A kulturális szakember elmondta, az idei fesztivált is – amely immár a huszadik – a műfaji sokszínűség jegyében szervezték meg. A rendezvénysorozat különlegessége, hogy amatőr és professzionális fellépők műsorai egyaránt megtalálhatók a programkínálatban: az egyetemen működő művészeti csoportok és művészi ambíciókkal rendelkező hallgatók mellett neves előadó- és alkotóművészek egyaránt bemutatkoznak a város és az egyetem polgárai előtt.
A már a fesztivál megnyitója előtt, csütörtökön 12 órakor, elindul egy különleges programsorozat: a Vers Délben. Minden délben az SZTE Rektori Hivatal épülete előtt, a Szent-Györgyi Albert szobornál egy egyetemi polgár – hallgató, oktató, dolgozó – vagy egy szegedi  lakos elmondhatja, felolvashatja, előadhatja egyik kedves versét. A kezdeményezés a fesztiválzárás után is folytatódik.
A fesztivál megnyitója is bemutatja a rendezvénysorozat összművészeti jellegét: Molnár Gábor fotókiállítását láthatja ekkortól a közönség, aki ha éppen nem fotografál, a Fool Moon vokálegyüttes tagja, így az eseményről nem hiányoznak majd zenésztársai sem.
A zene hagyományosan hangsúlyos helyet kap a rendezvénysorozaton. Fülei Balázs zongora-, Pavlovits Dávid gitárművész ad hangversenyt a következő hetekben, a fesztivál vendégeként koncertezik a Kaláka, a Fabula Rasa, Herczku Ágnes és Nikola Parov, a Cimbaliband, a Zűrös Banda, Gubás Gabi és az Éjszakai Nesz trió, valamint a Meszecsinka duó is. Edith Piaf születésének századik évfordulója alkalmából pedig Szilágyi Enikő emlékestjén vehet részt a közönség.
Az irodalom és a zene találkozása várja a nézőket a Szegedi  Egyetemi Színház „míg szívemben körbeérsz” című produkcióján, de újra játsszák Reginald Rose Tizenkét dühös ember című művét, amelyet Barnák László rendező hivatalos bírák, ügyészek, ügyvédek és egyetemi hallgatók szereplésével állított színpadra tavaly hatalmas sikert aratva. Hosszú évek óta a fesztivál fontos eleme a színházi nyílt nap, de nem hiányozhat a programok közül a slam poetry sem, és Reök-palotában Bálint András bemutatja Heltai Jenő író, költő, újságíró ostromnaplója alapján készült estjét is.

The post Huszadik alkalommal rendeznek Őszi Kulturális Fesztivál Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

Az együttműködés értelmében az ELI (Extreme Light Infrastructure) kutatóközpont és az egyetem munkatársai a jövőben segítséget nyújtanak egymásnak a tudományos kutatásokban, továbbá képzések és képzési programok megszervezésében, valamint részt vesznek az egymás intézményeiben folyó képzéseken – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Szabó Gábor rektor hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás várhatóan számos kutatási és üzleti beruházást vonz a világ minden részéről Szeged térségébe. Hozzátette: az együttműködésre azért is nagy szükség van, mert ennek hiányában az SZTE fizikaoktatását „tökéletesen összeboríthatná az ELI”, hiszen egy világszínvonalú létesítmény, jó fizetéssel vonzaná a fiatal szakembereket, ha viszont együttműködnek, akkor ez „nem egy egyirányú utca”.     A megállapodást az ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt első fázisának keretében írták alá. A központ első megvalósítási fázisa 36,9 milliárd forint támogatási összeggel bír, melynek 85 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.     Lehrner Lóránt a projektről szólva elmondta: az építkezés elindult, az eddigi előrehaladást látva határidőn belül be tudják fejezni a beruházást. Jelenleg a mélyalapozás folyik, ami augusztusig be is fejeződik. A tudományos oldalon a nagylézeres közbeszerzés most fejeződött be, eredményhirdetésre várnak, és ha minden jól megy, a szerződéskötés után a berendezések tervezése, kivitelezése is elindulhat idén.
Hozzáfűzte, hogy a kutatók felvétele tavaly szeptember óta folyamatos. Év végéig 170 szakemberrel kell feltölteni a kutatói bázist, jelenleg 105 főnél tartanak. „Minél többet szeretnénk Magyarországról felvenni (…), de nagyon sokan jönnek külföldről is, Dél-Koreából, az Egyesült Államokból, Olaszországból, Spanyolországból, Németországból, Angliából, Franciaországból, Svédországból, Indiából” – mondta.     Az ügyvezető kitért arra is, hogy az SZTE-vel kötötték az első megállapodást, de a későbbiekben még más magyarországi egyetemekkel is terveznek hasonlót, illetve folyamatban van 25 külföldi, nagyhírű kutatóintézettel a megállapodás aláírása.     Az ELI-ALPS projekt célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik majd az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi lehetővé.

