Forrás: Hídfő.net – A népfelkelők Kárpátalja szabadságáért is küzdenek! – szórólap terjed a fronton

The post A népfelkelők Kárpátalja szabadságáért is küzdenek! – szórólap terjed a fronton appeared first on Szögedöm.hu.

2. 1933 márciusa és júliusa között Ukrajnában annyi ember halt meg, mint a megelőző öt év során összesen. Az éhínség során az ukrán falusi lakosság mintegy egyötöde halt meg.

3. Míg az ukrán történészek az éhínség kapcsán etnikai indíttatású genocídiumról beszélnek, az orosz kutatók ezt határozottan cáfolják, mivel – érvelnek – 1932-33-ban nemcsak az ukránok, hanem a Szovjetunió más etnikumú lakosai is tömegesen szenvedtek éhhalált.

4. Az ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Szociális Kutatóintézete által közzétett adatok szerint a holodomor során 1,4 millió gyermek vesztette életét.

5. Az éhezés mellett sokan a legyengült szervezetet megtámadó vírusos megbetegedésekbe, főként maláriába vagy tífuszba haltak bele.

6. A szülők az éhezés elől sok esetben a legközelebbi város gyermekotthonába vitték gyerekeiket. Szemtanúk visszaemlékezései szerint az otthonok lépcsői reggelenként tele voltak kicsikkel.

7. A szovjet hatóságok rendkívül keményen megbüntették azokat, akik ellenálltak a kollektivizálásnak, megtagadták a terménybeszolgáltatást, esetleg elrejtették gabonájukat.

8. A sztálini rezsim évtizedekre teljes hírzárlatot rendelt el az éhínség kapcsán, és az elhallgatási stratégiai részeként egészen 1933-ig visszamenőleg titkosították a népességi statisztikákat.

9. A nélkülöző parasztok az éhínség alatt – ha nem volt más – a füvet, fakérget, kukoricacsutkát, rothadt krumplit, de még a macskát és kutyát is megették. A kilátástalan helyzetben felütötte fejét a kannibalizmus, amit a szovjet hatóságok „A gyereked megevése barbár cselekedet” feliratú plakátokon ítéltek el.

10. Bár Walter Duranty, a The New York Times szovjet tudósítója tudott az éhínségről, mindvégig tagadta, hogy milliók haltak volna éhen.

(forrás: mult-kor.hu)

The post 10 tény az ukrajnai éhínségről appeared first on Szögedöm.hu.

Ennek első vivmánya az erőszakos beolvasztás volt. A „szabadság, testvériség, és  egyenlőség” szent nevében azonnal bezárták a más nyelvű iskolákat, nyomdákat, szervezeteket. Majd a katolikus papok kinevezését a hivők szavazataira bízták.

Ennek a végrehajtása nem ment simán, hiszen Franciaország lakosságának több mint fele, nem volt francia. Legtovább a bretonok harcoltak a Franciaország szemetéből toborzott fegyveres rablóbanda ellen. A két évig tartó kegyetlen harcban a bretonok kétszázezer férfit, nőt, gyereket vesztettek, borzalmas körülmények között. Csak a huszadik század végén engedték meg a nemzetiségi nyelven tanító iskolák megnyitását.

A nacionalizmus viharos sebességgel terjedt és rengeteg kisebb-nagyobb háborúnak volt okozója. Az eddig különböző dinasztiák alatt aránylag békésen együttélő népek gyűlölni kezdték egymást. Nemcsak önállóságra törekedtek, de más, gyöngébb népekre is ki akarták terjeszteni hatalmukat. Siker esetén, tűzzel vassal azok megsemmisítésén, beolvasztásán, kivándorlásra kényszerítésén, kitelepítésén dolgoznak.

A világ láthatatlan urai villámgyorsan kihasználták e rendszernek a kínálkozó eszközeit hatalmuk, befolyásuk megalapozására. Nekik a BÉKE az igazi ellenségük. Nagy pénzeket és hatalmas politikai befolyást csak háborús eszközökkel lehet elérni.

Napoleon leverése után a világháború első felvonása végével kínálkozott a legjobb alkalom. A határokat úgy igyekeztek megvonni, hogy minél több kisebbség kerüljön a győzők kezére, hiszen azok harca az elnyomás ellen, kitűnő ok lesz a második felvonás kirobbantására.

