Tisztelt Polgármester Úr!
Szomorúan tapasztalom azt, hogy Szeged város útjai tele vannak mély kátyúkkal, nem kis bosszúságot okozva ezzel az autósoknak és kerékpárosoknak is. Nem normális az, hogy hónapokat sőt éveket kelljen várni arra, hogy ezek a balesetveszélyes hatalmas kráterek betemetésre kerüljenek. Arról nem is beszélve, hogy sok helyen az út széle is letöredezik, így nem csak az út közepén, hanem sok esetben az út szélén is megjelennek a mély gödrök. És mivel hónapokig sőt évekig tátonganak ezek a nyitott lyukak, és az autósok rendre belemennek ezekbe, egyre nagyobb és mélyebb kráterek keletkeznek és a helyreállítás költsége ezáltal egyre csak nő.
Miért nekünk képviselőknek kell szégyenkeznünk a lakosság előtt azért, mert Ön, mint a város
vezetője nem fordít erre kellő figyelmet?
Ezek, az Ön szemében talán aprónak tűnő problémák, de ezek a város lakóinak folyamatos
bosszúságot okoznak.

Amennyiben a lakosság megválaszt Polgármesternek, úgy minden kátyút, amelyről bejelentést kapunk egy héten belül rendezünk. Így a problémát időben tudjuk kezelni, és elkerülhető az is,
hogy a kátyúzás a többszörösébe kerüljön.

Tisztelt Polgármester Úr!
Örülök annak, hogy a városban vannak útfelújítások, de álláspontom szerint nem lehet cél a város
megbénítása, csak azért, hogy a júniusi választásra minden elkészüljön. Jeleztem Ön felé, hogy szinte lehetetlen a reggeli órákban átjutni Újszegedről Szegedre, és javasoltam alternatív útvonalat a Deák Ferenc utca lezárása miatt. Például azt, hogy a Kelemen utcát lehessen használni a Híd utcáról balra fordulás céljából, valamint kértem a Híd utcai forgalmi jelzőlámpák átállítását, hogy ne torlódjon vissza a forgalom.
Közel egy órás várakozással kell számolnia az Újszegedről érkező autósnak, munkába sietőnek és diáknak. Joggal érzi minden Újszegedről Szegedre tartó autós, hogy büntetve vannak. Mert lenne alternatív megoldás, de a javaslat süket fülekre talált, mint ahogy oly sok más nagyszerű javaslat is elakadt.

Kérem Önt Polgármester Úr,
azonnali, gyors intézkedést foganatosítson az említett problémákkal kapcsolatban!

Tisztelettel: Joób Márton

Válasz a nyílt levél Nagy Ígéretére :

Az egy hét merész, de tartható !
Ezzel lehet, hogy országelsők leszünk !
(Lehet, hogy már egy hónapos garanciával is.)

No mindenesetre majd egy kátyúfelelőst ki kell jelölnünk !
De hát végül is ezért vagyunk, azazhogy leszünk !

A kátyúk helyén végre egy Élhető Várost teremtünk !

Üdvözlettel : Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmány még :

Kátyúváros

… és ami helyette jöhet…

The post Szeged a kátyúk városa appeared first on Szögedöm.hu.

Tisztelt Szabó László!
Szerkesztőségünk cikksorozatot készít a szegedi VIP-parkolóbérletekről, ezekhez az írásokhoz öntől is válaszokat várunk. Kérem a lehető leghamarabb válaszoljon az alábbi kérdésekre!
– Mikor adta meg először a rendszámát a városházának a parkolóbérlethez?
– Hány bérletet kapott?
– Meddig kapta a parkolóbérlete(ke)t?
– A saját gépkocsijára kért a parkolóbérletet?
– Ha nem a saját gépkocsijára kérte a parkolóbérletet, akkor kinek az autójára kérte? Az illető milyen viszonyban van/volt önnel ebben az időszakban?
Köszönettel, üdvözlettel a szeged.hu szerkesztősége nevében:
Garai Szakács László
főszerkesztő
szeged.hu
+36205080439
garai.szakacs@szeged.eu

VÁLASZ:

Kedves Garai Szakács László Úr!

Sajnos ez a levele elkerülte a figyelmemet érkezésekor. Elég sűrű az életem…
(Apám haldoklott…)
De szívesen válaszolok!
Mert nekem takargatni valóm nincsen.
Végig a politikusbűnözők legkritikusabb ellenzéke voltam. Ezért is szüntették meg, darabolták föl éppen az én (20 évig verhetetlen Dr. Szabó) körzetemet!

Először is: Mind a nyolc évemben választott képviselő és nem listás voltam. Újszeged képviseletében.
Saját nevemre kaptam, egy kocsira, egy bérletet, addig amíg képviselő voltam. (A képviselőségem 8 évéből is talán ha 2 vagy 3-ban kaptam ilyet!) Azt pedig a legritkább esetben használtam, mert, ahova tudok gyalog, vagy kerékpáron megyek, hogy ne terheljem a Városomat, a környezetet!

Elég tisztán emlékezem azonban olyan esetekre is, amikor premier volt a színházban, de ingyenjegyet csak szocik meg szadeszesek kaptak! Ellenzékiek pedig nem! Így nézhettem pl. egy fagyos Közgyűlés után a Don Carlos helyett családommal a parkban sétálva a tüzijáték tervezett színhelyétől eltessékelő biztonsági őröket, míg Botka és csapata benn közpénzen pezsgőzött és falatozott a melegben rajtunk is mulatva jóízűen…

Sok vörös botrány lapul még a puttonyban…
De azokat eddig sem én teregettem.
Én a Város valódi értékeit képviselem, pl. Szeged belvárosát, mely világörökség lehetne, ha e balvezetés nem pusztítaná el bőszen…

Szeged belvárosa – világörökség! < Katt ide!

Üdvözletem a pártos uraknak: Nálam konstruktívabb ellenzéket álmodni nem lehet!

