1596-ban kiadott könyvében, a Mysterium Cosmographicumban (Das Weltgeheimnis) Kepler az akkor ismert hat bolygó pályáját az öt platóni testtel hozta kapcsolatba. Úgy gondolta, hogy az egyes bolygópályák gömbjei között a kocka, a tetraéder, az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaéder tartja a távolságot. 

Kepler később fedezte föl a bolygómozgások törvényeit, amiket róla ma Kepler-törvényekként emlegetnek.

Kepler törvényei

I. A bolygók pályája

,

ahol r és φ a bolygók napközpontú polárkoordinátái, l a fókuszon átmenő, a nagytengelyre merőleges húr fele (semi-lactus rectum), e pedig az excentricitás, azaz az elnyúltságot / lapultságot jelző arányszám.

II. A felületi törvény

 ahol 

 az adott (nagyon kicsi) szögelfordulás alatt súrolt terület, ennek az idő szerinti első differenciálhányadosa a területi sebesség, ami állandó.

III. törvény

 azaz

Például a Juppiter keringési idejének (11,8 földi év) négyzete majdnem 140-szerese a Föld keringési ideje négyzetének. A Jupiter majdnem 5,2-szer van távolabb a Naptól, mint a Föld; ennek köbe szintén majdnem 140-szerese a Föld-Nap-távolság köbének.

Kepler III. törvényének pontos alakja:

, ahol k a Gauss-féle gravitációs állandó, m₁ és m₂ pedig a testek tömege. A Gauss-féle gravitációs állandó:

ahol m a Föld – Hold rendszer össztömege, T pedig a Föld – Hold rendszer tömegközéppontjának a Nap körüli keringési ideje.

A fenti törvények általánosíthatóak: igazak egy csillag körül keringő bolygóra, egy bolygó körül keringő holdakra és műholdakra, bármely nagy tömegű égitest körül keringő más égitestekre, csupán az értéke más, a központi égitest tömegétől függ. Egy másik általánosítás a tetszőleges kúpszelet alakú pályákhoz vezet; például egyes üstökösök pályája parabola alakú. 

1604-ben megfigyelt egy fényes villagot (idegenkedőn szupernóvát), és bmegfigyeléseit a De Stella nova in pede Serpentarii („A Kígyótartó lábában megjelent új csillagról”) című könyvében jelentette meg.

Kepler törvényeihez hasonló vezérfonalat kell adni ma az ifjúságnak, hogy Mammón meg a nigráns-áradat el ne nyelje magyar fiainkat mind egy szálig…

Beteg világunkban érdemes lenne végre rendet tenni !!! Legalább a Magyar Világban !!!

Ifjaink fölösleges kütyüzsibbadásai helyett pedig egy bölcsebb világban kezdhetnék végre Madách Imre Kepler-színét (a Nyolcadik színt) zsolozsmázni minden leendő férfi tanulságára…

Kétséges rang-e hát szellem, tudás?
Homályos származás-e a sugár,
Amely az égből homlokomra szállt?
Hol van nemesség más ezen kivűl?
Amit ti úgy neveztek, porlatag,
Hanyatló báb, mit lelke elhagyott,
De az enyém örök-ifjú, erős.
– Oh nő, ha te meg bírnál érteni,
Ha volna lelked oly rokon velem,
Minőnek első csókodnál hivém,
Te büszke lennél bennem, s nem keresnéd
Kivűl a boldogságot körömön,
Nem hordanál mindent, mi benned édes,
Világ elé s mindent, mi keserű,
Nem tartanál fel házi tűzhelyednek. –

Madách Imre: Az ember tragédiája

Ez intelem pedig leányainknak is illő okulására válik !

