Scroll To Top

Tögye csak mindönki, amit tönnie köll,
És mindön úgy lössz, ahogy lönnie köll !

A szeri pusztán – száz év múltán

A szeri pusztán – 1924-ben…

Kerek 100 esztendeje született e remek hites költemény :

A szeri pusztán

Be szörnyű csönd ül e vén táj felett :
Halálos csönded, elhagyott Kelet.

A sátorok elmúltak és a rom
Oly néma, mint kővé vált fájdalom.

A felleg, amely ballag az egen,
Ezer év gyászát hordja vemhesen.

A varjú, mely rebbenve száll tova,
Tán érzi, minek áll ma itt tora ?

A Nap vezéri sátora, az ég
Aranybíborral, régi volna még
,

S a csillagok, az örök őrszemek
Az ősi vigyázással fénylenek.

S a szél a régi dalt dúdolja csak
S a jegenyék a vártán állanak
.

De jaj, hol van ma ama Hét Vezér,
Hol egy is, egy csak, aki nem beszél,

De vérét a serlegbe önti és
A néppel együtt győzni, veszni kész.

És hol a nép, amelytől fél Nyugat ?
A szeri pusztán kósza eb ugat.

Bagoly huhog a bús rom rejtekén,
Ó Szeri Eskü: hadd idézlek én !

A szeri pusztán– Először a Magyarság 1924 március 25.-ei számában jelent meg.

Juhász Gyula Testamentom (1925) kötetében (29-30.o.) is méltán szerepelt,
majd utóbb beválogatta a Hárfa (1929) kötetébe is (109.o.)

Végül a Reggel 1936 július 13.-ai számában bukkant föl.

A szeri pusztán kötetben azután az 1963-as Juhász Gyula összes művei kritikai kiadásban lelte meg végső helyét időrendben Gyalunk költeményei között.

Juhász Gyula és a nők– Vates
Juhász Gyula

Juhász Gyula ugyan nem foglalta ciklusba Magyar Hites verseit, de magam utóbb a Magyar Ős-Hitünk költekörbe rendezve szerkesztem egybe ezeket Gyalu Hite avagy Hit Gyaluja kötetemben…
Megjelenés hamarosan…

Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Költészet !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Lócás, pados pihenő mellé… Szer Monostoához !
…hogy a dombos téren a pihenni lecsüccsenők nyugton olvashassák…

Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat is fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően …
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor fölkelnek és világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte… Ahogyan hajdan Tuhudún népe köszöntötte Áldumás Csillagát napnyugodotkor…

E költemény illő helye lehet Szer vagy Ópusztaszer is !
Világító sorokkal az üvegben valahol a falon vagy a fal előtt…
Fönn Gyalunk arcával, alul az írásával..

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

Hol is világolhatna legszebben e költeményben Szer Esküje ?
Háát… Talán az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark be- és kijáratánál… ahol az alkonyatban távozók emlékeibe égne örökre e költemény meg a fénye…

Ajánlott még :

AZ UTOLSÓ MAGYAR

AZ UTOLSÓ MAGYAR

A világ nagy vihara orgonál,
Tán trombitálnak már az angyalok,
Sötét pokolban vígan áll a bál,
Utolsó csillag hullóban ragyog.

Verecke táján

VERECKE TÁJÁN

Ha létezik ma Magyar Ország, ott a Verecke táján-t minden magyar tudja… és Ádvent sötét hűvös napjaiban a KÁRPÁTALJÁt visszavárva családjával meg a cimboráival büszkén szavalja…

Bízó hadi néppel
Itt tanyázott Árpád.
Nagy hegyeknek ormán
Titkait kitárta
Előttük a Kárpát.

Sátoruk ponyváját
Remény dagasztotta.
Nem is volt ilyen szép
Magyar fiatalság,
Ezer évek óta.

JUHÁSZ GYULA – VÉRTANÚINK – ÉPPEN SZÁZ ESZTENDEJE !

A föld alól, a magyar föld alól
A vértanúk szent lelke földalol 

Halottaink
HALOTTAINK
Ének Kupa vezérről – Koppány napján

ÉNEK KUPA VEZÉRRŐL – KOPPÁNY NAPJÁN

Koppány azaz Kupa napján…

Talán nem is tudatosan… de Koppány azaz Kupa napjára írta Gyalunk e költeményét…

Ének Kupa vezérről

Tar Zerind fiát énekelem én,
Ki maga volt az utolsó remény.

Juhász Gyula – Pozsony 1920

JUHÁSZ GYULA – POZSONY 1920

E napon jelent meg… Pozsony
Ha alkonyatkor ballagtál a ködben,
Mely lágy fátylával a Dunára hullt,
A zsongó zajban és a méla csöndben
Fáradt szivedbe muzsikált a mult.

A márciusi láz – Juhász Gyula
A MÁRCIUSI LÁZ – JUHÁSZ GYULA

Virágos hant és véres rög felett
Már bontja zászlaját a kikelet.
Végig cikáz
A termő, zengő márciusi láz. 

JUHÁSZ GYULA SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL!

JUHÁSZ GYULA SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL!

Szögedi érdekösségök – Szögedi Naptár és Juhász Gyula evangéliuma

SZÖGEDI ÉRDEKÖSSÉGÖK – SZÖGEDI NAPTÁR ÉS JUHÁSZ GYULA EVANGÉLIUMA

Bibliai ihletésű versek Juhász Gyulától…

Méltatlan ingatlanüzérkedés a Juhász Gyula utcában

MÉLTATLAN INGATLANÜZÉRKEDÉS A JUHÁSZ GYULA UTCÁBAN

Szeged – Szeged mélygyökérzetét jelentik a nagy árvizet túlélt házak, amelyeket meg kell menteni az utókornak – mondta Szabó László, a Szögedi Városvédő Egyesület elnöke

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Hírek

Esti fények
Esti fények
2024 máj. 25.
Újszegedi Nagy Árvíz
2024 máj. 25.
Kátyúváros
Kátyúváros
2024 máj. 23.
Juhász Gyula – Május
Juhász Gyula – Május
2024 máj. 21.
A TÁPAI KRISZTUS
A TÁPAI KRISZTUS
2024 máj. 20.
Berzsenyi szülinapján
Berzsenyi szülinapján
2024 máj. 7.
Gyalu – Szent Sebestyén
Gyalu – Szent Sebestyén
2024 márc. 27.

Kalendárium

Illő napi filmajánló

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)