Mindenszentek múltával elmerenghetünk azon, hogyan is állunk Szegeden a kegyelet dolgával.
Mit is jelent a „KEGYELET” Szegeden?
A számvetés eredménye igencsak siralmas, bizonyossággal mondható (elő)balkáninak.

Talán még annak sem, hiszen a balkáni népek becsülik őseiket!

TEMETŐK

A Rókusi Temető „kő-csont-főd” technikával történt teljes eldózerolásához képest a Gyevi temető kődarálógépe már jelentős technikaki fejlődésről árulkodik. A földi maradványok javát pedig valóban kiakolbólították. A Rókusi Temető helyén épült Szellemtelep, vagy Sírváros(rész) bizony az összegányolt sírokon és az ott elkavart csontokon épült.

A Gyevi Temető köveit már módszeres alapossággal – és persze üzleti sóvársággal – darálták le, és adták is el a (háromszoros áron) épülő autópályához. Aki szeretteinek sírjait nem bírta volna a Gyevi Temetőből átmenteni, az emlékezhet rájuk minden alkalommal a pályán száguldva Pest felé, vagy éppen Nándorfehérvárra (óbolgárul: Belgrádra, rácul: Beográdra) tartva.

A Gyevi Kegyeleti Kert emlékhalma (a túlélő kövekkel) – Simor Márton rajza Dr Szabó László vázlata alapján

Gyevi kegyeleti kert kialakítása indítvány – 2003. március 11.

A Gyevi Temetőben nyugvó jelös szögediek sírjainak egy részét – mely egy kegyeleti kert kialakításához is elegendő lett volna – magam mentegettem át a Belvárosi Temető egy arra kijelölt helyére. Több, mint egy éven át sürgettem, hogy a fölszámolás előtt legalább a Selymös Város (Fölsőváros) temetőjének értékfölmérése történjen meg. Ezen (kb. fél millió Ft-os) fölmérés esélyének egy tollvonással véget vető önkormányzati döntés után két hónapon át dagasztottam a sarat a sírokat, a mozdítható köveket mentve.
Mindenszentekre mindent eltakarítottak a Gyevi Temetőből és körbe is kerítették azt, ócsó dróthállóval, nehogy megkésett látogató tévedjen oda, szeretteinek gyertyát gyújtani…
A megmentett kövek is siralmasan fogyatkoznak a(z akkori) temetőigazgató által arra kijelölt helyről…

Pusztulnak a kövek… – Kinek áll mindez érdekében?

Nem ez lenne az első alkalom, hogy megbüntetik a temető igazgatóságát sírkövekkel való üzérkedésért. (Lásd Csapó Balázs ellenük nyert pereit.)

A kultúrtörténeti emlékekben igencsak bővelkedő Gyevi temetőben mindent szétvertek. Még a Fölsőváros egykor jellegzetes építkezére emlékeztető temető-csőszházat is, mely – mint jeleztem – alkalmas lehetett volna a terület őrzésére is, de akár körzet Városőrségének főhadiszállásául is. Nem, ez se szempont. Inkább „a múltat végképp eltörölni” …

Az akkor meghirdetett (6 emeletes házakkal is ékes) gyevi „lakópark”-ból azóta sem lett semmi! Csak a gyomtenger áll… Vajon be-befizetgetik a gyombírságot is?! Mint minden tisztességes – csak alkalmilag mulasztó – polgár…

Tárgyalások során sikerült 30 millió Ft-ot kialkudnom az akkori tulajdonos OTP Ingatlan Rt.-től a Gyevi Kegyeleti Kert kialakítására. A pénz meg is érkezett Szeged Város pénztárába, majd azzal a lendülettel el is tűnt…

Természetesen – mint ez korruptisztánban már csak bevett szokás – a pénz eltűnik! Még akkor is, ha címkézve érkezik…
Lásd: Gyevi temető: hova tűnt a 30 millió?

A temető-témáról bővebben itt olvashat:
http://www.ujszeged.hu/azujszeged.php?page=szegedgyevitemeto

SÍROK

Két és fél esztendeje pihentetik a városvesztő elvtársak régivágású, „jó” bürokrataként a Szegedi Temetők értékeinek megmentésére és megőrzésére tett átfogó javaslatom, képviselői indítványomat…