Aki pedig ennél is behatóbb tudásra, az eredetire vágyik, annak álljanak itt…

Kepler fönnmaradt művei

• Mysterium cosmographicum (A kozmosz szent titka) (1596)
• Astronomiae Pars Optica (A csillagászat optikai része) (1604)
• De Stella nova in pede Serpentarii (Új csillag a Kígyótartó lábánál) (1604)
• Astronomia nova (Új csillagászat) (1609)
• Tertius Interveniens (1610)
• Dissertatio cum Nuncio Sidereo (Beszélgetések a csillaghírnökkel) (1610)
• Dioptrice (Dioptria) (1611)
• De nive sexangula (A hatszögletű hópehelyről) (1611)
• De vero Anno, quo aeternus Dei Filius humanam naturam in Utero benedictae Virginis Mariae assumpsit (A valódi évről, amelyben az örök Isten Fia az áldott Szűz Mária méhében emberként megfogant) (1613)
• Eclogae Chronicae (Krónika fejezetek) (1615)
• Nova stereometria doliorum vinariorum (A boroshordók új térfogatméréséről) (1615)
• Epitome astronomiae Copernicanae (Kivonat a kopernikuszi csillagászatról) (három részben 1618–1621 között)
• Harmonice Mundi (Világok harmóniája) (1619)
• Mysterium cosmographicum (A kozmosz szent titkai) Második kiadása (1621)
• Tabulae Rudolphinae (Rudolf-táblázatok) (1627)
• Somnium, sive Opus posthumum de astronomia sublunari (Az álom – Posthumus mű a holdbéli csillagászatról) (1634)

The post Kepler 450. szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

Erzsébet ifjan kezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott, éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére. Második gyermeke születése után 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is részt vett a betegek ápolásban.

Szent Erzsébet Napján remek szép emlékezetet állít Számára a Mária Rádió :

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, eközben sógorával, Henrikkel találkozott. A kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megróhatják a tékozló jótékonykodásáért, így válaszolt: rózsákat. A kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában – úgy értelmezik, hogy a Jó Isten nem akarta, hogy a Szent Asszony hazugságban maradjon.

Más történetek szerint a kis Erzsébet 3 évesen az apjával illetve jövendőbelijével találkozik…

Hasonló rózsacsoda ismert a spanyolországi Szent Kaszildához kapcsolódóan, akiről a spanyol festő, Francisco de Zurbarán festett rózsakosaras képet. Zurbarán hasonló helyzetben levő rózsakosarat ábrázolt a Portugáliai Szent Erzsébetről, Árpád-házi Szent Erzsébet nagyunokahugáról készített festményén is.

I. Hermann türingiai tartománygróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermann-nal, a tartománygróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő tartománygróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 

1213-ban meghalt az édesanyja (a Bánk bán Gertrúd királynéja), ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen halt meg, ekkor öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban. Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (szül.: 1222 március 28.), Zsófia ( szül.: 1224 március 20.) és Gertrúd ( szül.: 1227 szeptember 29.). 1222-ben Hermann születése után „utólagos nászútra” látogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét.

Erzsébet 3 nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. 

Igen fiatalon, 24 évesen húnyt el. Mindössze négy esztendővel a halála után szentté avatták…

IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben ugyanott, ahol 7 évvel korábban Assisi Szent Ferencet.

Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19.-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét áttették november 17.-ére, halálának napjára.
Magyarországon azonban megmaradt az eredeti ónaptári napon.

„A világon mindenhol Árpád-házi Szent Erzsébet a legismertebb magyar.” (Horváth Zoltán)

Ajánlott olvasmány:

The post Szent Erzsébet napján appeared first on Szögedöm.hu.

A vétlen polgárok – nők és gyermekek – százezrét a Hamburgi Holokausztban elégető háborús bűnösök a gonosz nyugalmával leélték életüket, büntetlen jólétben…

Egyetlen ártatlan áldozat családját sem kárpótolta senki semmivel… 
A háborús bűnösökkel „eggykövet” fújó Einstein – a népirtás géniusza, a tömegpusztító fegyver zsenije – ellenben követelte a német holokauszt-túlélők „kollektív bűnössé” nyilvánítását, a csecsemőtől a tömeges erőszakon át elvetélt várandós anyán át a tisztességben őszült aggastyánig !!! – Ilyen a gonosz népe, akin ott izzik a máig égető háborús bűn…

Na ezen tessék rágódni, ne a kikímélt buzeránsokon, ne a brüsszenetes perverzeken !!! 
​​​​​​​Hiszen… Ez számít !!! azok meg nem…

Hölderlin őrülete sejlik föl e gyilkos füstből…

Hölderlin – Életfélen…

Hälfte des lebens

Mit gelben Birnen hänget
Und voll mit wilden Rosen
Das Land in den See,
Ihr holden Schwäne,
Und trunken von Küssen
Tunkt ihr das Haupt
Ins heilignüchterne Wasser.

