Egy költöztető cég kisteherautója parkolt hétfőn délelőtt több órán keresztül az újszegedi Szent-Györgyi-villa előtt. A költöztetők egymás után hordták ki az épületből a dobozokat és az irodabútorokat. Mint megírtuk, Szent Györgyi Albert egykori lakóházát – amelyet Nobel-díjának összegéből vásárolt – hónapok óta árulja jelenlegi tulajdonosa, az Artisjus. Néhány napon belül végleg eldőlhet a villa sorsa. 

A szomszéd is a Szent-Györgyi-villa közkinccsé tételét szorgalmazza

A bútorszállítókra Volford László, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara Kommunikációs és Reklámklubjának vezetője hívta föl figyelmünket. A villa szomszédságában lakván, továbbá kultúrabarátként és civil aktivistaként ő maga is aggódó figyelemmel kíséri a tudománytörténeti és egyben történelmi jelentőségű ingatlan sorsát, amelyben Szent-Györgyi Albert 1940 és 1945 között élt. Lapunknak elmondta, hogy ő maga is azoknak a táborát erősíti, akik a Szent-Györgyi-villa közkinccsé tételét, abban egy állandó Szent-Györgyi emlékkiállítás kialakítását szorgalmazzák. Aggodalmának legfőbb oka, hogy, ahogyan fogalmazott, Szeged nem védi meg kulturális értékeit, majd erre példaként egyebek között Bálint Sándor szülőházát említette, amelynek lebontása után társasházat építettek helyére, emlékét már csak egy tábla őrzi.

Az épülő BYD-gyárra utalván arra is kitért, hogy hamarosan nagyon sok külföldi jön majd Szegedre. Ahogy fogalmazott, korszakhatárhoz ér a város, ami után sokkal nagyobb hangsúllyal kellene megmutatni Szeged kulturális értékeit. Kiemelte, hogy ezeknek a kincseknek a megőrzése és felmutatása nem csak a városba érkező vendégek tekintetében lenne előnyös, de a szegedi fiatalok identitástudatát is nagyban erősítené.

Az új tulaj nagy tisztelője Szent-Györgyi Albertnek

Lapunk információi szerint a Szent-Györgyi-villa már gyakorlatilag elkelt, már csupán néhány aláírás van hátra, ami néhány napon belül megtörténhet. Megbízható, de magát felfedni nem akaró forrásunk annyit árult el az új tulajdonosról, hogy nem magánszemély vásárolja meg az ingatlant, aki a saját arculatára alakítaná át, és nem is cég, amely esetleg lebontaná. Forrásunk úgy fogalmazott, hogy az új tulajdonos nagy tiszteletben tartja a villa korábbi Nobel-díjas lakójának emlékét és örökségét. Azt is elárulta, hogy ráadásul az új tulaj révén olyan prominens vendégek is jó eséllyel látogatást tehetnek majd a villában, akik maguk is rendelkeznek azzal a tudományos kitüntetéssel, amelynek tiszteletdíjából hajdanán Szent-Györgyi megvásárolta a villát. 

Szeged önkormányzata ismét csak közönyt mutatott

Az új tulajdonos kilétéről és szándékairól egyelőre a fentieknél több nem tudható, egy azonban bizonyos. Ahogyan 23 évvel ezelőtt, úgy most is közönnyel szemlélte Szeged önkormányzata Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus egykori lakóházának sorsát. Az új tulaj immár biztosan nem Szeged városa lesz. Kozma József képviselőtől tudható, hogy 2025-ben a városvezetés több mint tízmilliárd forintot fordít Szeged kultúrájára. Ebből az összegből immár biztosan nem futotta a Kárpát-medence egyetlen olyan ingatlanjának megvásárlására, amelyet Nobel-díj tiszteletdíjából vásároltak, amely kitüntetést ráadásul magyar földön tett felfedezésével érdemelte ki Szent-Györgyi Albert. 

Forrás : DM … a világhírű tudós kultikus, szegedi villájáról …

The post A Nobel-díjas villa elkelt… appeared first on Szögedöm.hu.

Újporlódi CSOK beindult.

Mit hoz a jövő?

Üdvözlettel:

Volford László

Eladó családi ház

Szeged, Szent-Györgyi Albert utca

Leírás

Mindennap szeretné átélni, hogy milyen körülmények között élt és dolgozott Magyarország egyik leghíresebb NOBEL-díjasa, Szent-Györgyi Albert? Itt a soha vissza nem térő lehetőség! A patinás ingatlan minden apró részletéből sugárzik az utca névadójának rendkívüli személyisége. Szeged, Újszeged, Szent-Györgyi Albert utcában egy 2004-ben felújított, 117 m2-es, 4 szobás téglaépítésű ház és a hozzá tartozó 34,4 m2-es melléképület eladó. A főépületben 4 szoba, 2 fürdőszoba, 2 konyha, háztartási helyiség is helyet kapott, melyekhez akár 4 járművel is kényelmesen parkolhatnak, az érkező vendégek az udvarban. Az ingatlan éke, a felső szint nappalijából megközelíthető, 14 m2-es íves terasz. A melléképületben kialakított apartman 1 szobával, 1 konyha-étkezővel, 1 fürdőszobával és egy terasszal rendelkezik. Elhelyezkedését tekintve, Újszeged egyik legcsendesebb részén, jól megközelíthető helyen található, melytől mindkét híd könnyedén megközelíthető. Az otthon melegét gáz-cirkó fűtés biztosítja. További információért hívjon bizalommal akár hétvégén is! Megtekintésre telefonos egyeztetés alapján van lehetőség. CSOK és kedvezményes kamatozású lakásvásárlási és felújítási hitelek elérhetőek az OTP hátterével, irodánkban.

