Majd elmúlok szelíden, mint egy álom
És följárok bús téli éjszakákon.
A magyar bánat szenderét virrasztom
S kopogtatok a túlvilági ajtón.
A magyar İstent kérem csöndesen meg,
Hogy irgalmazzon árva nemzetemnek
S véremnek bíborából lesz kelendő
Az új Hajnal, a boldogabb jövendő.

1925

Ámen – A Költőnek – Először az Új Idők 1925 február 8.-ai számában jelent meg.
Majd fél évre rá közölte a Délmagyarország 1925 június 26.-ai száma is.

Megjövendölte saját „álommá” elmúlását, a halálát is ebben a költeményben…
Hiszen altatóval (Veronállal) mély álommal távozott, míg „a magyar bánat szenderét virrasztotta”…

Ajánlott még e költemény értelmezéséhez meg érzelmezéséhez :

AURÓRA

Egyszer fehér és rózsaszin
Gyöngy és selyem ruhája,
Mosolyog, mint a szerafin
A tájra.

Máskor bíborral ékesen
Lángol piros palástja.
Tüzeket gyújt az egeken
A láza.

HAJNALBAN A NAPHOZ

Én most szeretlek, mikor még az Éjjel
Vert seregének árnya fut tova
S csak a magányos és bús jegenyének
Szűz homlokán ég Fényed mosolya.

The post Ámen appeared first on Szögedöm.hu.

Egy költöztető cég kisteherautója parkolt hétfőn délelőtt több órán keresztül az újszegedi Szent-Györgyi-villa előtt. A költöztetők egymás után hordták ki az épületből a dobozokat és az irodabútorokat. Mint megírtuk, Szent Györgyi Albert egykori lakóházát – amelyet Nobel-díjának összegéből vásárolt – hónapok óta árulja jelenlegi tulajdonosa, az Artisjus. Néhány napon belül végleg eldőlhet a villa sorsa. 

A szomszéd is a Szent-Györgyi-villa közkinccsé tételét szorgalmazza

A bútorszállítókra Volford László, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara Kommunikációs és Reklámklubjának vezetője hívta föl figyelmünket. A villa szomszédságában lakván, továbbá kultúrabarátként és civil aktivistaként ő maga is aggódó figyelemmel kíséri a tudománytörténeti és egyben történelmi jelentőségű ingatlan sorsát, amelyben Szent-Györgyi Albert 1940 és 1945 között élt. Lapunknak elmondta, hogy ő maga is azoknak a táborát erősíti, akik a Szent-Györgyi-villa közkinccsé tételét, abban egy állandó Szent-Györgyi emlékkiállítás kialakítását szorgalmazzák. Aggodalmának legfőbb oka, hogy, ahogyan fogalmazott, Szeged nem védi meg kulturális értékeit, majd erre példaként egyebek között Bálint Sándor szülőházát említette, amelynek lebontása után társasházat építettek helyére, emlékét már csak egy tábla őrzi.

Az épülő BYD-gyárra utalván arra is kitért, hogy hamarosan nagyon sok külföldi jön majd Szegedre. Ahogy fogalmazott, korszakhatárhoz ér a város, ami után sokkal nagyobb hangsúllyal kellene megmutatni Szeged kulturális értékeit. Kiemelte, hogy ezeknek a kincseknek a megőrzése és felmutatása nem csak a városba érkező vendégek tekintetében lenne előnyös, de a szegedi fiatalok identitástudatát is nagyban erősítené.

Az új tulaj nagy tisztelője Szent-Györgyi Albertnek

Lapunk információi szerint a Szent-Györgyi-villa már gyakorlatilag elkelt, már csupán néhány aláírás van hátra, ami néhány napon belül megtörténhet. Megbízható, de magát felfedni nem akaró forrásunk annyit árult el az új tulajdonosról, hogy nem magánszemély vásárolja meg az ingatlant, aki a saját arculatára alakítaná át, és nem is cég, amely esetleg lebontaná. Forrásunk úgy fogalmazott, hogy az új tulajdonos nagy tiszteletben tartja a villa korábbi Nobel-díjas lakójának emlékét és örökségét. Azt is elárulta, hogy ráadásul az új tulaj révén olyan prominens vendégek is jó eséllyel látogatást tehetnek majd a villában, akik maguk is rendelkeznek azzal a tudományos kitüntetéssel, amelynek tiszteletdíjából hajdanán Szent-Györgyi megvásárolta a villát. 

Szeged önkormányzata ismét csak közönyt mutatott

Az új tulajdonos kilétéről és szándékairól egyelőre a fentieknél több nem tudható, egy azonban bizonyos. Ahogyan 23 évvel ezelőtt, úgy most is közönnyel szemlélte Szeged önkormányzata Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus egykori lakóházának sorsát. Az új tulaj immár biztosan nem Szeged városa lesz. Kozma József képviselőtől tudható, hogy 2025-ben a városvezetés több mint tízmilliárd forintot fordít Szeged kultúrájára. Ebből az összegből immár biztosan nem futotta a Kárpát-medence egyetlen olyan ingatlanjának megvásárlására, amelyet Nobel-díj tiszteletdíjából vásároltak, amely kitüntetést ráadásul magyar földön tett felfedezésével érdemelte ki Szent-Györgyi Albert. 

