Magyar holdjárót sétáltattak a madridi légi közlekedési kiállításon

Admin — Wed, 13 Feb 2013 06:35:38 +0000

Madridban zajlik a légi közlekedési szektor egyik legrangosabb nemzetközi rendezvénye, amelyen a HungaroControl interaktív munkaállomásán az érdeklődők egyebek mellett megsétáltathatják az első magyar holdjáró „kutyát”, a Puli Space Technologiest is.

A Polgári Légiforgalmi Szolgáltatók Szervezete (CANSO) és a Légiforgalmi Irányítók Szövetsége (ATCA) Európa egyik legnagyobb, évenként megrendezett és szakmai kiállítással, valamint fórummal egybekötött nemzetközi konferenciáját tartja a napokban a spanyol fővárosban.
A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. csaknem ötven négyzetméteres interaktív kiállítótere a magyar szolgáltató új, ANS III elnevezésű irányítóközpontját szimbolizálja. Az új budapesti központ február 27-től veszi át a régi szerepét – részletezte a szervezők közleménye.
Az eseményen sokan kíváncsiak a vállalat és a Thales Air Systems 2004 óta közösen fejlesztett légi navigációs szoftverrendszerére, a MATIAS-ra (Magyar Automated and Integrated Air Traffic System), de nagy sikert aratott a kiállítás második napján, szerdán bemutatkozott Puli Space Technologies, a Google Lunar X Prize nemzetközi innovációs verseny magyar résztvevője is. A magyar terelőkutyáról elnevezett eszközt működés közben láthatták az érdeklődök. A holdjárót készítő, fiatal magyar mérnökökből álló csapat 2015-ig szeretné feljuttatni a Pulit az égitestre.
A madridi kiállításon kedden nagy figyelmet kapott a HungaroControl budapesti légi navigációs kutatás-fejlesztési és szimulációs központja (CRDS). A bemutató egyik érdekessége, hogy a három nap alatt az érdeklődők egy interaktív munkaállomás segítségével ismerkedhettek meg a CRDS szolgáltatásaival: a valós idejű szimuláció során bárki kipróbálhatta magát légiforgalmi irányítóként és kapcsolatba is léphet a budapesti központban lévő „álpilótákkal”.
A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. a nemzetközi légiforgalmi irányítás egyik kiemelt szolgáltatója, az Egységes Európai Égbolt keretében zajló uniós integráció aktív regionális együttműködő partnere. Az elmúlt években a vállalat több olyan beruházást indított el, amelyek a magyar légi navigációs szolgáltatások fejlesztését célozzák.

The post Magyar holdjárót sétáltattak a madridi légi közlekedési kiállításon appeared first on Szögedöm.hu.

Szegedi idegkutatók tanulmánya a Nature Review Drug Discovery folyóiratban

Admin — Fri, 14 Dec 2012 16:34:06 +0000

Budapest, 2012. december 14., péntek (MTI) – A Parkinson-kór, a Huntington-kór, a migrén, a stroke (agyi érkatasztrófa) vagy a szklerózis multiplex kialakulásában is szerepet játszó, úgynevezett kinureninekkel kapcsolatos másfél évtizedes kutatásaikról számolnak be a Nature Review Drug Discovery című folyóiratban a Szegedi Tudományegyetem neurofarmakológiai csoportjának munkatársai.

A tanulmány szerzői: Vécsei László akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, a Neurológiai Klinika igazgatója, Fülöp Ferenc akadémikus (Gyógyszerkémiai Intézet), Toldi József professzor (Élettani, Szervezettani és Idegtudományi tanszék), valamint Szalárdy Levente (Neurológiai Klinika).
Vécsey László az MTI-hez eljuttatott írásos összefoglalójában a tanulmányról szólva kiemeli, hogy előzményét az a közel másfél évtizedes munka jelentette, amelyet a szegedi klinikusok és kutatók a kinureninrendszer jobb megismerése érdekében végeztek.
Mint kifejti, a neurológiai kórképek, így a stroke, a migrén, a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór közös alapja az idegszövet károsodása az idegrendszer „kitüntetett” lokalizációiban.
„Lényeges kérdés ennek a folyamatnak a jobb megismerése, illetve olyan vegyületek vizsgálata, amelyek idegszövetvédő hatásúak lehetnek” – mutat rá az akadémikus.
Ismertetése szerint a kinureninmetabolizmus (anyagcsere) befolyásolása és a kinurénsav-analógok vizsgálata lehetséges alternatíva e cél elérése érdekében. Szegeden a gyógyszerkémikusok szintetizálta vegyületek hatását vizsgálták neurológiai betegségek kísérletes modelljeiben. Emellett neurodegeneratív kórképekben szenvedő páciensek vérében mérték a kinurenin-anyagcsere termékeinek szintjét. Eredményeikről több tanulmányban, valamint 2005-ben New Yorkban a Kynurenines in the Brain: from Experiments to Clinics (Kinureninek az agyban: a kísérletektől a klinikumig) címmel napvilágot látott könyvben számoltak be. A publikációk közül az egyik legjelentősebb a Journal of Neural Transmission szaklapban az idén Kynurenines and the Nervous System: Therapeutic Perspectives (Kinureninek és az idegrendszer: terápiás lehetőségek) címmel megjelent cikk. A szegedi idegtudósok emellett szabadalmakat jelentettek be a migrén, a Huntington-kór és a gyulladásos bélbetegségek kezelésének területén.
Vécsei László akadémikus e tekintélyes eredmények mellett a kutatás elsődleges jelentőségének mégis azt tartja, hogy bizonyította, milyen komolyan befolyásolhatja a betegek gyógyításának és az orvostanhallgatók oktatásának színvonalát a klinikusok tudományos szemlélete. „Így válik egésszé a kutatás, az oktatás és a gyógyítás hármas klinikai feladata” – mutat rá Vécsei László.
A Huntington-kór örökletes idegrendszeri betegség, amely az agyban található bizonyos idegsejtek elhalásával jár. Ennek következtében a betegnél akaratlan mozgások, érzelmi kitörések és szellemi leépülés jelentkezik.

The post Szegedi idegkutatók tanulmánya a Nature Review Drug Discovery folyóiratban appeared first on Szögedöm.hu.

tudomány Achívumok - Szögedöm.hu %

Magyar holdjárót sétáltattak a madridi légi közlekedési kiállításon

Szegedi idegkutatók tanulmánya a Nature Review Drug Discovery folyóiratban