The post Nobel-díjas CSOK appeared first on Szögedöm.hu.

Mentes Dániellel állunk a Bérkert utcában az egykori iskolaépület előtt. – Nem sokan bátorítottak, de ha meg se próbálom, nem tudok aludni – mondta.

Az újszegedi iskolaépület története

Az egykori Móricz Zsigmond Általános Iskola épülete évek óta politikai, kulturális és gazdasági viták középpontjában áll Szegeden. A frekventált helyen, a Temesvári körút és Bérkert utca találkozásánál, a magasház mögött fekvő intézményt a csökkenő diáklétszám miatt zárták be 1999-ben. Szabó László akkori önkormányzati képviselő, aki a műemlékké nyilvánítást és oktatási célú újrahasznosítást szorgalmazta, nem ért el sikert: a városi közgyűlés leszavazta javaslatát, így az épület védettség nélkül áll. A Klebelsberg Kuno minisztersége idején alapított iskolaépületet a katolikus Keresztény Iskolatestvérek szerzetesrendje birtokolta, majd az államosítás után a szegedi önkormányzathoz került. Az iskola tulajdonjoga végül a Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt.-hez került, 2021-ben aztán a Szeged-Csanádi Egyházmegyére ruházták a vállalatot.

Bevásárlóközpont vagy társasház is épülhet

A SZEFO Zrt., amely korábban a fogyatékossággal élők foglalkoztatására specializálódott, az eladás mellett döntött, mivel az utóbbi években veszteségesen működött. A szegedi cég honlapján szerdán még elérhető volt a hirdetés, amiben eladásra kínálják az ingatlant. A hirdetmény szerint a már nem használt létesítményt nettó 1,2 milliárd forintért adnák el. A 4141 négyzetméteres területnek maximum a fele beépíthető. A hirdetésben az is benne van, hogy hasznosítási terv is készült az ingatlanhoz (hasznos alapterület 8500, mélygarázs 1700 négyzetméter). A vételár tartalmazza a terv felhasználásának jogát is. Tehát akár bevásárlóközpont vagy társasház is épülhet a helyére.

Aláírásgyűjtés az épület megmentéséért

Információink szerint a héten eladták az ingatlant, már aláírták az adásvételi szerződést. Közben egy lelkes újszegedi lakos, Mentes Dániel aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy az önkormányzat vegye helyi védelem alá az épületet. Az aláírásokat három hete küldte el Botka László polgármesternek címezve. – Az udvaron álló platánokat a Liget fáival egy időben ültették. Kár lenne érte, ha az épülettel együtt azokat is ledózerolnák – mondta Dániel.

Indokolt lehet Újszeged felülvizsgálata

Az épület történetét szimbolikusnak tekinthetjük: korábbi oktatási és szociális funkcióit elhagyva most új felhasználásra vár, ám sokan attól tartanak, hogy végleg eltűnik Újszeged kulturális örökségéből. A helyi védettséghez építésztől, művészettörténésztől kér szakmai véleményt az önkormányzat, de a védettségi eljárásban mindig kikérik a tulajdonos véleményét is, aki észrevételt tehet az ügyben és akár vissza is utasíthatja azt. Egy szegedi szakértő név nélkül annyit mondott érdeklődésünkre, hogy a védendő értékek ügyében indokolt lehet Újszeged felülvizsgálata.

Forrás : ARANY T. JÁNOS : Védettség helyett eladta a SZEFO Újszeged egyik legrégebbi iskolaépületét (Délmagyar)

The post Védettség helyett eladta a SZEFO Újszeged egyik legrégebbi iskolaépületét appeared first on Szögedöm.hu.

Szeged az elmúlt évtizedekben határozottan lemaradt. Minden tekintetben.
Nemcsak a nemzetközi porondon, de hazai városaink többsége is elhúzott mellettünk.

Módszeresen elpusztított épített örökségünk… Pl. egy hajdan szép napsugaras ház Fölsővároson…

Nem hogy SZEGED (BELVÁROSA) a VILÁGÖRÖKSÉG része nem lett, de hagytuk értékeinket még tovább romboltatni a hűtlen kezelőkkel, a Város-ellenes helyi balvezetéssel …

Valódi fejlesztések helyett Városunk elmerült a fesztigyálozás vigalmaiban…
Cirkuszt, kenyeret! (Panem et circenses!) – Ez a modell működik ma Szegeden.
(Róma legelvetemültebb császárai is ezzel tartották féken a lebutított népet.)

Valódi városi koncepcióra és fejlődésre, értékmegőrzően korszerű átalakulásra van szükség !

SZÖM – SZÖGEDI ÖNKORMÁNYZATI MODELL – SZAKÉRTŐI ÖNKORMÁNYZATI MODELL
A célom városatyaként fölzárkóztatni szülővárosomat végre az Európai jóléti városok szintjére.
Sőt a távlati célom messze meghaladni azok színvonalát! Gyökeresen…
Mind kulturális, gazdasági, egészségügyi, környezetvédelmi és minden más tekintetben is…
 

Pártpolitika – helyi politika – Várospolitika

A politika föladata lenne a többségi társadalom érdekeinek képviselete, a közjó, az általános jólét előmozdítása. Ezzel szemben mára világszinten oda jutottunk, hogy a politika többnyire csupán „politikai marketing”-gé silányult. A nagypolitika háttérszemélyeinek célja a hatalom megszerzése és ezáltal a közpénzek kiszipolyozása. A valószerűtlenül túlárazott beruházások minimál színvonalon való megvalósítása köszön ránk Városunk utcáin is mindenfelől.
A politika és a gazdaság összefonódása és a gazdasági érdekek a világon mindenütt háttérbe szorítják a többségi társadalom valódi problémáit és a lakosság érdekeit.
Ezen kívánunk most változtatni Szegeden.

