Arany-Tóth Attila elmondta: hétfőre virradó éjjel egy óra előtt érkezett a riasztás a megyei központi ügyeletre, hogy kigyulladt a 45-ös főút mindszenti leágazásánál álló, használaton kívüli csárdaépület.
A helyszínen az oltást a szentesi és vásárhelyi egységek végezték. Az épületben senki sem tartózkodott, és gázpalack sem volt a falak között. A tüzet eloltották, azonban a tűz kialakulásának okai között felvetődött a bűncselekmény lehetősége is, így az ügyben a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vizsgálatot rendelt el – tette hozzá a szóvivő.

The post Leégett egy csárda, a gyújtogatás lehetőségét vizsgálják appeared first on Szögedöm.hu.

Befejeződött a kiállítási tárgyak elszállítása a március 10-i tűzvész következtében megrongálódott krasznahorkai várból – jelentette be Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter a tárca pozsonyi sajtóértekezletén kedden.

„Jelenleg a kiállítási tárgyak a kassai műszaki múzeumban, illetve a Betléri-kastély múzeumában vannak” – mondta el a kulturális miniszter. Közölte: a krasznahorkai várban már csak a beépített műtárgyak maradtak.
Daniel Krajcer szerint a várban keletkezett kár előzetes becslések szerint 8 millió euróra tehető. Hozzátette: bár egyelőre nem tudni, hogy ebből mennyit térít majd meg a Generali biztosító, 2 millió eurót már átutalt a mentési és a felújítási munkálatok megkezdésére.
A krasznahorkai vár épületére kötött biztosítás egyébként több mint 11 millió 600 ezer euró kifizetését teszi lehetővé. A kiállítási tárgyakra külön biztosítás vonatkozik, ennek térítési maximuma több mint 3 millió 300 ezer euró. Bár ennek alapján a biztosítás összege fedezheti a vár felújítási munkálatait, e célból a Szlovák Nemzeti Múzeum még a múlt hét folyamán közadakozást is indított.
„Megígérhetem, hogy a gyűjtés során összegyűlt összegből egy centet sem költünk fenntartási célokra, minden euró a felújításra megy majd” – mondta el a gyűjtés kapcsán a Szlovák Nemzeti Múzeum vezérigazgatója, Rastislav Púdelka.

Krasznahorka vára emésztő lángokban…

A múlt hét folyamán a várban helyszíni szemlét végzett a felújítás lehetőségeit felmérő szakértő is, ennek alapján már készül a felújítással kapcsolatos szakvélemény. A vár felújítása két szakaszban történik majd. Mivel a várból már sikerült eltakarítani a tűzvész martalékává vált részeket, jelenleg a vár ideiglenes befedésének előkészületei zajlanak. A szlovák kulturális minisztérium állásfoglalása szerint néhány hónapon belül befejeződhet a vár részleges rekonstrukciója. Ezzel kapcsolatban a szlovák kulturális miniszter egy korábbi nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy őszre legalább már a vár egy része megnyílhat a látogatók előtt.
A nemzeti örökség részét képező XIII. századi várban két tizenéves dohányzó gyerek okozott tüzet. Ennek következtében leégett az épület teljes tetőszerkezete. Felbecsülhetetlen eszmei károk keletkeztek, számos műkincs is elpusztult. Szlovákiában 112 olyan vár van, amely a nemzeti kulturális örökség kategóriájába tartozik.

(MTI

Krasznahorka hazatérte:

Krasznahorka büszke vára visszatér…

The post Befejeződött a kiállítási tárgyak elszállítása a Krasznahorkai várból appeared first on Szögedöm.hu.

Magyarország épített örökségének a java a jelenlegi gúnyhatárainkon kívül található. A kezelői pedig többnyire a – nemzetközi jog szerint már évtizedek óta jogtalanul bitorló – megszálló országok szervei. Krasznahorka után most Erdélyben, Radnóton gyulladt ki történelmi magyar várkastély. „Csak” gondatlanság lenne ez a tüzes gyászos sorozat? Ha tisztes magyar vizsgálat nem indul, az igazság sohasem derülhet ki.