Ha pedig már ilyen bátran föltette a kérdéseit, remélem a válaszaimat is ilyen bátran lehozza majd a toldalékokkal egyetemben!

Üdvözlettel:
Dr. Szabó László

The post Szegedi parkolóbérletek – sajtólevelezés appeared first on Szögedöm.hu.

A delmagyar.hu 2017.08.31-i számában, megdöbbenve olvastam az „Új bulihelyszín készül a Partfürdő mellett – a Laposra költözik a gólyatábor” című cikket, amiben kiderült, hogy Szeged kulturáltsága továbbra sem normalizálódik, hanem a féktelen szórakozás, a dorbézolás támogatásának irányában folyik tovább.

Mondják sokan, hogy Szeged fesztivál város, ezért hangos, zajos, s ezt a szórakozni épp nem, csak pihenni vágyók vegyék tudomásul, tavasztól őszig vagy élvezzék a város dübörgését, vagy költözzenek ki a városból. Nagyon örülök annak, hogy a turisták által Szegeden eltöltött vendégórák, napok száma emelkedik, hogy a programok több tízezer vendéget is bevonzanak esetenként, azzal viszont koránt sem értek egyet, s ezzel nem vagy a városban egyedül, hogy a mulatozás, dáridózás a lakosság jelentős részének nyugalmát zavarja. Az alkalmi fesztiválozók és a szórakozni vágyók nyilván azon keretek között fognak szórakozni, ami az adott helyen lehetséges. A rendezvények, szórakozóhelyek úgy és addig működhetnek, ahogy azt az Önkormányzat és az illetékes hatóságok lehetővé teszik. Ha hajnalig lehet bömböltetni, veretni a falusi diszkó zenét Szeged belvárosában, akkor azt ki is fogják használni. Ha falkákba verődve, ittas állapotban lehet tombolni a városban, ha gond nélkül lehet inni és kábítószerezni a Tisza-parton, akkor azt meg is teszik.

A szegedi belváros, valamint Újszeged folyópart közeli területeinek lakosságának nyugalmát a zajkeltésben élenjáró szórakozóhelyek rendszeresen zavarják, mint pl. a DOKK, a Várkert, a Tisza Gyöngye, ahol szinte minden hétvégén, csütörtöktől vasárnapig, akár hajnali 5-ig is eltartanak a bulik.

A Partfürdő területén és a rakparton igaz esetenként, de lényegében egymásba folyva, egymást követve zajlanak a zajos rendezvények.

Évek óta küzdünk ezekkel a helyekkel, hogy csökkentsék a zajt, korlátozzák működési idejüket, de még a rendőrségi feljelentésekre is fittyet hánynak.

Ezek után, Szeged szívében egy újabb területet áldoznak fel a féktelen szórakozás oltárán, ráadásul már hosszú távú terveket is szövögetnek a szervezők!

„A Partfürdőtől a Kalandparkig tartó területet az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Sportegyesülete bérli az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól. A régóta elhanyagolt területet rendbe tettük. A célunk, hogy egy új rendezvényhelyszínt alakítsunk ki Szegeden. Nemcsak a gólyatábort, hanem a jövőben akár az Egyetemi Napokat is meg tudjuk majd itt rendezni – mondta a gólyatábor főszervezője, Lukács Levente. „
forrás: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/uj_bulihelyszin_keszul_a_partfurdo_mellett₋_a_laposra_koltozik_a_golyatabor/2531182/)

Tisztelt Címzetes Jegyző úr! Az Önkormányzatnak a fentiekhez semmi köze? Az itt élő lakosságnak, nem mellesleg választópolgároknak, ezekhez semmi köze? Hogy történhet meg az Szegeden, hogy egy szűkebb réteg érdekei, igényei felülírhatják a többség érdekeit, a normális élethez való jogát?

Hogyan lehet az, hogy Szeged epicentrumában ez megengedhető?! Kinek éri ez meg?

Ismerve a szegedi HÖK munkásságát, féktelenségben, szabatosságban (nem szabadságban) nem lesz hiány!

Hogyan fogja egy lényegében amatőr társaság biztosítani a rendezvényen résztvevő gólyák biztonságát (ne feledjük, hogy egy ártéri területen vagyunk, a Tisza partján, ráadásul a Belvárosi híd mellett és alatt! A szervezők mivel, hogyan garantálták a környék lakóinak nyugalmát, ingatlanjaik és ingóságaik biztonságát? Több autós azt tervezi, hogy a problémás időszakban nem fog az Alsó kikötő soron vagy a Torontál téren parkolni.

Hogyan lehet az, hogy lakossági bejelentések tucatjai ellenére nem történik semmilyen lépés a vendéglátósok megregulázására?! Lehet, hogy van engedélyük vendéglátóhelyek üzemeltetésére, még akár zenét is szolgáltathatnak, de arra nem lehet engedélyük, hogy nyugalomra vágyó emberek ezreit rendszeresen háborgassák! Nem hiszem, hogy szabadtéri DISCO-k, buli helyek üzemeltetése lehetséges lenne itt, így, ilyen formában! Amennyiben jogilag mégis lehet, akkor vegyük már elő a környék lakóinak emberi jogait!

Hogyan lehet az, hogy a Város tulajdonában, érdekeltségében lévő területeken olyan bérlőnek adnak működési lehetőséget, engedélyt, aki a városlakók nyugalmát alkalmanként vagy rendszeresen zavarja, zavarhatja?!

A többség nem szórakozni akar a városban, hanem nyugodtan élni! Igaz ez nem hajt profitot közvetlenül, de a fáradt, zaklatott ember munkaereje és kedve is csökken!

A többség nyugodt családi életet szeretne, és nem azon mérgelődni, hogy néhány tehetős rendszeresen felzavarja a gyermekeket álmukból, hogy az idősebb lakók már csak fásultan legyintenek az egészre!