A trianoni határokat kizárólag azért húzták meg, hogy a magyarokat legalább négy ellenség fogja körül. Nyugat Magyarországot is azért adták Ausztriának, hogy legyen egy rágnivaló csont közöttünk.. Lengyelország határait is a később biztosan bekövetkező konfliktusok könnyű előidézése érdekében jelölték ki. Sok németet, ukránt, litvánt ajándékoztak a lengyeleknek. Tetejében pedig egy korridort adtak nekik a tengerre a németek lakta területeken keresztül.

A békecsinálók nem voltak hülye gyerekek. Nem tévedésből rendezték így sorsunkat, hanem egy végetnemérő konfliktus magvait szándékosan ültették el népeink között.

A második felvonás végén „helyreállitották” a háborús okokat és még meg is tetézték azokat. A Szovjetet beengedték a Kárpát medencébe. Gondolom azért, hogy könnyebben támadhassák meg Európát a Bécsi Medencén és a Po völgyén keresztül.

A lengyeleknek megint odaadtak Németországból egy darabot, ami nem járt nekik.

Kelet Poroszországot pedig bekebelezték a Szovjet Unióba. Lengyelország keleti részéből is lekanyaritottak egy jó darabot. Mindezt szintén egy eljövendő konfliktus reményében tették.

A Szovjet szétesése idején az oroszok, tőlük nem várt nagylelküséggel az Ukránoknak  adták a Donyec medencét, ahol az ukránok hiánycikkek, Krim félszigetről is lemondtak,  ahol azok szintén ritkaság számba mentek.

Igy érkeztünk el napjainkig, mikoris Nyugat magához akarta ölelni Ukrajnát az  oroszok legnagyobb bosszúságára. Az ottani orosz milliók pedig hirtelen ráébredtek, hogy  szivük mélyén végyakoznak visszatérni a „Cár atyuska” szőrös kebelére.

A francia forradalom következményeinek még nincs vége. Megoldatlan problémák  ezeken kívűl is akadnak még garmadával. Itt van néhány, a teljesség igénye nélkül:
Baszkok, Catalánok, Bretonok, Belgium kettészakadása, Moldáv köztársaság, Erdély, Bácska, Felvidék, Ruszinok, Korzika, a Morvák, az ukrajnai lengyelek románok, magyarok, a krimi tatárok…

Nem fogunk unatkozni, de még unokáink sem…

Raraavis
2014 március 4

The post Az ördög műve appeared first on Szögedöm.hu.

A világ legnagyobb holokausztja bizony a világ polgárságán esett. A cél az egészséges polgári világ ledarálása és a konzumidióta tömeg kialakítása volt, mint ahogy – más módszerekkel – ma is az…

Sokan nem értik, mi zajlott, mi zajlik ma Ukrajnában…

A Golodomor, a 14-20 milliós Ukrán Holokauszt végiggondolása nélkül nem is értheti azt senki…

Gyertyagyújtás a Golodomor emlékműnél…
Nem oroszok voltak a bűnösök, hanem a kommunistáik! De az ukránok ma is nehezen tudnak elvonatkoztatni…

Talán ismerős! Csonkországunkban is akad aki a polgári magyart is fasisztázza… Hogy is ne tenné a bűnös férge, mikor a rejtegetni valója sokkal súlyosabb, mint a legvéresebb magyar fasisztáké! Nemhogy a tisztes magyar polgároké! Akiket éppen ő tett áldozatokká…

Bűnösök közt cinkos, aki néma. Törjük hát végre át a hallgatás falát!

Polgári holokauszt a kommunizmus „oltárán”…

Ajánlott olvasmány: Polgári holokauszt a kommunizmus „oltárán”

The post Kommunista holokauszt – Törjük végre át a hallgatás falát! appeared first on Szögedöm.hu.

Tíz palackorrú delfinkatonai célú kiképzésébe kezdett az ukrán haditengerészet Szevasztopolban – tette közzé csütörtökön a Ria Novosztyi helyi forrásból származó értesülésére hivatkozva a Korreszpondent ukrán hírportál.