Forrás : DM … a világhírű tudós kultikus, szegedi villájáról …

The post A Nobel-díjas villa elkelt… appeared first on Szögedöm.hu.

FÖRGETEG (JANUÁR) HAVA 31.-ÉN… MAGYAR EDE szülinapján…

ÉPÍTETT ÉRTÉKEIBEN ÉL A NEMZET.
A HAZAFISÁG MINIMUMA ÉPÜLET-ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME. (SZ.)

Több mint egy évszázada nincs már közöttünk Magyar Ede, a magyar műépítészet lánglelkű mestere …

1877 január 31.-én született Orosházán a magyar(os) szecesszió egyik legbrilliánsabb mestere,
Magyar Ede, aki a századfordulón az Alföld meghatározó építésze volt.

1912 ígéret (május) hava 5.-én, pályája csúcsán fejezte be 35 évesen az életét…

Ma az irodalmat külön tantárgyként tanítják, míg az építészet a magyar közoktatás mocsarában merülve meg sem villanthatja a jelentőségét és megőrzendő, közkinccsé avatni méltó értékeit…

Magyar Ede az építészetben olyan nagyság, mint Márai vagy József Attila a költészetben !
Éppen olyan gyakran kellene, mert illene hát Őt emlegetni is !!!

Reök Palota – www.ujszeged.hu

Szegeden is szép számmal hagyott szépségeket örökül. A Porváros egyik legjellegzetesebb épülete már több mint egy évszázada, az Ungár-Mayer-palota : a sétatér, azaz a Kárász utca kapujaként trónol-tornyol, annak őreként. (Hajdan a helyi villamosközlekedésnek is tájékozódó pontja volt.)

A vele szemközt álló régi szerény földszintes épületet a szocializmus egy ízléstelen nagy szögletes rémmel helyettesítette be, amely azóta is ott éktelenkedik egy szégyenletes, sötét magyarellenes kor emlékezetes hegeként… Mondjuk ki bátran ! Valószerűtlenül otromba !!! Magyarhoz méltatlan !!!

Az elmúlt 3 évtized gyáva városvezetői és megátalkodott toronyaljasai sem látták a helyén a Szebb Jövőt… Hogyan is látnák azt a szellemi-lelki világtalanok ma ?! Pedig…

Magyar Ede több változatban is megtervezte e pazar sarok-palotát. Amennyiben e palotának – ahogyan az elmúlt két évtizedben (képviselőként is) számtalanszor indítványoztam már – egy másik változatát fölépítjük tükörképre, szépre, a mai szögletes szürke szörny helyére, úgy végre méltán megkoronázhatjuk Szeged belvárosát egy eddig (tervekben) rejtett ékkövével !

Magyar Edénknek máig is vannak fiókban porladó tervei… Csak meg kellene őket végre valósítani !!!

Magyar Ede terve az irattár poránál, e Város pedig az elmúlt 75 év vezetőinél sokkal többet érdemel !

A helye pedig a jelenlegi látképet uraló palota tükörképi párjaként könnyen meglelhető…

Ahogyan a Kárász utca kezdetének ma kinéznie illene …
De akár már száz esztendeje nézhetne ki így…

De ehelyett ma is a szocreál trónol Szegeden… a sétáló utca, a főutca fején…
És így is lesz ez, amíg el nem múlik a percemberkék ideje…

ADY ENDRE: A PERC-EMBERKÉK UTÁN… Bujtor István szavalatában… de az antimagyarok ezt is ellpoták…

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító

Ajánlott olvasmány :

The post MAGYAR EDE TERVEZETE – A SZÜLINAPJÁN… appeared first on Szögedöm.hu.

Emléközzünk rá azzal, amit ránkhagyott!

Tápai lassús és frisses
illendőbben… szögedibben: Lippentős mög röszkettetős…

Teremtsünk hát hagyományt!

Ács Gyura bácsi szülinapján táncoljuk a táncait ! A táncainkat !
Ha mög nem tudjuk, hát itt az ideje, hogy a szülinapján mögtanuljuk !

De talán olyan is akad ez országban milliószám, aki azt sem tudja, ki volt Ő ?!

