Abbas Gulet, a Kenyai Vöröskereszt vezetője először úgy mondta el a történteteket, hogy a Lamu megyei Hindiben és Tana River megye Gamba városában történt véres támadásokban az előbbi helyen négyen, az utóbbin kilencen estek áldozatul a fegyveresek válogatás nélküli lövöldözésének. Három embert sebesülésekkel szállítottak kórházba, egy ember eltűnt – tette hozzá.

Mwenda Njoka belügyi szóvivő később azt a tájékoztatást adta, hogy Lamuban kilenc, Tana Riverben húsz halottja van a támadásoknak, de hozzátette, hogy e számok még növekedhetnek. Kenyában már számos fegyveres akciót és robbantásos merényletet hajtottak végre azóta, hogy a kelet-afrikai ország 2011 októberében bevetette hadseregét az al-Shabaab szomáliai iszlamista milíciával szemben.

A milícia ezúttal is jelentkezett: közleményük szerint ők hajtották végre a támadásokat.
– A támadók sértetlenül visszatértek bázisukra – közölte szóvivőjük, Abdel-Azíz Abu Muszáb, aki szerint tízen haltak meg a két akcióban.

(MTI)

The post Fegyveres támadás a kenyai tengerparton appeared first on Szögedöm.hu.

A TEK az etiópiai hatóságok tájékoztatására hivatkozó közleményében azt írta: a napokban Etiópiában elfogott terroristák az al-Kaida terrorszervezet tagjai, de az elfogott bűnözők nem hozhatók összefüggésbe a magyar kutatókat ért támadással. A közlés szerint továbbra is nagy erőkkel keresik azokat a támadókat, akik két magyar állampolgárt megöltek és többeket megsebesítettek.

A Prensa Latina kubai hírügynökség – az afrikai ország biztonsági szerveinek és rendőrségének közleményére hivatkozva – kedden jelentette, hogy elfogták a január közepén Etiópiában megölt európai turisták támadóit, de ezt az információt sem a magyar Külügyminisztérium, sem a Terrorelhárítási Központ szakemberei nem tudták megerősíteni. A kubai hírügynökség azt tudatta, hogy etióp szervek nem közölték az elfogott támadók személyazonosságát, nemzetiségét és letartóztatásuk helyszínéről sem tettek említést, mondván, hogy a nyomozás még folyik, de megjegyezték, hogy a támadók az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz tartoznak, és a szervezet a jelek szerint további akciókra készül a térségben.

Mint arról a szögedöm.hu is beszámolt, január közepén Etiópiában támadás ért egy turistacsoportot, amelynek több szegedi tagja is volt. A támadók két magyart, két németet és egy osztrákot megöltek, két németet és két etiópot túszul ejtettek, többeket megsebesítettek. Az lehunyt áldozatok között volt a Szegedi Tudományegyetem két munkatársa, Fábián Tamás 53 esztendős geográfus és Szabad Gábor 39 éves kutatóorvos, Vizler Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológia Központjának kutatója pedig súlyosan megsérült. A támadás Etiópia egyik turistalátványosságánál, az Erta Ale vulkánnál történt. A túlélők elmondásuk szerint éjszaka lövöldözésre, kiabálásra riadtak, majd két fegyveres kizavarta őket az alvóhelyükről. Felsorakoztatták őket, és lövéseket adtak le rájuk. Az első lövések Fábián Tamást érték, aki azonnal meghalt. Ezután a mellette álló Szabad Gábor is súlyosan megsebesült.

A támadást korábban magára vállalta egy afar lázadócsoport, az Arduf. A szervezet azonban csak a túszejtést ismerte el, illetve azt, hogy tűzharcba keveredtek az etióp hadsereg egy egységével. Az Arduf szerint a magyarokat az etióp katonák lőtték le.

The post Nem az al-Kaida támadt a magyarokra Etiópiában appeared first on Szögedöm.hu.

