Tápai Antalnak és gazdag örökségének pedig leginkább a szobraival tisztelöghetünk.
Azazhogy… tisztelöghetnénk!

Korábban így vetődött föl a kérdés:

Hol álljon a Hállóvető?

Persze a halászatnak több szobor-öröksége is akad Szögedön…

Bizony, nem elírás: Hállóvető! – Hiszen régi magyar, de különössen szögedi nyelvünkön a „hálló” az csakis két „ell” löhet! Holmi „akadémikus” aszfaltbetyároktól nem hagyhatjuk saját hellyesírásunkat megtiportatni. A szögedi „Hállóvető” tehát véletlenül sem „háló”-kat, azaz „alvó”-kat dobál, hanem csakis halászszörszámot, vagyis „hálló”-t vet, hajít. (Aki nem hiszi, járjon utánna! Pl.: Bálint Sándor: Szegedi szótárában…)

A Hállóvető csakis Tápai-párjával, a Hállóhúzókkal állhat!
A Hállóhúzók (egyik elkészült változata) ma a Fehértói Halgazdaságban „bújdosik”…
De mivel Hállóvetőből kettő is van, így akár közre is foghatják a Hállóhúzókat.
Méretösebb másolataik illendően állhatnának Szöged belvárosában a partfal mellvédjén!

Létezik persze egy kevésbé ismert Hállóvető is, amely a halászt nyugalmasabb helyzetében, inkább „Hállógató” alakban ábrázolja…

Szanka József érdeme, hogy „mögkerült” a „Készülődő hállóvető” szobra is.

Állhat a közismert(ebb) és ez az elfeledett Hállóvető a parti mellvéd egy kiszélesített részén az Öreg híd lábának egyik, ill. másik oldalán…
A Hállóhúzók meg elférnek – tőlük függetlenül is – másutt.

A Hállóvetők kiemelt hellye löhet a tisztösséggel fölépítött vizibástya is!
Vizibástya, de melyik? Merthogy jelenleg csak a déli vizibástya áll. Az északi talapzata valahol a Béke úszóház hellyénél bújik a méllyben. Amennyiben mind a kettőt fölépítjük végre a Város tisztösségére, úgy mind a kettőnek – Hállóvetőnek és Hállóhúzónak – hellye löhet.
Jelen csonkatornyunkat azonban évről évre elönti a víz, így odatönni hállóvetőt, vagy -húzót teljösséggel fölöslegös lönne, hiszen (évente) elnyelné a víz…
Mög köll hát emelni!

Természetesen a (déli) vizibástya megmagasításával egy útonátívelő híddal összekötve már méltó lehetne a Hállóvetőhöz… Az északi vizibástya pedig még jobban benn áll(t) a vízben, így még jobban kiemelhetné a Hállóvető alakját… Két vizibástya – két Hállóvető!
Bár a hállót ugyan nem bástyáról vetették, de a művészi alkotás(ok) kiemeléséhez e hangsúlyozó talapzat(ok) ma kivállóan alkalmas(ak) lehet(nek)…

Pöndölhállósunkból bizony kettő van!
Miként hősből is a hősök kapujánál…

A „lendületes” után itt a „készülődő” is…

Párban lönnének igazán szépök!

A Pöndölhállóvető szobra alatt pedig évente mögröndözhető a Pöndölhállóvető Verseny is!

Igen! Sport-halászat !!! Ha már betiltották, legalább sportban éljen túl !

Szöbb Szögedi Jövendőt!

kíván

Tisztelettel:
Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök.

…

Ajánlott olvasmány még:

Hol álljon a Hállóvető?

Szögedi halak – Hallevek és Hallénapok

Hállóvető

A Hal téren halas szobrok, halászhállós játékok

Tápai Antal Pöndörhálóvető szobra

http://szegedma.hu/hir/szeged/2010/09/a-hal-teren-halas-szobrok-halaszhalos-jatekok.html

Halászszobrok – Szögedi Védegylet

Megvalósulhat Tápai Antal álma, a Hálóvető újraalkotása?