The post Együttműködési megállapodást kötött az ELI és az SZTE appeared first on Szögedöm.hu.

Varró András, a szervező Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnöke, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese elmondta, hogy a rendezvény fő célja a középiskolai diákok tudomány iránti érdeklődésének felélesztése. Emellett meg szeretnék győzni az ország legtehetségesebb diákjai közül válogatott hallgatóságot arról, hogy tanulmányaik helyszínéül a Szegedi Tudományegyetemet válasszák, és kutatói pályafutásukat is itt kezdjék majd el.
A professzor emlékeztetett arra, hogy a rendezvénysorozatot – amely mára az országban egyedülálló, több korosztályt érintő tehetséggondozó programmá bővült – 2012-ben indították el, amikor az egyetem egykori rektora, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulóját ünnepelték.
Ada Yonath – aki 2009-ben vehette át a tudományos elismerést a riboszómakutatás terén elért eredményeiért – felidézte, hogy több évtizede maga is találkozott Szent-Györgyi Alberttel, aki akkor hozzá hasonlóan izomkutatással foglalkozott.
Az izraeli biokémikus előadásában kifejtette, egész életében a kíváncsiság vezette, ez gyermekkorában kisebb balesetekkel – csonttörésekkel, tüzekkel – járt. Tudományos érdeklődése hamar a fehérjeszintézis irányába, a természetben univerzális, minden sejtben nagyon hasonlóképpen működő riboszómák felé fordult. A sejtek e apró „üzemei” nagyon kis hibarátával rendkívül gyorsan állítják elő a fehérjéket.
Ada Yonath elmondta, hogy az antibiotikumok több mint 40 százaléka a fehérjeszintézis folyamatát támadja, ezek többsége a riboszómákat blokkolja. Munkatársaival jelenleg azt vizsgálja, milyen módszerekkel lehet fellépni az egyre komolyabb problémát okozó antibiotikum-rezisztencia ellen. A tudós közölte, találkozott a Szegedi Biológiai Kutatóközpont e területen dolgozó csoportjaival, és elképzelhetőnek tartja, hogy közös kutatásokat is folytatnak majd.
Aaron Ciechanover, aki 2004-ben vehette át a kémiai Nobel-díjat az ubiquitin mediálta fehérjebomlás felfedezéséért, a találkozó előtti órákat – ahogy fogalmazott – csillogó szemű, tudományra éhes szegedi középiskolásokkal töltötte. A diákok többek között azt kérdezték tőle, mi kell ahhoz, hogy valakiből sikeres tudós legyen. A kutató szerint kemény munka, elhivatottság, olyan mentorok, akik mutatják a helyes utat, valamint szerencse is, de ez utóbbi jön magától is, ha az első három feltétel adott.

A biokémikus úgy látja, világjelenség, hogy a fiatalok egyre kevésbé érdeklődnek a tudomány iránt. Ez ellen a kormányzatoknak aktív szerepet vállalva kell föllépniük, hiszen a tudomány és a technológia fejlődése nélkül nincs jövő – fűzte hozzá.
A kormányok ösztöndíjjakkal, kutatási támogatásokkal tehetik vonzóvá a tudományos pályát, emellett fontos a sikeres példák bemutatása is, amelyekkel inspirálni lehet a fiatalokat – hangsúlyozta Aaron Ciechanover.
A tudós előadásában a fehérjebomlás folyamatáról beszélt. Mint mondta, ezzel a területtel mentorával, a magyar gyökerekkel rendelkező Avram Hershkóval együtt kezdett foglalkozni. Felfedezték, hogy az ubiquitin nevű molekula az, amely megjelöli azokat a fehérjéket, melyek „ideje lejárt”. Kiderült, hogy a vegyület emellett számos más, a sejten belül zajló fontos folyamatban is szerepet játszik – tette hozzá.