A Maros megyei tűzoltóság ügyeletese az MTI-nek megerősítette a tűzeset hírét. Mint elmondta, helyi idő szerint pár perccel 16 óra után kaptak telefonos bejelentést a kastélyban keletkezett tűzről. A tűzoltóság hat tűzoltókocsival és egy létrás kocsival vonult a helyszínre. A bejelentés szerint a tető nagy felületen égett.
Ioan Nicoara, Radnót polgármestere az MTI-nek elmondta, a tűzoltóság gyors beavatkozása ellenére a kastély két zsindellyel födött sarokbástyájának égett a teteje. – Bár Szegeden lenne még eredeti zsindelyes fedelünk csak egy is mutatóba! Vajon ki fogja helyreállítani a – ma már szinte pótolhatatlan – zsindelytetőt? Nincsenek ma már zsindelyhasítók! Ez is eggy olyan szakma, amely kiveszett. Talán a legutolsó ilyen épületünk a Tápai templom volt… Tudatlan döntnökök – megkésett, de talán épp ezért – túlbuzgó „modernizálás”-sal cserépre cserélték azt is.

A Tápai templom, előterében Tápé képviselője, a tápai hagyományok védelmezője.

Radnót várkastélyában a tűz csak kis mértékben terjedt át a fő épülettest cseréppel fedett tetőzetére. Ez az eset is példázza, hogy éppen a tűzhatlansága miatt terjedt el – a zsindely helyett – a cseréptető országszerte – bő száz éve – Szegeden is. Persze ma már számtalan módja lenne a zsindely tűzhatlanításának is. Csak némi figyelmet és költséget kellene szentelni rá.

A tűzoltóság ügyeletes tisztje az esti órákban azt közölte az MTI-vel, hogy mintegy ezer négyzetméteren égett le a kastélytető, és a két torony emeleti mennyezete is beszakadt. Az ügyeletes közölte: bár még nem készült el a helyszíni jelentés, de az első vizsgálatok arra utalnak, hogy az ellenőrizetlen tarlóégetés vezetett a sarokbástyák kigyulladásához. A piknikezőket persze megregulázza az oláj kormány, de a(z ellenőrizetlen) tarlóégetésben szabad a tánc!

Radnót városkáról bölcs eleink utcát is neveztek el Magyarország megcsonkítása után Szegeden. Bölcs tájolással elorzott keleti területeinkről Szeged keleti részén, vagyis Újszegeden. Mai „képviselőink” többségének erről már fogalmuk sincsen, ahogyan az égtájakról sem. (Lásd Rahó utca!). A Radnóti utca ennek a kisvároskának a magyar emlékezetét idézi Újszegeden, még – az utóbb híressé lett, Klauzál Gábor Gimnáziumának is új nevet szerzett – Radnóti Miklósunk előttről! Kevés radnóti utcai látta a Radnóti Várkastélyt, pedig szebb időket idéző vonalai többre (lehettek volna) érdemesek. De ki is viseljen gondot Radnótra, ha mi „anyaországi magyarok” nem?
Magam Radnót magyar gátján – a „Maroson Európába” túrán –  át is cipeltem csónakomat.

A magyar múltat temető szennyes látványt nem épp fölemelőnek, inkább siralmasnak mondanám.

A Maros partján áll négyzet alakú, sarkain bástyákkal megerősített, kétszintes várkastélya, amely a 16. században épült reneszánsz stílusban. A Bogáthy, majd a Kornis család tulajdonát képezte, aztán a Rákóczi család tulajdonába került. I. Rákóczi György 1650 körül átépíttette, az építész a velencei Agostino Sereno volt. A főépületet akkoriban bástyás falak, tárházak, laktanyák és istállók, valamint a Marossal táplált árkok fogták körbe.
Apafi Mihály erdélyi fejedelem is használta a kastélyt, amelynek nagytermében 15 országgyűlést tartott. A gyakran változó tulajdonosok sorában találjuk II. Rákóczi Ferencet is. A várkastély 1802-ben  egyszer már gondatlanságból leégett, ezután kapta mai tetőszerkezetét. Úgy tűnik most 210 esztendőt kibírt.

1887-ben a római katolikus egyház tulajdonába került, amely katolikus gazdasági iskolát működtetett az épületben. 1948-ban államosították az oláj szervek, de oktatási föladata megmaradt. 2002-ig mezőgazdasági iskola működött a kastélyban.
A jelenleg használaton kívüli épületet a Gyulafehérvári Római Katholikus Érsekség visszaigényelte, de mindeddig az oláj szervek módszeres és bojárosan ráérő akadályozása miatt nem született döntés a visszaszolgáltatásáról. Muresan László egyházi ügyintéző az MTI-nek elmondta, tíz éve várják a visszaszolgáltatást. Noha papíron az állam a tulajdonos, ez idő alatt folyamatosan őriztették az épületet. Az utóbbi tíz évben a kastély állaga jelentősen leromlott, az őrzés ellenére az épület fából készült elemeit, a termek parkettjét ellopták. – Vajon kicsodák? Ki szokott parkettát és faburkolatot lopni elhagyatott kastélyokból? Nemtán az a népség, mely országrészeket is? Vagy talán az, amely még néha nekik is kínos „kisebbség”?