Szeged egyetemi város, Cambridge is az. Volt szerencsém többször is ott tartózkodni, és ott bizony 22 óra után még a kocsmák is bezárnak. Nincsenek hajnalba nyúló, a közösség nyugalmát zavaró programok, ha vannak, azok olyan zárt helyen kerülnek lebonyolításra, hogy még a szomszéd házban lakókat sem zavarhatja. Igaz Angliában a polgári demokrácia már a XVII. század óta töretlenül fejlődik, nálunk meg…

Az emberi szabadságjogok országos, sőt európai szintű betartásáért lehet kardoskodni, de városunk, Szeged polgárainak szabadságjogait is tiszteletben kell tartania mindenkinek!

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 24. cikk:

„Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidőre …”

Tisztelt Címzetes Jegyző úr! Szeretnénk – nem csak a mi családunk – nyugodtan élni, munka után pihenni. Azt gondolom, erre minden jogi alapom meg van. Szeretnék kiülni az erkélyemre egy hideg sörrel, és szeretném nézni az ártéri erdő fáinak tengerét, és szeretném ezt bármikor, akár egész nap, mert jogomban áll, ezzel én senkit nem háborgatok. Ne nekem kelljen már egy csendháborítóhoz igazítanom az életemet, hogy majd éjfél után majd nem lesz zavaró zene. Minket ne zavarjon a falusi kocsmahangulat se reggel, se délben, se délután, se este! Szeretnék nyitott ablaknál heverészni a fotelben, nyugodtan szeretnék olvasni vagy tévézni! Szeretnék nyugodtan, kipihenten munkába járni, és nem szeretnék naponta több órát bosszankodni, reklamációs levelek megfogalmazásával időt tölteni, nem szeretnék jogaim védelme érdekében jogszabályokat bújni! Nyugalmat szeretnék, szeretnénk!

Tisztelt Címzetes Jegyző úr! Mivel lakóközösségünk jelentős része idős ember, az Ő érdekükben is felszólalok. Tájékoztatom, hogy reklamációnkat elküldjük Kormos Tibor úrnak, választókerületünk képviselőjének is.

A szegedi zajártalom miatt a rendőrségi bejelentések is szaporodnak. Továbbra is szeretnénk ezt az ügyet békésen megoldani. Amennyiben nem szűnik meg a csendháborítás, az ügyet – az érintett lakásszövetkezetek bevonásával – jogi útra tereljük. Csendrendelet már nincs, de van zajrendelet és van zajszennyezés, amelytől a városlakók igencsak szenvednek. A zajrendelet nemcsak éjjel, hanem a nap bármely szakában érvényes, így aki nem tartja be a zajrendeletet, büntethető is. Forrás: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 30/2008.(IX.30.) Kgy. rendelete „A zajvédelem helyi szabályozásáról”.

Szeged, 2017. szeptember hó 4.
Üdvözlettel,

Rózsa Péter Tibor
6726 Szeged, Alsó kikötő sor
szegedi választópolgár

The post Összegyetemi gólyatábor Szeged szívében, lakossági érdekek sérelmére appeared first on Szögedöm.hu.

The post A régi iskolákban nem csak tanítottak, de neveltek is… appeared first on Szögedöm.hu.

Jó tisztázni, hogy ez a népszavazás miről is szólt valójában. Elsősorban a magyar kormányfő tárgyalási pozíciójának megerősítését a brüsszeli bürokratákkal szemben. Másodsorban a gazdasági menekültek kvóta szerinti elosztásának a megakadályozásáról. Harmadsorban a még megmaradt nemzeti szuverenitás megvédéséről, és nem utolsó sorban az EU megreformálásáról. De belpolitikai szempontból ennek a népszavazásnak több olvasata is van.

Ha közjogilag nézzük, akkor a jelenlegi népszavazási törvény alapján érvénytelen volt a népszavazás. Ha a korábbi NATO és EU népszavazási törvény alapján értékeljük, akkor érvényes volt. A NATO népszavazás (1997) közjogilag érvénytelen volt, mivel csak 49%- os volt a részvétel, ezért nem is léphettünk volna be a NATO-ba, de a parlament magára nézve kötelezőnek ismerte el és megszavazta a belépést. Az EU népszavazásra már az érvényességi küszöböt oly módon határozták meg, hogy mindenképpen érvényes legyen. „Az Alkotmány szerint az ügydöntő országos népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.”  Ez a barbatrükk alapjaiban kérdőjelezi meg Magyarország demokratikus jellegét. Nem lényegtelen kérdés, hogy a politikai „elit” milyen alapon változtatja tetszése szerint a demokrácia legalapvetőbb intézményének a népszavazásnak a játékszabályait. A magyar jogállamisággal súlyos problémák vannak.

A népszavazásra feltett kérdés kettőssége („Akarja-e, hogy az Európai Unió … előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő, kötelező betelepítését?” illetve Akarja –e, hogy  az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa …?) már önmagában az összetettségénél fogva közjogilag kizárja bárminemű

The post A népszavazásról józanul appeared first on Szögedöm.hu.

– Néhány gondolat a népszavazás előtt –

Kísértet járja be Európát – az internacionalizmus kísértete. E baljós árnyak már számos jobb sorsot megélt nemzetet leterítettek, most azzal kecsegtetve őket, hogy a nemzetet más portája elé seperhetik. Mi is így írtuk alá a Dublini Szerződést, azt gondolva, hogy úgy sem lehetünk frontország, ahova majd visszaküldhetők a régóta várt bevándorlók.

A nemzetállamok felszámolásának különféle módjai vannak.
A legkézenfekvőbb az államcsőd. Elemei: liberális gazdaságpolitika, az egészségügy, a közszolgáltatások és a primer erőforrások privatizálása, magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetése, az állami beavatkozás lehetőségének kizárása. Ezek megléte esetén az államcsőd két tizedes pontossággal előre jelezhető.

Elkerültük.

Más módja a nemzetállamok felszámolásának a pénzrendszer kivonása az állam hatásköréből, majd monetáris eszközökkel kiszivattyúzni a meglévő erőforrásokat és a megtermelt értékeket. Ha a bekövetkező szegénységhez és nyomorhoz sikerül kilátásta­lanságot is generálni, a technika működik.

Sikerekkel küzdünk ellene.

Nyilván más országokban is történtek olyan dolgok, ami miatt akadozott a tű a lemezen. A derék internacionalisták így összekötötték a számukra kellemeset a hasznossal: az általuk tönkretett országból miért ne lehetne bevándorlók millióit Európára szabadítani? Még a szocialista időkben divat volt friss sebekre az a gyógy szöveg: „a népet nem lehet leváltani”.
Dehogynem, csak szívós és felső határ nélküli betelepítés kell hozzá!
Továbbá olyan nemzetközi megállapodások, ahol az állam készfizetői kötelezettsége mellett lehetőleg semmilyen követelményt ne támaszthasson a jövevények irányában, hiszen a menekültek ellátása becsület és dicsőség dolga. (Régen a munka volt ilyen.) Ehhez kell még kellő számú belső hazaáruló, akik kilúgozott agyú lakótársaikkal elhitetik, hogy mindez jelentéktelen költségű és veszélytelen, és csak a FIDESZ figyelem elterelő manővere Orbán Viktor védelmében.

A fejsze már a fák gyökeréhez ért.

Ha nem akarunk úgy járni, mint a nemzetegyesítő népszavazáson, ahol nagyot estünk pofára (azóta is csodáljuk, hogy az elszakított testvéreink még szóba állnak velünk), úgy néhány láncszemet érdemes beemelni a láncolatba. Az ellenfelet baloldalinak látszó ideológia szervezi. Ennek ismérve, hogy ne tűnjék ki az irányítók mivolta, látsszon az internacionalizmus népi játéknak! Ez volt a kádári szocializmus titka: „kedves elvtársak, a szocializmus építése még jó ideig nemzeti keretek között történik…”

Súlyos hiba volt eddig, hogy nem hívtuk közös harcba a baloldal szavazóit nemzeti ügy érdekében. Mutassuk meg az imperialistáknak, hogy a szuverenitásunkat még őrizzük: hogy kit engedünk be, azt mi döntjük el. Mi, együtt a baloldallal. A proletár öntudat kizárásokra épül: zárjuk ki a külső beavatkozást! Irigységben született és irigységgel táplált polgártársainkat fel kell világosítani, hogy a bevándorlókat el is kell tartani! Erre a szociálisan érzékenyített baloldali szavazók fogékonyak, hiszen sikerrel alkalmazták ellenünk a nemzetegyesítő népszavazás alkalmával. Nehéz lesz bemutatni, hogy most a 26 millió román bejövetelénél súlyosabb helyzettel számolhatnak. Nem könnyű bemutatni – de meg kell tenni -, hogy a felső határ nélküli halmaz elemeinek száma akár végtelen is lehet. Ahol a nemzeti büszkeség kiveszett, a proletár öntudat még létezik! Ápoljuk most mi, tanulmányozzuk a nemzetegyesítő népszavazás kudarcának dokumentumait (plakátjait), mármint a baloldaléit, mert a mienk sajnos szóra sem voltak érdemesek.

Ha meg akarjuk szólítani a baloldalt, kerülni kell a körülírásokat, a kötelező nyelvcsapásokat és az oktalan elhatárolódásokat.

Mostantól egyetlen mondat se hangozzon el, ami nemmel kezdődik! (pl.: ’nem pártpolitikai kérdés’, ’nem az unió ellen’, ’nem vagyunk szőrösszívűek’, ’ne kockáztassunk’) Nem folytatjuk, mert ebből sok van.  A kampányból a fentiek elhagyását és az alábbiak kiemelt hangsúlyozását javasoljuk:

–          nemzetünk megvédéséért,

–          gyermekeink, unokáink és a magunk jövőjéért,

–          keresztény értékeinkért,

a tagállamok egymás iránti felelősségét valló Európáért vegyünk részt a népszavazáson és szavazzunk nemmel.

A derék baloldaliaknak tegyük világossá, hogy a kérdést itt és most együtt tudjuk megoldani. Még nincs késő ismertetni azt a doktrínát, amely alapján az összes állampolgárnak az érdekeit a családok prioritásán szervezett, kultúráját és keresztény hitét megőrző nemzetállam szolgálja. A fentiek szempontjából egy bizonytalan és változó összetételű, idegen vallású és kultúrájú embercsoport komoly veszélyforrást jelent.

Szeged, 2016. szeptember 15

Szegedi Gondolkodó Magyarok Közössége

Juhász Ferenc

The post Néhány gondolat a népszavazás előtt appeared first on Szögedöm.hu.

A fönti írás értelmezéséhez:

Arab Katyvasz – Célja: Népvándorlások elindítása
Távlati cél: Lángba borítani Európát!

Arab Katyvasz (Sz.) – Ibolyú: többszörös kormánydöntés (kormányváltás), barna: polgárháború, Világosbarna: zavargások, a többi: kormányváltás, egyéb afri közép-szürkék: tüntetések és fegyveres megmozdulások az arab világon kívül… (Sz.)

Ajánlott olvasmány még: VAN OTT TÜDŐ!

The post A bombázott Kadhafi üzenete 2011-ből appeared first on Szögedöm.hu.

A Radetzky laktanya védett romhalmainak árnyékában…

Képzeljük csak el!

Petőfi eredeti kézirataiból rak szép tüzet valaki…
Vagy éppen a Petőfi laktanya köveiből rak romhalmot…
(1919-ben így is hívták a Radetzky kaszárnyát)

Mi a különbség?