Ács György volt szögedi táncművészetünk utolsó nagy természetös mestöre.
Táncaink áthagyományozója.
Tőle ösmerjük a körösztöző, az olájos, a frisses, a lassús, de még a darudübögős (csárdás) táncainkat is…

Magam mentöttem mög a sírját a végső enyészettől…
Ideje lönne már állami gondozásba vönni és méltón hirdetni a nyughelyén színös örökségét !
Ács Gyura bácsi díszsírhelye – a balvezetők örökén – máig várt magára…

Ács György (1890 január 29. – Tápé – 1967 június 3.) és felesége Molnár Mária a Csongorád megyei – akkor még Szegedtől független – Tápé táncéletének kiemelködő képviselői voltak. Tánckincsünk régi rétegének egyik legfontosabb családját – az ugrós-legényös táncokat – az Alföld keleti-délkeleti részén többnyire az „oláhos” képviseli. „Oláhos”, mert a polgárosultabb magyar nemigen táncolta már a tőlünk „levetett” táncot, így az a szögényebb szomszédra hagyatott. Az „oláhos” legszöbb, legépebb Csongorád megyei változatait a tápai népművész-házaspár előadásai nyomán ismerjük.

E táncfajta szóló alakját is gazdag, változatos formában járta Ács György.
Ahogy Ő nevezte szép ízös tápai-szögedi nyelvén, csakis olájos !

Szívessen tanítottak, és szinte valamennyi színpadi fölkérésnek eleget töttek. Gyakran keresték föl őket néprajzosok, zenetudósok, néptáncszakértők (Erdős Lajos, Martin György és Török Józsefné), akik 1950 Ígéret havában (májusában) kapcsolódtak be a Tápai Népi Együttes munkájába.

Ács György és felesége, 1952-ben – még csak 62 évessen…

Ács György és neje a hosszú népi együttesi és egyéni szerepléseik során a régi tánchagyomány két legjellemzőbb és leggazdagabb fajtáját fűzték össze mindön előadás alkalmával újraalkotott, rögtönzött összeállításban: a régi réteghöz tartozó olájost (azért is olájozzák, mert régebbi, „szégyöllni való”) és újabb táncaink példáját, a lassú(s) és friss(es) csárdást, a tápai fürge csárdást.

A Népművészet Mestere kitüntető címet Ács György 1954-ben kapta mög.

Gyura bácsi emlékére, mög mindannyiunk egészségére koccintsunk, és igyunk hát ma este!
Aki töheti, táncoljon is eggy-két szögedit! No mög persze illendően tápait!

Lippentős, röszkettetős, körösztöző, olájos, mög darudöbögő… Micsoda nevek!
Micsoda táncok!

Tápai olájos (70 évessen!)

Ha lönne Szögedön ma illő Város-vezetés, hát ezöket a táncokat mindönki ösmerné!
Mert aki nem, azzal bizony a tősgyökös városatyák bizony mögismertetnék!
Ha máshogyan nem, hát gyermekei(n)k oskolai tanulmányain körösztül…
Csak úgy lippentősen, de bizony röszkettetősen, mög körösztözősen, darudübögőssen…

Érdemös olykor Gyura bácsi szerény végső nyughellyét is möglátogatni, mielőtt megint, majd végleg feledésbe merül…

Egy hideg temetőséta során észleltem döbbenten a sír lejártát (röndszörös temetőjárásaim közepette) Tóth Tamás temetőszakértő kíséretében… Cédula lengedezött rajta, hogy lejárt, ha mög nem újítják a bérletöt, a sírt a maradványokkal eggyütt fölszámolják (néhány hónapon belül). Hogy ez sönki másnak föl nem tűnt!?  Akár szöröncsének is nevezhetném… De a „vak véletlenben” nem hiszök.
Az élő kultúrkörben lelki erő létözik… mög lelki örökség, amely áthat mindönt…

Ács Gyuri bácsi sírját – mikor lejárt – mögmentöttem az enyészettől.
A megváltás díját képviselői keretömből ajánlottam föl. Röndölköztem is róla azonnal. Tájékoztattam erről Mészáros Attilát, – Tápé akkori képviselőjét – aki rögtön csatlakozott, mint tápai ebben maga is szívössen támogatott. Kettőnk keretéből a sír végre is – időszakosan – mögváltatott.

Ács György nyughellye azonban ma sem védött, mindön igyeközetöm és indítványom ellenére díszsírhellyé máig sem lött. – Igen, az Ő és számos hozzá hasonló Szögedi Nagyság sírját javasoltam
dísz-sírhellyi védelömre :

Szögedi jelöseink végső nyughelyeinek védelme – képviselői indítvány

A gyüttmönt balvezetés részérül csak a süket fülek !

(Szeged eltékozolt tíz-milliárdjaiból meg a kérkedőn „kultúrára szánt” milliárdokból a fabotka-körnek erre sem futotta… ehelyött leginkább öndicsérő nagy szavakra, mög önajnározó fogadásokra szokta…)

…

De mi lészön hát Ács György gazdag táncörökségével?