Sic transit gloria mundi – Így vész el a világi dicsőség! Különösen, ha hagyjuk, hogy  ilyen kirekesztő módon semmibe vegyék az érdekeinket, az évszázadok óta tépázott magyar érdekeket.

Az már csak  költői kérdés: Ugyan ki égethet (ilyen hanyagul) tarlót az Európai Unióban?

Ennél pedig már csak az költőibb: Vajon lesz-e felelős?

Dr Sz L

2012. március 18., vasárnap
(MTI tájékoztatás nyomán)

Ajánlott olvasmány: Dr Szabó László – Paulovics Péter:A hű folyó
Lásd még: Radnót
Radnót várkastélya

készítette: Bükki Imre

készítette: Bükki Imre

The post Krasznahorka után most Erdélyben, Radnóton gyulladt ki történelmi magyar várkastély appeared first on Szögedöm.hu.

Szombaton néhány óra alatt leégett a krasznahorkai vár és a körülötte lévő erdő. Fotó: Vajda János/MTI

Kigyulladt és leégett a krasznahorkai vár szombat délután, vasárnap este pedig újra lángolni kezdett az épület – adta hírül az MTI a SITA szlovák hírügynökségre hivatkozva. A tűzvész okozásával két gyereket gyanúsít a rendőrség. A feltételezés szerint a 11 és 12 éves fiúk cigarettázás közben felgyújtották a domboldalon a füvet, ami miatt lángra kapott a vár tetőszerkezete. A rendőrség közveszélyokozás miatt indított eljárást ellenük. Mivel a két fiú kiskorú, nincs büntetőjogi felelősségük. Bizonyára gondos szüleiknek sem…

A vár szombaton délután két óra körül kapott lángra: leégett a teljes tetőszerkezet, a környező erdő és domboldal, feketéllik az egész környék. A fölvidéki Krasznahorkaváralja településen rendkívüli helyzetet hirdetettek, mert a szárazság miatt a lángok további terjedésétől tartottak. A tűzben az eddigi információk szerint nem sérült meg senki, és a jelenleg múzeumként működő várból a kiállított tárgyak kilencven százalékát is sikerült épségben kimenteni. A keletkezett kárt egyelőre nem lehet felbecsülni.

Mivel csonkországunkban nemigan volt e fölvidéki várunkhoz hasonló magyar gyűjtemény, így a kár nem a szlovák, hanem a magyar nemzet számára fölbecsülhetetlen.

Krasznahorka vára emésztő lángokban…

Az MTI helyszíni beszámolója szerint a várhosszúhegyi lakos, Parbitka István beszámolója szerint „fél kettő körül kezdett el szivárogni a várból a füst, majd szinte percek alatt borult az egész épület lángokba. Nekünk, helyieknek ez különösen sokkoló élmény, hogy a környék szimbóluma, a büszkeségünk a szemünk láttára válik porrá.” A helybéliek mind arról beszéltek, hogy Krasznahorka vára túlélte az első és a második világháborút, most pedig rövid idő alatt a lángok olyan pusztítást végeztek, amilyenre a legöregebbek sem emlékeztek. Az idős krasznahorkaiak sírtak, míg a fiatalabbak, középkorúak ahogy tudtak, segítettek az igen rövid idő alatt a helyszínre érkezett tűzoltóknak – tudósított az MTI a helyszínről.

Az oltást nehezítette, hogy a vár nehezen megközelíthető. Először a rozsnyói és a dobsinai tűzoltók érkeztek a helyszínre, majd később a szepsi és a saci tűzoltóállomások is segítséget küldtek. A helybéliek közül a fiatalabbak ugyancsak segítettek az oltásban, de Vasik János, a fölvidéki (szlovák) közszolgálati rádió és televízió magyar nyelvű adása, a Pátria rádió a munkatársa szerint még Kassa környékéről is érkeztek önkéntesek.

