1547-ben lépett hatalomra IV. azaz Rettegett Iván, oroszul: Иван IV Грóзный, Oroszország első cárja.

IV. azaz Rettegett Iván fölvette „a minden oroszok cárja és nagyfejedelme” címet, ezzel Iván cár tudtára adta a világnak, hogy a bizánci császárok örökösének tekinti magát.

The post Minden oroszok cárja – Rettegett Iván appeared first on Szögedöm.hu.

A Tu–160 – NATO-nevén Blackjack – az orosz pilóták körében pedig (éppen ellenkezőleg) Fehér hattyú, orosz eredetijében Белый лебедь [ejt: Bjélij lébegy] e gép beceneve.

Ereszkedik a Fehér hattyú avagy a Белый лебедь

A Tu–160 a Szovjetunióban a Tupoljev-tervezőirodánál (OKB–156) az 1970-es években kifejlesztett, változtatható szárnynyilazású szuperszonikus azaz hangsebességet is meghaladó stratégiai nehézbombázó.

A Fehér hattyú hátranyilazott szárnnyal, sebesen …

1987-ben állították szolgálatba a Szovjet Hadseregben.

A Tu–160 az eddig megépített legnagyobb méretű harci repülőgép.

Jelenleg 16 db áll szolgálatban az Orosz Légierőben.

Ennek kapcsán… Érdemes elgondolkodni a magyar közoktatás korszerűségén is…

Talán az ilyen szerkezetek (legalább észlelési) ismerete fontosabb lehet pl. a pontos mondatelemzésnél…

Ha háziasszonyoknak nem is… de legalább a férfinak nevelt fiúknak bizonyosan…

A Fehér Hattyú a világ legnagyobb, legnehezebb és (mégis) leggyorsabb bombázó-repgépe…

A csapatosan repülő Fehér Hattyak képeivel búcsúzva…

The post A Fehér hattyú (Белый лебедь) szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

Az erődöt a cári kormányzat építtette 1833–1838 között Karl Opperman tervei alapján. Az erőd építése miatt a városnak is arrébb kellett költöznie mai helyére. A századfordulón modernizálták.

Az első világháború során 1915 augusztus 13.-án foglalták el a németek. 1918 március 3.-án itt írták alá a Központi Hatalmak és Szovjet-Oroszország a Breszt-Litovszki Békét.

A lengyel–szovjet háború során kétszer is gazdát cserélt, majd a rigai szerződéssel (1921) Lengyelországhoz került. 1930-ban a lengyel választások után számos ellenzéki politikust börtönöztek be az erődben. 1939 szeptemberében a lengyel helyőrség Konstanty Plisowski és Franciszek Kleeberg vezetésével 2 napig védte a Heinz Guderian vezetésével támadó németek ellen, akik a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében szeptember 22.-én átadták az erődöt a Szovjetuniónak.

A Szovjetunió elleni támadás során az előrenyomuló német csapatok az első napon (1941. június 22.) körülzárták az erődben levő határőröket. Az erődöt egy héten belül bevették, de a katakombákban csaknem egy hónapon át (július 20.-áig) kitartottak a túlerőben levő támadók ellen, akik csak rendkívül heves harc és nagy áldozatok árán tudták bevenni az erődöt. A védők közül csak néhányan maradtak életben. 1965 május 8.-án az erőd megkapta a hősi címet (крепость-герой), egyetlen erődként a hős városok közül és egyben a Lenin-rendet is. 
1971 szeptember 25.-ére készült el az emlékműkomplexum.

Ajánlott film :

A breszti erőd – Bresztszkaja kréposzty (2010)

A film a Breszti Erőd védelmét mutatja be, amit 1941 június 22.-én támadott meg a német hadsereg. Kemény ellenállásba ütközve foglalták el, amíg a védők a szomjúsággal is küzdve védelmezték a családjaikat.
A filmet egy öregember meséli el, aki részt vett a harcokban gyermekként.
Bjelorusz, orosz háborús, történelmi, dráma (138 perc)

The post A Breszti Erőd (3.) német ostroma appeared first on Szögedöm.hu.