Egyéni képviselői indítvány
Szegedi jeleseink végső nyughelyeinek védelme – 2008. április 12.
A teljes indítványt iktatták – ez alkalommal szokatlanul „támogatásukat” emlegetve – az elvtársak. Természetesen, tőlük megszokott természetességgel, semmiféle támogatásnak nyomát nem észleltük azóta se. Ami mégis áttételesen védelem alá került, az csakis „civil” védelmet élvez. Ágoston István mérnöksír-jegyzéke nyomán a mérnökkamara elnöke, Bodor Dezső fölkarolásával a mérnöksírokra immár van, aki gondot visel: a Mérnökkamara mérnökkara. Más szakmai testületek a fülük botját sem mozdították. Így pl. legnagyobb orvosprofesszoraink gyönyörű sírjait az idő vasfoga, meg az azokat (a gazdátlanul lejárt sírokat) értékesítgető temetőgondnokság emészti el…
A Mérnöki Kamaráéhoz hasonlóan civil jellegű, magyarul polgári összefogás a polgári társadalom ismérve lenne. De – mint tudjuk, és napról napra újra döbbenjük, – a csonkország nem „polgári társadalom”-ban él. A deformkor bomló erjedése a fejekben is mind tovább gyűrűzik.
Az „új” (bő egy éve) temető-igazgató ugyan a támogatásáról tájékoztatott, de amíg jogszabály nem védi jeleseink nyugalmát és temetőink szépségeit, addig csakis a jóindulatára és bölcs belátására számíthatunk…

A temetőinkben pedig lejárva tűnnek el a legszebb és leggazdagabb díszítésű síremlékek is budicsempés szörnyűségeknek adva át a helyüket. A béka ülepe alatti „modern” – vagyis ál-modern – közízlés a temetőinkben is tarol…

Tóth Tamás, a magyar temetőszakértő 37 000 magyar híresség sírját adatolta és rendszerezte a fővárostól Dardzsilingig. A szögedi születésű kutató természetesen a Szöged-környéki temetőkhöz ért a legjobban. Szakértelmét azonban máig sem nyílt módja szülővárosa számára kamatoztatnia. Szegeden egyszerűen nem számítanak temető-értékeink…

Álljon most itt csak egyetlen igen életszerű példa, mennyin is múlik ma jeles őseink nyughelyeinek védelme:
Tóth Tamással, a szögedi temetőszakértővel a Tápai Temetőt járva és fölkeresve Ács Gyuri bácsi, Tápé legnagyobb magyar táncosának (Martin György néptáncgyűjtő adatközlőjének) sírját, véletlen bukkantunk rá a síron lengedező cédulára, miszerint a sír lejárt és amennyiben meg nem váltják azt, hamarosan fölszámolják… Mészáros Attilát, Tápé akkori képviselőjét kezdtem módszeresen zaklatni vele: Az Ő közvetlen felelőssége Tápé kultúrörökségének védelme. Tápé képviselője tette a dolgát, megváltotta a legendás tápai táncos sírját, így az ma is áll…
De hány olyan sír tűnik el, amelynek lejártát nem észleli tisztes polgár, véletlenül? Vagy amit esetleg a tisztes polgárnak megmenteni jószántából nincsen elég pénze…
Ezen a példán is buzdulva átfogó síremlék-védelemre tettem indítványt több, mint 2 és fél éve…
E kezdeményezés a városvesztő mutyizmus tajtékjai alatt azóta is csendesen pihen…

Bővebben itt a Magyar Nemzet cikke:
Végső jeladás – Hanyagság miatt tűnnek el nagyjaink nyughelyei? ( 2007 nov.17.)

Szöbb Jövendőt!
kíván
Tisztelettel:
a Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László
www.ujszeged.hu

A temető-témáról bővebben itt olvashat:
http://www.ujszeged.hu/azujszeged.php?page=szegedgyevitemeto

The post Kegyelet Szegeden… appeared first on Szögedöm.hu.

Halottaink napján gondolatban újból ott vagyok a fölszámolt rókusi sírkertben. Sétálgatok a tavaszi verőn, keresve az idő messzeségében a hajdani Szeged ködlovagjait. Akkoriban (1982) kísérőm is volt, Jeddi Károly (1907-1994) szegedi ügyvéd, aki megmutatta a dédapjának a sírját: Babarczy József (1820-1909) ügyvéd volt, Klauzál küzdőtársa, a Szeged-Csongrádi Takarék egyik alapítója (1845) és a 64 éven át aranytollas főügyésze. Megilletődötten olvastam a nejének, Bérczy Vilmának (1830-1901) máig élő nevét, hiszen ő Vilmaszállás névadója… És még hány Babarczy nyugodott itt! A 24 évesen elhunyt Flóra (†1880), Géza (†1894), Anna (†1905), Julianna (†1926), Erzsébet (†1935), Ágnes (†1938) és a 96 évet élt Vilma (†1947). Már az első órában láttam, hogy a rókusi sírkert volt a 19. század második felében a szegedi előkelőségek temetkezési helye. Fényképeztem a májusi fényben, no meg a sírverseket írtam le a fejfákról, közben ujjammal kopogtam az időmértékes sorok metrumait.