Az ősöreg Etiópia és a belőle 1991-93-ban kivált tengerparti terület, Eritrea – bár nagy múltú birodalom, mai formájában igen fiatal ország – között nem felhőtlen a viszony. A határvillongások máig is mindennaposak. Ráadásul a sivatagos tájat vándorló nomádok lakják. Eritrea számos népe számos nyelvet is beszél: afár, bilen, dálak (ez a legújabban fölfedezett nyelv), hedareb, kunama, nara, rasajda, szaho, tigre, tigrinya törzsek-népek, mind önálló, saját nyelvvel. Etiópiában pedig még többféle a nép és a nyelv: kereken 90 féle. A hivatalos határok pedig nem tisztelik a néphatárokat, vagy a nyelvhatárokat, de még a törzsi határokat sem, melyek ráadásul a vándorló állattartással még mozgásban is vannak.
A BBC egyelőre afár támadásnak ítélte a szögedieket is érintő halálos gépfegyvertüzet:
http://www.bbc.co.uk/news/world-africa-16610890
Az igazság azonban az, hogy az etióp-eritreai határon oly gyakori az ilyen esemény, hogy nehéz kizárni valamelyik „hivatalos” fél célzatosságát. Emellett az afár törzs valóban védi a területeit, de nem kutató természettudósoktól, hanem vetélkedő fegyveres csapatoktól, földjüket megszállni akaró nagyhatalmaktól, vagy állataikat elrabolni szándékozó szomszédos törzsektől. A modern kornak megfelelően gépfegyverekkel őrzik területeiket és jószágaikat. Ezért is lehet, hogy még egyáltalán léteznek. Egy – a népek önrendelkezési jogát is biztosító – jobb és „demokratikus” világban Afárföldnek már bizonyára saját afár államisága lenne. Ahogyan volt is: az Aussza szultánság. Ehelyett ma Etiópiában, Eritreában és Dzsibutiban élnek három részre szakítva, még ha egy tömbben is. De ez nekünk – nyolcfelé szakított magyaroknak – egyáltalán és igazán nem elképzelhetetlen.
Az Etiópiával nem éppen jószomszédságban álló, új Eritreában egyébiránt teljes a hadkötelezettség minden lakos számára. De ami még világviszonylatban is szokatlan: az asszonyok hadkötelezettsége is három teljes évre szól!
Britanniában gyakori az eritreai menekültek nagylelkű befogadása. Az asszonyok indoka nemritkán éppen az elviselhetetlenül szigorú katonai kiképzés. Anglia külön orvosi rendelőket üzemeltet a menekülteknek. Itt országuk méretéhez képest föltűnően nagy számban képviselik magukat az eritreaiak. Magam is gyógyítottam nem egyet közülük. Szűkszavúan, rettegve, de maguk mesélik el döbbenetes történeteiket. Talán nem meglepő, hogy az asszonyok sokkal inkább a nővérek előtt, mintsem (a többnyire férfi) orvosok előtt merik fölfedni gyakronta „halálos” titkaikat. Előfordul azonban, hogy egész családoknak is sikerül menekülniük – többnyire a határvidékeken élő kisebbség: tigrinyák, kunamák és szahók menekülnek – leginkább Szudánon át. Mindenüket értékesítve  repülőjegyükért a túlélés és a szebb jövő reményében…
Az afárok nemigen menekülnek. Legalábbis Britanniába nem. Inkább szorosan összetartanak törzsi kötelékeikben. Az afár törzs életéről egyébiránt a BBC kedvelt Törzsi nejek (Tribal wifes) című sorozata is tudósított. A dokumentumfilmből kiderül, hogy az iszákos skót kisasszony hogyan igyekszik megszabadulni terhes szesz-kötődésétől. Afár törzsi kötelékben…

A muzulmán – tehát szeszt egyáltalán nem fogyasztó – afár törzs főnöke lányává fogadja, így biztonságban élhet közöttük, szeszmentesen. Meglepetések azonban a teljes szesztilalmon túl is bőven érik a bátor (légi)kisasszonyt.

A britek – talán egykori gyarmatbirodalmuk révén is – sokkal nyitottabbak a világra. Így a maradék „Kis-Britanniában” mind a hírek, műsorok, mind a tömeges bevándorlók révén könnyebben tájékozódhat az érdeklődő alkat – akár személyösen is – a nagyvilág zajló eseményeiről.

Mi, Nagy-Britanniában élő magyarok megnyugvással vettük tudomásul, hogy a magyar kormány rendelkezése alapján a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai már úton vannak Etiópia felé, és a nairobi magyar nagykövet is megérkezik a helyszínre. Öröm látni, hogy – ha nem is oly gyorsan, mint a brit, vagy most a német, de bizony – működik a magyar diplomácia.

Britanniában élő magyar Afrika-kutatónk, Régi Tamás alaposabb helyzetelemzéssel jelentkezik hamarosan.

Dr Szabó László
2012. január 18., Nagy Britannia

The post Kik támadhattak a szögediekre az afár határvidékön? appeared first on Szögedöm.hu.