Vasik úgy fogalmazott: az itt lakók szomorúsága leírhatatlan, többek úgy érzik, mintha közeli hozzátartozójuk halt volna meg.

Délutánra a helyszínen a katasztrófaturisták is megjelentek, s mivel a területet a rendőrség körbezárta, a hegyi ösvényeken próbáltak meg feljutni a várhoz.

Lángol a Krasznahorkai Vár 2012. Hadisten (március) hava 10-én

A helybéliek szombaton csak találgatták, hogy mi okozhatta a tüzet. Ami biztos, hogy a várhoz vezető ösvények mentén igen száraz a fű, tehát az is elképzelhető, hogy egy égő csikk eldobása miatt keletkeztek a lángok. Később a „gyerekcsíny” lehetősége is felmerült, mert az MTI-nek több helybéli is állította, hogy gyerekeket látott a vár oldalánál.

Szombaton estefelé Daniel Lipsic fölvidéki (szlovák) belügyminiszter azt közölte: a felgyújtott tarló okozhatta a tüzet. A TASR szlovák hírügynökségnek adott nyilatkozatában a belügyminiszter azt mondta, hogy a rendőrségnek már gyanúsítottjai is vannak. Daniel Krajcer kulturális miniszter hozzátette, a kulturális minisztérium már vasárnap kész bizonyos pénzügyi eszközöket felszabadítani a vár felújítására. Hangsúlyozta, hogy a várban kiállított tárgyak mind biztosítva voltak, és várhatóan a nyárig részlegesen helyreállítják az épületet. Természetesen a páratlan Andrássy gyűjteményt nem fedezheti holmi pénzügyi biztosítás. A vár egyik szerelmese, rendszeres látogatója, Farkas Adrienne úgy fogalmazott: „Krasznahorka volt az a magyar nemesi ház, ahol az Andrássyak még az asztalt is megterítve hagyták ott. A veszteség a magyarság számára pótolatatlan.”

Vasárnap este hét óra körül újra kigyulladt a krasznahorkai vár vasárnap  az oltási munkálatok még éjszaka is tartottak. A várban még a szombati tűzvész során elszenesedett faszerkezet egyes részei kaptak újra lángra az erős szélben. Az éjszaka folyamán még tartott az oltás, de a tüzet sikerült ellenőrzés alá vonni, így a lángok nem veszélyeztettek újabb részeket. A helyszínen 5 tűzoltókocsi és 15 tűzoltó tartózkodott, munkájukat helyi önkéntesek segítették.

A Magyar Koalíció Pártja még szombaton felkérte a magyar kormányt, hogy vállaljon részt a rendkívüli jelentőségű kulturális emlék felújítási kiadásaiból – derült ki az MTI pozsonyi irodájának eljutatott közleményből. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke kapcsolatba lépett Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettessel, s arra kérte, hogy a magyar kormány is vállaljon részt a tűzvész sújtotta krasznahorkai várat érintő kárelhárítási és felújítási munkák kiadásaiban – olvasható a dokumentumban.

A Magyar Koalíció Pártja szerint a tűzkár egy rendkívüli jelentőségű szlovák-magyar és európai kulturális emléket tett tönkre, ezért indokolt, hogy mindkét kormány felvállalja a felújítás terheit, illetve közösen pályázzanak az európai uniós forrásokra. – Összefogásra van szükség – áll a közleményben, amely arra kéri fel a civil szervezeteket, hogy közösen szervezzenek gyűjtést a károk enyhítésére.

Magyarország természetesen  kész hozzájárulni a felbecsülhetetlen kulturális érték megmentéséhez – közölte a miniszterelnök sajtóstábja, válaszul az MKP közleményére. Erről Semjén Zsolt biztosította Berényi Józsefet.

A Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány szerint az Európát megtartó magyarság keresztény erősségének fölújítása – az általa is okozott súlyos anyagi helyzetünk révén – ma alapvetően Európa (az Európai Unió) kötelessége.

A XIII. században épült krasznahorkai vár a még mindig legalább felerészben magyarok lakta Krasznahorkaváralja település nevezetessége, a Fölvidék (Szlovákia) egyik legértékesebb történelmi épülete, amely felújított állapotban múzeumként üzemelt.

Krasznahorka hazatérte (1938):

Krasznahorka büszke vára visszatér…

The post Leégett a krasznahorkai vár – Újra kigyulladt a faszerkezet appeared first on Szögedöm.hu.