A tíz esztendővel ezelőtti szülinapján a köszöntés – Ács Gyura bácsi ma lenne 125 éves! –
sokak szívét mögdobogtatta…

Remény csillant, hogy síremlékénél talán több is emléköztethet majd rá…
Valami, aminek nyomán talán táncait is többen és gyakrabban táncolják majd…

Gombos András – a Szeged Táncegyüttes feje és lelke – régi tanulmányából könyvvé érlelődött
Ács Gyura bácsi emléközete. A magam részéről azonnal fölajánlottam a teljes kiadás költségeinek fedezetét.

Hellyi táncosunk emléközetének és táncai(nk)nak a hellyi közoktatásunkba lönne a hellye !
Möghirdethetjük végre a szogedi önkormányzati programot: Fölzárkózunk Apátfalvához !
(A)Pátfalván már évtizedök óta a közoktatás része a hellyi táncörökség (is).

Addig is… Táncoljuk hát – őseinkhöz méltóan – szögedi mög tápai táncainkat!
A tápai táncos mestör szülinapján itt van nekünk örökül a lippentős mög a röszkettetős…
Ha mög még nem tudnánk, hát itt az ideje, hogy a szülinapján végre mögtanuljuk!

Hiszen…

Darudöbögős Gyura bácsink emléközete és Szöged,
no mög Tápé bizony ennél sokkal többet érdemöl !

Szöbb Szögedi Jövendőt!

kíván

Dr. Szabó László
Szögedi Városvédő Egyesület
Szögedi Védegylet
elnök

Örökül maradt Ács György után…

Kézirattár: AKT 237., 345.
Filmtár:
Ft. 154. Tápé (Csongrád m.) A felvétel helye: Budapest – Margitszigeti szabadtéri színpad.
Gyűjtők: Erdős Lajos. Gyűjtés ideje: 1952. III. 9. Táncfotótár: Tf. 20 009–17.
Ft. 154. 1. Oláhos. Táncolta: Ács György. Táncírástár: Tit.: 120/I. 467.; Megjelenés: Martin György: Magyar tánctípusok kelet-európai kapcsolatai. MTA I. Osztályának Közleményei 21. (1964.) 67–96. Budapest; Martin György: East-European relations of Hungarian Dance Types.
In Europa et Hungaria. Congressus Ethnographicus in Hugaria (1963). 469–515. Budapest.; Pesovár Ernő–Lányi Ágoston: A magyar nép táncművészete. Néptánciskola I. 1974. 91–93. Budapest; Magyar Néprajzi Lexikon IV. 1981. 83.
Ft. 154. 2a–b. „Körösztöző”. Táncolta: Ács György.
Ft. 154. 3–4.; 8. Oláhos. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária (sz. 1897)
Ft. 154. 5.; 6c. Oláhos és frisses. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 154. 6a.; 7a–b. Oláhos. Táncolta: Ács György.
Ft. 154. 9.; 11–12. Frisses. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 154. 10. Csárdás („Darudübögő”) Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária. Megjelenés: Szentpál Mária (összeáll.) é. n. „Darudöbögős” tánc leírása.

Tápéi darudübögő(s) / darudöbögő(s) (csárdás)

Ft. 467. Tápé (Csongrád m.) Gyűjtők: Martin György, Török Józsefné. Gyűjtés ideje: 1960. X. 18. Kézirattár: AKT 722.
Ft. 467. 1. Oláhos és frisses. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária. Táncírástár: Tit. 785.; Megjelenés: Pesovár Ernő: A magyar páros táncok. 1997. 8. sz. tánc. Budapest.
Ft. 467. 2.; 3a–b. „Lassú és frisses”. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária. Táncírástár: Tit. 320.; Tit. 321.
Ft. 467. 5. Frisses („Lippentős”) Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 467. 6.; 7. Lassús („Röszkettetős”; „Egylépés”) Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 467. 9. „Olájos”. Táncolta: Ács György. Táncírástár: Tit. 120/II. Megjelenés: Martin György: Adatok Tápé tánchagyományaihoz. Az oláhos és a csárdás. In Juhász Antal (szerk.) Tápé története és néprajza 1971. 737–758. Tápé
Ft. 467. 10. „Olájos”. Táncolta: Ács György. Táncírástár: Tit. 120/III. Megjelenés: Martin György: Motívumkutatás, motívumrendszerezés.
A Sárközi-dunamenti táncok motívumkincse. 1964. Melléklet: Sárközi-dunamenti motívumtár. (Lányi Ágostonnal) 54. Budapest
Ft. 467. 11. „Lippentős”. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.

The post Lippentős mög röszkettetős – Ács Gyura bácsi szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

A csillagtalan magyar téli éjben
Megálltam szobrod előtt ősi, szent
Elődöm és a csöndben és setétben
Érced szava nekem vigaszt izent.
Íme, te állasz rendületlen épen
A halandók és mulandók felett,
Maradandóság komoly köntösében
Túléled a földi ítéletet.

Megcsonkul ország és te oly egészen
Dalolsz a múltból a jövőbe még
S szavad ekhózza bízó büszkeséggel
Az ébredő s elhúnyó nemzedék.
És minden Lilla megszépül dalodban,
Minden borocska tüzesebb leszen,
Ha rád gondol utódod s összedobban
Minden magyar szív édes verseden.