Szeged évtizedek óta magán viseli a hazai „modern” demokrácia minden betegségét is. A józan szegedi választópolgár nem tudja már, hogy sírjon vagy nevessen – esetleg közönyösen fölülemelkedjen – azon a szánalmas politikai színjátékon, amely a Torony alatt zajlik évtizedek óta. Az örökös lehetetlen és tehetetlen szembenállás lehetetlenné teszi a Város érdekeinek érvényesülését is.
Ez szinte minden területen érzékelhető.
Mi most nem felelőst keresünk, hanem alternatívát kínálunk!

Alapföladatunk:

Egyensúlyt kell teremteni az országos politika és a helyi várospolitika között!

Közvetlen demokrácia

Helyben a megoldás maga a közvetlen demokrácia, a Várost értő és érző többségi akarat érvényesítése! A társadalmi élet fölelevenítésével városi szinten ez ma is érvényesülhet. Ha az egymást ismerő, értő többség összefog, minden problémát sikeresebben képes megoldani. Ez persze sért(het)i bizonyos társadalmi csoportok érdekeit, akik abban érdekeltek, a társadalom mindig minden szinten megosztott legyen, mert minden hasznot a saját malmukra hajtanának. Ezt már a rómaiak is jól tudták és alkalmazták: Oszd meg és uralkodj! (Divide et impera!) – Hát ezt a megosztottságot kell most legyőznünk a szögedi polgárok segítségével.
Ez Szegeden 2024-ben Önökkel most sikerülhet!

SZÖM mint Szakértői Önkormányzati Modell

A pártpolitikának nem lehet súlyponti helye az önkormányzatokban!
Szakértői önkormányzatokat kívánunk Hazánk városaiban!
Minden területen szakértőkre kívánjuk bízni a városfejlesztést, a civilek széleskörű bevonásával ahogyan ez korábban már a harmincas években elindult Szegeden…
Ennek első, mintaértékű példája lehet Szeged.
Szegeden kívánjuk útjára indítani a SZÖMöt!
A távlatokban pedig Szegedről mintaként másolható lesz a Szakértői Önkormányzati Modellt.

SZÖM mint Szegedi Önkormányzati Modell

A Szegedi Önkormányzati Modell alapja a képviselő-jelöltjeink függetlensége, a jelöltek Szeged és a szegedi közösség iránti elkötelezettségére, valamint a szakmai és társadalmi háttere. Jelöltjeink pártoktól többé-kevésbé, de leginkább a Város-ellenes gazdasági érdekcsoportoktól  mindenképpen függetlenek kell, hogy legyenek. A független szakértői csoportokkal való rendszeres egyeztetés és együttműködés alapja lesz egy új fejlődési pályának.
Az önkormányzati ismeretek, szakmai követelmények elsajátítása érdekében rendszeres képzéseket, tréningeket (Önkormányzati Akadémia) szervezünk a képviselők és a hivatali dolgozók részére is. Ezáltal megvalósulhat a Város történetiségéhez is, és lehetőségeihez is illeszkedő szerves fejlődés.
A kampány és a későbbi önkormányzati munka során széleskörű együttműködésre törekszünk minden szakterület szakértőivel. Tesszük mindezt egy új politikai stílus megvalósításának jegyében.

A SZÖM, azaz a Szegedi Önkormányzati Modell sokrétű helyi képzéseket, a szakértők hálózatát, új stílusú helyi politizálást magasabb szintű önkormányzati működést is eredményez. Ebben partnerünk lehet a Város lakosságán túl kerek egy évszázada (Trianon óta) nálunk fejlődő egyetemünk is.

Kiemelt föladatunknak tekintjük az új politikai stílus megteremtését, amelyben a szakértői politizálás tisztán a Városért folyik és nem személyes és szövevényes üzleti érdekek mentén…

Támogatásukban bízva
Tisztelettel :

Dr. Szabó László
Független jelölt

SZÖM – SZEGEDI ÖNKORMÁNYZATI MODELL – 2019

Ajánlott még:

LECHNER LAJOS SZÜLINAPJÁN – SZEGED A VILÁGÖRÖKSÉG !

1833 jégbontó (február) 8.-án Budapesten született a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök, építész: Lechner Lajos a világörökségre érdemes tervek szellemi atyja.

 Vezetőt a Városnak!

The post SZÖM – SZÖGEDI ÖNKORMÁNYZATI MODELL appeared first on Szögedöm.hu.

Dsida Jenő, erdélyi magyar költőnk a még magyar (majd azóta elrabolt) Szatmárnémetiben született, 1907 Ígéret (május) hava 17.-én … és az elrabolt Kolozsvárott halt meg, 1938 Nap (június) hava 7.-én.

Hazaárulóink kirekesztették ! Itt az idő, hogy befogadjuk ! – Mert magyar !!!
Itt az idő, hogy bő 33 évvel a Vörös Terror után végre elnyerje helyét a Magyar Irodalom oktatásában is !

„Aki nem volt még magyar, nem tudja, mi a fájdalom.”

Dsida Jenőnk ifjan ment el… mindössze 31 évesen… mégis, amit alkotott !

Dsida Jenő szülei megismerkedésének regényes történetét Pomogáts Béla írta meg :
Tükör előtt. In memoriam Dsida Jenő. (Nap Kiadó, Bp., 2001, 8–9. o.)

A kora ifjúságától kezdve költőnek készülő ifjút Benedek Elek fedezte föl és indította el a pályáján.
„Elek nagyapó” unokának járó szeretettel és felelősségtudattal segítette a pályakezdő költőt a tehetsége kibontakoztatásában... 

DSIDA JENŐ – PSALMUS HUNGARICUS azaz MAGYAR ZSOLTÁR… dalban…

„Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban.”

Pomogáts Béla szavaival: „Dsida Jenő egyénisége elütött a történelemmel viaskodó hitvallókétól, ő nem a végzettel kívánt pereskedni, egyszerűen énekelni akart: a természetről, a szerelemről, az ifjúságról, akár a késő romantikusok. Úgy érkezett az irodalomba, akár egy kamasz angyal, mámoros ifjúsággal, lobogó szőkén, telve lelkesedéssel és önbizalommal.”

Nagy Feró zenésítette meg Dsida Jenő „Magyar Zsoltár”-át… az a Nagy Feró, aki indult az első magyar elnökválasztáson: „Szakadt országnak szakadt elnököt” jelszóval… de helyette a Patkányt választották meg (Göncz Árpádot) a hazaáruló (félre)vezetőink, aki a rabtársairól mindent jelentett… mindet ki is végezték… a magyarokat… egy hazaárulóért… Becsüljük hát Dsidát még többre Nagy Feróban !!!

Ajánlott még : Visszatér a végtelen a szívünkbe – Dsida Jenőre emlékezve

Csibi is éppen ma szülinapos ! – Eggy napon született Dsida Jenőnkkel…

DSIDA JENŐ MŰVEI

• Leselkedő magány. Versek; Minerva, Cluj-Kolozsvár, 1928
• Magyar karaván Itálián keresztül; Erdélyi Lapok, Nagyvárad, 1933
• Nagycsütörtök. Versek; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1933
• Angyalok citeráján. Versek; Minerva Ny., Cluj-Kolozsvár, 1938 (Erdélyi Szépmíves Céh X.)
• Jövendő havak himnusza, 1923–27
• Rettenetes virágének, 1928–1938
• Válogatott versek; bev. Rónay György; Révai, Bp., 1944
• Tóparti könyörgés. Válogatott versek; vál., bev. Áprily Lajos; Szépirodalmi, Bp., 1958
• Arany és kék szavakkal; utószó Katona Tamás, ill. Szász Endre; Magyar Helikon, Bp., 1965
• Versek; bev. Szemlér Ferenc, bibliogr. Réthy Andor; Irodalmi, Bukarest, 1966 (Romániai magyar írók)
• Összegyűjtött műfordítások; sajtó alá rend., jegyz. Szemlér Ferenc; Ifjúsági, Bukarest, 1969
• Összegyűjtött versek és műfordítások; szerk., vál., utószó, jegyz. Szakolczay Lajos, bev. Láng Gusztáv; Magvető, Bp., 1983
• Út a Kálváriára. Válogatott versek és prózai írások; szerk. Csiszér Alajos, Pomogáts Béla, Rónay László, jegyz., életrajzi adatok, bibliogr. Csiszér Alajos, bev. Pomogáts Béla; Vigilia, Bp., 1985 (Vigilia-könyvek)
• Dsida Jenő levelesládája, 1928–1938; közzéteszi Csiszér Alajos; Gordiusz, Győr, 1991
• Séta egy csodálatos szigeten. Cikkek, riportok, novellák, levelek; sajtó alá rend., bev. Marosi Ildikó; Kriterion, Bukarest, 1992
• Tükör előtt. Képek és iratok Dsida Jenő hagyatékából; összeáll. Kabán Annamária, Mózes Huba; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1992 (Az Erdélyi Szépmíves Céh füzetei)
• Egyszerű vers a kegyelemről. Dsida Jenő húsz vallásos verse; rajz Deák Ferenc; Polis, Cluj-Napoca, 1994
• Légy már legenda. Dsida Jenő összes verse és műfordítása; szerk. Csiszér Alajos; Püski, Bp., 1997
• Légy már legenda. Dsida Jenő összes verse és műfordítása; szerk. Csiszér Alajos; 2. jav. kiad.; Püski, Bp., 1999
• Tükör előtt. In memoriam Dsida Jenő; vál., szerk., összeáll. Pomogáts Béla; Nap, Bp., 1998 (In memoriam)
• Égi mezőkön. Vallomások versben és prózában; szerk., utószó Kabán Annamária és Mózes Huba; Tinta, Bp., 2001 (Kalamáris könyvek)
• Magyar karaván Itálián keresztül; tan. Pomogáts Béla; 2. kiad.; Mundus, Bp., 2006 (Mundus – új irodalom)
• Az én dalom. Válogatás Benedek Elek Cimborájában közölt Dsida-versekből; szerk., vál., utószó Végh Béla Balázs; Ady Endre Társaság, Szatmárnémeti, 2007
• Zarándokút; vál. K. Jakab Antal; Kriterion, Kolozsvár, 2007 (Kriterion kincses könyvtár) + CD
• Misztrál – Dsida Jenő; Helikon, Bp., 2007 (Hangzó Helikon) + CD
• Anyanyelvünkért. Dsida Jenő nyelvművelő rovata a Keleti Újságban; szerk. Zsemlyei Borbála; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy, 2008 (AESZ-füzetek)
• Buzdítás könnyűségre. Kötetből kimaradt versek, 1932–1938; összeáll. Kabán Annamária, Mózes Huba; Bíbor, Miskolc, 2009
• Útban a rendeltetés felé. Kötetből kimaradt versek, 1928–1931; összeáll. Kabán Annamária, Mózes Huba; Bíbor, Miskolc, 2010
• Estharangok. Dsida Jenő vallásos versei Deák Ferenc grafikáival; Polis, Kolozsvár, 2010
• Dsida Jenő összegyűjtött versei; összeáll., szerk. Láng Gusztáv és Urbán László; Savaria University Press, Szombathely, 2011
• Krisztusi kenyér. Engesztelő keresztény szeretet; vál., szerk. Varga Lászlóné és Varga László; Olvasók Háza, Bp., 2012 (Keresztény élet)
• Nyáresti áhítat. Kötetből kimaradt versek, 1928–1938; összeáll. Kabán Annamária, Mózes Huba; Bíbor, Miskolc, 2013
• Ének az egész világnak; Stúdium, Kolozsvár, 2015

Kodály Zoltán : Psalmus Hungaricus

The post MAGYAR ZSOLTÁR – DSIDA JENŐ SZÜLINAPJÁN… appeared first on Szögedöm.hu.

E napon született… 1776 Ígéret (május) hava 7.-én, a Vazs megyei Egyházashetyén 
Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel …

Berzsenyi Dánielt köszöntjük ma a 150. szülinapjára Juhász Gyula által írott versével…

A tikkatag magyar nyár napja barnúl
Bús homlokán és bágyatag szemén,
Konok szivében csöndes zivatar dúl,
Elverve dús vetése : a remény !

Pipája füstöl és haragja lángol,
Eszébe jut bírája : Kölcsey
S felködlenek a római világbol
Komor lemondás zordon hősei.

S boldog Horácra gondol, aki bölcsen
Borral, leánnyal megelégedett
S kevély nyakán dagadnak kék erek.

Ki itt a költő és magyar, ha ő nem ?
S míg döngő lépte mély homokba fúl,
A szilvafán egy vén harkály gyalúl.

A szilvafai vén Gyalunk, azaz Juhász Gyulánk Berzsenyi-költeménye először a Magyarország lap 1921 június 19.-ei számában jelent meg. Vélhetően Berzsenyi Dániel 150. szülinapjára vagy annak alkalmából írta. Azután szerepelt a Hárfa (1929) kötetében is…

Tanuljuk hát e gyöngyszemet, és szavaljuk együtt gyermekeinkkel, ahogy magyar emberhez illik…

Aki pedig a Balatonra látogat, különösen annak dél-nyugati tájára, annak esőben, de égetően tikkatag vakmelegben is ajánlott Nikla !

Keressen rá Somogy vármegyében nagyító lencsénkkel Niklára !

Hűvösebb időben érdemes ellátogatni Berzsenyi birtokára. Egy fél órácska gépkocsizással 200 évet utazhat a derék Magyar Gondolkodó :

Berzsenyi Dániel Emlékház – Nikla

Az 1811-ben épült kis udvarházában, Niklán 1954-ben alakították ki a Berzsenyi Emlékmúzeumot.
A szovjet hadsereg, azaz a 2. Ukrán Front (Второй Украинский фронт) alaposan kifosztotta a család udvarházát… Csak az utódok rendkívüli bátorságának köszönhetően menekültek meg a hagyaték értékes darabjai… A dédunoka saját személyes holmijai helyett a nagyrabecsült ős kéziratait mentette… a kisorosz (ukrán) horda elől…

A Berzsenyi-ház csöndes termeiben ma a költő személyes tárgyain túl találhatóak a levelei, valamint költeményeinek kéziratai és azok nyomtatott változatai is, valamint kedvelt pipái, tollai és népi hangszerei is…

Berzsenyi … A Hetyei Szülőház meg a Niklai Múzeum parkjába illik e fönti Gyalu-költemény !

Berzsenyi Dániel emlékháza (Egyházashetye) – Kép : Vadaro

A Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Költészet !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Lócás, pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor fölkelnek… világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte… Ahogyan hajdan Tuhudún népe köszöntötte Áldumás Csillagát napnyugodotkor…

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

Egyházashetyén meg Niklán, a Berzsenyi Dániel Emlékházakban, ill. azok udvarán világol majd e költemény… Berzsenyi !!!

The post Berzsenyi szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

JUHÁSZ GYULA SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL !

Több, mint két évtizede, egy negyedszázada sürgetem : Emlékházat Juhász Gyulának!

De Szeged balvezetésének erre se esze, se gondja, se ideje !

Mi marad hát ?!

OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN!

Minek is örülhetne jobban Ő, ha onnan Föntről letekint ?! … Mint ha olvasnánk meg szavalnánk Őt…

Szörözzünk hát örömet Igaz Magyar Költőnknek, mög mindön magyarnak, aki érti Őt !

Juhász Gyulát máig is alig ösmeri a szögedi, hát még a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó.
A hangos, botrányos Ady máig tolakodón hírös, míg a mi szerény csöndes Juhász Gyulánk költészete meg a feledés homályába enyészik. Az oskolai tanórákon túl nemigen bújja senki szép versös köteteit…

Juhász Gyula Szögedön születött, 1883 április 4.-én, és Szögedön is húnyt el 1937 április 6.-án.
Maga is úgy vallotta : Április az Ő hónapja !

Benned születtem, édesbús, szeszélyes
Tavaszi hónap, felleges derűs,
Mikor a rétek lelke már fölérez
S brekeg a vízben száz bús hegedűs.

A Tisza partján ringatott a bölcsőm,
Holdtölte volt – tavaszi anda hold –
S a szőke fényben az éjet betöltőn
A vizek népe mind nászdalt dalolt. […]

Most is holdtölte van… mint amikor Gyalunk született…

ÁPRILIS BOLONDJA !

Dajkája néhány napra rá más Szabadkán szoptatta…

Szabadkai emlék

Csak kérdezzünk meg bárki gyermeket a közelünkben, hány Juhász Gyula verset tud(na) elszavalni!?
A közoktatásban is többször olyan súlyos a csapodár botrányhős, mint a bús rögéhöz hűségös, tősgyökös szögedi vérünk. Pedig… Lehetne ez másképpen is !