Weh mir, wo nehm ich, wenn
Es Winter ist, die Blumen, und wo
Den Sonnenschein,
Und Schatten der Erde?
Die Mauern stehn
Sprachlos und kalt, im Winde
Klirren die Fahnen.

Friedrich Hölderlin, 1802

Életfélen

Sárguló körtékkel telve,
vad rózsákkal rakva
dűl a táj a tóba.
Óh hetyke hattyak,
Csókittasan már-tó-
zik kecses fejetek
(az) üdvöz-józan vízbe.

Jaj, mikor a tél elér
Hol lelem meg még
A virágokat,
Meg napsüt-árnyukat?
hidegen-ridegen
állnak (a) falak…
Csak zászló zörren e szélben…

Nyáry Szabó László műfordítása

The post Hamburgra Gomorra – a máig égető háborús bűn… appeared first on Szögedöm.hu.

Ez az idézet mai szülinaposunktól származik…
Különösen érvényes e mondat ma gyáva gyomorforgató Európánkra, amelynek vezetőiről már csak a kényszerzubbony hiányzik, hogy végre kaphassanak egy kiadós sokkot !

Heinz Guderian német tábornok, II. világháborús hadvezér 1888 június 17.-én született, ma 133 éve !

Büszkék lehetünk a németekre és az egész germánságra… végtére is ők voltak Attila legjobb csatlósai…
Itt az idő helyreállítani Attila Atyánk Rendjét ! A Világ szomjazik Isten Ostorára !!!

Heinz Wilhelm Guderian német tábornok, a páncélos hadviselés atyamestere, a villámháborús (Blitzkrieg) taktika fő eszmésze, aki megkerülte a Maginot-vonalat a második világháborúban.
Párizs Neki hódolt…

A Nagy Páncélos porosz katonacsaládból származott. Apja és öregapái is valamennyien katonák voltak, a fiai is a katonai pályát választották…

Ideális csatlós…

Itt az idő ! A Világ szomjazza az Új Attilát ! És az Ő Táborát…

Intézményesített libsi süketelés helyett iskoláinkban fiúknak ajánlott olvasmányul illik már főműve: 
Riadó! Páncélosok! / Achtung! Panzer!  Kossuth, Budapest, 1999.

Itt az idő, hogy megtanuljuk jól a leckét !

Európa meg térdelhet !!! Kedvére…
Itt az idő, hogy végre méltó okot adjunk rá !

The post „Nincsenek reménytelen helyzetek, csak reménytelen emberek.” appeared first on Szögedöm.hu.

Anyja vágyának megfelelően Tübingen egyetemén theologiát tanult, de mégsem lett lelkész. A bölcselet és a költészet vonzotta. Itt ismerkedett meg Hegellel és Schellinggel, a kor kiváló filozófusaival.

Tanulmányai után házitanító volt, kezdetben a türingiai Waltershausenben, majd Jénában, 1796–1798-ban Frankfurt am Mainban egy Jakob Gontard nevű bankár négy gyermekénél. Itt szeretett bele élete egyetlen szerelmébe, a bankár ifjú, törékeny alkatú feleségébe, Susette Borkensteinbe, akit műveiben Diotimának nevez. Elragadtatott éveket töltöttek együtt a kölcsönös plátói szerelem vonzásában. Szerelmük mély, lelki kapcsolattá nemesült.

1799-ben lapkiadással próbálkozott; miután kísérlete kudarcba fulladt, ismét házitanítói állást vállalt, Svájcban, majd a franciaországi Bordeaux-ban. Elszakadása szerelmétől, sikertelensége, kortársai közönye egyre érzékenyebbé tették. 1802 júniusában tért haza kimerülten, ekkor halt meg rövid betegség után Susette. Búbaja a kórházi kezelések nyomán sem javult. 1807-ben barátai súlyos elmebetegként egy tübingeni asztalosmester gyámságára bízták, aki élete végéig becsülettel gondozta.