A csillagtalan magyar téli éjben
Eljöttem én is, ballagó diák
S újult erővel és újult reménnyel
Zengettek bennem ős melódiák.
Míg álltál boldog magasan fölöttem
S deres subában ködlött a jelen,
Belémeredtél az örök jövőbe :
Csokonai, magyarság, Debrecen !

Juhász Gyula Csokonai szobránál – először a Magyarság 1925 január 25.-ei számában jelent meg „Oláh Gábornak ajánlom” dedikációval, a költemény alatt (Debrecen) jelzéssel. A korabeli szegedi és debreceni lapok szerint Juhász Gyula 1924 december 21.-én a költeményeit olvasta föl a debreceni Csokonai Körben Oláh Gábor és Móricz Zsigmond társaságában (a Byron emlékére rendezett ünnepélyen).
Később megjelent e verse jelentős eltérésekkel (fönt) a Délmagyarország 1928 december 8.-ai számában is. A három versszakban szabályosan 11 és 10 szótagos sorok váltogatják egymást következetes rendben.

A 19. századi emlékműszobrászat legjelentősebb alkotásai közé tartozik (a maradék) Magyarországon a debreceni Csokonai-emlékszobor.

A széles irodalmi műveltségű, jómódú kereskedő, Csanak József és Várady Szabó Lajos 1861-ben alapították az Emlékkert Társulatot. A helyi kereskedők, katonatisztek, tanárok és színészek által támogatott debreceni Emlékkert Társulattól kapta a megbízást a Csokonai szoborra Izsó Miklós.

A Nagytemplom és a Református Kollégium közötti térben egy olyan szobor-pantheont akartak létrehozni, amely Debrecen nevezetes szülötteinek állít emléket. Elsőként Csokonai Vitéz Mihálynak.
Bár az 1871-ben felállított Csokonai-szobrot Izsó Miklós fejezte be, a megvalósult emlékmű némileg eltér a kezdeti terrakotta modelltől.

A megrendelők szerint túlságosan csenevésznek hatott Csokonai alakja (a valóságban ilyen is volt), ezért a nagyításnál „vastagítottak” az alakon. Ezt a „vastagítást” a Müncheni Királyi Bronzöntödében hajtották végre. Az alkotást 1871 október 11.-én avatták föl ünnepélyes keretek között.

A szobor ma már nem az eredeti helyén áll. A tér rendezése során a villamossínek változásával a szobrot is odébb tették 1977-78-ban.

A terrakotta kismintát a Református Kollégiumban őrzik, de van a Déri Múzeum egyik lépcsőfeljárójánál is egy, és újabban Karcagon is áll egy másolat belőle kútszoborként a Csokonai Könyvtár előtt.

Csokonai szobránál – a Magyarság 1925 január 25.-ei számában :

„Oláh Gábornak ajánlom”

A csillagtalan magyar téli éjben
Megálltam szobrod alján ősi, szent
Elődöm és a télben és setétben
Érced szava nekem vigaszt izent.
Íme, te állasz rendületlen épen
A halandók és mulandók felett,
Maradandóság komoly köntösében
Túléled a földi ítéletet.

Megcsonkul ország és te oly egészen
Dalolsz a múltból a jövőbe még,
Dalod ekhózza boldog büszke szépen
A fölkelő s lenyugvó nemzedék.
És minden Lilla megszépül dalodban
S minden borocska tüzesebb leszen,
Ha rád gondol utódod s összedobban
Minden magyar szív a te verseden …

A csillagtalan magyar téli éjben
Eljöttem én is, fáradt, vén diák
S újult erővel és újult reménnyel
Zengettek bennem ős melódiák.
Míg álltál áldott magasan fölöttem
S deres subában ködlött a jelen,
Belémeredtél az örök jövőbe :
Csokonai, magyarság, Debrecen !

Juhász Gyula
(Debrecen)

A Juhász Gyulát házigazdaként fogadó Oláh Gábor Debrecen jeles költője volt.
Méltatlanul elfeledett, a komcsi kurzusból magyarságáért módszeresen kifeledett…

Gyalunk Oláh Gáborral még 1903–1906-ban a Budapesti Tudományegyetem magyar-latin szakos hallgatójaként kötött barátságot, miként azidőtájt Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel is. 

Oláh Gábor legjelentősebb nyelvészeti alkotása :

A debreceni nyelvjárás (1906) Nyelvészeti füzetek (26). Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest.

Debrecen az alföldi kálvinista magyarság középpontja már nagy idők óta; Szegeden kíyül leghatalmasabb összetömörítő fészke a fajmagyarságnak. Szláv eredetre mutató neve mellett is határtalan pusztáival, házi állatvilágának gazdagságával, termő földjeivel és erős konzervatívizmusával mintha csak remekbe csinált alkotmánya volna a nomád népfajból kialakult mai magyarságnak. Nyelve is olyan, mint maga a nép: erős, egyszerű, külsőleg tán szikárnak tetsző, de belsejében költői szépségeket rejtő.