Juhász Gyulának viseli persze nevét utca és iskola, egy szobra is van, sőt a bolonyai EUr-idiótizmus előtt még főiskolája is volt, de bizony Neki még egy emlékszoba sem jutott a tulajdon szülő városában.
Ajánlott olvasmány : Emlékházat Juhász Gyulának!
Szülőházát még a frissen alapított Szegedi Egyetem klinika-építési lázában bontották el – fanyar módon ezzel éppen – Költőnk alapbetegségét, a búbaját (beteges, idegen szóval „depresszió”-ját) fokozva. Könnyes tekintettel búcsúzó érzéseiről így írt a hatrongyosi öreg szülőházából kiűzetve :

„A szülőház, amelytől Móra Ferenc a középiskola után búcsút vett, ma már csak emlékben él. Lebontották, mint ahogy nálunk általában a nemzeti sportok közé tartozik a költők szülőházának lebontása. Pindaroszét még az ellenség is megkímélte, de nálunk félnek tőle, hogy a példa vonz és még egy költőnek kedve támad, hogy megszülessék benne.

Könnyű volt Tömörkény Istvánnak – mondogatta egy szegedi poéta, amikor Dugonics András szülőházának lebontása után az övére került a sor – , Tömörkény a ceglédi állomáson született. Az állomásokat pedig bajosabb lebontani.” – Ebben egészen nagyot tévedett ! Hiszen a II. Világháború brit-amerikai bombázása sok hasonló kincsünket tönkretett. Tömörkény szülő-állomása azonban valóban túl élte ezt is.
(Cserébe a kommunistáink verték szét szép szögedi házát.)

Manapság gyakran járok Cegléden, az állomáson. A Tömörkény-szülőház (állomás) melletti (azzal egyidős) vasúti raktárépületet éppen most hagyja enyészetre a tervtelenség „modern” indulatja. Hiszen leégett… a tetőt meg ugye képtelenség lenne visszarakni, így békeidőben… állami, vasúti pénzekből… Pedig lehetne benne Tömörkény-kiállítás, vagy akár a környékével akár egy Tömörkény-negyed !!!

Gyalunk szobra a Tisza felé néz, a Várostól el… Régi viták tárgya ez…
A talapzatán eggy verse áll, pedig égtájolva lehetne négy is akár ! Pl. a hátán az ÁPRILIS BOLONDJA …

Épp e szobra talpán, mög a Város hírös „(évtizeden át nem) zenélő szökőkútján” (is) álló verséről, a „Szeged”-ről még nem jelent mög érdemi tanulmány sem. Ahogy Zsoldos Sándor, irodalomtörténész mögjegyözte: „Talán azok, akik e vers sorsáról döntöttek, sem jutottak tovább a címénél! Hiszen ha jutottak volna, bizony az nem állna ma itt!”

Juhász Gyulát ma sem igen olvassák, csak takaróznak inkább a nevével. Épp e „Szeged” verse zengi :

„Mert búsulásra volt itt mindig ok,
Ugye bajtársak, ugye magyarok?”

– Hát én nem búsulok !
Töretlen küzdök érte, hogy ez megváltozzon gyökeresen, azaz deákul szólva: „radikálisan”!
Legyen a Városa, Emlékházának Városa, ahol minden(ki) a helyére kerül!

Ajánlott ma e kevéssé ismert remeke : JUHÁSZ GYULA – EMBERI HITVALLÁS

…és e kevéssé ismert kötete is : JUHÁSZ GYULA EVANGÉLIUMA – KOSSUTH RÁDIÓ (2018)

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök.

Ajánlott olvasmány még:

ÁPRILIS BOLONDJA

EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK – HALÁLA 75. ÉVFORDULÓJÁN

EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK! – HALÁLA 80. ÉVFORDULÓJÁN

PÉTER LÁSZLÓ – IRODALMI MÚZEUM SZEGEDEN

Szabadkai emlék

A márciusi láz – Juhász Gyula

The post JUHÁSZ GYULA SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL! appeared first on Szögedöm.hu.

Azután ez a Polgár is eltűnt és nem jött vissza sohasem…

A kötelező kommunista szláv-ajnározásban Gogol utca lett a neve.

Eleinte legalább még helyesen írták : Gogoly. Hiszen (hilyen) oroszul is „ely”-lyel íratik: Гоголь. Az „(e)l” lágyjellel… Gogoly utca…

Aztán az élhető szocializmus meg utána a még nehezebben élhető új-vadkapitalizmus bugrizmusa e nevet végleg „Gogol”-ra rontotta. De talán még sem kellene neki utca egy olyan városban, ahol soha nem járt, és amit a tolla hegyére még említésül se biggyesztett soha az őrületbe fúló kozák szerző…

A kozák-orosz írót ma már „ukrán”-nak hazudja a virtulis valóság. (Bár életében ez a fogalom még nem is létezett. „Környéki”. Egy nemesemberre legföljebb szitokszó gyanánt szólna.) De hát a Kárpátalja is ukrán, ahol ukránokról századunkig senki sem hallott ! Nem baj. Az őslakókat ki lehet irtani onnan is… ahogyan Amerikából is… Következménye nincsen ilyesminek az ördög birodalmaiban, csak Mammón haszna meglegyen ! Az igazság nem számít. Az antikrisztus századában biztosan nem.

De vissza az utcához : A Polgár utca az magyarnak Polgár utca ! Szögedinek mög még inkább az !

Polgári negyed volt, igazi sétálni való utca, amelyen látszik még Szeged világ(ra szóló )öröksége. Húsvétkor locsolkodni jártam ez utcában. A Polgár utca pusztulata lesújtó. De nem egyedülálló, hanem egész Városunkra jellemző ! A polgáriatlan pusztulat otrombán álmagyar mintája.