Még életében megjelent művei:

• Hyperion oder Der Eremit in Griechenland (1794) – (Hüperión) – regény
• Tod des Empedokles (1799) – (Empedoklész halála) – dráma
• Trauerspiele des Sophokles (Sophokles-Übertragung) (1804)
• Gedichte von Friedrich Hölderlin (hrsg. von Ludwig Uhland und Gustav Schwab) (1826) Friedrich Hölderlin költeményei (Digitalisat und Volltext im Deutschen Textarchiv)

Hölderlin – Életfélen…

Közel negyven évig élt őrületben, fennhangon idézve kedvenc regényét, a Hüperion-t, meg-megszakítva vitatkozva önmagával. Ha látogatói kérték, verset is írt, de ezeket Scardanelli néven írta alá.
Verseinek 1826-ban megjelent kötetét sem vette már tudomásul…
1843-ban úgy halt meg, hogy összes műveinek kiadását sem érhette már meg (1846-ban).

Hälfte des lebens

Mit gelben Birnen hänget
Und voll mit wilden Rosen
Das Land in den See,
Ihr holden Schwäne,
Und trunken von Küssen
Tunkt ihr das Haupt
Ins heilignüchterne Wasser.

Weh mir, wo nehm ich, wenn
Es Winter ist, die Blumen, und wo
Den Sonnenschein,
Und Schatten der Erde?
Die Mauern stehn
Sprachlos und kalt, im Winde
Klirren die Fahnen.

Friedrich Hölderlin (1802)

Életfélen

Sárg-hulló körtékkel telve,
vad rózsákkal rakva
tűn a táj a tóba.
Óh hetyke hattyak,
csókittasan már-tó-
zik kecses fejetek
a józan-üdvöz vízbe.

Jaj, mikor a tél elér
hol lelem meg még
a virágokat,
meg napsüt-árnyukat ?
A falak állnak
hidegen-ridegen,
csak zászló zörren e szélben…

Nyáry Szabó László műfordítása

Az élet felén 

Sárga körtéket csüggeszt,
vadrózsa-burjánzást vet
a tóba a vidék.
Ó, drága hattyúk,
csóktól ittasult
koponyátok bukjon
józanító, szent vízbe.

Jaj nekem, ha a tél jön,
honnét vegyek virágot,
napfényt, honnét
árnyát e földnek?
Szótlan falak állnak
ridegen, a szélben
megzörrennek az érckakasok.

műfordította Tandori Dezső

Hölderlin művei magyarul :

• Empedokles az Aetnán és kisebb költemények; ford. Hajnal Gábor; Juracsek Ferenc Ny., Bp., 1939
• Novalis – Hörderlin válogatott költeményei; ford., bev. Rónay György; Franklin, Bp., 1943 (Kétnyelvű remekművek)
• Versek; Lukács György: Hölderlin. Tanulmány; ford. Hajnal Gábor; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1948 (Új könyvtár)
• Hüperión; ford., jegyz. Szabó Ede, utószó Görgey Gábor; Európa, Bp., 1958 (Világirodalmi kiskönyvtár)
• Versek / Empedoklész / Hüperión / Levelek; ford., vál. Bernáth István, ford. Szabó Ede, Hajnal Gábor, utószó Sükösd Mihály; Magyar Helikon, Bp., 1961
• Friedrich Hölderlin versei; ford. Bernáth István et al., vál., szerk. Rónay György; Európa, Bp., 1980 (Lyra mundi)
• Versek / Hüperión vagy A görögországi remete; vál. Rónay György, ford. Bernáth István et al.; Európa, Bp., 1993
• Álmok álmodói. Friedrich Hölderlin (1770-1843) és Heinrich Heine (1797-1856) versei; ford. Bernáth István et al.; Interpopulart, Szentendre, 1994 (Populart füzetek)
• Beat Furrer: A vakok. Opera Maurice Maeterlinck A vakok, Platon Barlanghasonlat, Friedrich Hölderlin és Arthur Rimbaud szövegeire; ford. Jánosy István et al.; s.n., s.l., 1997
• Goethe, Hölderlin, Heine versei; vál., szerk. Lator László, ford. Áprily Lajos et al.; Sziget, Bp., 2005 (Sziget verseskönyvek)
• Empedoklész halála; ford. Báthori Csaba; Napkút, Bp., 2011

The post Életfélen – Hölderlin szülinapján… appeared first on Szögedöm.hu.

A kommunista zsidó propagandavezér Ehrenburg a hírhedett „Öljetek!” röplapján biztatta a szovjet katonákat a legördögibb aljasságokra…

A német nagyvárosok közül a támadás napjáig egyedül a polgári Drezda úszta meg a civil lakosság elleni tervszerű szövetséges légitámadásokat. Talán ez maga volt a leggonoszabb csali… az ártatlan áldozatoknak…

A háború előtt (1939-ben) 642 ezer lakosú nagyváros 1945 februárjában már 1,5 millió embernek adott menedéket, és a több emeletes bérházak szobáiban 30-50 fős tömegekbe zsúfolódva éltek már az emberek.

A náci brit RAF nehézbombázói a szász főváros felé vették az irányt…
A gyújtóbombák zöme a sűrűn beépített, történelmi óvárosra, Szászország ékszerdobozára hullott, ahol minden hamar lángba borult.

A világ legnagyobb népirtói, a britek itt is példát statuáltak…

Az 1945-ös évre már nem maradt olyan német nagyváros, amelyet az angolszász légierők még nem bombáztak volna a második világháború embertelen bombázóhadjárata következtében.

Arthur Harris „bosszúterve” jegyében, a városok legsűrűbben lakott belső negyedeit, történelmi óvárosait szőnyegbombázással pusztították el. A cél a polgári áldozatok minél magasabb száma volt. A legnagyobb pusztítást nem is a rombolóbombák okozták, hanem a foszforral végrehajtott támadások után kitörő óriási tűzvihar. A hő elől a polgári lakosság felszínre menekült, ahol az óriási hőség, a mérges gázok és az oxigén hiánya percek alatt végzett velük. 1945 február 13.–15.-e közötti négy támadáshullám után…

Kilátás a drezdai városháza tornyából dél felé… (Fénykép: id. Richard Peter, 1945) Még napok múltán is omlottak össze épületek, melyek kőanyaga a tomboló tűzvihar hatalmas hőjétől elporlott…

A „legszerencsésebbek”, talán azok a „szerencsétlenek” voltak, akik nem jutottak már be a kincses városba, hiszen a vonatok már a pályaudvarokon sem fértek el… Így sokan a kilóméterekre kinnrekedt vonatokon nyomorogva nézhették végig a brit népirtást… E téli éjen a Drezdai Holokauszt tüze tartotta melegen még odakinn is őket…

A legnagyobb vitát a halottak száma jelenti. A bombázások következtében Drezdában elhunytak becsült száma meglehetősen nehezen alakul, a máig erős politikai nyomás alatt tartott történészek 40-50 ezer és 600 ezer közé teszik az elégett, hamuvá-füstté vált emberek számát… A német- és magyarellenes rasszizmus az elkövetőknek, a háborús bűnösöknek máig is fontosabb az igazságnál !!!
Kárpótlás ?! Ugyan már… 

Íme a Drezdai Holokauszt hullahegyei… a „szerencsések”, akik nem váltak hamuvá a lángtengerben…

Elszenesedett emberi holttestek halomba hányva a leégetett város főterén, az Altmarkon, 1945. február végén… Igazi Holokauszt ! „Teljes elégettetés” ! 

A háborús bűnösöket soha nem vonták felelősségre…

Az életben maradottakkal a hamarosan megérkező Vörös Hadsereg kegyetlenkedései végeztek… Egy 16 évesen túlélő lány mesélte el nekem – németségéért Angliában máig is diszkriminált – öregasszonyként, hogy a szovjetek minden lányt és asszonyt módszeresen és bestiálisan megerőszakoltak…

A háborús bűnösöket soha nem vonták felelősségre…

Az odaveszett menekülő magyarok tízezreire is emlékezve – majd egy évszázad módszeres és „hivatalos” hazudozás után – érdemes végre szembesülni az igazsággal !!!

A háborús bűnösöket soha nem vonták felelősségre…

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány még:

Bombenholocaust – Drezda

The post 76 éve kezdődött a Drezdai Holokauszt – több mint félmillió halott… appeared first on Szögedöm.hu.

Anyja vágyának megfelelően Tübingen egyetemén theologiát tanult, de mégsem lett lelkész. A bölcselet és a költészet vonzotta. Itt ismerkedett meg Hegellel és Schellinggel, a kor kiváló filozófusaival.

Tanulmányai után házitanító volt, kezdetben a türingiai Waltershausenben, majd Jénában, 1796–1798-ban Frankfurt am Mainban egy Jakob Gontard nevű bankár négy gyermekénél. Itt szeretett bele élete egyetlen szerelmébe, a bankár ifjú, törékeny alkatú feleségébe, Susette Borkensteinbe, akit műveiben Diotimának nevez. Elragadtatott éveket töltöttek együtt a kölcsönös plátói szerelem vonzásában. Szerelmük mély, lelki kapcsolattá nemesült.

1799-ben lapkiadással próbálkozott; miután kísérlete kudarcba fulladt, ismét házitanítói állást vállalt, Svájcban, majd a franciaországi Bordeaux-ban. Elszakadása szerelmétől, sikertelensége, kortársai közönye egyre érzékenyebbé tették. 1802 júniusában tért haza kimerülten, ekkor halt meg rövid betegség után Susette. Búbaja a kórházi kezelések nyomán sem javult. 1807-ben barátai súlyos elmebetegként egy tübingeni asztalosmester gyámságára bízták, aki élete végéig becsülettel gondozta.

Még életében megjelent művei:

• Hyperion oder Der Eremit in Griechenland (1794) – (Hüperión) – regény
• Tod des Empedokles (1799) – (Empedoklész halála) – dráma
• Trauerspiele des Sophokles (Sophokles-Übertragung) (1804)
• Gedichte von Friedrich Hölderlin (hrsg. von Ludwig Uhland und Gustav Schwab) (1826) Friedrich Hölderlin költeményei (Digitalisat und Volltext im Deutschen Textarchiv)

Hölderlin – Életfélen…

Közel negyven évig élt őrületben, fennhangon idézve kedvenc regényét, a Hüperion-t, meg-megszakítva vitatkozva önmagával. Ha látogatói kérték, verset is írt, de ezeket Scardanelli néven írta alá.
Verseinek 1826-ban megjelent kötetét sem vette már tudomásul…
1843-ban úgy halt meg, hogy összes műveinek kiadását sem érhette már meg (1846-ban).

Hälfte des lebens

Mit gelben Birnen hänget
Und voll mit wilden Rosen
Das Land in den See,
Ihr holden Schwäne,
Und trunken von Küssen
Tunkt ihr das Haupt
Ins heilignüchterne Wasser.

Weh mir, wo nehm ich, wenn
Es Winter ist, die Blumen, und wo
Den Sonnenschein,
Und Schatten der Erde?
Die Mauern stehn
Sprachlos und kalt, im Winde
Klirren die Fahnen.

Friedrich Hölderlin, 1802

Életfélen

Sárguló körtékkel telve,
vad rózsákkal rakva
dűl a táj a tóba.
Óh hetyke hattyak,
Csókittasan már-tó-
zik kecses fejetek
(az) üdvöz-józan vízbe.

Jaj, mikor a tél elér
Hol lelem meg még
A virágokat,
Meg napsüt-árnyukat?
hidegen-ridegen
állnak (a) falak…
Csak zászló zörren e szélben…

Nyáry Szabó László műfordítása

Művei magyarul :

• Empedokles az Aetnán és kisebb költemények; ford. Hajnal Gábor; Juracsek Ferenc Ny., Bp., 1939
• Novalis – Hörderlin válogatott költeményei; ford., bev. Rónay György; Franklin, Bp., 1943 (Kétnyelvű remekművek)
• Versek; Lukács György: Hölderlin. Tanulmány; ford. Hajnal Gábor; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1948 (Új könyvtár)
• Hüperión; ford., jegyz. Szabó Ede, utószó Görgey Gábor; Európa, Bp., 1958 (Világirodalmi kiskönyvtár)
• Versek / Empedoklész / Hüperión / Levelek; ford., vál. Bernáth István, ford. Szabó Ede, Hajnal Gábor, utószó Sükösd Mihály; Magyar Helikon, Bp., 1961
• Friedrich Hölderlin versei; ford. Bernáth István et al., vál., szerk. Rónay György; Európa, Bp., 1980 (Lyra mundi)
• Versek / Hüperión vagy A görögországi remete; vál. Rónay György, ford. Bernáth István et al.; Európa, Bp., 1993
• Álmok álmodói. Friedrich Hölderlin (1770-1843) és Heinrich Heine (1797-1856) versei; ford. Bernáth István et al.; Interpopulart, Szentendre, 1994 (Populart füzetek)
• Beat Furrer: A vakok. Opera Maurice Maeterlinck A vakok, Platon Barlanghasonlat, Friedrich Hölderlin és Arthur Rimbaud szövegeire; ford. Jánosy István et al.; s.n., s.l., 1997
• Goethe, Hölderlin, Heine versei; vál., szerk. Lator László, ford. Áprily Lajos et al.; Sziget, Bp., 2005 (Sziget verseskönyvek)
• Empedoklész halála; ford. Báthori Csaba; Napkút, Bp., 2011

The post Életfélen – Hölderlin 250. szülinapján… appeared first on Szögedöm.hu.

A német nagyvárosok közül a támadás napjáig egyedül a polgári Drezda úszta meg a civil lakosság elleni tervszerű szövetséges légitámadásokat. Talán ez maga volt a gonosz csali…

A háború előtt (1939-ben) 642 ezer lakosú nagyváros 1945 februárjában már 1,5 millió embernek adott menedéket, és a nagy, több emeletes bérházak szobáiban 30-50 fős tömegekbe zsúfolódva éltek az emberek.

A brit RAF nehézbombázói a szász főváros felé vették az irányt… A bombák zöme a sűrűn beépített, történelmi óvárosra, Szászország ékszerdobozára hullott, ahol minden hamar lángba borult.

Az 1945-ös évre már nem maradt olyan német nagyváros, amelyet az angolszász légierők még nem bombáztak volna a második világháború embertelen bombázóhadjárata következtében. Arthur Harris „bosszúterve” jegyében, a városok legsűrűbben lakott belső negyedeit, történelmi óvárosait szőnyegbombázással pusztították el. A cél a polgári áldozatok minél magasabb száma volt. A legnagyobb pusztítást nem is a rombolóbombák okozták, hanem a foszforral végrehajtott támadások után kitörő óriási tűzvihar. A hő elől a polgári lakosság felszínre menekült, ahol az óriási hőség és a mérges gázok (az oxigén hiánya) percek alatt végzett velük. 1945. február 13–15. között négy támadáshullám után…

Kilátás a drezdai városháza tornyából dél felé (Fénykép: id. Richard Peter, 1945) Még napok múltán is omlottak össze épületek, melyek kőanyaga a hatalmas hőtől elporlott…

A legnagyobb vitát a halottak száma jelenti. A bombázások következtében Drezdában elhunytak becsült száma meglehetősen nehezen alakul, a máig erős politikai nyomás alatt tartott történészek 40-50 ezer és 600 ezer közé teszik az elégett, hamuvá-füstté vált emberek számát…

Íme a Drezdai Holokauszt a hullahegyei… már aki nem vált hamuvá a lángtengerben…

Elszenesedett emberi holttestek halomba hányva a leégetett város főterén, az Altmarkon, 1945. február végén…

A háborús bűnösöket soha nem vonták felelősségre…

Az életben maradottakkal a hamarosan megérkező Vörös Hadsereg kegyetlenkedései végeztek… Egy 16 évesen túlélő lány mesélte el nekem – németségéért Angliában máig diszkriminált – öregasszonyként, hogy a szovjetek minden lányt és asszonyt módszeresen és bestiálisan megerőszakoltak…

Az odaveszett menekülő magyarok ezreire is emlékezve – majd egy évszázad módszeres és „hivatalos” hazudozás után – érdemes végre szembesülni az igazsággal !!!

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány még:

Bombenholocaust – Drezda

The post Drezdai Holokauszt – 75 éve – több mint félmillió halott… appeared first on Szögedöm.hu.

The post A nap vicce appeared first on Szögedöm.hu.

Hetvenöt évvel ezelőtt ezen a napon szállták meg a náci német csapatok Magyarországot. Hazánk elveszítette függetlenségét, és elkezdődött a 20. századi magyar történelem szörnyű tragédiája. A háború tarolása és Magyarország náci majd pedig a kommunista kifosztása.

Magyarország katonai megszállásának terve már 1940-ben felmerült a német hadvezetés részéről. A Margarethe hadműveletre (németül Unternehmen Margarethe, ténylegesen Margarethe I) a Magyar Királyság német katonai megszállására 1944. március 19-én, vasárnapon került sor.

Miért is volt szükség Hazánk német megszállására?

A német vezetés tisztában volt Magyarország stratégiai jelentőségével, ugyanis ha Hazánk  kiválna a háborúból, akkor összeomlana az egész balkáni front. Nem véletlen, hogy az akciót a Trójai faló fedőnévvel illették…

Adolf Eichman, az „Endlösung” ideologusa, a Magyarországról induló zsidó-deportálások végrehajtója mondta Izraelben, hogy az egész megszállt Európában, csak Horthy Magyarországa merte őt meg a náci vezetőket kiutasítani.

