Éppen kerek száz esztendeje jelent meg !

Én most szeretlek, mikor még az Éjjel
Vert seregének árnya fut tova
S csak a magányos és bús jegenyének
Szűz homlokán ég Fényed mosolya.

Én most szeretlek, mikor Szent Keletnek
Mély tengerén ring Arcod, az Örök
És sugaraid álmodón remegnek
A paloták és kalyibák fölött.

Még vár a Hajnal, de az éj halott már,
Trillák csattognak, lombon, bokron át,
Oly dús az ég keletre, mint az oltár,
Mely várja a Nagy, Ősi Áldozást.

Majd jön a nappal, a vásár, a hajsza,
Fölkél vackáról ember és barom.
Én most szeretlek és Neved e dalban
Ezer madárral hadd magasztalom !

A Naphoz – Hajnalban a Naphoz – Először a Szeged 1924 május 25.-ei számában jelent meg A Naphoz címmel. Ezután közölte még a Brassói Lapok 1924 augusztus 18-ai száma Szegedi szemle 1929 április 15-ei száma.

A Brassói Lapokban :
a 13. sorban : Majd jő a nappal, a vásár, a hajsza,
a 16. sorban : Ezer madárral most magasztalom !

A többi megjelenésében :
a 13. sorban : Majd jön a nappal, a vásár, a hajsza,
a 16. sorban : Ezer madárral hadd magasztalom !

Juhász Gyula Testamentom (1925) kötetében (72.o.) is méltán szerepelt.

Ajánlott Társ-Költemény :

AURÓRA

Egyszer fehér és rózsaszin
Gyöngy és selyem ruhája,
Mosolyog, mint a szerafin
A tájra.

Máskor bíborral ékesen
Lángol piros palástja.
Tüzeket gyújt az egeken
A láza.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...