The post Tápai örökségéről tisztösséggel – a 115. szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

Szabó László bízik abban, hogy újból népszerűvé válik a közadakozás, amely jelentős hagyományokkal bír Európában és Magyarországon is. Úgy gondolja, egy jelentős köztéri alkotás létrehozását magánszemélyek mellett a multinacionális cégek is támogathatják. Tápai Antal Hálóvetőjének újraalkotása lehetne az első bizonyíték erre.

“Tele van a város nálam gazdagabb emberekkel, mégis azt tapasztalom, hogy szinte senki nem csatlakozik hasonló felajánlásokhoz. Nem láttam olyat sem, hogy egy képviselő felajánlotta volna egyhavi tiszteletdíját bármilyen célra. Pedig Pál leveléből is ismert, hogy a jókedvű adakozót szereti az Isten” – nyilatkozta lapunknak Szabó Lászlóvolt képviselő, a Szögedi Védegylet elnöke. Ma 30 éve hunyt el Tápai Antalszobrászművész, aki szinte egész életét Szegeden töltötte. Művészeti teljesítményét pártállástól függetlenül elismerik, nem véletlen, hogy Szegeden több embernek is szívügyévé vált a Hálóvető szobor felállítása.

Szabó korábban szórólapokon népszerűsítette, hogy állítsák fel az alkotást két “testvérével” együtt, majd idén 100-100 ezer forintot ajánlott fel a megalkotásukra. Mint utaltunk rá, nem ő volt az egyedüli, id. Szilágyi Árpád, a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület vezetője és Kiss Ernő, a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója is szeretné, ha a Hálóvető köztéri szobor lenne.

A jobboldal volt képviselője azonban pesszimista felütését részben helyre tette azzal, hogy az angol vadkapitalizmus is “eredeti tőkefelhalmozással” indult, majd a gazdagok úgy érezték, ebből valamit vissza is kell adni. Több köztéri szobor talapzatán olvasható Nagy-Britanniában az adományozó neve, ez akár Szegeden is megvalósítható lenne. “Ne azt kérdezd, mit tud érted tenni a hazád, inkább azt, hogy te mit tudsz tenni a hazádért” – citálta Kennedyt az orvosként praktizáló volt képviselő. Úgy gondolja, a magánszemélyek, az önkormányzatok mellett a cégek, a Szegeden hasznot termelő multinacionális vállalatok is felajánlhatnának teherbírásuknak megfelelő összeget. Hozzátette – habár “örök ellenzéke” volt a városvezetésnek – egyáltalán nem gondolja azt, hogy baj lenne, ha a baloldali politikusok is fontosnak tartanák Tápai életművének gondozását.

Halálának 30. évfordulóját tökéletes időpontnak tartja arra, hogy elkezdjék a tervezést, a megvalósítás előkészítő mozzanatait. Szomorú aktualitásnak tartja, hogy a Tiszán már nem lehet halászni, szerinte inkább megfelelően szabályozni kell ezt a kérdést, ami semmiképpen sem jelenti a betiltást. “Szeged létét is a halászatnak köszönheti, még a bécsi császári udvarba is innen hozták a halat” – jegyezte meg.

A reményei szerint az első szobor felavatására pedig akár a jövő év is alkalmas lehet, hiszen ekkor lesz Tápai Antal születésének 115. évfordulója, de akkor sem esne kétségbe, ha ez eltolódna, az általa ígért összegeket fenntartja. Szabó László úgy véli, elsősorban a művész és nem a halászat elfeledett, ezért mindenképpen a szobrászt emelné ki, mert még mindig alig ismert a neve, s nem művészeti intézmény viseli a nevét – a Tömörkény szakközépiskolai részéhez jobban kötődik munkássága. A diákok számára is kézzel fogható módon jelen lenne Tápai kedvenc témája. „Ő nem kisebb a szobrászatban, mint Juhász Gyula a költészetben, csak kevesebbet beszélnek a tanórákon a szobrászokról” – vélekedett a volt képviselő. Hozzátette, lehet, hogy soha nem lesz érettségi tárgy, de egy róla szóló könyvet akár ajándékozhatnának a maturálóknak…

„Vannak szobrai, de nincs jelezve, feltüntetve, hogy ezek hol vannak” – magyarázta. A SZEGEDma munkatársa felvetette, akár túraútvonalat is érdemes lenne kialakítani Tápai Antal szobrai, életútja köré, hasonlóan Szent-Györgyi Alberthez kapcsolódó sétához. Szabó László azt ígérte, hamarosan kidolgozza a terveket, s rövid brossúrákat is készít ehhez kapcsolódóan.

