Scroll To Top

A szegedi „üvegzsebes” balvezetés
12 évi „tiszta” mérlege 30 milliárd forintos hiány!
(A többi veszteséget még rejti a szoci szutyok...)

A honlap a hunita.hu-ra költözött, naponta frissülő tartalommal!

Szeged a halott Város

Kepler 450. szülinapján

E napon született 1571-ben Johannes Kepler, német bolygász és csillagász. (†1630)

Johannes Kepler rézmetszeten

1596-ban kiadott könyvében, a Mysterium Cosmographicumban (Das Weltgeheimnis) Kepler az akkor ismert hat bolygó pályáját az öt platóni testtel hozta kapcsolatba. Úgy gondolta, hogy az egyes bolygópályák gömbjei között a kocka, a tetraéder, az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaéder tartja a távolságot. 

Kepler kezderi Naprendszer-modellje

Kepler később fedezte föl a bolygómozgások törvényeit, amiket róla ma Kepler-törvényekként emlegetnek.

Kepler törvényei

I. A bolygók pályája

A bolygók pályája ellipszis, és annak egyik gyúlytópontjában van a Nap.

{\displaystyle r={\frac {l}{1+e\cdot \cos \varphi }}},

ahol r és φ a bolygók napközpontú polárkoordinátáil a fókuszon átmenő, a nagytengelyre merőleges húr fele (semi-lactus rectum)e pedig az excentricitás, azaz az elnyúltságot / lapultságot jelző arányszám.

II. A felületi törvény

A bolygók vezérsugara avagy a bolygót a Nappal összekötő szakasz azonos idő alatt azonos területet súrol.

{\displaystyle {\frac {d}{dt}}\left({\frac {1}{2}}r^{2}{\dot {\varphi }}\right)={\text{const}},} ahol 

{\displaystyle {\frac {1}{2}}r^{2}{\dot {\varphi }}} az adott (nagyon kicsi) szögelfordulás alatt súrolt terület, ennek az idő szerinti első differenciálhányadosa a területi sebesség, ami állandó.

III. törvény

A bolygók keringési idejeinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az ellipszispályák fél nagytengelyeinek köbei

 azaz

{\displaystyle {\frac {T_{1}^{2}}{T_{2}^{2}}}={\frac {a_{1}^{3}}{a_{2}^{3}}}}

Például a Juppiter keringési idejének (11,8 földi év) négyzete majdnem 140-szerese a Föld keringési ideje négyzetének. A Jupiter majdnem 5,2-szer van távolabb a Naptól, mint a Föld; ennek köbe szintén majdnem 140-szerese a Föld-Nap-távolság köbének.

Kepler III. törvényének pontos alakja:

{\displaystyle {\frac {a^{3}}{T^{2}}}={\frac {\mu }{4\pi ^{2}}},} {\displaystyle \mathbf {\mu } =k^{2}(m_{1}+m_{2})}, ahol k a Gauss-féle gravitációs állandó, m1 és m2 pedig a testek tömege. A Gauss-féle gravitációs állandó:

{\displaystyle k={\frac {2\pi }{T{\sqrt {1+m}}}},}

ahol m a Föld – Hold rendszer össztömege, T pedig a Föld – Hold rendszer tömegközéppontjának a Nap körüli keringési ideje.

A fenti törvények általánosíthatóak: igazak egy csillag körül keringő bolygóra, egy bolygó körül keringő holdakra és műholdakra, bármely nagy tömegű égitest körül keringő más égitestekre, csupán az {\displaystyle a^{3}/T^{2}}értéke más, a központi égitest tömegétől függ. Egy másik általánosítás a tetszőleges kúpszelet alakú pályákhoz vezet; például egyes üstökösök pályája parabola alakú. 

Johannes Kepler aláírása

1604-ben megfigyelt egy fényes villagot (idegenkedőn szupernóvát), és bmegfigyeléseit a De Stella nova in pede Serpentarii („A Kígyótartó lábában megjelent új csillagról”) című könyvében jelentette meg.

A Kepler-látta szupernóva, az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva

Kepler törvényeihez hasonló vezérfonalat kell adni ma az ifjúságnak, hogy Mammón meg a nigráns-áradat el ne nyelje magyar fiainkat mind egy szálig…

Beteg világunkban érdemes lenne végre rendet tenni !!! Legalább a Magyar Világban !!!

Ifjaink fölösleges kütyüzsibbadásai helyett pedig egy bölcsebb világban kezdhetnék végre Madách Imre Kepler-színét (a Nyolcadik színt) zsolozsmázni minden leendő férfi tanulságára…

Kétséges rang-e hát szellem, tudás?
Homályos származás-e a sugár,
Amely az égből homlokomra szállt?
Hol van nemesség más ezen kivűl?
Amit ti úgy neveztek, porlatag,
Hanyatló báb, mit lelke elhagyott,
De az enyém örök-ifjú, erős.

– Oh nő, ha te meg bírnál érteni,
Ha volna lelked oly rokon velem,
Minőnek első csókodnál hivém,
Te büszke lennél bennem, s nem keresnéd
Kivűl a boldogságot körömön,
Nem hordanál mindent, mi benned édes,
Világ elé s mindent, mi keserű,
Nem tartanál fel házi tűzhelyednek. –

Madách Imre: Az ember tragédiája

Ez intelem pedig leányainknak is illő okulására válik !

Kepler lakóháza Regensburgban ma múzeum

Aki pedig ennél is behatóbb tudásra, az eredetire vágyik, annak álljanak itt…

Kepler fönnmaradt művei

  • Mysterium cosmographicum (A kozmosz szent titka) (1596)
  • Astronomiae Pars Optica (A csillagászat optikai része) (1604)
  • De Stella nova in pede Serpentarii (Új csillag a Kígyótartó lábánál) (1604)
  • Astronomia nova (Új csillagászat) (1609)
  • Tertius Interveniens (1610)
  • Dissertatio cum Nuncio Sidereo (Beszélgetések a csillaghírnökkel) (1610)
  • Dioptrice (Dioptria) (1611)
  • De nive sexangula (A hatszögletű hópehelyről) (1611)
  • De vero Anno, quo aeternus Dei Filius humanam naturam in Utero benedictae Virginis Mariae assumpsit (A valódi évről, amelyben az örök Isten Fia az áldott Szűz Mária méhében emberként megfogant) (1613)
  • Eclogae Chronicae (Krónika fejezetek) (1615)
  • Nova stereometria doliorum vinariorum (A boroshordók új térfogatméréséről) (1615)
  • Epitome astronomiae Copernicanae (Kivonat a kopernikuszi csillagászatról) (három részben 1618–1621 között)
  • Harmonice Mundi (Világok harmóniája) (1619)
  • Mysterium cosmographicum (A kozmosz szent titkai) Második kiadása (1621)
  • Tabulae Rudolphinae (Rudolf-táblázatok) (1627)
  • Somnium, sive Opus posthumum de astronomia sublunari (Az álom – Posthumus mű a holdbéli csillagászatról) (1634)
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje