E filmben tévesen II. Istvánt emlegetnek, pedig Ő közismerten inkább a velenceiekkel hadakozott Dalmáciában… de Ő még nem vesztette el a Szerémséget meg Horvátországot…

A Zimonyi csata 1167 Áldás (július) hava 8.-án zajlott a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom erői között a Száva torkolatánál…

A 15 esztendős III. István királyunk körüli bizánci ármány háborút robbantott ki a két birodalom között.

III. István megkoronázása (Képes Krónika)

Manuél császár friss sérülése miatt (rázuhant a lova esése közben) személyesen nem tudott háborúba vonulni. Unokaöccsére, Andronikosz Kontosztéphanoszra, a megász dux-ra bízta hát seregét.

I. Manuél Komnénosz

A Száva dunai torkolatánál folyt döntő csatáról Ióannész Kinnamosz (Ἰωάννης Κίνναμος) bizánci történetíró tudósított.
A bizánci sereg részben görög, részben vazallus és zsoldos csapatokból állt. Rokonaink, a szarmata-pártus páncélos lovasok, a kataphraktoszok is fölvonultattak a bizánci haderőben. A bizánci gyalogság előhadában kun és szeldzsuk lovasíjászok meg nyugati zsoldos lovagok is fölsorakoztak ellenünk… 
25 ezres túlerő állt szemben 15 ezres seregünkkel.

A bizánci sereg tarkaságát tekintve, melyben a velünk rokon népek is mind képviseltették magukat ellenünk, fölsejlik az alapgondolat: „Magyarok vagyunk, tartsunk szét!” (Agárdy Gábor)
Rokonaink, a szarmata-pártus páncélos lovasok, a kataphraktoszok (κατάφρακτοι), a ‘teljesen védettek’ voltak a bizánci haderőben az az alakulat, amely a Zimonyi csatát végül is eldöntötte ellenünkre.

A magyar sereg vezére, Dénes (Dionüsziosz) ispán alulbecsülte hagyományos könnyűlovasságunk erejét. A nehézlovasságában bízott. Jelentős taktikai hibákat vétett. Nagyjából ez vezetett a vereségünkhöz…

A Zimonyi csata után III. István békét kért és elfogadta a császár feltételeit: átadta Bizáncnak a Szerémséget. Lemondott és Boszniáról és Dalmáciáról a Krkától délre és még hadisarcot is fizetett. Ez volt ellenünkben a Bizánci Birodalom utolsó nagy sikere.

Modern korunkban pazar filmmel emlékeztethetnénk gyermekeinket is történelmünk jeles eseményeire és őseink hősi helytállására. Bizonyos vagyok benne, hogy a Zimonyi csata nagy mozifilmje – ahogyan a Pozsonyi Diadalé is – már a tervezőasztalon van… Ugyan hol másutt lenne ?!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány

The post A Zimonyi csata napján… appeared first on Szögedöm.hu.

A Zimonyi csata 1167. Áldás (július) hava 8.-án zajlott a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom erői között a Száva torkolatánál…

A 15 esztendős III. István királyunk körüli bizánci ármány háborút robbantott kis a két birodalom között.

III. István megkoronázása (Képes Krónika)
Manuél császár friss sérülése miatt (rázuhant a lova esése közben) személyesen nem tudott háborúba vonulni. Unokaöccsére, Andronikosz Kontosztéphanoszra, a megász dux-ra bízta ezért seregét.

I. Manuél Komnénosz
A Száva dunai torkolatánál lefolyt döntő csatáról Ióannész Kinnamosz bizánci történetíró tudósított.
A bizánci sereg kétharmad részben görög, egyharmad részben zsoldos és vazallus csapatokból állt.
25 ezres túlerő állt szemben 15 ezres seregünkkel.

A magyar sereg vezére, Dénes ispán alulbecsülte hagyományos könnyűlovasságunk erejét. Jelentős taktikai hibákat is vétett. Nagyjából ez vezetett a vereségünkhöz…

A Zimonyi csata után III. István békét kért és elfogadta a császár feltételeit: átadta Bizáncnak a Szerémséget, lemondott és Boszniáról és Dalmáciáról a Krkától délre és hadisarcot is fizetett. Ez volt ellenünkben a Bizánci Birodalom utolsó nagy sikere.

Modern korunkban pazar filmmel emlékeztethetnénk gyermekeinket is történelmünk jeles eseményeire és őseink hős helytállására. Bizonyos vagyok benne, hogy a Zimonyi csata filmje – ahogyan a Pozsonyi Diadalé is – már a tervezőasztalon van…

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány

The post 850 éve zajlott a Zimonyi csata appeared first on Szögedöm.hu.