Ajánlott olvasmány :

DUGONICS

A jó öreg nyájas tekintetével
Ma nyugtalan néz el Szőreg felett,
Örök magyar virrasztó, józan, éber,
Ma fázva látja e magyar telet ! 

The post Gyalu – Csokonai szobránál appeared first on Szögedöm.hu.

Ez az egyetlen olyan ház, amelyet Nobel-díjból vásárolt Valaki Magyarországon.
Mégpedig az egyetlen magyar-magyar Nobel-díjasunk.
Ennek ellenére (képviselői indítványom ellenére) 2002-ben a Város önkormányzata elmulasztotta megvásárolni és méltó emlékhellyé alakítani a Nobel-díjas villát…

Ha nem sikerült volna képviselőként közbelépnem, még át is alakítják, sőt talán le is bontják !!!
Érdemes megnézni a pénzpörgetők építési beruházásait akár a szembe-szomszédságban.
A garázs bontását már meg is kezdték… bontási engedély nélkül !!!
Ekkor léptem közbe képviselőként. Azóta (helyileg) védett a Nobel-díjas villa.

Ajánlott olvasmány :

Szent-Györgyi emlékház kialakítása (Egyéni képviselői indítvány) (2003-09-16)

Szent-Györgyi Albert Szeged Nobel-díjasa. Egyetlen más magyar városnak sincs – sem mai gúny-határainkon belül, sem azokon kívül – saját Nobel-díjas híressége. Szent-Györgyi az egyetlen Nobel-díjas, aki Magyarországon érte el a tudományos sikerét, és itthon is várta be a világraszóló kitüntetés hírét…

Szegeden fedezte föl a világhírt hozó C-vitamint, és Szegeden érte a máig legrangosabbnak tekintett tudományos elismerés híre is. Szeged már akkor a tudós nagyságához méltó gesztussal, egy újszegedi villa megvásárlásával és odaadományozásával kívánta maradásra bírni. A maihoz hasonló helyi és országos csip-csup panamák miatt azonban csak húzódott az ügy, de Szent-Györgyi – a csábító ajánlatok ellenére – városához, Szegedhez hű maradt.

Végül a Nobel-díj pénzösszegéből vásárolta meg a ma is álló patinás házat, a mai „Szent-Györgyi villá”-t, amelyben 1940-től 45-ig lakott. A német megszállás megfigyelte, de a szovjetek, a kommunisták halálos fenyegetése kényszerítette a Hazája elhagyására.

Siralmas, ahogyan kicsúszott a város és a szegedi egyetem hatóköréből e tudománytörténeti kincs.

Most új esély nyílik, hogy Szeged egyik, hacsak nem a legjelentősebb látványossága, a konferencia-turisták szegedi szentélye lehetne fölújított és személyes tárgyaival berendezett hajdani háza és árnyas kertje.

Hagyatékának összegyűjtését még szegedi tartózkodása idején, 1938-ban Daday András kezdeményezte. A Dr. Zallár Andor által hazahozott és rendezett Szent-Györgyi hagyaték évtizedeken át az egyetem pincéjében porosodott (jobb esetben csak porosodott), és máig is csak méltó elhelyezésére vár.
Dr. Végh Mihály, a Szent-Györgyi Emlékház Alapítvány elnöke már csaknem 3 évtizede vár az emlékház megvalósítására, gyüttműködésre… Terveivel és alapítványi körével töretlenül az ügy rendelkezésre áll.

Bővebben itt: Szent-Györgyi emlékház

A kert alkalmas rendszeres dísz-fogadások rendezésére és a ház pedig alkalmas jeles vendégek elszállásolására. A közbülső időkben iskolák múzeumi (jellegű) látogatására… 

A ház a magyar Nobel-díj(as) és a C-vitamin hírének ékszerdoboza lehet. Ezen dolgozom 22 éve… 

Szent-Györgyi szellemi örökségével, a hagyaték muzeális tárgyaival és ezek mellett akár ultramodern elektronikai eszközökkel is tehetjük élőbbé a jeles házat…

A kert tisztásán pörgő C-vitamin hologramtól a falakon az elhaladáskor megjelenő Szent-Györgyi-képekig sok modern dologgal válhat valóban élővé e villa…

Természetesen csakis alapítványi tulajdonban tudom elképzelni a Nobel-díjas villa biztos jövőjét.
Alapítványunk szívesen vállalja a méltó berendezését és működtetését.
Akár a Szent-Györgyi Emlékház Alapítvánnyal karöltve…

Más cégek jelentkezését, hozzájárulását és támogatását is örömmel fogadjuk…

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmányok :

Szent-Györgyi emlékház kialakítása (Egyéni képviselői indítvány) (2003-09-16)

Szent-Györgyi Albert emlékév (2007-03-23)

Szent-Györgyi emlékhelyet szeretnének (2007-03-27)

„Szent-Györgyi Albert vitaminpark és wellness központ” kialakítása ( Díszközgyűlési indítvány 2008.11.21.)

