontos oka az európai uniós pénzek nem megfelelő felhasználása – erre a következtetésre jutottak az Állami Számvevőszék ellenőrzései, amelyek eddig soha nem látott keresztmetszetet adnak a magyar önkormányzati rendszer egészéről.
Miről is van szó röviden? Arról, hogy az önkormányzatok ott fejlesztettek, ahol uniós pályázati lehetőségek voltak, ez volt a beruházások közötti szelektálás alapja. Mindez azt is jelenti egyben, hogy nem az volt a kritérium, hogy mit lenne érdemes, illetve szükséges fejleszteni. Amennyiben az uniós pályázatok épp lefedték volna ez utóbbi területeket, akkor nem lenne baj, de sajnos a tapasztalatok szerint ez nem így történt.
Valamennyi önkormányzattípusnál és minden évben hiánnyal zárult a felhalmozási költségvetés. Ennek elsődleges oka az EU-s pályázati lehetőségek által kiváltott fokozott beruházási tevékenység, illetve az ehhez kapcsolódó önerő-igény volt – állítja a Számvevőszék. A negatív egyenleg eladósodáshoz vezet, a folyamatban levő beruházások több mint 1100 milliárd forintos fizetési kötelezettséget jelentenek a jövőre nézve. Ehhez az EU-s és hazai támogatáson, illetve a saját bevételeken felül további több mint kétszáz milliárd forint külső forrás bevonása szükséges a városoknál és a megyéknél – azaz ennyi hitelt fel kell venni.
Az ÁSZ jelentései arra mutatnak rá, hogy az önkormányzatok tényleges fejlesztései nem a kötelező, hanem az önként vállalt, illetve nem a megtérülő, hanem a soha meg nem térülő, „presztizs” beruházásokra koncentrálódtak. Vagyis a beruházások nagy része például nem iskolára vagy a közvilágítás fejlesztésére ment, hanem uszodára, színházra, parkosításra.
Az is gond, hogy az önkormányzatok nagy részénél szinte semmiféle kalkuláció nem készült arra, hogy miből fogják fenntartani a felépített létesítményeket. Miből fogják fűteni, mondjuk az új iskolaszárnyat, üzemeltetni a szennyvíztisztítót, vagy levágni évente a füvet a közparkban? Az önkormányzatok számára likviditási nehézséget okoz az EU-s projektek utófinanszírozása is, ehhez ugyanis pénzügyi fedezet kell, amit sok esetben nem tudnak biztosítani.
Igazai paradoxonról van szó, amiben az EU-s pályázatokat kiíró hatóságoknak is van felelőssége, áttételesen ugyanis lehetővé tették rossz közpénzügyi döntések meghozatalát.

Ezen írást a Civil Városi Unió ajánlotta olvasóink figyelmébe. Kapcsolódó szegedi gondolataikat pedig az alábbiakban olvashatják:

” A fenti cikkben foglaltakat évek óta sulykoljuk a közvéleménybe, sajnos kevés sikerrel. Minden esetre érdemes végiggondolni a szegedi „fejlesztéseket” (élményfürdő, festett kerékpárutak, plázák, járhatatlan díszburkolatok, felesleges villamosvonalak, Agóra, partfalrekonstrukció, lovasszobor-áthelyezés, üresen tátongó, üzletek nélküli sétálóutca) főleg annak ismeretében, hogy Szeged adósságszolgálata már az 50 milliárdhoz közelít és a legújabb hírek éppen a „családi ezüst” kiárusításáról szólnak (Százszorszép Gyermekház, iskolák, Dömötör-torony, nosztalgia villamosok). Maradt-e ebben a városban egyáltalán valami a régi Szegedből? Hol a Virág, a Hági, a Szőke Tisza, a Vigadó, a SZUE, a régi Hungária, a Partfürdő, van-e még iskola, középület, amit nem terhel jelzálog.
Vajon mikor nyílik fel végre a szegediek szeme? Tud-e valaki az elmúlt évekből egyetlen olyan beruházást, ami megtérüléssel, netán munkahelyteremtéssel kecsegtetett? Miért van olyan nagy csönd az élményfürdő fél milliárdos mínusza körül? Hogyan fordulhat elő ebben a városban, hogy még mindig az a Nagy Sándor osztja az igét a DM hasábjain, aki – Szentgyörgyi kollégájával, Dózsával, a COWI Kft-vel együtt – legfőbb felelőse és persze a Pólus Kft. ügyletein keresztül valószínűleg haszonélvezője is az erőltetett látványberuházásoknak? És a legfőbb kérdés: vajon miért asszisztál mindehhez a Fidesz frakció ? ” 
Civil Városi Unió

Szerkesztőségünk véleménye ennél sokkal lesújtóbb: Döbbenetes, hogy milyen ördögi összeesküvésnek lettünk áldozatai. A hiúság vásárán mi lettünk a fölsült bolondok. Bolond ábrándjaink között azonban kijózanító, hogy végül a számlát mégis mi fizetjük. Csak mi! Még az EU-s pénzt is! Hiszen az is a magyar hozzájárulásból forgott vissza…
Nagypolitikusaink azonban – e következmények nélküli országban – biztosan boldogulnak majd busás jutalékaikból… (Sz.)