Ajánlott olvasmány : LECHNER LAJOS SZÜLINAPJÁN – SZEGED A VILÁGÖRÖKSÉG !

Nem ismerek embert, aki ennyi idő és erő, no meg szeretet és helyismeret befektetésével ilyen kevésre vitte volna ! (Mint magam.) Talán Hannibál érezhette szörnyebben magát birodalma végső romjain, a legjóravalóbb és legműveltebb sémmi nép, a púnok pusztulatán… (A púnokat sikerült kiirtani teljesen. Földjüket ma sokkal sémmibb, haszontalanabb népek lakják. Ez is Róma érdeme !)

Eszembe jut gyakran Horthy kormányzó úr is, aki egy egész (kétszer ekkora) Országot mentett volna meg a háborútól meg a kommunista pusztulattól, de elbukott teljesen. Portugál száműzetésében az általa megmentett zsidók támogató pénzein élt. Mégis mocskosul antiszemitázza meg fasisztázza Őt máig is a szavak és nevek értelmét is megrontó gonoszok hígagyú hada. De hát ez nem is csoda !
Az antikrisztus Európájában élünk… Szégyen !!!
Bátran kimondom : Az Igazságok és az Értékek Európájában kívánok élni !

Ám – ahogy az EU-ban, úgy itthon is – csak dőzsölnek a pénzpörgetők. Műveletlen senkik pofáznak közügyekben a köz ügyeiről, pedig csak a zsebeiket tömik szennyes indulataik szörnyű kapzsiságain…

Az utóbbi 15 évben a Magyar Műemlékvédelem rendszerét is sikerült megsemisíteni !!!

A Polgár utca épített örökségét, Szeged büszkeségét, a Világörökség rendszerébe való belépésünk zálogát apránként elsikkasztja a pénzéhség meg a szegedi ingatlan-maffia, vagyis az internáci mutyizmus.

Műemlékileg védett ősöreg épület, amelyről eltűnt a MŰEMLÉK tábla…
Vajon mi lesz a sorsa ?!

Sok száz szép ház, pótolhatatlan épített érték elpusztítása ellen tiltakoztam (képviselőként is) az elmúlt 3 évtizedben. De a toronyaljasok tobzódtak a pusztításaikban ! Csak eggyetlen példa a sokszázból :

WWW.UJSZEGED.HU – ÚJSZEGED

Kenderfonó-mentő indítvány I. … Kenderfonó-mentő indítvány II. …

Legutóbb pedig :

ÚJABB MERÉNYLET A NEMZET ELLEN – BUDENZ-HÁZ BONTÁS ALATT

Műemlékvédelem ma Magyarországon lényegében nem létezik. Csak önszerveződő kis csoportok…
Mint egy (antikulturálisan) Mammón által megszállt országban szétszórt ellenállók…
Magam az utolsó ellenállók közé tartozom… a totalitárius antimagyar terror ellenében…

Néhányan kiálltak és kitartottak mellettem, de a „magyar” értelmiség többsége a mindennapi szánalmas hazaárulásában csak a jelentéktelen sebeit nyalogatta vagy éppen a pénzét számolgatta… De hát ilyen az áruló ! Nem áll ki semmi magyar érték mellett ! Se szóban se tettben. Ettől gerinctelen ma a magyar. Nincs minőségi Magyar Értelmiség. Eltűnt az antimagyar agyiszapolás labormunkálatain…

Szeged Város főépítésze pedig minden mutyulásra, minden árulásra kapható !

Csak sétáljanak eggyetlen utcahosszat bárhol és nézzenek az épített környezetre ! Ez egy utcahosszon belül azonnal nyilvánvaló !

Aki pedig nem lázad ez ellen, az is cinkos és áruló !
Az antimagyar terror támogatója…

Javasolnám így, húsvétkor minden magyar polgárnak a mély és alapos önvizsgálatot ! Krisztus kínhalála talán ennyit megér… Talán megér ennyit a Magyar Föltámadás egy „keresztény országban”…

No és… Miért tart ebben a szellemi-erkölcsi nyomorban ez az ország ?
Talán mert kevés a Polgár ! Meg túl sok az Áruló !!! A jellemtelenek országa lettünk !!!
Üldözött ma minden Jellemes Magyar !!!

A Polgár utca legrégibb – még a Nagy Árvíz előtti épületét már szétverték…

Bizonyára nagyon kellett már, mert három éve áll a(z üzérkedés hasznára) „fölszabadított” telken a téglarakás és az új építését el nem kezdték…

A falon egy rémisztően jellegtelen és szellemtelen terv : újabb heg a Város arcára…

Most meg egy újabb műemlékházról került le a műemléki tábla. Bizonyára a bontás már várat magára… Nem tiltakozik senki sem, a helyi sajtó is hallgat, vagy mással van elfoglalva. Többnyire jelentéktelenségekkel… Talán még árulónak sem érzik magukat…

Pedig a velejükig azok !
Valakinek föl kell végre állnia !

Törjük végre át a Hallgatás Falát !

Elég a hazaárulásból !

Elég az Örökségünk rombolásából !!!

Magyarországon Magyar Országot ! Értékeket és minőséget !!!

Ajánlott olvasmányok :

SZEGED BELVÁROSA – VILÁGÖRÖKSÉG!

SZEGED BELVÁROSA A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE, MEG KELL ŐRIZNÜNK!