Szent-Györgyi: márkanév (2008-07-02)

Szent-Györgyi emlékház

Nobel-díjas CSOK

2024 dec. 3.

The post A Nobel-díjas villából végre illő emlékház lehet ! appeared first on Szögedöm.hu.

Újporlódi CSOK beindult.

Mit hoz a jövő?

Üdvözlettel:

Volford László

Eladó családi ház

Szeged, Szent-Györgyi Albert utca

Leírás

Mindennap szeretné átélni, hogy milyen körülmények között élt és dolgozott Magyarország egyik leghíresebb NOBEL-díjasa, Szent-Györgyi Albert? Itt a soha vissza nem térő lehetőség! A patinás ingatlan minden apró részletéből sugárzik az utca névadójának rendkívüli személyisége. Szeged, Újszeged, Szent-Györgyi Albert utcában egy 2004-ben felújított, 117 m2-es, 4 szobás téglaépítésű ház és a hozzá tartozó 34,4 m2-es melléképület eladó. A főépületben 4 szoba, 2 fürdőszoba, 2 konyha, háztartási helyiség is helyet kapott, melyekhez akár 4 járművel is kényelmesen parkolhatnak, az érkező vendégek az udvarban. Az ingatlan éke, a felső szint nappalijából megközelíthető, 14 m2-es íves terasz. A melléképületben kialakított apartman 1 szobával, 1 konyha-étkezővel, 1 fürdőszobával és egy terasszal rendelkezik. Elhelyezkedését tekintve, Újszeged egyik legcsendesebb részén, jól megközelíthető helyen található, melytől mindkét híd könnyedén megközelíthető. Az otthon melegét gáz-cirkó fűtés biztosítja. További információért hívjon bizalommal akár hétvégén is! Megtekintésre telefonos egyeztetés alapján van lehetőség. CSOK és kedvezményes kamatozású lakásvásárlási és felújítási hitelek elérhetőek az OTP hátterével, irodánkban.

The post Nobel-díjas CSOK appeared first on Szögedöm.hu.

The post Klebelsberg Kunó programja nyomán – A „Móricz” megőrzendő appeared first on Szögedöm.hu.

A keleti kultúrák és nyelvek oktatása ma meghatározó szerepű és értékű kellene legyen a magyar (köz)oktatásban. Nem az. Távolról sem az.

Miközben folyik a kedélyes nemzetközi vállveregetés, hogy milyen jó barátságba kerültünk török testvéreinkkel, ugyan hány ember tud ma törökül ?

Miközben folyik a teljes pályás letámadás Kína részéről már kevésbé kedélyes értetlenségünk közepette, ugyan hány ember tud ma kínaiul ?

Miközben folyik a nagy- és kisorosz nép véres háborúja, amely közvetve vagy közvetlen (Kárpátalján) bennünket is fenyeget, ugyan hány ember tud ma oroszul ?

A nem is olyan régi polgári világban 4 idegen nyelvet beszélni egészen szokványos része volt az általános műveltségnek. Öregapám, Csanád-Arad-Torontál tisztifőorvosa még így mondogatta kisgyermekkoromban : „Ahány nyelv, annyi ember ! vagyis : Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy ! Annyit érsz, kicsi fiam…” Ma ki mondogatja ezt a velős mondást ? Nagyjából negyed százada senkitől sem hallottam. (Talán majd a Terminátor lefordítja Bábelt is a kedvünkért?)

Az angol ma ráragad a gyerekekre. A következő 3 alapnyelv ma a magyarnak a baráti török, amely kapu 150 millió „rokon” megértéséhez és ott az orosz, amellyel új barátságokat köthetünk, no meg a kínai, amelynek ismeretével elkerülhetjük, hogy emberöltőkre gazdasági gyarmatországgá váljunk… vagy esetlen végképp eltűnjünk… E három alapnyelv a Magyar Megmaradás záloga.

Erre teremt lehetőséget : Atilla – A Napkelet Modern Iskolája – A Kelet Kapuja
Keleti műveltséget valamint keleti nyelveket (is) oktató tanintézmény.
Keleti Ki-Tekintetű Tehetségfejlesztő Tan-Rendszer.

„Ex oriente lūx” – ma bizonyosan – Keletről jön a fény !

„Turán hazavár”

TURÁN UTÁN

Én érzem, eltévedtem a sűrűben,
Az embernyájban, idegen gyűrűben,
Kőbörtönök közt tétováz a léptem…

És hiszem, hogy hiába hull a vérem…
Közönynek szürke homokja beissza,
Ha Őshazámba nem mehetek vissza !