Vajon, mit szólna hozzá a közvélemény, ha valaki egy eredeti Kazinczy-kéziratot égetne el nagy magabiztossággal, élő adásban?! Vagy mit szólnánk hozzá, ha egy (nyomtatásban még meg nem jelent) Vörösmarty vers kézzel írott eredetijét semmisítené meg valaki nyilvánosan?! De akár egy Petőfi, Arany, vagy Babits kéziratot semmisítene meg… Öntudatosan. Büszkén…
„Modern” indulattal…
Befektetés címén!
Persze…

Hát itt egy épített értékünkkel történt ilyen gyalázat.
A jog védelme ellenére.

A hasonlat korban is illő, hiszen hasonló korú műemlékünket, a Radetzky kaszárnyával egyedi épületet roncsolt és részben semmisített meg a jogot vakmerőn tipró bűnöző „befektető”. Helyesebben inkább „kifektető”…

Megjegyzendő: E magabiztos A cég nem kevesebbre tör, a magyar ingatlanpiac vezető szereplőjévé akar válni, főleg Budapesten. Így hát igazán nem mindegy, hogy viselkedésében kultúrált „befektető”, vagy bűnöző „kifektető” módjára viselkedik-e a Pozsonyi alapítású khimaira.

Nem vagyok bizonyos benne, hogy ilyen – értékeink ellen elkövetett bűn után hogyan lehet bocsánatot nyerni a magyar közvélemény művelt értelmiségétől.

Mit is építene az „ingatlanfejlesztő” a pompás eklektikus homlokzat helyére?

Hát ez bizonyosan jól mutatna Békásmegyeren, vagy Gazdagréten – a panelek helyett – de nem itt!

Az ehhez hasonló szörnyek nyomán mondotta a nyolcad-magyar Károly (Charles) herceg: „A modern építészek többet ártottak Londonnak, mint a német bombázók!”

Föl kellene már fogni végre!
Az épített értékeink legalább olyan kincseink, mint az irodalmunk!

Nagy különbség azonban, hogy minden öreg építészeti műalkotás egyedi!
És – versekhez hasonlóan – papíron nem sokszorosítható!

Ahhoz, hogy Magyarország méltósága – nemzetközi méretekben is – helyreálljon, rendet kell tenni a fejekben is!

Helyre kell állítani a műemlékvédelem rendszerét és méltóságát.
Példát kell mutatnunk!

A műemlékvédelmet (jogot és védettséget) szándékosan megsértők pedig méltó büntetést érdemelnek!
A büntetéstételüket is emelni érdemes !
Aki a magyar örökséget pusztítja, az az egész Nemzet elleni követ el bűnt.
Jóvátehetetlen bűnt! Hiszen nincsenek évszázados tudású építőmesterek…

Meg kell értetni végre mindenkivel és különösen politikai vezetőinkkel, hogy épített örökségünk legalább annyira fontos, mint a nyelvünk, vagy irodalmi örökségünk. Ez az, ami igazán látszik!
Az épített örökség értékeinek oktatása ugyanolyan helyet érdemel a közoktatásban, mint az irodalom!

Ahogyan szégyen a bugris beszéd, ahogyan szégyen klasszikus íróink ismeretének hiánya, legalább úgy szégyen az építészeti értékeink ismeretének hiánya is.

Egy-egy épített értékünk elpusztítása kulturális tekintetben a könyvégetéssel egyenértékű!
Ha nem rosszabb! (Mert könyvből maradhat még egy példány…)

Az elpusztított épített értéket nem hozhatja vissza semmi!
Míg egy verseskötetből, ha egy is marad, hát túlél a költemény…

Épített értékeiben él a Nemzet.

A hazafiság minimuma műemlékeink védelme.

Sajátos és gazdag épület-örökségünk tart meg bennünket magyarnak az idelátogatók szemében. (Irodalmunkat nem érthetik, legfeljebb fordításokban élvezhetik…)

A Radetzky-kaszárnya esetében példát kell statuálni!

A jogsértőkkel, bűnözőkkel helyre kell állíttatni az épületet eredetinek megfelelő állapotában!

Fotó: Marjai János

A 19. század végén Benedicty József főmérnök tervei alapján a klasszicista stílusú magtár és raktár tömbjét eklektikus stílusú kaszárnyává építtették át.

Az eredetileg megtartása helyett ma ennyi lehetőségünk maradt: Helyreállítandó (visszaépítendő) az egész tömb az eredeti építőanyagaiból, az elkövető költségén, akár többszörös költségen is. Ez legyen a jogsértő, a bűnöző gondja!

Számtalan ilyen eset történt már a művelt Európában.
A kérdés az, hogy hogyan válaszol az ilyen – kultúránk elleni – támadásokra a társadalom.

Itt az ideje, hogy megszilárdítsuk az épített értékek védelmét Magyarországon is!
Itt az ideje kinyilatkoztatni a Magyar Épített Örökségünk sérthetetlenségét kis Hazánkban és jelen határainkon túl is!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

2016. Nap (június) hava 9.-én
Hauszmann Alajos budai születésű építészünk szülinapján

Kapcsolódó írások:

Magyar Idők – Fászádizmus
Index.hu – Leállították az egykori Radetzky-laktanya bontását

The post A műemlékvédelemről – A Radetzky laktanya elpusztított falainak árnyékában… appeared first on Szögedöm.hu.

Azoknak, akik a nagy eső miatt nem tudtak személyesen részt venni a megemlékezésen..

KEDVES BARÁTAIM!

Először szeretném megköszönni a meghívást a Szegedi Jobbik vezetőségének a Vitézi Rend nevében.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján nem árt tisztázni, mi a kommunizmus fogalma.

A lenini terminológia szerint persze ilyen osztály nélküli rendszer még nem volt a Földön… ez a földi paradicsom még nem valósult meg soha-sehol és nem is lesz, csupán két eszement német filozófus utópiája!
Így, egy nem létező berendezkedésnek áldozatai sem lehetnének.