(MTI-SZTE)

The post Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozója Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

Öt hallgató részesült fejenként 200 ezer forintos fődíjban. Korábbi években még soha nem nyert három vegyészhallgató Sófi-fődíjat. Ráadásul mindhárman másodéves mesterszakos hallgatók: Hancsákné Dudás Csilla kettős hidroxidok rétegei közé katalitikus hatású részecskék bejuttatásával új, heterogén katalizátorokat állított elő. Kutus Bence kalciumionok cukorsavakkal alkotott vegyületeinek egyensúlyi és szerkezeti vizsgálatával foglalkozik. Tasi Ágost Gyula cukorszármazékok és fémionok közötti, lúgos közegben fennálló kölcsönhatásokat és az alumíniumgyártásban szereplő oldatok elméleti kémiai modellezését vizsgálja. Bozóky Benedek V. orvostanhallgató rákkutatás új területén elért eredményeiért részesült ebben az elismerésben. A stockholmi Karolinska Intézetben a ráksejtek és a körülötte levő normális szövetek egymással való kölcsönhatását vizsgálja, amely új gyógyszerek kutatásához és kezelési eljárásokhoz vezethet. Az alapítvány történetében először fordult elő, hogy Nyerges Ákos II. MSc biológushallgató az összegyetemi 200.000 Ft-os és a biológushallgatók 100.000 Ft-os ösztöndíját is elnyerte. Kiemelkedő eredményeket ért el olyan genetikai mérnöki módszerek fejlesztésével, melyekkel az evolúciós folyamatok célzott felgyorsításával az élőlények életfolyamatait könnyebben lehet tanulmányozni.

Folytatva a korábbi évek hagyományait, öt, fejenként 50 ezer forintos különdíj is kiosztásra került. A Sófi-alapítvány nagyon fontosnak tartja az értékteremtő és az igazi értékeket közvetítő újságírók támogatását. Papp Melinda végzős kommunikáció és médiatudomány szakos hallgató kiemelkedő díjainak köszönheti a Sófi-különdíj elnyerését: 2012: Az év Ifjúsági Sajtódíjasa 2012: Az év diák-videóújságírója 3. helyezés, 2013: Országos Diákfilmszemle, a zsűri díja. Jagodics Balázs II. MA pszichológushallgató a munkahelyi kiégés-szindrómát vizsgálja tanárok körében. Schuszter Tamás, a GTK pénzügy szakos hallgatója a devizapiacokat érő külső és belső sokkok nyomán fellépő fertőzési hatásokat, illetve a monetáris politika erre vonatkozó válaszlépéseinek hatásfokát kutatja. Mátyus Ákos közpolitika szakos hallgató a határon túli magyar közösségek helyzetét és nemzetpolitikai kérdéseket tanulmányoz. Kecsenovity Egon elsőéves mesterszakos vegyészhallgató az emberi hajszálnál ezerszer vékonyabb szén nanoszerkezetek előállításával foglalkozik.

Március 20-án megrendezte a szokásos évi biológuskonferenciát a Sófi-alapítvány, ahol Nyerges Ákos mellett Kocsis Kitti doktorandusz az agyi glükóz-és oxigénhiányos állapot következtében fellépő idegi károsodás és ennek kivédését célzó hatóanyagok vizsgálatáért kapta meg a 100-100 ezer forintos ösztöndíjakat.

Az alapítvány tradicionális díjátadó ünnepségére július 6-án kerül sor az SZTE Tanulmányi és Információs Központban. Ebben az évben a díszvendég, Vásáry Tamás világhírű Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas karmester, zongoraművész és Szabó Gábor rektor adják át a Sófi-ösztöndíjakat.