MÉLTATLAN INGATLANÜZÉRKEDÉS A JUHÁSZ GYULA UTCÁBAN

Szeged – Szeged mélygyökérzetét jelentik a nagy árvizet túlélt házak, amelyeket meg kell menteni az utókornak – mondta Szabó László, a Szögedi Városvédő Egyesület elnöke…

REQUIEM A SZEGEDI TEREKÉRT – A KÁLVÁRIA TÉR

A NAGY SZEGEDI BONTÓ HADMŰVELET II.

INGATLANÜZÉRKEDÉS – A VÁROS ARCÁT VÉGKÉPP ELTÖRÖLNI!

Méltatlan ingatlanüzérkedés zajlik a Juhász Gyula utcai Rainer-ház táján is a pénzpörgető bugrizmus jegyében…

SZEGED VÁROSA TÖBBET ÉRDEMEL! – VÁROSVEZETÉST!

Szeged Városa többet érdemel ! – Városvezetést ! Új Városvezetést ! Így hát fölhagyunk eddigi passzív ellenállásunkkal. Áttörjük végre a hallgatás falát! 

Tetszik  
Gárdián Gábor (ápr. 9., K 21:46)

The post A POLGÁR UTCA PUSZTULATÁN appeared first on Szögedöm.hu.

A régmúlt idők épületein rendre megjelennek eldugott titkos jelek. Gyártói szimbólumok esetleg az építőmester monogramja. Segítségükkel kibontakozik és rekonstruálható az a társadalmi háttér, amelyben az egykori városlakók éltek: nevek, nemzetségek, foglalkozások, jelentős évszámok. A várost megteremtő
tégláknak; színük, hangulatuk van. Minden egyes darab úgy beszél a múltról, mint egy több száz éves névjegykártya.

Február 16-án, péntek délután a szegedi építész téglagyűjteményét a szakmagyakorlók számára is megmutatja. A gyűjtő lakásban kialakított kiállítóteremben a különböző korok tégláit rendezi sorba. Reméli, hogy előbb-utóbb Szeged is lát fantáziát a téglamúzeumban.

The post Téglamúzeum magángyűjteményben… appeared first on Szögedöm.hu.

A Szegedet elöntő Nagy Árvíz után Városunk példátlan összefogással és gyorsasággal épült újjá.

Lechner Lajos a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök tervei nyomán hamar újjászületett a Város…

Lechner Lajos volt Szeged Nagyárvíz utáni rendezési tervének megalkotója.

Lechner Lajos a rendkívül szabályos körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott.

Mára… Lassan, de bizonyosan szegedi „kis és nagykörutunk” meg minden sugárutunk teljesen elveszíti klasszikus szép jellegét a klasszikus épületek szakadatlan és féktelen pusztításával. Ezek többségét semmi sem védi… a gyökértelenektől… Szabott arculati elemek rendszere és homlokzatmagasság helyett a hazai, vagy a „külföldi kifektető” vagy honi kisstílű város-ellenség pénztárcájának és korrupciós koefficiensének mérete szab új pofázmányt a „modern” barmolmányaiknak.

Csak eggyetlen példa:

Kenderfonó (Ó-szeged) – www.ujszeged.hu

A „modern” tervezés és a tervtelen „fejlesztések” szánalmas eredményei jól láthatóak!

Lechner Lajos öröksége többet érdemel!

Az igazi elismerés az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lenne !!! Azazhogy lett volna már több, mint egy évtizede is, amikor először indítványoztam…

A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl…

Lechner Lajosnak köszönhetjük egyebek között a napsugaras házaink Árvíz utáni újjászületését is.
Alsóvárosi napsugaras ház (1879 után)
Lechner ilyen napsugaras „typusházak”-ból (többféléből) egyedi oromdíszítéssel egész utcasorokat tervezett a helyi hagyományokat is megőrizendő…
Ma már ennek a nyomai is alig látszanak.

A szegedi napsugaras házak (maradékának) védelmében folytatott “hadjáratom” részben sikerrel járt:

A napsugaras házak helyi védettsége – www.ujszeged.hu

Napsugaras házak – www.ujszeged.hu

…eredményeként első körben 24 napsugaras ház kapott helyi védettséget.
A többi azonban azóta is fogyatkozik…

A középparaszti, vagy gazdagabb házak azonban nem képviseltetik magukat Szegeden a látogatható látványosságok listáján, mint ahogyan a hasonló látványosságnak kiválóan alkalmas Bálint Sándor szülőházat is eldózerolták…
Lásd: A Bálint Sándor szülőház kálváriája – www.ujszeged.hu

A Selymös Város, a Fölsőváros azonban még ilyennel sem büszkélkedhet. Lassan el is fogynak az utolsó erre még alkalmas épületek… Lásd: Gyevi csőszház – 2005. – www.ujszeged.hu

A világörökség címre – akár a Belvárostól függetlenül – napsugaras házaink is érdemesek lehetnének!  Édesapám még napsugaras házba született… De ha fogyatkozásuk így halad, hát unokáink már a – „napsugaras ház” – fogalmat sem ismerik majd…

Szeged belvárosa – világörökség!

Az épített értékeink védelme nem tűr halasztást.
A további értelmetlen pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében végre cselekednünk kell!

Ha most nem lépünk, világra szóló örökségünkről – Szeged Belvárosának Világörökségéről – már nem is álmodhatunk…  

A hazafiaság minimuma ma az épített magyar örökség védelme.

Dr. Szabó László
Szögedi Városvédő Egylet
alapító

Az újjászületés reményében ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

Ajánlott olvasmányok a „modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

GYÖKÉRTELENÍTENEK !

Kedves Szegediek ! Vegyük észre, hogy ismét és sokadszor, akarva vagy akaratlan a pénzért, a haszonért, de gyökértelenítenek.

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni…

The post Lechner Lajos szülinapján – Szeged a világörökség ! appeared first on Szögedöm.hu.