Forrás: 30 éve hunyt el Tápai Antal – Mikor valósulhat meg az álma? (Szegedma)

The post 30 éve hunyt el Tápai Antal – Mikor valósulhat meg az álma? appeared first on Szögedöm.hu.

Ez a ma is látható Hálóvető első vázlata, melynek alapján, öt évvel később elkészült a másfélszeres életnagyságú gipsz változat, a mezőgazdasági és dísznövény kiállításon mutatták be Szegeden a Horváth Mihály utcában. Ez a változat megsemmisült. A szobor megvalósításának gondolata 1960-ban merült fel újra. Az újabb szobor majdnem öt méter magas volt. A Mars téren a nyári dél-alföldi kiállításon állították föl.

A végleges elhelyezésre született javaslat szerint a mostani Árvízi emlékmű helyét jelölték meg. A nagy közönségsikert aratott terv, csak terv maradt, megvalósítására nem került sor, vélhetően, Tápai mester sajátos szobrászi elvei miatt. Kegyvesztett lett a szakmában, elvesztette a Művésze Alap tagságát is. A hatalmas szobor gipsz öntvénye szintén nem maradt meg, helyhiány miatt a mester kénytelen volt összezúzni, megsemmisíteni.

Legutóbb 1983-ban merült föl újra, hogy közadakozásból teremtsék elő a szoborállítás költségét, valamint a mester idős korára való tekintettel a gipszmodellt Kalmár Márton és Fritz Mihály készítse el, Tápai mester irányításával. A kivitelezés több millióra növekvő költségei, azonban ezt a tervet meghiúsították. Szeged és Tápai életműve szegényebb lett egy szimbolikus erejű alkotással.

Forrás: Tápai Antal: Életutam DM 1960. aug.4. DM 1983. ápr. 27.

Szerző: Kozma János

…

Természetesen a Hállóvető kezdeményezéseket rendre elkaszálta a Város-ellenes balvezetés az utóbbi évtizedben.

A Hállóvető szobrának nagyobb, mint embernagyságú változatának hellye a szegedi partfal egy kiugró szögletén lenne. Így Városunk egy vonzó és méltó jelképévé lehetne a Hállóvetőnk végre. Mivel az Öreg híd lába környéke hagyományosan is a halpiac volt, így annak környékén, a Hal téren, valamint a tiszai mellvéden lenne hellye a Hállóhúzók és halszobrok társaságában…

Bővebben itt: Hállóvető – Szögedi halak és hallevek – Hallénapok

Az őszintébbnek tűnő „rossznyelvek” szerint pedig Tápai Antal nem volt a komcsik kegyeltje. Ezért is kellett annyit költöznie… és ezen kényszerköltözködések alkalmával sérültek-semmisültek meg a szobrai, melyek többnyire törékeny gipszbe öntve várták szebb jövőjüket… (Dr. Sz. L.)

Hellyesírás:

Ahogyan a “helly” kettőzött “ly” Szegeden, úgy a “hálló” is kettő “l”…
A Hállóvető természetössen kettőzött “l” a szögediek ajkán. Holmi “akadémikus” aszfaltbetyároktól nem hagyhatjuk saját hellyesírásunkat megtiportatni. A szögedi “Hállóvető” tehát véletlenül sem “háló”-kat, azaz “alvó”-kat dobál, hanem csakis halászszörszámot, vagyis “hálló”-t vet, hajít.
(Aki nem hiszi járjon utánna! Pl.: Bálint Sándor: Szegedi szótárában…)
Dr Sz L.

…

Ajánlott olvasmány: Hállóvető – Szögedi halak és hallevek – Hallénapok

The post Hállóvető appeared first on Szögedöm.hu.

A halászléfesztivál kapcsán beszélgettünk Szabó Lászlóval, a Szögedi Védegylet vezetőjével, önkormányzati képviselővel, akinek régen dédelgetett álma, hogy a mai Roosevelt tér kapja vissza eredeti nevét, s legyen e tér a szegedi halas hagyományok őrizője is, ahogy mindig is az volt.