The post Közel másfélmillió forintot nyertek el az idei Sófi-ösztöndíjasok appeared first on Szögedöm.hu.

Homoki-Nagy Mária, az SZTE oktatási rektorhelyettese az egyetem vezetése nevében köszönetet mondott a füvészkert korábbi és jelenlegi igazgatójának, illetve összes dolgozójának a kitartó és áldozatos munkáért. Kiemelte, hogy a füvészkert működtetésével kapcsolatos munka nehézségeit kizárólag az itt dolgozók tudják és érzik, mivel az ide érkező látogatók a gyönyörű növényeket, kerteket és üvegházakat látják, de az ezek mögött lévő erőfeszítéseket nem. Ezért köszönet és hála illeti a kert minden dolgozóját, azokat, akik felvállalták a beruházással kapcsolatos rengeteg nehézséget és mindazokat, akik bármilyen módon segítették az itt zajló munkát.

A rendezvényen Kósa Géza, a Magyar Arborétumok és Botanikuskertek Szövetségének elnöke is gratulált az új üvegházhoz, és ismertette a füvészkertek fontosságát a 21. században. – A kert soha sincs kész – hangzott el beszédében, ezzel utalva arra, hogy a botanikus kertekben nemcsak az állandóan virágzó, termő növényekkel kell foglalkozni, hanem a háttérben meghúzódó sok más teendővel is. Napjainkban a gyűjteményes kertek feladat nemcsak az egyes fajok gyűjtése és gondozása, hanem a biodiverzitás, biológiai sokféleség megőrzése és környező világunk fontosságának megértetése az állampolgárokkal. A füvészkertek fontossága felértékelődik a 21. században, mivel számos olyan fajt őriznek és gondoznak, melyek természetes élőhelyükön már nem léteznek, így kulcsfontosságúvá

A régi, korszerűtlen üvegház helyén a sok munka és a közel 250 millió forintos befektetés eredményeként most egy két részre osztott, több mint 500 négyzetméteres új üvegház áll, melynek egyik felében a melegebb, nagy páratartalmat igénylő növények kaptak helyet, mint például a dél-afrikai papagájvirág, az Európában dísznövényként ismert csavarpálma, a kakaó növény és a banánfa. Az új üvegház hátsó részében még láthatóak a régi üvegház tartóelemei, mivel ezeket annyira benőtték a növények, hogy nem lehetett biztonságosan eltávolítani. Az üvegház ezen részében 22-24 Celsius-fok közötti hőmérsékletet és 90 százalékos páratartalmat biztosítanak a növények fejlődéséhez – árulta el Veprikné Németh Anikó, a füvészkert igazgatója. Az üvegházban egy fűthető vizű beton tavat is kialakítottak, melyben új vízinövények elhelyezését tervezik, valamint a tó körüli ágyásokat folyamatosan töltik fel, és helyezik el a növényeket. A helyiségben galériát is kialakítottak, mely nem sak a növények tárolására szolgál, de gyönyörű látványt is nyújt a teljes üvegházra. A ház másik felében a hűvösebb, száraz környezetet igénylő, sivatagos vidékhez alkalmazkodott növények, különböző kaktuszfélék kaptak helyet. A gyűjteményben a furcsa nevű fűfafélék családjába tartozó levélszukkulens számos faja mellett a széles körben elterjedt pozsgafa vagy majomfa és a Dél-Afrika keleti részén honos „dögvirág” is megtalálható. Az új, korszerű üvegház a tavaszi szezonkezdésre teljesen készen áll majd, hogy fogadja a látogatókat, akik a füvészkert 17 hektáros területén található mintegy 5000 növényfajt is megtekinthetik.

(kép, szöveg:SZTE info)

The post Átadták az SZTE Füvészkert megújult üvegházát appeared first on Szögedöm.hu.