(Juhász Gyula)

Célunk : A Napkelet Magyar Iskolája – Orientalisztika azaz Korszerű Kelettan alap- és középfokon

A 12 osztályos alap- és középképzést kívánom beindítani egy országos iskola-hállózat keretében.
Nagyjából megyénként egy tanműhellyel…

Ez lesz gyermekeinknek és unokáinknak a túlélést jelentő KELET KAPUJA !

Alkalmas helyszín az Iskolanővérek Iskolája, amely Móricz Zsigmond Általános Iskolaként működött, amíg egy negyedszázada be nem zárták …

A politika ma már nem képes megállítani a Magyarság hanyatlását. Az egyházaink sem. Ahogyan ezt az iskolát is enyészni hagyták volna… Egy kőkemény keleti-magyar iskolarendszer az utolsó esélyünk !!!

Ehhez kérem a támogatásukat és minden Turáni Testvérünk támogatását.
A terv(ezet)em a mellékletben.

Turáni és Kathólikus változatban is…

Most annyi dől el, hogy a 100%-osan lakosság-ellenes pénzízű kifektetés valósul meg,
vagy az Újszeged városrész számára negyedszázada enyhítendő iskolahiány oldódik meg végre.

Máté evangéliumából is tisztán tudhatjuk, az igazi Gonosz, a Gonász nem más mint Mammón !!! A Pénz sémmi İstene. „Senki sem szolgálhat [egyszerre] két úrnak ! […] Nem szolgálhattok [egyszerre a Jó] İstennek meg a Mammónnak.” (Máté 6:24) vagyis „a Jó İstennek meg az ördögnek.”
Gyalunk is közérthetővé teszi tisztánlát(tat)ón a Természetes és a Jó igazi ellenségét, amikor így írja
az EMBERI HITVALLÁS költeményében :

Szeretem e világnak minden gyönyörüségét
És minden bánatát, a napot és esőt,
A márciusi zsongást, a decemberi békét,
A kelő csillagot és a lepihenőt.

Szeretem kis fiúk és lányok forradalmát
Iskolák udvarán, s a dérvert öregeknek
Bús topogásait, sírok örök nyugalmát…
Csak Mammón, gyilkosunk, csak téged nem szeretlek!

(Juhász Gyula)

Ajánlott olvasmányok :

Védettség helyett eladta a SZEFO Újszeged egyik legrégebbi iskolaépületét

2024 okt. 30.

Bevásárlóközpont vagy keleti kultúrákat oktató iskola? Fordulat az újszegedi épület sorsában

2024 nov. 12.

The post Mammón új hídfője vagy a Magyar Megmaradás reménye ? appeared first on Szögedöm.hu.

Szabó László, a Szögedi Védegylet alapítója, Lezsák Sándornak, az Országgyűlés egyik fideszes alelnökének címzett levelében kérte támogatását ahhoz, hogy az általa megálmodott Atilla A Napkelet Modern Iskolája az újszegedi Móricz-iskola épületében kaphasson helyet.

A szerkesztőségünk birtokába került levélben Szabó ismerteti az általa elképzelt tanintézmény célját: a Kelet Kapuja, Keleti Ki-Tekintetű Tehetségfejlesztő Tan-Rendszer nevű programot, amely keleti műveltséget és keleti nyelveket is oktatna. Szabó szerint a keleti kultúrák és nyelvek tanítása ma meghatározó fontosságú lenne a magyar közoktatásban. „Nyilvánvaló a teljes nyugati világ hanyatlása, miközben a Kelet felemelkedése zajlik. Így egészen bizonyos, hogy a Kelet felé kell fordulnunk érdeklődésünkben, tudásunkban és nyelvtudásunkban is, ha hosszú távon – mi, magyarok – nem eltűnni, hanem érvényesülni akarunk…” – áll a levélben, amelyet Szabó a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány irodavezetőjének is eljuttatott. Mint írja, évek óta dolgozik ezen a terven, és most egy minden szempontból megfelelő iskolaépület kínálkozik. Levelét azzal zárja, hogy az iskola alapításához némi hazai politikai támogatásra is szükség lenne.

Az egykori Móricz Zsigmond Általános Iskola Bérkert utcai épületét októberben adta el a tulajdonos, a Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt. Az ingatlan helyén akár bevásárlóközpont is épülhet. Az épület helyi védelem alá helyezése érdekében aláírásgyűjtés indult, amelyet eljuttattak a szegedi önkormányzathoz is. A korábban lefolytatott eljárások során az épület eddig nem került helyi védettség alá. A lakossági megkeresést az önkormányzat vizsgálja, és a Polgármesteri Hivatal mérlegeli, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a kérdés megoldására.

Forrás : https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2024/11/atilla-a-napkelet-modern-iskolaja-szeged

The post Bevásárlóközpont vagy keleti kultúrákat oktató iskola? Fordulat az újszegedi épület sorsában appeared first on Szögedöm.hu.