A kommunizmus alatt tehát voltaképpen a proletárdiktatúrát, a bolsevikok uralta egypárti berendezkedést,népi demokráciát, azaz szocializmust kell értenünk. A nyugati közvélemény és politika szívesebben nevezte a második világháború után berendezkedő és 1989-ben kimúló rezsimeket kommunistának, mint szocialistának.
Ezért tévesen, – mint annyi más hibát – a magyar köznyelv átvette a nyugati szóhasználatot.
Mi azonban maradjunk a helyes megfelelőnél, a szocializmus! A szocializmus áldozatainál!

Magyarország kegyetlen hóhérai közül,akik egy bizonyos kéjjel,élvezettel gyilkoltak, először négy nevet említek:
Rosenfeld Mátyás
Singer Ernő
Löwy Hermann (Farkas Mihály)
Eisenberger Benjamin(Péter Gábor)…hogy ezekben a nevekben, személyekben mi a közös, ebbe most nem kívánok belemenni, ezt most önökre, rátok bízom…

Hagy mondjak most egy pár adatot:

• Már 1944-45-ben 600 ezer a szovjet fogságba hurcolt ember,

• legalább harmaduk „malenkij robotra” hurcolt civil és

• legalább egyharmaduk soha nem tért vissza az embertelen rabszolgamunkából.

• 1945-48-ig, 3 év alatt, 27 ezer népbíróságok által elítélt un. „háborús bűnös”, köztük 189 a kivégzett ember. A legújabb kutatások szerint jelentős részük minimális, vagy épp semmilyen szerepet nem játszott a zsidóüldözés, vagy a nyilas uralom idején.

• Sokaknak egyszerűen annyi volt a bűnük, hogy helyi elöljárók, jegyzők, vagy csendőrök voltak.

• 1946-tól koncepciós perek sorában több, mint 100 kivégzett, és több tízezer bebörtönzött ember.

• 1956-ig mintegy egymillió ember ellen indítottak politikai, vagy köztörvényes köntösbe bújtatott okokból eljárást. (Aki nem teljesítette az irreális termelési, vagy beszolgáltatási követelményeket, az „szabotázst” követett el, tehát a „nép ellenségévé” vált.)

• Az ÁVH-n külön terv irányozta elő, hány „összeesküvést” kell leleplezni egy-egy évben.

• Akit még a diktatúrát 100%-osan kiszolgáló bíróságok sem tudtak elítélni, azokat mindenféle verdikt nélkül egyszerűen „le-internálták”. Buda-Dél, Tiszalök, Kistarcsa, Kazincbarcika, vagy Recsk, – a magyar történelem legrettegettebb helységneveivé váltak. Az itt felállított munkatáborokba hurcolt 25 ezer ember hivatalosan megszűnt létezni, szeretteik hosszú esztendőkön át semmit sem tudtak róluk.

• Százezreket nyilvánítottak „osztályidegennek”, vagy „osztályárulónak”. Előbbihez elég volt egy szép ház, vagy egy kis műhely, utóbbihoz,- az üldözöttekkel szembeni legcsekélyebb szolidaritás vállalása is.

• A megbélyegzett fiatalokat a kötelező katonai szolgálatra munkaszolgálatra hívták be (érdekes módon ezt az intézményt „elfelejtette” eltörölni az 1945 utáni hatalom). Ők sokszor majdnem ugyanolyan megaláztatásoknak és kínzásoknak voltak kitéve, mint a bebörtönzöttek és internáltak. A második világháború idején munkaszolgálatot teljesítők kaptak kárpótlást, az 1945 utániak a mai napig nem.

• Sztálin 1953-as halála valamelyest enyhített a terror szorításán. Ám az 1956-os szabadságharc vérbe fojtása után minden idők legnagyobb megtorlása indult el. Ahogyan Rákosiék idején, úgy Kádárék bosszúhadjárata alatt is elég volt, ha valaki rosszkor, rossz helyen volt. Emberek tucatjait gyilkolták meg, vagy csukták le hosszú évekre úgy, hogy valójában semmi érdemleges szerepet nem játszottak 1956 októberében. A mártírokat jeltelen sírba temették, szeretteik 1989-ig egy szál virágot sem tehettek nyughelyükre.

A Kádár rezsim 21 ezer embert börtönözött be, és 17-18 ezret internált az „ellenforradalomban” való részvétel miatt. Maga Kádár 280 halálos ítéletről”dicsekszik” Mihail Gorbacsovnak 1985-ben.

Összehasonlításképpen: az 1848-49-es szabadságharc után Haynau „rémuralom” körülbelül 150 embert végeztetett ki, és 1-2 ezer ember kerülhetett börtönbe.

Ezért jogosan nevezhető Kádár János a magyar történelem legnagyobb hóhérának!

A kádári megtorlás következménye volt az is, hogy több tízezren elvesztették lakóhelyüket, vagy állásukat, valamint az is, hogy az országot mintegy 200 ezren elhagyták, nyugatra disszidáltak.

Meg kell itt említeni az úgynevezett Sortüzeket!!
A Katonai Tanács1956 december 4-ei ülésén tisztázták, hogy a katonák “hajlandók-e tüzet nyitni a fegyvertelen tömegekre”. Ezután került sor a Nyugati pályaudvarnál december 6-án (ez Horn Gyula későbbi miniszterelnök nevéhez köthető), majd
Salgótarjánban, Miskolcon, Egerben történő mészárlásokra. Összesen több száz ember vesztette életét ezekben az emberiségellenes bűntettekben, tömeggyilkosságokban.

Még a fiatalkorúak kivégzésének lehetősége itt is adott volt a törvény szerint!!

Mansfeld Pétert az 1957. évi 34. törvényerejű rendelet alapján végezték ki. (Tehát a közhiedelemmel szemben nem azért vártak a kivégzésével, hogy betöltse a 18. életévét, és nagykorú legyen.)

Szegedi vonatkozásban Kováts József igazságtalan történetét valamennyien ismerjük.

Tudjuk,hogy két évet töltött kínzások közepette a csillag börtönben. Tudjuk, hogy az ÁVH akkor még nem használt gumibotot, kábelköteggel vert….