Az ősök elhagyatott kertje ekkor már ebek harmincadjára jutott. Élelmes (?) emberek lovas kocsira rakták a kiásott, nagyméretű márvány és gránit kereszteket, s vitték. Nem mondott nekik állj-t senki! A Babarczy család sírját körülölelő díszes kovácsoltvas kerítést két sétánk között, május 24-én fűrészelték le és lopták el.

Babarczy Pál (1783-1852) megsüppedt nyugvóhelye előtt állva bizonyosodtam meg, hogy Móricz Pál Szűcs András szűcsremeke c. pompás tárcájának (1901) egyik szereplője, „vén Babarczy Pál” céhmester uram nem költött alak. (Amint kiderült, ő volt Babarczy József édesapja.) Babarczy Pálné, a régi szegedi családból származó Róka Erzsébet, a főkötős nemzetes asszony 13 évvel élte túl férjeurát.

Bérczy Vilma édesapja, Bérczy (Szilber) Antal (1804-1866) a fejfájára vésett sorok szerint a Város alkotmányos főkapitánya, és két ízben országgyűlési képviselője volt. Sírversét a veje, Szabados János (1839-1891), Paula leányának a férje írta:

A magyar ősjelegét arcod hirdette valóban,
Szód az igaz férfit, tetted a hű hazafit.
Benned a nő jó férjet, a gyermek gondos apát bírt,
S törhetlen lelket veszte a társadalom!

Anyósának, Bérczyné Béró Borbálának (1810-1889) külön epitáfium járt ki Szabadostól disztichon formájában:

Drága halottunkon nem végképp úr az enyészet,
Emlékét őrzi s áldja örökre szivünk!

A rókusi plébánia papjait (Gruber Antal, Kiss István, Jásszentkúti Márk, Henny Ferenc, Koltai Géza) kihantolták, és földi maradványaikat a Belvárosi temetőbe vitték. Itt tért meg (†1926) közanyánk ölébe Chappon Samu báró, aki a kardvívás titkairól írt három kiadást megért, testes kötetet. Még egy báró nyugodott a sírkertben, Parobek Alajos festőművész, a szüleivel együtt: igaz, a máról holnapra élő piktor a főúri címet sohasem használta… A főrendiház tagja és a Szegedi Ipartestület elnöke volt Körmendi Mátyás, aki nejével, Mucsi Irénnel együtt várakozott itt a föltámadásra. Becsey Károly ügyvéd neve a közéletből ismert, országgyűlési képviselőként szolgálta a Várost. Polner Kálmán kúriai bíró, Lipkay Kálmán és Keserű Mátyás (Bérczy Vilma sógora) ügyvéd volt. Itt kezdett neki 1940-ben a végtelen álomnak lénárddaróczi Bárdoss Béla, Lajta-bánság katonatisztje, aki az álmot a Dugonics temetőben folytatja. E földbe tették le Palotás Fausztin ezredest, a szapora tollú népies írót, akinek a sírját 1955-ben megszüntették. (A Ludovica tanáráról írt Juhász is, Móra is.) Itt nyugodtak Cserzy Mihály (Homok) novellistának a szülei, id. Cserzy Mihály borbélymester és Kovács Rozália. A halottak rókusi földjében pihent Kováts József, a kereskedelmi lányiskola tanára, Krompaszky Ede polgári iskolai igazgató, míg Bite Pált, az érdemes néptanítót és tollforgatót átvitték a Belvárosi istenkertbe. A munkásmozgalom halottja volt Marosán Milán (Emil) és Deli Károly. MÁV-főorvosként tevékenykedett Hankó Vilmos. És hova temetkezett volna máshova a híres Meák család, Rókus polgárságának az eleje, a neves gyógyszerész família? Magas kriptájukat negyedszázada már föltörve láttam, benne – a koporsódarabok mellett – éjjelente hajléktalanok húzták meg magukat.

Itt pihentek a nagybugyellárisú rókusi sertéshizlalók, Szemmári Ferenc (†1899), Répás József (†1886), Cserzy Az öreg Szeged c. könyvének (1922) az alakjai, akik a Hétpacsirtában reggelig verték az asztalt…

Rókus város ma is ismert nevű, tekintélyes családjainak sok-sok tagja tért meg ide: a Taryaktól kezdve a Vastaghokon és a Bárkányiakon át a Temesváryakig. A legrégibb Temesváry-sír Istváné (1802-1853), az 1849-ben kinevezett megyefőnöké volt. Imre (1838-1922) fia is itt nyugodott, a rendőrkapitány. Az 1917-ben elhunyt Vedres István gazdatiszt az unokája volt a „nagy” Vedresnek. A halottak rókusi városában volt a végső pihenője Szöri Györgynek, a festőművész testvérének. De vajon ki volt az 1877-ben elhunyt Szöri Katalin?? Valentiny Ágoston, a későbbi igazságügyi miniszter ide temette el első feleségét, Vígh Etelkát (†1931), Vígh Ferenc szobrászművész testvérét. Itt nyugodott Dennert Mihály vegytisztító, akinek László fia vitte tovább a tisztes ipart a régi Oskola utcában, a dóm oldalbejáratával szemközt.