A Szovjetunió elleni háborúba lépésünkkel is német megszállásunkat odáztuk el. Horthy tanácsadói a német megszállás rémére rábeszélték a Szovjetunió ellenes háborúban minimális erővel való részvételre, amely megmentheti a magyar zsidók életét is. Horthy Miklós filoszemitizmusának bizonyítéka, hogy nem állították a Nürnbergi Bíróság elé, és élete végéig a hálás Chorin Ferenc, Kornfeld Mór és társaik egy alapítványon keresztül tartották el a portugáliai Estorilban. Ifj. Horthy Istvánné pedig  meleg barátsággal emlékezik meg könyvében az őket segíteni akaró cionistákról. Megbízottjuk Dr. Ruben Hecht el is ment Horthyékhoz, hogy „megköszönje apósomnak, amit a magyarországi zsidókért tett” írta özv. Horthy Istvánné. A köszönetet az a többszázezer magyar katona és zsidó munkaszolgálatos is megérdemelné, akik a magyar Soá, a honi zsidó Holokauszt elodázásért is életüket áldozták.

A történelmünket valószínűleg alaposan át kellene írni, ha valaha is előkerülne annak a Koronatanácsnak az eredeti – teljes – jegyzőkönyve, amelyen elhatározták a Szovjet elleni háborúban való részvételt. Ugyanis állítólag csak két példány maradt meg, de mindkettőben a második rész különbőzik egymástól. Így nyilván (legalább az egyik, vagy) mindkettő hamisítvány.

Már a világháború kiörését követően 200 000 lengyel menekültet fogadtunk be és tettük lehetővé továbbutazásukat, hogy az angolok által felállított Anders hadseregben harcoljanak tovább a németek ellen. A lengyel hadsereggel érkező zsidókat is a nemzetközi jognak megfelelően védtük és hivatalosan hamis papírokkal is elláttuk őket. Osztrák és cseh zsidó menekülteket is ezerszámra fogadtuk be és védtük egészen a német megszállásig (1944. március 19), de még azon túl is titokban és sokat kockáztatva, többször a helyi hatóságok hallgatólagos beleegyezésével.

A Szlovákiai Holokauszt – Magyarországra menekülő zsidók…

A megszállt Észak-Fölvidék (Szlovákia) zsidóüldözései elől is Magyarországra menekült a zsidóság… Mi pedig befogadtuk őket! Egészen Hazánk német megszállásáig biztonságban is voltak nálunk…

Kötelezően ajánlott olvasmány:

Jozef Tiso és a Szlovákiai Holokauszt

Eördögh István, vallástörténész egyetemi tanárt, a Vatikán egykori levéltárosát e munkájáért és őszinte szavaiért kitiltották a “modern” Szlovákiából…

Magyarország német megszállása alapvetően megváltoztatta a helyzetet.

A német megszállással, 1944. március 19. után kezdődött a magyarság, így a magyar zsidóság kálváriája is. De amikor a német hadsereg java kivonult, Horthy leállítatta a deportálásokat. Ezzel kb. kettőszázezer budapesti és oda menekült vidéki zsidó(nak minősülő) magyar állampolgárt mentett meg.

Hazánk német megszállásával kezdődött Magyarország fölszámolása. A náci terror után a kommunista Vörös Terror tette végleg kisországgá a történelmi Magyarországot…

Ha van gyásznap a magyar történelemben, hát ez az!

Emlékezzünk rá! Beszéljünk róla!

Törjük át a hallgatás falát!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

Ajánlott olvasmány még:

Svábok kitelepítése – a kortárs magyar szemével

“Holokauszt”: Az igazi történet Soros megmeneküléséről

Magyarország német megszállása 1944.

PÉTER LÁSZLÓ – Naplóm a német megszállásról

Jozef Tiso és a Szlovákiai Holokauszt

A BBC cinkos a honi soában

MAGYAR ANTISZEMITIZMUS ?

Antiszemitázás

Zsidó és magyar világkonferenciák – akár a béke jegyében

The post Magyarország német megszállása – 75 esztendeje appeared first on Szögedöm.hu.