A név nélkül nyilatkozó forrás szerint  a delfineket részben a tengerfenéken lévő tárgyak felkutatására idomítják. Ha megtalálják a keresett objektumot, és hozzáérintik a fejükre erősített kioldószerkezetet, egy bója emelkedik a felszínre. Emellett fegyveres támadódelfineket is képeznek a szevasztopoli bázison. Az állatoknak kést vagy pisztolyt erősítenek a fejükre, amelyekkel ellenséges búvárok ellen hajthatnak végre támadásokat.
A nyilatkozó megjegyezte, hogy a kilencvenes években mozgássérült gyerekek rehabilitációjában alkalmaztak sikeresen delfineket. Katonai célokra 1973 óta képeznek ki delfineket Szevasztopolban. „Ezt a programot azóta sem függesztették fel, de nem is hoztak róla semmit nyilvánosságra” – tette hozzá.
A Ria Novosztyi szerint a világon jelenleg két helyen képeznek ki delfineket katonai célokra: az egyesült államokbeli San Diegóban és Szevasztopolban. A Szovjetunió szétesése után a fekete-tengeri flottának a delfinkiképzéssel foglalkozó részlege Ukrajnához került.
A delfinek katonai célú képzését mindkét országban igyekeznek a lehető legnagyobb titokban tartani. Az egyesült államokbeli kiképzésekről azonban 2005-ben kerültek napvilágra hírek, amikor a Katrina hurrikán pusztítása után állítólag nyoma veszett több fegyveres delfinnek, amelyeken rajtuk maradhatott a rájuk erősített harci eszköz.

The post Fegyveres és felderítő delfineket képez ki az ukrán haditengerészet appeared first on Szögedöm.hu.

Természetesen nem ez volt az új törvény célja, hanem főként az orosz hatalom – a korábban betelepített oroszok befolyásának – erősítése Ukrajnában. A roncsmagyar diplomácia ma kérni is gyönge. Az ukránoknak – ha egyelőre ellenzékben is – van azonban „Udar” (Csapás) nevű pártjuk is, melynek elnöke maga Vitalij Klicsko profi ökölvívó világbajnok. Reméljük, a bokszoló bölcsessége túllát az oroszok elleni olthatatlan ellenszenvén. Ha szüksége van az ukránoknak a magyarok barátságára és az EU-ba lépéshez szükséges szavazatára, hát bizony nekünk szükségünk lesz az ezerszáz esztendőnél jóval öregebb, magyar Kárpátaljára. Vereckénél pedig ukrán szomszédainkkal is örök barátságot köthetünk!

A Magyar Honfoglalás – Hét Vezérünk honbatérésének – ezerszáz-esztendei (millecentenáriumi) emlékműve a Vereckei hágónál (VargaA képe)

A rendkívül méltányos nyelvtörvény eredménye a kisebbségek nyelvhasználatának megmaradása lehet, a közvetlen következménye azonban az ukrán házelnök lemondása és számos utcai tüntetés, majd összecsapás lett. Az ukrán nyelvtörvény az ellenzőket és támogatókat egyaránt megmozdulásra késztette, sőt az előre hozott választás lehetősége is felmerült.

A nekünk magyaroknak kedvező nyelvtörvény nyomán terjedő egyébirányú nemzetiségi és nyelvi feszültségek könnyebben megérthetőek az alábbi – igencsak tarka – nemzetiségi térkép alapján:

Az ellenzék, a tősgyökös ukránság fölzúdulása sokféleképpen értelmezhető… A Golodomor (az Ukrán Holokauszt) éveiben kiirtott ukrán lakosság helyére betelepített oroszok jogainak kiterjesztése ellen való tiltakozásuk érthető, méltányos. Az őslakos magyarság és a sokat szenvedett – holokausztját (Szürgün) is túlélő – kirimi (krími) tatárság elleni föllépésük azonban visszataszító, nyílt fasizmus lenne. Reméljük, idáig nem fajul el ukrán szomszédaink „hazafias” a tiltakozása.

Az új nyelvtörvény megőrzi ugyan az ukrán „egyetlen államnyelv” státusát, de kibővíti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát. Ennek szellemében egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat helyi jogot (regionális státust), emellett Kárpátalján a magyar, a Kirimban (Krímben) a kirimi (krími) tatár, a Besszarábiában szétszórt bolgár, Csernyivci megyében pedig az oláh (latin- és magyarellenes kifejezéssel “román”) nyelv emelkedhet helyileg (regionálisan) hivatalos szintre. A többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatja majd hivatalosan anyanyelvét.

A magyar Kárpátalját Trianonnál 1920 június 4.-én vesztettük el. Vereckét, Husztnak romvárát, a Tisza forrását… a vadonatúj torzszülött Csehszlovákia örökölte. Majd ennek a tótontorznak a farkincáját megnyirbálva jutott 1945. június 29-én hosszas tárgyalás után (a szovjet-csehszlovák szerződés-sel) Moszkvában a Szovjetunió fönnhatósága alá.