Szabó Gábor elmondta: idén az SZTE a zöld egyetemek világranglistáján a 35. helyet szerezte meg, ezzel kiemelkedően a legjobb eredményt érte el egész Kelet-Közép-Európában. Magyarországról egyébként öt intézmény indult.
A szegedi egyetemnek azért is fontos mindez, mert az is feladata, hogy példát mutasson környezettudatos életvitelből a hallgatóknak. Az egyetem helyezése a kezdetektől folyamatosan javult, annak ellenére, hogy a résztvevők száma három év alatt a háromszorosára nőtt, és a nevezők fele nyugat-európai vagy észak-amerikai – emelte ki a rektor.
Szabó Gábor közölte: az SZTE sikeréhez hozzájárult az is, hogy az utóbbi időben sokat lépett előre a napenergia- és a geotermikusenergia-felhasználásban.
Az UI versengésében a világ egyetemeit bizonyos zöld mérőszámok alapján állítják rangsorba. Először egy listáról választották ki az egyetemeket, amelyek a felkérés alapján válaszolhattak a kérdőívekre, később azonban már bárki csatlakozhatott. A felmérésben 2010-ben 34 ország mintegy 100 egyeteme, 2013-ban pedig már 61 ország 301 egyeteme vett részt.
A kérdőívet a résztvevők maguk töltik ki. A felmérés hat témát ölel fel: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás.
Ezúttal az angol University of Nottingham lett a legjobb, az ír Cork National University végzett a második helyen és az amerikai Northeastern University a harmadikon.
Az öt magyar induló közül a Debreceni Egyetem a 140., az Óbudai Egyetem a 267., a Budapesti Corvinus Egyetem a 285., az Eötvös Lóránd Tudományegyetem pedig a 286. helyen végzett.

The post A világ leginkább környezettudatos egyetemei között van a szegedi appeared first on Szögedöm.hu.

A lap szerint az SZTE klasszika-filológia szakos hallgatója három éve foglalkozik titkosírással, kódfejtéssel. Vadai István irodalomtörténész segítségével közel harminc titkosírást tört már fel, köztük olyan emberek leveleit, mint II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, Bercsényi Miklós, Teleki Mihály vagy II. Rákóczi György.

A most megfejtett iratot eddig „nagybajomi rejtélyként” emlegették a helyiek, és az Irodalomtudományi Intézet már régóta várta, hogy valaki megoldja. A titoktörő páros közös előadása előtt egy hetet kapott a feladatra, és bár először maguk sem gondolták volna, de sikerült megfejteniük a szöveget. Sőt, a lánynak végül csak pár percébe került, hogy megoldja azt, amit több mint kétszáz év alatt senkinek sem sikerült.

A dokumentumot Pálóczi Horváth Ádám költő írta, és nagy valószínűséggel az egyetlen fennmaradt kötete egy 12 részes könyvsorozatnak, melyet az író megfejtett, lefordított, majd ismét kódolt. A szöveg szabadkőműves nagymesterek életrajzainak gyűjteménye. Köztük szerepel Aquinói Tamás, Noé, sőt még Ádám története is.

The post Szabadkőműves-titkosírást fejtett meg a szegedi doktorjelölt appeared first on Szögedöm.hu.

Alapképzésben 6230 elsős kezdheti el tanulmányait az SZTE-n, közülük 5065 diák államilag támogatott formában – mondta a professzor a sajtótájékoztatón. Hozzátette: mesterképzésre 1004 diákot államilag támogatott, százat önköltséges helyre vettek föl.
Alapképzésre felvettek számát vizsgálva az SZTE az ELTE mögött fej-fej mellett Debrecennel a második, harmadik helyen áll – tudatta az egyetemi tanár.
Összességében az új tanévre a tavalyinál mintegy kétszázzal több hallgató iratkozhat be államilag támogatott helyre az SZTE-n – közölte a rektor.
Szabó Gábor kifejtette, egyelőre fenntartható pályán maradt az SZTE, biztosítottak a feltételek ahhoz, hogy nemzetközi mezőnyben versenyképes intézményként működjön tovább.
A fizikus akadémikus szerint az egységes tanárképzés újraindulásának első éve örvendetes változásokat is hozott, újraélednek a természettudományos tanárszakpárok, így ismét indul matematika-fizika szakos képzés Szegeden.
Homoki-Nagy Mária oktatási rektor-helyettes elmondta, a megváltozott felsőoktatási szakképzés az SZTE valamennyi karán népszerű volt a diákok körében, és kiemelkedően sokan tanulnak majd ebben a formában gazdaságtudományi, informatika és jogi szakterületen.
Az egészségügyi képzési területen – orvos-, gyógyszerész-, fogorvosképzés mellett a leendő védőnők és gyógytornászok esetében – lényegében az intézményi kapacitás jelentette a felvehető létszám korlátját – tudatta a professzor.