Tudjuk,hogy merényletet terveztek ellene, Harsányi József rendőr törzsőrmester akarta lelőni gyáván hátulról, úgymond szökés közben, Mogyorósi István szegedi rendőrkapitány parancsára, persze ezt is törvényesen!
Tudjuk,hogy aljas módon kivégezték!!

De még mindig nem tudjuk hol van szegény Kováts József holtteste? – Hogy a mártírt családja legalább méltón eltemethesse…

„A kádári úgynevezett „enyhülés” idején az elnyomás nem szűnt meg!!!

Az elvtársak a mézesmadzag mellett bármikor előkapták a korbácsot is, ha úgy ítélték meg, hogy ez szükséges.

Számos papot és szerzetest zártak börtönbe „illegális hittan-oktatás” vádjával.

Fiatalok százait vegzálták, verték össze, és állították elő pl. csak azért, mert a hivatalos rendezvényeken túl is meg mertek emlékezni március 15-ről.

Az emberarcúvá maszkírozott diktatúra álarca mögül időről időre elővillant a paranoiás zsarnokság szörny-ábrázata.

Csak egy példa: 1969 júliusában több fiatalt azért fogtak perbe és végül ítéltek el „fasiszta felvonulás” szervezése miatt, mert a Belvárosban csoportosan menetelve énekelték a „Lánc-lánc-eszterlánc” kezdetű mondókát.”

És most kedves barátaim térjünk át a kommunizmus, illetve helyesen: szocializmus mai áldozataira!

Igen, a mai áldozatokra vagyis saját magunkra,ránk szegediekre!

Ezt a várost ugyanis még mindig a szocialista diktatúra, elnyomó, pökhendi kiskirálya –a múlt eszmeiségét ránk erőltető szocialista polgármester és szocialista haverjai vezetik, évek óta… Ahol Tóth Péter, Rácz Tibor barátom és a jobbik vezérkara egyedül vívja szélmalomharcát napról-napra a közgyűlés túlerejével szemben!

És mi?az áldozatok?! Eltűrjük a visszafejlődést,az óvodák,iskolák, gyermekorvosi rendelők bezárását!? Az extra magas iparűzési adók egyszerűen elűzik a vállalkozásokat, nem is beszélve a turisztikai adóról, mely itt a legmagasabb az egész országot tekintve! Beleértve a Balaton partját és a fővárost is! – Ja és ha egy vállalkozás egy évben csupán egyetlen egy napot üzemel,annak is ki kell fizetni egész évre a helyi adót!! Hát ne csodálkozzunk,hogy Szegeden nemhogy nem nő, de csökken a gazdaság!!

Tűrjük az eszement ,több milliárdos mobil-támfal építéseket?… persze csak a belvárosnál!

Mert a szent Bertalan híd után a Felső Tisza-parton már megfelel a régi támfal is!

Ott már nincs szükség árvízvédelemre!Nem beszélve az újszegedi oldalt!Vagy az már talán nem is Szeged? Majd ne felejtsenek el szólni a város vörös, milliomos urai a Tiszának,hogy csakis a Stefániánál áradjon,mert ott készült el a szuper 4 m magas mobilgát két milliárdért,amiből a vörös urak 800 milliót a mi adónkból szavaztak meg!

De megvizsgálhatjuk a város nagy un.kifizető helyét is ,az IKV Zrt-t,ami már kénytelen a Szegedi Távhőszolgáltatót is üzemeltetni és így egyre nagyobb veszteségeket könyvel el.

A belváros kiadatlan üres üzlethelységei pedig inkább egy szellemvárosra emlékeztetik ezt a gyönyörű várost… egy év leforgása alatt megoldanám ezt a kérdést..mégpedig úgy,hogy a helyi bejegyzett vállalkozásoknak az első évben ingyen adnám az oda az ingatlant,hisz úgyis rendbe hozza, kitakarítja, kifesti, beruház… a második évtől pedig az úgyis kötelező on-line
pénztárgép szerint állapítanék meg egy nagyon kedvező bérleti díjat.

Vagy vegyük figyelembe épp aktuálisan a migráns kérdést!

Újra több százan szöknek át a határon naponta ,ölébe esve az amúgy is túlterhelt rendőrségnek, majd a Városi Bíróságnak,
akik már most sem győzik az áradatot- szájmaszkokban, – leprától,szifilisztől és rég elfelejtett fertőző betegségektől jogosan félve..és a milliárdos vörös urak csak hallgatnak, hallgatnak és tagadnak!

Vagy a munkahelyeket:..sorolom!..: kender gyár — két cipőgyár— fűrészüzem— Délép házépítő — két téglagyár —lemezgyár— konzervgyár — nyomda — textilművek — hangszerkészítő — kábelgyár— Ikarusz részleg — ruhagyár — pincegazgaság— voltak Szeged gyárai. Helyettük egyetlen egy jelentősebb gyár sem épült vagy költözött Szegedre, bevásárlóközpont annál inkább!!

Ha az immáron 14 éve regnáló szocialista polgármester ennyire érdektelen a munkahely teremtésben,akkor mondjuk ki :alkalmatlan a feladatára!!

Szegeden már csak az képes túlélni, a csókosokon kívül,aki egyetemista vagy pártnyugdíjas!

Én pedig azt kérdezem önöktől/tőletek kedves barátaim, meddig tűrjük még?

Meddig leszünk még mindig mi is a kommunizmus, a szocialisták áldozatai?!

Köszönöm, hogy meghallgattak!!!

vitéz Dr. Ótott Ferenc
székkapitány

Beszéd, 2016-02-25

The post Dr. Ótott Ferenc – A kommunizmus áldozatainak emléknapján appeared first on Szögedöm.hu.

Képviselő Testülete és Közgyűlése részére

Javaslat

Zsigmond királyunk emlékezetének méltó megőrzésére

Tisztelt Polgármester Úr!

Tisztelt Képviselő Testület!

