A Szegedi Vadaspark hosszú idők óta élen jár a dél-amerikai közönséges tapír tenyésztésében, hiszen szinte minden évben örülhetnek egy-egy kicsi születésének a gondozók. Azonban eddig egy kivételével csak hímek születtek. Az utolsó nőstény tapír 2002-ben látta meg a napvilágot Szegeden, majd 6 hím követte.

Az utolsó közülük, a tavaly született Ottó éppen a napokban került a Temesvári Állatkertbe. Éppen időben, mert augusztus 11-én már „érkezett” is az újszülött. A közönséges tapírt nemzetközi fajmegmentési program keretében tartja és szaporítja a Vadaspark. Jenny, az anya egy német állatkertből jött, majd 2001-ben követte Sámson, az apa, amely bár szintén Németországban született, a Fővárosi Állat és Növénykerten keresztül jutott Szegedre. Azóta számos európai, köztük hazai állatkertbe kerültek szegedi születésű tapírok.

Többnyire egy év alatt kell megfelelő helyet találni nekik, hiszen a tapíroknál a két születés között többnyire 13 hónap telik el (az ellést követően párzanak). A tapírok a legnagyobb termetű dél-amerikai emlősök, de az Óvilágban is él egy fajuk, a nyerges mintázatú ázsiai tapír. A páratlanujjú patások közé tartoznak, így a lovak és az orrszarvúk rokonai, azok ősi formáira emlékeztetnek. Bár lomha mozgásúnak tűnnek, nagyon gyorsan futnak, képesek nagyot ugrani, és nemcsak szeretik a vizet, hanem gyakran búvárkodnak annak felszíne alatt. Emiatt kiválóan érzik maguk a Vadaspark hatalmas Pantanal-kifutójában, amely természetes élőhelyéhez hasonlóan erdős, nádas-mocsaras és tavi résszel egyaránt bővelkedik.

Bár a fajnévben ott szerepel a „közönséges” szó, a természetvédelmi helyzetének rosszabbodása miatt egyre kevésbé lesz megfelelő jelző ezen faj számára. A hajdan hatalmas területen elterjedt tapírok folyamatosan vesztik el életterüket, és még mindig kedvelt zsákmányállatai az orvvadászoknak. A két közeli rokona, a közép-amerikai Baird-tapír és az Andokban élő hegyi tapír még rosszabb helyzetben van, az előbbiből kevesebb, mint 5500, az utóbbiból mindössze 2500 egyed él már csak vadon.

Elsősorban húsukért vadásszák őket, de legalább akkora gondot jelentenek a háziállatok által terjesztett betegségek. Sajnos a tapírok vadon viszonylag lassan szaporodnak, így a fokozott védelem mellett sem képes mindig helyreállni a populáció.

A közönséges tapírok az állatkerti világban nem számítanak ritkaságnak. A fajmegmentési programban mintegy 120 állatkert vett részt több mint 300 egyeddel. Ebből is látható, hogy a tapírok jól szaporodnak állatkerti körülmények között, sőt, talán túlságosan is jól a tartókapacitást tekintve, ráadásul hímekből születik több. A program ezért kísérletezik azzal, hogy fiatal hímeket tartsanak együtt. A Vadasparkban 2008-ban és 2009-ben született két tapírhím például együtt került a Bécsi Állatkertbe. Ezért is nagy öröm, hogy végre nőstény tapír született Szegeden.

A kis tapírnak még nincs neve, ezért a Szegedi Vadaspark a látogatók, az állatkert barátainak segítségét kérjük. A névpályázat nyertesének jutalma egy állatkertes ajándékcsomag lesz. A javasolt nevet erre a címre várják augusztus 22-ig:info@zoo.szeged.hu.

The post Nőstény kis tapír született a vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.