A Szegedi Vízmű a Város lakóinak érdeke (és a tövény) ellenében is külföldi kézben marad…
A korrupció fanyar bűze lengi körül a meghitt szoci-franci összeborulást.
Míg a város lakóiról újabb bőrt húzhat le egy külföldi kifektető, addig a balhitű zsarnokság ülheti torát… (Sz.)

Bizonyára kevesen vannak, akik 2006-ban fölkapták volna fejüket a „Vízmű-ügy” hallatán. Pedig a történet a szegedieket közelről érinti.

Emlékeztetőül idézzünk egy 2010-es írásból: „2006. december 15-én Botka László (MSZP) szegedi polgármester a szocialista többségű önkormányzati közgyűlés – nyilvánosság kizárásával hozott – döntése nyomán aláírta a helyi vízszolgáltatást végző cég francia társbefektetőjével azt a megállapodást, mely 2024. december 31-ig (!) meghosszabbította a külföldi partnerrel fennálló közmű működtetési szerződés amúgy csak 2015. december 31-én lejáró határidejét.

Joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért volt szükség a lejárat előtt kilenc évvel (!) a francia befektető helyzetét biztosítani a további, már-már beláthatatlannak tűnő időpontig szóló szerződéshosszabbítással? A megoldás: az országgyűlés négy nappal később szavazta meg azt a törvénymódosítást, melynek értelmében attól kezdve már csak százszázalékos önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szerv végezheti a városi vízi közművek üzemeltetését, és az eddig létrejött szerződések időtartamát sem lehet meghosszabbítani, viszont azok a szerződésben kikötött lejáratukig fennmaradhatnak. Az egyébként országgyűlési képviselő Botka vezette szocialista többségű szegedi közgyűlés tehát pontosan felmérte: ha a külföldi befektetővel kötött szerződés véghatáridejét a törvénymódosítás előtt kitolják, akkor az így meghosszabbított időpontig nem szűnik meg a külföldi befektető jogosítványa a helyi lakosság szolgálatára hivatott önkormányzati közvagyon működtetésére vonatkozóan. Ezt az „élelmes” szocialista megoldást szemlélve újabb kérdés vetődik fel: négy nappal az azt megtiltó törvény elfogadása előtt kinek állt érdekében a külföldi befektető bebetonozása a monopol közszolgáltatási pozícióba?

A hatályos törvényi szabályozás szerint a helyi víz- és csatornaszolgáltatás hatósági díjas szolgáltatás, azaz nem lehet a lakosság által fizetendő díj semmilyen megállapodás tárgya, hanem annak mértékét az önkormányzat saját önrendelkezési hatáskörében, rendeletben szabja meg. Ehhez képest a Botka-féle szerződéshosszabbítással 2025-ig megerősítést nyert az a befektetővel megkötött megállapodásban korábban rögzített módszer, mely szerint a szegedi lakosság által fizetendő víz- és csatornadíj megállapítása kizárólag a külföldi fél által meghatározott feltételek és szempontok kötelező figyelembe vétele alapján történhet, attól az önkormányzat nem térhet el. Ezzel lényegében további kilenc évre szentesítésre került az önkormányzat ármegállapító önrendelkezési jogáról történő lemondása az üzleti befektető javára…

A szerződéshosszabbítás aláírásának évétől az idei év elejéig (2010.) a szegedi lakosok által fizetendő szolgáltatási díj 42%-kal emelkedett a befektető által meghatározott elvek szerinti díjmegállapításnak köszönhetően.”

Botka László: „Nekem a szegediek a legfontosabbak…”

Folytatjuk…

Civil Városi Unió

The post Vízmű kontra Botka appeared first on Szögedöm.hu.

Buzás Péter (MSZP) makói polgármester elmondta, az együttműködés célja, hogy a településeken az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás európai színvonalú legyen, a magyar béreknek megfelelő árakkal, és olyan cég végezze, amelynek működése hosszú távra biztosított.
Szirbik Imre (MSZP) szentesi polgármester kifejtette, értelmetlennek tartja a szolgáltatók integrációját kikényszeríteni próbáló víziközműtörvényt, hiszen az önkormányzatok az elmúlt húsz évben megfelelő szinten működtették a vízműveket, s emellett jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Az összefogás célja, hogy a települések számára a lehető legnagyobb önállóságot biztosítsa a jelenlegi törvényi kereteken belül – tette hozzá a politikus.
Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő szerint a jogszabály 90 százalékban a szakma által elvárt változásokat hozza, azt azonban a gyakorlat fogja eldönteni, hogy a szolgáltatók összeolvadása a lakosság terheinek csökkenését eredményezi-e.
Nagy Sándor (Fidesz) kisteleki polgármester közölte, Csongrád megye helyzete speciális, hiszen Szeged húsz évre koncesszióba adta vízszolgáltatását, így a többi településnek nincs más útja saját érdekei képviseletére, mint az összefogás. Az integráció, az üzemméret növekedése a közös anyag- és energiabeszerzés révén a hatékonyság javulását, így a szolgáltatási díjak csökkenését hozhatja.
Medgyesi Pál, a Makó-térségi Víziközmű Kft. vezérigazgatója elmondta, a jelenlegi szolgáltatók a legnagyobb cégbe olvadva egy tisztán önkormányzati tulajdonú részvénytársaságot hoznának létre. A jelenlegi kistérségi vízművek üzemmérnökségként működhetnek tovább, a fogyasztók pedig – a helyi költségeket figyelembe vevő – különböző tarifákat fizetnének.
A szolgáltatáshoz szükséges működési engedélyt a május 31-i határidőig már az új vállalkozás kérné, ezt azonban meg kell előznie a helyi képviselő-testületek döntéseinek – tudatta a szakember. Hozzátéve: az együttműködés nyitott, így a következő hetekben akár még újabb települések is csatlakozhatnak.

The post Közös vízműcéget hozna létre több Csongrád megyei önkormányzat appeared first on Szögedöm.hu.