Immár 8 esztendeje évről évre Önök elé tárom Buda egy égő sebét és több, mint fél évszázados adósságát, valamint ennek törlesztésére tett javaslatomat.

A mellékelt levélben javaslatot teszek Buda egy arculati elemének megújítására: „Zsigmond király útja” – Országunk fényét emelhetjük e méltó névadással és a hajdani nagyság emlékének hirdetésével. Európa népei büszkék a múltjukra, nekünk sem árt történelmünk fényesebb oldalait is megcsillantanunk…

Zsigmond királyunk német-római császárrá koronázása idején (1433 körüli festményen)

Merjünk nagyok, mert magyarok lenni!

Buda többet érdemel!

Zsigmond királyunk is!

Tisztelt Közgyűlés!

Zsigmond király (1387-1437) minden idők (egyik) legnagyobb magyar királya, – az egyetlen Budán székelő német-római császár – kora Európájának leghatalmasabb uralkodója és legnagyobb művészetpártolója (mecénása) volt. Lényeglátó gondolkodásával és páratlan szervezőkészségével Magyarország központi szerepét kerek 50 esztendőre biztosította Európában.

Halála 500. évfordulóján Buda egyik főutcáját, a Budát és Óbudát összekötő főutat nevezték el róla. Ez az út már 1879 óta viselte a „budai császár”, Zsigmond nevét, 1938-ban azonban a félezredéves évforduló alkalmából „Zsigmond király útjá”-vá nemesedett. Ezen út végén állhatott egykor a sárkánylovagok királyának palotája. Ugyanezen út 1947-ben, a kor trónfosztó hangulatában, a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond nevét kapta torz áthallásként…

Kunfi Zsigmond, a Proletárdiktatúra (Vörös Terror) közoktatásügyi népbiztosa

Majd a Rákosi-rendszer „elsöprő” logikája szerint a kommünista terrorista Frankel Leó orozta el a lovagkirálytól a névadó tisztét.

2006-ban méltó főhajtással tisztelgett a Szépművészeti Múzeum a budai császár-király, Luxemburgi Zsigmond emlékének Sigismundus Rex et Imperator – Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában című kiállításával. Akkor jeleztem először Buda (II. kerülete) képviselőinek és önkormányzatának e több évtizedes adósságunkat.

Ezúton, Zsigmond neve napján bátorkodom újfent javasolni Önöknek az utóbbi évezred legnagyobb Budán székelő uralkodójának tiszteletére, a reformok jegyében „Zsigmond király útja” nevét emléktáblával is megújítani. A kommunista párti Frankel Leó pedig bizonyára megleli majd illő helyét a fővárosi köztérnevek kusza rendszerében. Vagy még illendőbb helyen, a sűllyesztőben. Esetleg a Terror Házában…

„Zsigmond király útja” – Országunk fényét emelhetjük e méltó névadással és a hajdani nagyság emlékének hirdetésével. Európa népei büszkék a múltjukra, nekünk sem árt történelmünk fényesebb oldalait is megcsillantanunk…

Szíves együttérzésükben és egyetértésükben bízva tisztelettel:

Dr. Szabó László

Magyar Kulturális Örökség

Alapítvány

alapító

Kelt: 2014. Ígéret hava (május) 2.-án, Zsigmond napján

Frankel Leó

További tájékozódáshoz ajánlom…

A Zsigmond királyunkkal egy lapon nem említhető népirtó rém képe és (neobolsevik eufemizmussal taglalt) tettei, némi szójátékkal „munkássága”:

Első válaszlevelünk:

Tisztelt Dr. Szabó László!

Teljes mértékben egyetértek indítványával, a II. kerületi testületi ülésen javasoltam az utca nevének visszaállítását, ám jogkör hiánya miatt a kerületnek csak ajánlási joga van. az utcanevek megváltoztatása a Budapesti Közgyűlés jogköre. Tarlós István főpolgármester korábbi nyilatkozata szerint az önkormányzati választásokig nem kezdeményez változtatást, bár korábban éppen Ő javasolta a Frankel Leó utca átnevezését. A kerületet érintő korábbi meghátrálás Tormay Cecile utca elnevezésében történt, amikor szintén visszalépett Tarlós úr! Sajnos ezek az esetek a még mindig meglévő baloldali szemlélet túlsúlyát mutatják Budapesten. Amint lehetőségünk lesz rá, Frankel Leóról semmilyen köztér nem lesz elnevezve a városban.

Tisztelettel:

Bodor Zoltán

Jobbik Magyarországért Mozgalom

II. kerület

2014. május 5.

Második válaszlevelünk:

2014.05.06.

(MSZP-lista)

A teljesség kedvéért, legelső (8 évvel ezelőtti) levelem: Zsigmond király útja – ma is Frankel Leó álnéven… <Katt ide!

…és ajánlója, ahol…

Az eredeti javaslatom messze túlmutat holmi köztér-névváltoztatáson.

Valódi arculati megújulást ajánlottam a II. Kerületnek:

Ez az ország többet érdemel!

Zsigmond király többet érdemel!

– A történelmi útját és annak tisztes keresztelőjét, névadóját,

– Zsigmond király útján fölállítandó (3:1-es) lovasszobrát,

– Zsigmond neve napján éves emlékfölvonulását – a Sárkánylovagok karneválját…

Az első ilyen Zsigmond-karnevál még bizonyára csak „utcabál” hangulatú lesz majd. Erre az utcabálra pedig kivonulhat az okmányiroda képviselete, hogy megkönnyítse a lakcím-átiratásokat. Így együtt ünnepelhet mindenki majd Zsigmond napján!

A magyar kereszténység dicséretére és védelmére alakult Sárkánylovagok jelképe lehet e zsigmondi vigaszságok méltó jelképe is…

Bizakodva a Magyar Föltámadásban,

Tisztelettel:

Dr. Szabó László

Magyar Kulturális Örökség Alapítvány

alapító

The post Zsigmond király útja appeared first on Szögedöm.hu.