Hat milliárdos otrombarmolmány a Ligetfürdő helyén.
Hozzávetőleges pénzügyi képlete: Hetedrészére (alul)becsült fürdő (1 milliárd Ft) + Hunguest-hitel (2 milliárd Ft) + EU-s támogatás (3 milliárd Ft) = Otromba betonszörny megfizethetetlen belépőjegyekkel, üresen + elpusztított villák, kibetonozott zöldterület + busásan kistafírozott szocimborák + évi fél milliárd Ft-os csordogáló veszteség.
Tehát az az állítólagosan „befektetett” 5 milliárd Ft 10 év alatt el is csordogál a rendszeres veszteséggel. Két év már eltelt, további négy év alatt elcsorgatjuk a teljes fölvett (Eu-s) támogatást, a rákövetkező 4 évben pedig még a kölcsön teljes összegét is… Ezt nevezik Városunk és Országunk árulói és ellenségei „fejlesztés”-nek. Kétségtelen, ők remekül megélnek belőle! Saját háttérbirodalmunk minden „fejlesztés”-sel szépen fejlődik… (Sz.)

Ajánlott olvasmány (filmmel): Újszeged – Ligetfürdő

Domokos László: Az önkormányzati ellenőrzések tapasztalatai (2012.04.17.)

The post Jajj, csak EU-s pénzt ne! appeared first on Szögedöm.hu.

Hanganyag

(Szlavkovics Rita)

Ajánlott olvasmány még: Eladó a gőzös – cégpóker a Szőke Tisza fölött
Süllyed a lapátkerekes

The post Hétmillió forintnyi ócskavas – ez maradt a Szőke Tiszából appeared first on Szögedöm.hu.

A tájékoztatás szerint a vizsgálat megkezdődött és néhány hónap múlva megszülethet a döntés arról, melyek a szegedi gőzhajó azon elemei, melyeket meg lehet menteni.
A hivatal azért kezdett vizsgálódni, mert bejelentést kaptak a szebb napokat látott 95 éves gőzősről. Azt követően előzetes szakvéleményt kértek a jogszabályban kijelölt közgyűjteménytől, a Magyar Műszaki és Közlekedéstörténeti Múzeumtól. Az intézmény megállapította: a hajó évek óta olyan állapotban van, hogy a test megmentésére nincs esély. Ezért valószínű, hogy csak bizonyos elemei lesznek védettek, hiszen vannak a hajón olyan részek, melyek a kulturális javak szempontjából értékesek – közölte az iroda. Jelenleg a szakértői véleményeket várják a védendő részekről, a vizsgálat néhány hónapot vehet igénybe.
A Szőke Tisza a közelmúltban süllyedt meg a tápéi téli kikötőben, miután az olvadó jég benyomta a gőzhajó elkorrodálódott oldallemezét és a hajó kajütablakain beömlött a víz. Rossz állapota miatt korábban nem kapott engedélyt arra, hogy a folyóparton horgonyozzon, így 2000 óta áll a téli kikötőben.
A Szőke Tisza gőzhajó felújítására a Technológia Tudásalapú Vállalkozásfejlesztési Nonprofit Kft. 2010-ben 556 millió forint támogatást nyert, a cég azonban nem tudta előteremteni az önrészt, ezért kihátrált a pályázatból.
A Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemében 1917-ben építették meg a lapátkerekes gőzhajót, amelyet 1919-től SAS, majd 1930 és 1944 között Szent Imre, később Felszabadulás, végül Szőke Tisza néven jegyeztek. 1958-ban átépítették, ettől kezdve üdülőhajóként, majd 1973-tól állóhajóként, diszkóként is működött és a szegedi városkép elválaszthatatlan részévé vált. Utoljára ötven éve újították fel.

(MTI)

The post Műtárgyi védettséget kaphatnak a Szőke Tisza gőzös bizonyos elemei appeared first on Szögedöm.hu.