Közben azonban öt gyönyörű esztendőre Kárpátaljánk magyar lehetett megint!

Kárpátalja közigazgatási beosztása 1939. tavasza (a magyar hazatérés) és 1940. ősze (a második bécsi döntés végrehajtása) között. (Peyerk terképe)

Bár a Szovjetunió szétesésével ölünkbe hullhatott volna a Kárpátalja. Egy egész hétig függőben volt a sorsa. A kárpátaljaiak bizony ezt jobban tudják a csonkamagyaroknál. Máig izzó haraggal gondolnak az őket semmibevevő magyar politikára. Talán meg sem bocsájtják nekünk soha. A modern roncsmagyar parlamentnek nem egyetlen nyílt hazaárulása, hogy Kárpátalját veszni hagyta. Trianon repesztése helyett újdon konzerválta a magyarellenes kisantant szerzeményeit. Nemzeti megtisztulás helyett az Antall-kor belénksütötte a gyalázatot és az alázatot. (Jeszenszky visszaemlékezéseit érdemes előásni a tisztánlátás érdekében.) Ébresztő, vagy ébredő magyar ellenzék persze akkor sem volt a parlamentünkben.

Kárpátalja és magyarsága most azonban új esélyt kapott a föltámadásra.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) képviselője az MTI érdeklődésére szerdán elmondta: üdvözlendő és előremutató lépés, hogy az ukrán parlament olyan nyelvtörvényt fogadott el, amely bővíti a nyelvhasználati jogokat a többnemzetiségű államban. Ugyanakkor a törvény körül kialakult ellentmondásos helyzet kétségessé teszi a jogszabály jövőjét – tette hozzá.

Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) első elnökhelyettese, a Kárpáti Igaz Szó című kárpátaljai lap főszerkesztője nyilatkozatában hangsúlyozta: a nyelvi jogszabály elő fogja segíteni az ukrajnai nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak bővítését, az új nyelvtörvénynek történelmi jelentősége van az ukrán nép számára, mert ez a lépés ismételten bizonyítja, hogy államunk a fejlődés európai útját választotta.

Az ukrán nyelvtörvény alapvetően az oroszok, de más nemzeti kisebbségek jogait is védi. Alekszandr Szokolov szerint a parlamenti válságot kirobbantó ukrán nyelvtörvény nem oroszpárti. Hangsúlyozta, hogy az ukrán nyelvtörvény szerint az állami költségvetésből kell támogatni a helyi (regionális) nyelvű oktatást és sajtót is.

Bizonyára követi az irányadó ukrán példát hamarosan a ma még rasszista-fasiszta tót, oláh és rác parlament is…

És akkor hivatalosan is beszélhet majd a magyar megszállt országrészeinkben is magyarul megint! Akár még a nemzetiségi egyenlősdivel kérkedő EU-ban is. Nemcsak az EU-csatlakozásához előszobáztatott kelet-európai végeken…

Dr Sz L

Végre békét köthetünk! … a Vereckei-hágónál. (A Feszty-körkép részlete.)

Kárpátalja ma 13 járásra oszlik, 11 városa (közülük 5 területi jelentőségű város, a többi a járásokhoz tartozik) és 19 városi jellegű települése van. Az 579 község nagy része a 307 községi tanácsba van beosztva, néhány azonban a városok vagy a városi jellegű települések tanácsaihoz.

Kárpátaljai járások:

• Beregszászi járás
• Huszti járás
• Ilosvai járás
• Munkácsi járás
• Nagybereznai járás
• Nagyszőlősi járás
• Ökörmezői járás
• Perecsenyi járás
• Rahói járás
• Szolyvai járás
• Técsői járás
• Ungvári járás
• Volóci járás

Területi jelentőségű városok:

• Beregszász
• Csap
• Huszt
• Munkács
• Ungvár

Ajánlott olvasmány még:

Az ukrán parlament elfogadta a kisebbségbarát nyelvtörvényt (MTI magyarul)
Nyelvszabadság Ukrajnában
Ukrán holokauszt – Polgári holokauszt a kommunizmus „oltárán”

The post Kárpátalján hivatalos nyelv a magyar újra appeared first on Szögedöm.hu.