The post Ponthatárok – Őrzi meghatározó helyét a hazai felsőoktatásban az SZTE appeared first on Szögedöm.hu.

Az egyetem dolgozóinak többsége ebben az időszakban veszi ki szabadságát – mondta a szóvivő.
Az egységes szabadságolás az oktatás és az adminisztráció teljes körére kiterjed, így zárva lesznek a rektori és dékáni hivatalok és a könyvtárak, illetve a gazdasági és műszaki főigazgatóság is – közölte.
Hozzátette: kivételt csupán a betegellátó intézmények és a kollégiumok jelentenek, ez utóbbiakat kereskedelmi szálláshelyként hasznosítja nyáron azt SZTE.
Az SZTE szenátusának döntése alapján 2013. december 22. és 2014. január 5. között is üzemszünet lesz az intézményben. Az egyetemi épületekben – nem veszélyeztetve a betegellátást és egyéb, folyamatosan elvégzendő feladatokat – a műszakilag megengedhető minimumra állítják az energiafelhasználást. Hasonló intézkedéssel mintegy 150 millió forintot sikerült megtakarítani a 2012/2013-as tanévben – tudatta a szóvivő.
A szenátus figyelembe vette, hogy hallgatók számára a nemzeti felsőoktatási törvény, illetve az SZTE tanulmányi és vizsgaszabályzata által előírt 14 hét szorgalmi időszak, 6 hét vizsgaidőszak, valamint egy utóvizsga hét maradéktalanul rendelkezésre álljon. A 2013/2014-es tanévben így nem lesz központilag elrendelt őszi és tavaszi szünet – közölte Újszászi Ilona.

The post Két hétre bezár a szegedi egyetemi épületek nagy része appeared first on Szögedöm.hu.

Galambos Gábor elmondta: a projekt a felsőfokú szakképzéstől a mesterképzésig felöleli az egész felsőoktatási struktúrát.
A felsőoktatási intézmények világszerte egyre inkább arra törekednek, hogy képzéseiket, azok szakmai tartalmát a hallgatók leendő munkáltatóinak az igényeihez, a munkaerő-piaci szereplők elvárásaihoz igazítsák. Ebbe a folyamatba kapcsolódott be az SZTE is.
Az SZTE három kara, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, a bölcsészettudományi kar, valamint a természettudományi és informatikai kar mintegy 160 millió forint uniós támogatást nyert el képzéseinek korszerűsítésére.
A kimenetorientált képzésfejlesztés a dél-alföldi régió szolgáltató egyetemén című pályázat ügyvivője a pedagógusképző kar volt.
A cél az volt, hogy olyan képzést kapjanak a hallgatók, amelyet a munkaerőpiac elfogad. Ennek érdekében sok külsős munkatárs is részt vett a projektelemek kidolgozásában. Fontos része volt a programnak angol nyelvű tananyagok készítése, hogy az európai felsőoktatási környezetben is jobban tudjanak mozogni a hallgatók.
Jancsák Csaba a projekthez kapcsolódó, a munkáltatókat érintő kutatás vezetője elmondta: a képzések regionális gazdaságfejlesztő hatása miatt az egyetem a térségi munkáltatók egész spektrumát igyekezett feltérképezni. Két módszer alapján végezték a kutatást, kérdőíves megkereséssel és személyes interjúkkal. A kérdőíves megkeresésre 550 munkaerő-piaci szereplő jelzett vissza, közülük 80 céggel személyes adatfelvétel történt, 50 képviselőjével pedig személyes interjút is készítettek.
A cél az volt, hogy ne csak általános munkaerő-piaci felmérés készüljön, hanem egy szakmaspecifikus elvárásrendszer jöjjön létre – magyarázta.

The post Munkáltatói igényekhez igazítja képzését a Szegedi Tudományegyetem appeared first on Szögedöm.hu.