2. 1933 márciusa és júliusa között Ukrajnában annyi ember halt meg, mint a megelőző öt év során összesen. Az éhínség során az ukrán falusi lakosság mintegy egyötöde halt meg.

3. Míg az ukrán történészek az éhínség kapcsán etnikai indíttatású genocídiumról beszélnek, az orosz kutatók ezt határozottan cáfolják, mivel – érvelnek – 1932-33-ban nemcsak az ukránok, hanem a Szovjetunió más etnikumú lakosai is tömegesen szenvedtek éhhalált.

4. Az ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Szociális Kutatóintézete által közzétett adatok szerint a holodomor során 1,4 millió gyermek vesztette életét.

5. Az éhezés mellett sokan a legyengült szervezetet megtámadó vírusos megbetegedésekbe, főként maláriába vagy tífuszba haltak bele.

6. A szülők az éhezés elől sok esetben a legközelebbi város gyermekotthonába vitték gyerekeiket. Szemtanúk visszaemlékezései szerint az otthonok lépcsői reggelenként tele voltak kicsikkel.

7. A szovjet hatóságok rendkívül keményen megbüntették azokat, akik ellenálltak a kollektivizálásnak, megtagadták a terménybeszolgáltatást, esetleg elrejtették gabonájukat.

8. A sztálini rezsim évtizedekre teljes hírzárlatot rendelt el az éhínség kapcsán, és az elhallgatási stratégiai részeként egészen 1933-ig visszamenőleg titkosították a népességi statisztikákat.

9. A nélkülöző parasztok az éhínség alatt – ha nem volt más – a füvet, fakérget, kukoricacsutkát, rothadt krumplit, de még a macskát és kutyát is megették. A kilátástalan helyzetben felütötte fejét a kannibalizmus, amit a szovjet hatóságok „A gyereked megevése barbár cselekedet” feliratú plakátokon ítéltek el.

10. Bár Walter Duranty, a The New York Times szovjet tudósítója tudott az éhínségről, mindvégig tagadta, hogy milliók haltak volna éhen.

(forrás: mult-kor.hu)

The post 10 tény az ukrajnai éhínségről appeared first on Szögedöm.hu.