A temetőben több, egyszerű műalkotás is volt. Legrégebbi, a tégla talapzatú Krisztus a keresztfán Rózsa Márton (†1852) fölajánlásából készült, ezért volt a nagyidejű rókusiak ajkán Rózsa-köröszt (műkő, 1842).Volt egy másik – évszám nélküli – Corpus, és az egész alakos, ítélkező Krisztust ábrázoló Föltámadás-szobor (1881). A „J. Kőrösy Gratz” föliratú vaskorpuszt a szegedi születésű gráz-i gyáralapító, Körösi József (1811-1868) állíttatta, rajta bibliai idézettel. A ravatalozó falán is volt egy kisebb méretű Corpus.

A temetőt megszüntették, helyén lakóházak magasodnak az égnek. Ám ha halottak napja közelg, előkeresem, és magam elé terítem a régi fényképeket. Szememmel lassúdan végigsimogatom Bérczy Vilma nevét, vén Babarczy Pál fejfáját, a csákányhalált halt Rózsa-körösztöt. És akkor Horatiussal elmondhatom, hogy a rókusi őskert nem halt meg egészen…

APRÓ FERENC

The post Régi séta a rókusi temetőben appeared first on Szögedöm.hu.

Mindenszentek alkalmából reggel 7-től este 8-ig tart nyitva a Belvárosi és az Alsóvárosi temető, a Dugonics, a Dorozsmai, a Gyálaréti, a Tápéi és az Újszegedi sírkert reggel 7-től este 7-ig várja a kegyeletüket leróni szándékozókat. A Belvárosi temető irodája ügyeleti időben 8-tól 16 óráig fogadja a hozzátartozókat október 31. és november 4. között.

Gépkocsival nem lehet behajtani a szegedi Belvárosi temetőbe, kivéve a rokkant és idős látogatókat. A látogatókat gumikerekű, elektromos kisvonatok fogják szállítani a sírkertben. A Belvárosi temetőben a főbejárat egyik parkolórészében a virág- és mécsesárusok kapnak helyet, illetve a kisvasút végállomása is ott lesz. A lakosság a temetőn kívül az Ikarus és az IKV parkolóját használhatja az ünnepek idején. A főbejáraton nem hajthat be senki, továbbá a temetőn belül egyirányú lesz a forgalom, és kizárólag a Bajai úton lehet kihajtani. Fokozott ellenőrzésekre lehet számítani a hosszú hétvégén, a részletekről itt olvashatnak.

Az SZKT honlapja szerint október 31-én iskolaszüneti munkanapi menetrend szerint járnak a trolik és villamosok, november 1-jén, 2-án, 3-án és 4-én a vasárnapi menetrend lesz érvényben, kivéve a 3, 3F villamosvonalat, amely végig „halottak napi” menetrend szerint jár, részletek ITT.

A Mindenszentek ünnepe és halottak napi megemlékezések időszakában november 1-jén (csütörtök), november 2-án (péntek), november 3-án (szombat) és november 4-én (vasárnap) Szeged város helyi közforgalmú autóbusz-közlekedésében temetői kisegítő járatokat közlekedtetnek, részletek ITT.

The post Temetők nyitvatartása, ünnepi menetrend appeared first on Szögedöm.hu.

Szeretem és keresem őket,
A gyönyörű, víg temetőket.

Mert csak az élők sírnak, búsak,
A temetők mind koszorúsak.

Ott a virágok dúsan nőnek,
Poraiból a szeretőknek.

A ciprusok úgy integetnek:
Térj meg közénk, fáradt eretnek.

A gondolat itt sarut oldva
Fölnéz a hívó csillagokba.

Királyi bíbor itt elvásik
És rongy lesz a föltámadásig.

Szeretem és keresem őket,
Az igazságos temetőket.

A sírokon úgy elmélázom,
Mint nyájai fölött a pásztor.

És furulyám szelíden várja,
Míg szól az angyal trombitája.

Juhász Gyula – 1923

… és rendkívül szerény sírja Szegeden, az önkormányzat által gondozatlan környezetben, a Belvárosi temetőben…

Pataki Márta fényképe (2009)

The post Temetők appeared first on Szögedöm.hu.