„Szeged főtere évszázadokon át a ‘Hal tere’ volt. A politika ebbe is belerondított. Rudolf, majd Mussolini után ma a Szeged városát hat ízben bombáztató és vasúti hidunkat is elpusztíttató amerikai elnök, Roosevelt nevét viseli, teljesen értelmetlenül” – mondta el portálunknak Szabó László, hozzátéve, hogy már Mikszáth Kálmán is visszaóhajtotta (Rudolf trónörököstől), de Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” is sürgette a tér régi, egyszerű, de illendően szép szögedi nevének visszavételét. „E téren zajlott évszázadokon át a szögedi vár előtt a halvásár, ennek emlékére a halpiac tere lehet újra ‘Hal tér’” – vázolta elképzeléseit a képviselő. „Köztéri elhelyezésre vár itt Tápai Antal “Hállóhúzók” és a “Hállóvető” [sic!] szobra, illetve azok méretes (2:1) másolata is. Gondatlan kezeléssel sajnos megsemmisült az évtizedeken át kiállított Keszeg, a pompás, bőgősorrú bárka. Annak másolata is köztéri föltámadására vár! Mindez csak elhatározás kérdése. Szeged közel 70 milliárdos költségvetéséből telik. Ahol fejlesztés címén milliárdokat lehet elverni egy elhibázott fürdőátalakításra… Ez nem tétel” – szögezte le a képviselő.

Halas szobrok, halászhállós mászókák

Szabó szerint a Hal terén, vagy annak tiszai mellvédjén pedig elférne egynémely régóta kedvelt tiszai halunk szobra, vagy domborműve és táblán alatta azok rövid leírása is a köz művelődését szolgálná.
„A szögedi halászéletnek emléket kívánunk állítani gyermekeink szívében és képzeletében, így a játszótereinken is” – folytatta Szabó. „A hajdani halászat hállóváltozatait kültéri játékok képében is élővé, és ismertető tábláikkal pedig a szülők számára is közismertté tehetjük. Erős kötélelemekből terelőhállókkal a Tisza jellegzetes halászszerszámait is megjeleníthetjük. Egy ilyen játékelem a ’szögedi varsamászóka’ modellje és alapváltozata már el is készült… Ezekkel a halas, halászos, hagyományidéző játékokkal, hállómászókákkal visszaadhatunk valamit abból az elveszett szögedi hangulatból, amitől megfosztott bennünket a folyószabályozás, Trianon, majd a kilúgozó, nemzetellenes szovjet diktatúra talaján a módszerváltásban burjánzó nemzetközi gengsztervilág szellemisége” – zárta gondolatait Szabó László.

Dobó Csaba

Forrás: Szegedma

Hozzászóllás:

• mérges hozzászólt ekkor: 2010. szeptember 19., vasárnap, 14:45
  A Tápai Antal a fényképen látható szobrát “Pöndölháló-vető”-ként emlegette. Élete folyamán kétszer is megmintázta életnagyságban, de azokat csak gipszbe öntötték ki és megsemmisültek. Kis méretű modellje viszont ma is megvan. Úgy tudom, tanítványai vállalkoznának rá, hogy megbízás esetén újra megmintázzák nagyban.
• Bukkjon_bottka hozzászólt ekkor: 2010. szeptember 9., csütörtök, 15:28
  az árvizi emlékmü drót keféi szebbek-már a bucsuzo városvezetés szerint.
• nemethjan hozzászólt ekkor: 2010. szeptember 8., szerda, 15:42
  Én úgy tudtam, elveszett Tápainak ez a szobra! meg van? Akkor, miért nincs kitéve? Zseniális szegedi alkotás!
• Szilágyi Árpád hozzászólt ekkor: 2010. szeptember 8., szerda, 15:33
  Pöttyet jobb ez a szobor, mint a Kligl kacsanyúzója!

Ajánlott olvasmány még: Hállóvető

Szögedi Hallénap – halak, hállók, hallevek

The post A Hal téren halas szobrok, halászhállós játékok appeared first on Szögedöm.hu.